Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA----------------------------A V\ fl“ J >-í X. évfolyam, 6. szám ARA: 1,80 FORINT _____ál__________________ 1 981. június hó 85 éves gyárunk Hazánkban kialakult szokások alapján a 85 éves évforduló nem tartozik a jubileumi évfordulók körébe, ezért nem szokás külön, ünnepélyes körülmények között megemlékezni róla. hjt égis, mi az, amiért szólnunk kell a gyár fennállásának 85. évéről? Elsősorban azért, mert a 85 év során 1981 az első olyan év, amely az Egri Dohánygyárban az 1896-os alapítás óta alapvető változást jelentő év. 1981 ugyanis az önállóvá vált vállalat első olyan éve, amikor az önálló vállalati gazdálkodás mintegy vizsgalehetőséget biztosít a vállalat vezetése, a vállalat teljes kollektívája számára, hogy hogyan, milyen eredményekkel használjuk ki az önállóság által nyújtott lehetőségeket felelősségteljesen a vállalati munka hatékonyságának fokozására. A 85 éves gyár történetének több jelentős dátuma van, hiszen az eredetileg szivargyárnak épült, gyár többször nagyarányú változáson ment keresztül. Ennek ellenére csupán két dátumról szeretnék kiemelten említést tenni, 1944. novemberéről és 1964-ről. 1944. november 30. Eger város fel- szabadulása, s ezzel együtt annak a történelmi jelentőségű ténynek a megteremtése, hogy a gyár elindulhat a szocialista fejlődés útján. E lehetőséggel a gyár akkori dolgozói jól éltek, hiszen a nagyarányú károsodás ellenére 1946 elejére a termelés elérte a háború előtti szintet. A másik jelentős dátum 1964., amikor a Budapestről történő ipartelepítési politika gyakorlati végrehajtásaként az Egri Dohánygyár vette át a füstszűrös cigaretták gyártását, amely abban az évben mintegy másfél milliárd darab füstszűrös cigaretta termelését jelentette. 1964 és 1970 között nagy_ arányú műszaki fejlesztés ment végbe a vállalatnál, melyek eredményeként a füstszűrőscigaretta-termelés évi 6 milliárd darabra növekedett, s ugyanakkor a gyártmányféleségek száma is jelentősen bővült. A gyár 1971-ben ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Az évfordulót munkasikereink jegyében ünnepeltük meg, és ezt fémjelezte, hogy akkor a gyár az MT—SZOT Elnöksége Vörös Vándorzászlója kitüntetésben részesült, s ugyanakkor a gyár több dolgozója kormánykitüntetéseket vehetett át. Az 1971. és 1981. között eltelt 10 év jelentős évtized volt a vállalat történetében^ különösen a saját erőből végrehajtott műszaki fejlesztés, technológiai fejlesztés és gyártmányfejlesztés tekintetében. Ez alatt az időszak alatt nyolc új gyártmánnyal jelentünk meg a piacon, köztük az azóta rendkívül népszerűvé vált Füstszűrös Symphoniával, Filtollal, Helikonnal, Románccal. Három licencgyártmány gyártását vezettük be, a Golden Smar tét, a Milde Sortéét és a Marlboroét. Köztük a Marlboro nagy sikernek örvend, 1981. évi forgalma magasára ellenére megközelíti a 200 millió darabot. Az utolsó évtized jellemzője az volt, hogy meglévő gépeink kapacitását igyekeztünk jobban kihasználni és csökkenő hasznos időalap mellett a termelést mintegy 15%-kal növeltük. Vállalatunk füstszűrőscigaretta-ter- melése elérte az évi 7 milliárd darabot. Jelentős változás következett be a filtergyártáson, hiszen a viszkóz filterek gyártása mellett bevezetésre került a papír, majd később a cellulóz-ace- tát filterrudak gyártása is. A gyártás- és gyártmány- fejlesztés együtt járt szociális helyzetünk javításával is, bővültek az üdülési lehetőségek, új fürdőt és öltözőt építettünk, kondicionáló termet hoztunk létre és megvalósítottuk az üzemorvosi ellátást. A 10 év jelentős változást hozott a képzés és továbbképzést illetően, s ennek eredményeként a vállalatnál dolgozó emberek több mint 50%-a ma már szakképzettséggel rendelkezik. Ónálló vezetőképzést valósítottunk meg, ezzel mintegy felkészültünk a vállalat számára megnövekvő lehetőségek felelősségteljesebb kihasználására. A középvezetők, az alsó szintű vezetők és az utánpótlásként számba- jöhető munkatársaink részére vezetőképzési kurzusokat rendszeresítettünk, s ezt a munkát a továbbiakban is folytatjuk. Ennek eredményeként viszonylag nagy önállóságot tudunk biztosítani a munkahelyi vezetők részére, mely magában foglalja a munkáltatói jogok gyakorlását, a bérfejlesztéssel, az anyagi és erkölcsi ösztönzéssel kapcsolatos jogokat is. A fejlődés természetesen nem volt ellentmondásmentes, de a konfliktushelyzetek megoldását egyre több munkatárs bevonásával a különböző DH-akcióbizottságokon keresztül,. a szocialista brigádok segítségével az esetek többségében sikerült elvégeznünk. Ennek eredményeként a termelés emberi és anyagi tényezői fokozatosan javultak és ezt a javulást a a vállalati eredményekben is felmutathatóvá tettük. Ezt a munkát ismerték el azzal, hogy a vállalat az elmúlt 10 év alatt 8-szor elnyerte a „Kiváló Vállalat” megtisztelő kitüntető címet és egyszer, 1976-ban a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlaját. A szocialista brigádmozgalom jelentős fejlődése, s ennek következtében a brigádokban dolgozó emberek egyéni képességeinek minél jobb kibontakoztatása az elért munkasikerek egyik alapvető feltétele volt. A szocialista brigádmozgalomra jellemző, hogy az elmúlt 10 év során munkájukat a legmagasabb brigádkitüntetésekkel is elismerték. A Kossuth Zsuzsa Szocialista Brigád Állami Díjban, a Petőfi Komplex brigád a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetésben részesült. 6 brigádunk megkapta a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést és több mint 20 brigádunk rendelkezik az Aranykoszorús Szocialista Brigádplakett kitüntetéssel. Ha feltesszük a kérdést, hogy kihasználtuk-e lehetőségeinket, akkor erre a válasz egyértelműen az, hogy nem. Emberi és anyagi lehetőségeink tekintetében még messze vagyunk az optimális kihasználástól. A vállalati önállóság lehetőséget biztosít az egyéni, csoport-és magasabb rendű érdekek fokozottabb összehangolására, s ezen keresztül a meglévő lehetőségek jobb kihasználására. A vállalati önállóság abból a szempontból is jelentős, hogy ésszerű kihasználása lehetővé teszi az emberi és anyagi lehetőségeink fejlesztését, s ennek alapján VI. ötéves tervünk sikeres teljesítését. Perspektíváink jók, a lehetőségek emberi módon történő kihasználása az itt dolgozó emberek, valamennyi fogyasztónk és végsősoron társadalmunk érdekében vállalatunk vezetése és egész kollektívája számára örömteli feladatot jelent, melynek megvalósításáért érdemes alkotó módon dolgozni. A 85 év alkalmat ad arra is, hogy név szerint is említést tegyünk azokról a dolgozóinkról, akik több mint 30 éve a vállalatnál dolgoznak, s munkájukkal, a vállalathoz történő ragaszkodásukkal segítették feladataink sikeres megoldását. Több mint 30 éves munkaviszonnyal rendelkeznek: Ujj József, Visnyei Miklós, Fiklóczki István, Szabó And" rásné, Fialkovics István, Ürge László. 30 éves munkaviszonnyal rendelkeznek: Antal Kálmánná, Bárány Tibor, Bárány Tiborné, Cserven Kálmánná, Csízik Istvánná, Csutorás Sándorné, Deák Sándorné, Fehér Gyuláné, Fekete Mik- lósné, Fiala Tivadarné, Fodor Ferenc, Gömöri Istvánná, Hegykői Józsefné, Kaszás Imréné, Kelemen Antal, Madaras Sándorné, Nagy Lászlóné, Orosz Lászlóné, Papp Gáborné, Petrucz Ilona, Simon Mihályné, Szarvas Györgyné, Tóth Sándorné, Vass Lászlóné. Tsrmészetesen nemcsak * nekik, hanem a vállalat valamennyi becsületes munkát végző dolgozójának köszönetét mondunk a vállalat politikai, társadalmi és gazdasági vezetése nevében, és arra kérünk mindenkit, hogy tartsanak velünk újabb, felelősségteljesebb feladataink megoldásában, mindany- nyiunk, a fejlett szocialista Magyarországot építő társadalmunk érdekében. Dr. Domán László igazgató Vendégünk: Bihari Klára Az ünnepi könyvhét alkalmából vállalatunknál megrendezett író—olvasó találkozóra Bihari Klára József Attila-díjas írónőt hívtuk meg, akiről Bozóky Eva a következőket írja: „A József Attila-díjas Bihari Klára legnépszerűbb írónőink közé tartozik. A negyvenes években kezdett írni, egy verseskötet és két színmű jelzi indulását, érett műveit, a széles közkedveltségnek örvendőket az utóbbi években, tehetsége kibontakozása idején írta. Egymás után jelennek meg munkái: a Brigitta nővére, a Szomjúság, a Bahcsiszeráji látomás, a Tisztességes asszony, a Holnap és három meséskönyve. Regényeiben, novelláiban mindig napjaink etikai problémáit dolgozza fel: hősei átalakuló, a kor szavát értő, olykor vívódó középkorúak, vagy életüket az előbbiekkel harcolva alapozó fiatalok.” Az írónő meghívásunkat elfogadta. A találkozó előkészítéseként a Megyei Könyvtár segítségével műveiből bibliográfiát állítottunk össze, valamint dolgozóink számára lehetővé tettük, hogy helyben kölcsönözzék az írónő bármelyik munkáját. Ilyen előkészületek után egyre fokozódó kíváncsisággal vártuk a találkozást. Június 4-én minden érdeklődő a Karikás Frigyes ifjúsági szocialista brigád vendége volt, akik a házigazda szerepét látták el. Nem teljesen idegenként köszönthettük az írónőt, hiszen müvei vallottak róla. Munkáinak ismerete biztosíték volt egy közelebbi kontaktus kialakítására. A beszélgetés témája a realista író és a társadalmunkban élő emberek kapcsolata, valamint regényeinek és novelláinak élményanyaga volt. Beszélt arról, hogy a számunkra nem éppen tipikusnak tűnő, olykor nyomasztó élményt adó eseményeket megtörtént esetekből dolgozta fel, szőtte tovább. Részletezte a magánélet, az egymás mellett éles konfliktusait. Igen sokat foglalkozott az intézetben felnőtt fiatalok helyzetével, érzelmi kiszolgáltatottságukkal. Rámutatott arra, hogy az embereknek milyen nagy szükségük van az őszinte érzelemre, a kiegyensúlyozott magánéletre. Hősei útkereséseit, önmagukra találását elemezte. Személyes beszélgetés során nagyon sok kérdést tett fel a gyárunkban dolgozó fiatalok életével, szabad idős tevékenységével, baráti körök kialakulásával kapcsolatban. Az idő rövidsége miatt nem tudtuk azt a kérését teljesíteni, hogy bemutassuk neki vállalatunkat. Másnap azonban ismét felkeresett bennünket, így erre is sor kerülhetett. Az írónő személyében egy rendkívül közvetlen, színes előadó egyéniséget ismerhettünk meg. Tisztelettel, szeretettel fogadta olvasóit. Az írónő nevében is felhívom a figyelmét mindenkinek: az ősszel megjelenő könyvújdonságok között találkozhatunk legújabb kötetével. Nagy Hajnalka ( MÉMSÍmT) Az évből öt befejezett hónap áll mögöttünk, amelynek gazdasági eredményeiről illetve ezekkel összefüggő fontosabb eseményekről adunk számot. Filteres cigarettatermelésünk 3085 millió db volt. Ez minimális mértékben, mintegy 1,8 millió db-bal — százalékosan szinte ki sem fejezhető — elmarad a tervezettől, ugyanakkor 63 millió db-bal 2°/0Jcal meghaladja a bázist. A tervtől való elmaradásunk okát a viszonylag gyakori az egyes anyagok hiánya miatt kényszerű átállításokban kereshetjük. Szivartermelésünk továb- ra is elmarad a tervezettől és a bázistól is. A termelés- kiesés továbbra is jelentős mértékű, tervtől 14,8 %, bázistól 27,4 %. Készáru termelési értékünk 477 198 ezer Ft volt, a vizsgált időszakra. Ez, a szivartermelésünk csökkenése ellenére 0,3 %-ka 1 több a tervezettnél. Terméksoros termelési értékünk 19 947 e Ft-ot ért el, ami elsősorban az előállított szivarmennyiség visszaesése miatt 1,5 %-kal elmarad a tervtől, és 1,7%-kal a bázistól is. A fentiekből is látható, hogy a szivartermelésünk — ha csak a számokat vizsgáljuk — viszonylag csekély arányban játszik szerepet a vállalat fontosabb mutatóinak alakításában Ugyanakkor önálló ágazata vállalatunknak, az országban egyedül foglalkozik szivarelőállítással, így valóságos jelentősége nagyobb, mint amennyit a számok mutatnak.. Ezért nem szabad figyelmen kívül hagynunk a visszaesést, foglalkozni kedd vele meg kell oldani a problémákat. Létszámgazdálkodásunk közelítőleg megfeledt az elvárásoknak. A tervezett 1018 fővel szemben 1020 fő az átlaglétszámunk, és ezzel biztosítható, hogy mihamarabb beáll junk a tervezett szintre. Termelékenységi mutatóink általában — csekély eltéréssel — a 100% körül állnak, vagyis megfelelnek a bázis, illetve a tervezett szintnek. Május 29-én került sor a dohánykészletek, illetve a dohánygöngyölegek leltározására. Ez a munka — szerencsére úgy is mondhatjuk- — a szokásos rendben zajlott le. A munkák ilyen minőségű elvégzéséhez, nagy mértékben hozzájárul a raktár gondos előkészítése, illetve a leltározók és leltárellenőrök gondos munkája. E cikk megírása idején is foyik vállalatunknál a két évenként rendszeresen a PM Bevételi Főigazgatóság által lefolytatott pénzügyi és gazdasági ellenőrzés—revízió. Az egyhónapos munka során, ellenőrzés alá kerül szinte valamennyi gazdasági, gazdálkodási, vagy azzal összefüggő folyamat. Ez az ellenőrzés fontos a népgazdaság szempontjából, mert ezzel a felsőszintű irányító szervek vizsgáim, ellenőrizni tudják a gazdasági egységek munkáját és fontos a vállalat oldaláról is, hiszen így „ bizonyítványt kap” saját végzett tevékenységéről. Itt rögtön megjegyezzük azt is, hogy az eddig lefolytatott vizsgálatok vállalatunkra nézve, lényeges elmarasztaló megállapítást nem tettek. Véglegesen pont került az uj szociális épület finanszírozási problémája végére. A Pénzügyminisztérium egyedi engedélye alapján lehetőséget kaptunk arra, hogy az előző években képződött tartalékalapunkból, visszapótlási kötelezettség nélkül használhassunk fed 21 millió forintot, erre a célra. Ez az összeg, illetve a már korábban fejlesztési alapunkból elkülönített mintegy 7 millió forint elegendő lesz az új — és már nagyon várt — szociális épület elkészíttetésére. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy az 1981-es tervünkben erre a célra beállított 12—14 millió forintos fenntartási költség nem merült fel —, vagy legalábbis messze nem ilyen mértékben — és ez az eredményünket növeli majd. Lapzártakor befejeződött a vállalat VI. ötéves tervének kidolgozása. Takács György
