Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-07-01 / 7. szám

Brigádjaink életéből Megkötöttük a kollektív szerződést Minden év első hónapjainak visszatérő feladata a kol­lektív szerződés teljesítésének áttekintése, az erről szóló beszámoló megvitatása és értékelése, valamint azoknak a módosításoknak a megtárgyalása és elfogadása, amelyek a kollektív szerződés naprakészségét hivatottak biztosítani. Ebben az évben a korábbi évektől eltérően alakultak ezek a feladatok. 1980. december 31-ével egy ötéves terv­ciklust fejeztünk be és 1981. január 1-vel megkezdtük a VI. ötéves terv időszakát. Ilyenkor átfogóbb a visszate­kintő értékelés, de átfogóbbnak, több évre szólónak kell lenni a jövőt érintő intézkedéseknek is. Idén is sor került az elmúlt időszak értékelésére, de ez az értékelés az 197fí- tól 1980-ig terjedő öt évet tekintette át. A kollektív szer­ződés végrehajtásáról szóló beszámolót megvitatták dol­gozóink, megvitatta azt a dolgozók legmagasabb szintű vállalati üzemi demokratikus fóruma, a Szakszervezeti Bizalmiak Testületé is, és azt elfogadta. A beszámoló el­fogadásakor meghatározta egyben azokat az irányelveket is, amelyeket a következő ötéves tervidőszak kollektív szerződésének kialakításánál figyelembe kellett venni. A Csépányi Etelka kiváló ifjúsági brigád nevet vál­toztatott. A brigád új neve „Helikon ’80”, a brdgádve- zető a továbbiakban is Hi­deg Anna. * A Mező Imre Szocialista Brigád vezetője Gyimesi Já­nos, elment vállalatunktól. Űj brigádvezetőnek Kovács Józsefet választotta a bri­gád. * A Petőfi Komplex Szocia­lista Brigád a Nyíregyházi Dohányfermentáló Válla­latnál volt tapasztalatcse­rén. * A Dobó István Szocialista Brigád alapítótagját, Csaná­di Jánost, brigádtársai me­leg szeretettel búcsúztatták nyugdíjba vonulása alkal­mából. Ezúton is erőt, hosz- szú, egészség'ben eltöltött nyugdíjas éveket kívánunk! * A Hatvanadik Évforduló Vállalatgazdálkodási Komp­lex Szocialista Brigád ta­pasztalatcsere látogatáson volt Csehszlovákiában, a Szepesbélai Dohánygyárban, ahol az üzem felépítését, a gyártás technológiáját ta­nulmányozták. Megtekintették, valamint baráti beszélgeté­sen megismerték az ott dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit. Ott már több éve ötnapos munkahéttel dol­az élelmezés ipari üzemek, gépek, berendezések műsza­ki zajcsökkentésére. Szakszervezetünk 45. Kongresszusa megállapítot­ta, hogy az élelmezésipart az V. ötéves terv időszakában dinamikus fejlődés jelle­mezte. A műszaki fejlesztésekkel, az új gépek, berendezések beállításával a termelési fo­lyamatok csarnokrandsze- rű elhelyezésével párhuza­mosan azonban újabb egész­ségkárosító hatások jelent­keztek. Ezek köziül is ki­emelkedik a zaj okozta hal­láskárosodás, melynek meg­előzésére kongresszusi ha­tározatunk is ráirányítja a figyelmet. Elsősorban, ta­pasztalni palackozó-gépso­roknál kompresszoroknál, doboizigyáintásban, stb. Az élelmezésipari dolgozók egészségének megóvása ér­dekében hirdetjük meg pá­lyázatunkat, bízva abban, hogy széleskörű összefogás­sal és mozgósítással elő tud­juk segíteni az iparban je­lentkező zajártalom csök­kentését. ' goznak, két műszakban. Gyártási technológiájuk ha­sonló, mint a miénk, vi­szont van egy kartomláidia- cs amagoló gépük — amely felkeltette a brigád érdek­lődését — ami a gyűjtőzött cigarettát ládázza, lezárja. A gép meggyőzi az egész napi termelést. A brigád élményekkel gazdagodva tért haza a vi­dám kirándulásról. * Brigádjaink elkezdték a féléves brigádgyűlések megtartását. A beszámolók­ból kitűnik, hogy a terme­lési vállalásaikat a brigádok időarányosan teljesítették. Problémát a szakszervezeti szemináriumok megtartá­sa, és az azokon való rész­vétel jelentett. A későbbiek­ben jobban oda kell figyel­ni erre az oktatási formára. Társadalmi munkán való részvétel igen változó. Van­nak olyan brigádok, akik éves vállalásaikat már túl­teljesítették, mások még az időarányos teljesítésnek sem tudtak eleget tenni. A tmk területén dolgozó bri­gádok első félévi munkájá­nak nagy részét az újonnan beérkező gépek beállítása és üzembehelyezése valamint a nyári nagykarbantartására való felkészülés jelentette. A későbbiekben a még nem teljesített vállalásokra kell összpontosítani a figyel­I. PÁLYÁZATI FELTÉTE­LEK 1) A pályázat tartalmazza olyan műszaki zajcsökken­tési megoldás részletes ist- mertetését, amely — biztosítja az MSZ 18152 sz. szabvány betartását; — olyan üzemre, üzem­részre, helyiségre vonatko­zik, ahol nagyobb létszámú dolgozót foglalkoztatnak és jelenleg magas a zajszint; — élelmezésipairban jelen­tős mértékben elterjedt, több helyem is előforduló technológiát érint; — élelmiszeriparban gyak­ran előforduló gépeknél, be­rendezéseknél (pl. töltő, zá­ró, palackozó, stb.) alkal­mazható. 2) A pályázat tartalmaz­zon olyan szerkezeti vagy elvi* rajzot, amely alapján az megtervezhető vagy kivi­telezhető. Tartalmazza továbbá a megoldás műszaki leírását és a zajcsillapításira vonat­kozó várható értékeket, eset­leg mérési eredményt, szá­mítást. met, hogy év végén ne le­gyen kapkodás. * A VI. sz. Általános Isko­lai igazgatójától és úttörő­csapatvezetőjétől kaptuk azt a levelet, amelyben kö­szönetét mondanak a Dobó István Szocialista Brigád 5 tagjának mindazért a fá­radságos és lelkiismeretes munkáért, melyet az iskola festésénél 20 órai társadal­mi munkában végeztek. O Sarlós István az MSZMP KB tagja, a Hazafias Nép­front főtitkára kíséretében kubai küldöttség járt válla­latunknál. A küldöttség ve­zetője Armando Acosta Cor- derio, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a kubai forrada­lom védelmére alakult bi­zottság főtitkára, a Zrínyi Ilona Szocialista Brigád naplójába írt elismerő so­rokat. 3) A pályázat kidolgozása során elsősorban arra kell tekintettel lenni, hogy a zaj szétterjedését meggátoljuk. Ez megoldható konstrukciós változtatásokkal, vagy zajos gépek, berendezések elszi­getelésével, esetleg burkolá­sával. Számításiba jöhet olyan megoldás is, amely az általános taramzajt csökken­ti pl.: hangelnyelő testek alkalmazására. II. PÁLYADÍJAK I. díj: 10 000 Ft II. díj: 6 000 Ft III. díj: 4 000 Ft III. BEKÜLDÉSI FELTÉTE­LEK A pályázat jeligés legyen. A pályázatot postán kell beküldeni a következő cím­re: Éleimezásiiipari Dolgozóik Szakszervezete Munkavédelmi és Szociálpo­litikai Osztály 1068 Budapest, VI. Gorkij fasor 44. Beküldési határidő: 1981. de­cember 31. ÉDOSZ ELNÖKSÉGE A gazdasági mechanizmus reformjának 1968-ban történt bevezetése óta ebben az év­ben harmadszor kerül sor ötéves tervidőszakra szóló kol­lektív szerződés aláírására A gyakorlat azt mutatta, hogy a kollektív szerződé­sek általában megfelelőek, így nem feltétlenül szüksé­ges a következő ötéves terv­időszakra új kollektív szer­ződést kötni, hanem elegen­dőnek látszik a hatályban levő kollektív szerződés ér­vényességének a meghosz- szabbítása, természetesen az élet által megkívánt módo­sítások keresztülvezetésé- vel. Miután a jogszabályok erre lehetőséget adtak, vál­lalatunk — egyetértésben a szakszervezet vállalati szer­vével — ezt a megoldást választotta. A kollektív szerződés mó­dosítására vonatkozó javas­latot ugyancsak dolgozóink elé tártuk, és a Szakszerve­zeti Bizalmiak Testületé — vita után — a módosítást 1981. június 22ton megtar­tott ülésén elfogadta. Bár a kollektív szer­ződés — amiben már a módosítások is benne lesznek — remélhetőleg ha­marosan a dolgozóink ren­delkezésére fog állni nyom­tatott változatban is, úgy gondoljuk nem árt, ha a módosításokról üzemi la­punkban is tájékoztatást adunk. A végrehajtott módosítá­sokat négy körülmény tette szükségessé: — jogszabályi előírások, — az ötnapos munkahétre történő áttérés,. — a dolgozóink javaslatai, és végül — a vállalati eredmények­hez kapcsolódó és így éven­ként változó rendelkezések előírása. Jogszabályi rendelkezés miatt mellőzzük a kollektív szerződés szövegéből a szak- szervezetek jogaira vonat­kozó előírásokat. Ugyanezért kellett mellőzni az alkalmazotti munkakö­rök besorolásával, a gépjár­művezetők bérezésével és a gyermekintézményekben dol­gozók bérezésével kapcsola­tos rendelkezéseket is. Nincs lehetőség a jövőben a nyugdíjkorhatár elérése előtt két évvel ezen a cí­men bérpótlékot biztosítani dolgozóinknak. Erről ugyan­csak jogszabály rendelkezik és így ezt a kollektív szer­ződésbeli előírást mellőzni kellett. Természetesen a jö­vőben sincs akadálya an­nak, hogy a munkáltatói joggal rendelkező vezetők az erre érdemes dolgozókat a bérfejlesztési le­hetőségek keretén belül bér­emelésben részesítsék. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatos rendelkezésekről és válto­zásokról korábban már részletesen tájékoztattuk dol­gozóinkat. A korábbi tájé­koztatással egybehangzóan írja most elő a kollektív szerződés, hogy a három mű­szakos területen dolgozók és a cigarettaelőkészítési-üzem- rész dolgozóinak a munka­ideje heti 40 óra, minden más területen, illetve mun­kakörben dolgozóké pedig heti 42 óra. Ezt az időt a dolgozóink általában min­den héten hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkahéttel dolgozzák le úgy, hogy min­den szombat általában sza­badnap lesz. Ez alól kivételt képeznek a műszaki osztály karbantartással foglalkozta­tott dolgozói, továbbá a portaszolgálat dolgozói. Ugyancsak eltérően alakul azon dolgozók munkarend­je is, akik a lakossági szol­gáltatások zavartalansága érdekében az óvodában (bölcsődében), illetve a szál­lítások és fogyasztói igé­nyek kielégítése érdekében az anyag- és áruforgalmi osztályon szombati napokon ügyeleti szolgálatot teljesí­tenek. Az erre vonatkozó előírások betartása mellett, legfeljebb azonban egy éven belül 6 esetben a vállalat igazgatója a vállalat egésze, illetve egyes üzemrészei te­kintetében jogosult a szom­bati szabadnap áthelyezésé­re. A felsoroltakon kívül egyes esetekben vagy a dol­gozók kisebb csoportjaira nézve a szombati szabadnap áthelyezésére a munkáltatói joggal rendelkező vezetők is jogosultak: A műszaki osztály kar­bantartással foglalkoztatott dolgozói és a portaszolgálat dolgozói kivételével, azok­nak a dolgozóknak a részé­re, akik szombati napokon munkát végeznek, általában a következő hét első mun­kanapján kell szabadnapot biztosítani. A munkaidő pontos beosztását — mun- kakörönkénti részletezéssel — már korábban ismertet­tük, de ezt a kollektív szer­ződés melléklete is részlete­sen fogja tartalmazni. Jelentős változás történt a korábbi rendelkezésekhez képest a munkaközi szünet szabályaiban is. Mivel az ötnapos munkahét bevezeté­sével egyidejűleg a munka­közi szünetnek a munkaidő terhére történő kiadását meg kellett szüntetni, a kollektív szerződés úgy rendelkezik, hogy a két és három mű­szakos munkarendben dol­gozók a munkaközi szünetet a munkaidő megszakítása nélkül a munkaidő kezdetén vagy végén kapják meg és azt nem kötelesek a válla­lat telephelyén tölteni. Ugyanakkor az egy műszakos munkarendben dolgozók ese­tén a munkaközi szünet na­pi 21 percre módosult, amellyel a munkahelyen töltött idő — a törvényes munkaidőn felül — megnö­vekszik. így ezen dolgozók esetében, a munkahelyen el­töltött idő naponta 8 óra 45 perc. A munkaközi szü­net díjazásával kapcsolatos szabályok — miután a dí­jazásra a továbbiakban nincs lehetőség — hatályu­kat vesztették. Ugyancsak az ötnapos munkahétre történő átállás eredményeként módosult (emelkedett) a vállalathoz újonnan belépő dolgozók alap órabére is. A dolgozóink javaslataira több módosítást hajtottunk végre a munka- és védő­ruha juttatása, illetve a ki­hordási idő megállapítása terén, általában olyan mó­dosításokat, amelyek ered­ményeként a juttatási idő csökkent. Az erre vonatko­zó részletes szabályokat a kollektív szerződés mellék­letéből lehet majd megis­merni részleteiben. Minden évben újra meg kell állapítani a részesedési alap felhasználására, illetve a tárgyiévi felosztására vo­natkozó rendelkezéseket, va­lamint a jóléti, és kulturá­lis alap felosztását is. A fenti módosítások­kal elfogadott, illetve fenntartott kollektív szer­ződést a módosításokkal egységes szerkezetbe foglal­va fogjuk dolgozóink ren­delkezésére bocsátani. Ad­dig, amíg — a nyomdai át­futási időtől függően — ez megtörténhet, a munkaügyi osztályon, az igazgatási és jogi osztályon, a szakszer­vezeti bizottságnál, és a szakszervezeti főbizalmiak­nál kaphatnak a kollektív szerződés részletes, rendel­kezéseire vonatkozóan is tá­jékoztatást. Dr. Szalóczi György Jakub Arnoldné Pályázati felhívás Megkezdődött a nagykarbantartás A cigarettaelőkészítési üzemrészben folyó munkálatokkal kezdetét vette a nyári nagykarbantar­tás. Az előkészítési üzemrészben e munkálatok június 27-e és július 12-e közé voltak ütemezve, bár a kocsányvonal felújítási, javítási munkái már június 20-án megkezdődtek. A munkálatok között szerepel a laposító gép és a hozzátartozó csatornák felújítása; a KTA 400-as vágógép középjavítása és beadagoló rázócsatornájának átalakítása; a VT 1200-as kocsánytala- nító középjavítása; valamint a fluidizációs szárító berendezés karbantartása, a tömítések kicserélése. A tmk főművezetőjétől — lapzártakor — kapott tájékoztatás szerint: Az ütemtervnek megfelelően, a kocsány vonal karbantartásának megkezdésével, normális tempóban kezdődtek a munkák. A második héten teljes mértékben leállt a termelés az előkészítésen és így hozzákezdtek a nagyobb lélegzetű munkákhoz, amiben már az üzemrész műszaki emberei is segítséget adnak. Azoknak a berendezéseknek a cseréjét kezdték meg, amelyek a szűk kapacitásokat jelentették, így a pácol ó-kondicionáló henger teljes cseréjére kerül sor, az e műveletet megelőző tároló-adagoló szalag teljes cseréje megtör­tént. Ezek nagyobb teljesítményűek, nagyobbak, szélesebbek. Az adagoló-elosztó rázócsatorna komplett cseréje is megtörtént. Ezeken kívül a többi előkészítési berendezéseken is elvégzik a szükséges középjavításokat. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom