Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-11-01 / 11. szám

Barátaink életéből PÄRTVEZETÖSßGÜNK, m'Unkatervének megfelelő­en. megtárgyalta a vállalat­nál folytó létszám- és bér­gazdálkodás! tevékenységet, tájékoztatót hallgatott a he- vesddobány-válogaitás ala­kulásáról, tapasztalatairól, a GTE, SZVT, MÉTE tudomá­nyos egyesületek helyi szer­vezeteinek tevékenységéről, valamint az 1981. I—III. n. évi termelési terv teljesíté­séről, a IV. *n. év fontosabb termelési , feladatairól. Vállalatunknál 1981. évre eredetileg 6° ,,-os bérfejlesz­tés volt tervezve. A külső körülmények, a vállalati eredmény várható alakulása és létszámhelyzete lehetővé tette, hogy az eredetileg elő­irányzott fejlesztést 9°'o-ra tudjuk végrehajtani. A vállalati létszámgazdál­kodás az elvárásoknak meg­felelő volt. Hullámzással, problémákkal ugyan, de si­került a létszámot a terve­zett szintre hozni (1018 fő éves szinten). Év elején még 1045 fő volt a létszám. Sike­rült az előirányzott 3%-os csökkenésit végrehajtani — melynek nagy jelentősége volt a bérfejlesztés alakulá­sánál. Június—«július hónap­ban jelentkeztek nagyobb gondok — fogadási készség hiánya — a létszám biztosí­tásánál. Ez azonban a ter­melési osztály közbelépésé­re megoldódott. A pártvezetőség elfogadta és jónak ítélte e tájékozta­tást. Állást foglalt olyan kér­désekben, hogy a kitűzött prémiumokat idejében ki kell fizetni, valamint, év vé­gén ne „erőltetett” feladato­kat határozzunk meg, hogy a prémium kifizethető le­gyen. JAVASOLTA A PÄRTVE­ZETÖSÉG, hogy a Jövőben az üzemrészek, osztályok, jobb kooperációval segítsék a vállalat létszám-problémá­jának megoldását. Kiss Ferenc a szivargyár­tás művezetője adott ezután tájékoztatást a hevesido- há n y-válogatás alakulásá­ról. 1981. évre 5300q dohány válogatását vállaltuk, lega­lább 13%-os exportkiho'/a­toallal számolva. A szezon elején -még nagyon jó minő­ségű dohány érkezett. A do­hányok minősége szinte hét­ről hétre romilcxtt A 20. munkanapon az exportki ho­zatal még 17,2%-os volt. Az utolsó héten pedig export- minőségű dohány már egyál­talán nem volt- Ennek a ténynek tudható be, hogy a válogatásra megállapított 25 kg/ó norma a válogatás be­indulásakor magasnak tűnt, a dohány minőségének csök­kenésével pedig könnyen tel­jesíthetővé, túlteljesíthető- vé vált. A válogatás során akadtak különböző problé­mák. Ilyenek voltak a szál­lítási kimaradások, valamint a munkakörülmények, me­lyek gyakorlatilag szinte évek óta nem változtak. A pártvezetőség határoza­tot fogadott el, miszerint a doihányválogatás alapvető­en vállalati érdek. Évről év­re visszatérő feladat. Ennek sikeres végrehajtása érdeké­ben, a jövőre vonatkozóan alaposabban kell felikészülni erre a miunkára. Javasolta, hogy a műszaki feltételeket biztos ítsák, javítsák a munkakörülményeket, va­lamint dolgozzanak ki új vá­logatási normát a termelési osztály illetékesei közösen a társosztályokkal. Egyébként a pártvezetőség a válogatási munkát jónak értékelte, és megköszönte az eredményes munkát asizivar- ágazat dolgozóinak. Az 1981. I—III. n- évi ter­melési terv teljesítésé­ről szóló írásos beszá­molót dr. Huszti Ferenc műszaki-termelési igazgató helyettes terjesztette a párt- vezetőség elé. A beszámoló­ból egyértelműen derült ki, hogy alapvető feladatunkat — a fogyasztói igény mara­déktalan kielégítése — telje­sítettük, sőt az eredeti terv­hez képest túlteljesítettük. Mennyiségi vonatkozásban 120 millió db-bal teljesítet­tük túl eredeti programun­kat, dohányanyag-megta- karításunk pedig a bázishoz képest 2,24% volt. KÜLÖN KIEMELTEN fog­lalkozott a gyáitmányfej- lészfésá tevékenységünkkel; mely igen 'kiemelkedő volt ebben az időszakiban. Négy új termék jelent meg a for­galomban. Ezen tevékenysé­günkhöz nagy segítséget kaptunk a MÉM illetékesei­től. Javult anyaggazdálkodá­sunk alap- és segédanyag vonatkozásában. Természe­tesen az eredményeik mellett — melyek jelentőseik — je­lentkeztek gondok is. Ez elsősorban jelentkezett a ci- ganettagyáirtásí selejt alaku­lásánál, mely növekedett 0.82%-kal. Ezt indokolja bi­zonyos fokig az új gépek be­állítása; új termékeik forga­lomba hozatala. Ezen a té­ren azonban feltétlenül vál­toztatni kell, mert a minő­ség, a selejt alakulása ter­vünket, tevékenységünket nagymértékben befolyásolja. IV. n. évi feladatunk az erők összpontosítása azon tevékenységekre, melyek vál­lalatunknál legjobban segít­hetik az idei tervben meg­fogalmazott célok megvaló­sítását. a takarékos gazdál­kodási a minőség és haté­konyság javulását, a selejt­százalék csökkenéséit. Meg­felelő létszáim-átcsoportosí- tássial a szivanlemairadást csökkenteni kell. Mintegy 7,5 millió db szivar előállí­tása válik szükségessé. A pártvezetőség elfogadta a beszámolói és megállapí­totta. hogy eddigi eredmé­nyeink biztosítékot nyújta­nak arra, hogy IV. n. éves feladatainkat maradéktala­nul tudjuk teljesíteni. Minden évben pártvezető­ségünk egy alkalommal napi­rendre tűzi a tudományos egyesületek tevékenységé­ről szóló tájékoztató megvi­tatását. Az írásos tájékozta­tók azt mutatják, hogy ezen egyesületeik segítik a válla­lati feladatok megoldáséit. Megállapítást nyert, hogy a tudományos egyesületek együttműködése. kapcsola­tainak kiszélesítésére kelle­ne nagyobb gondot fordíta­ni. Az ott tevékenykedő em­berek szakmai tapasztalata­it lehetne még nagyobb mér­tékben hasznosítani. Igény­ként 'kell a jövőben támasz­tani a vállalatnál tevékeny­kedő tudományos egyesüle­tek elé, hogy munkaterüle­tükön túl foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, me­lyek a vállalati önállósággal, a megváltozott gazdasági körülményekkel összefüg­genek. Czeglédi László Szovjetunió A Szovjetunió európai ré­szén mintegy hárommillió négyzetkilométernyi az olyan terület, amelynek földje nem a termékenységéről híres, úgynevezett csernozjom — feketeföld, A nem fekete- földű övezet az Oroszországi Föderáció bruttó mezőgazda- sági termelésének ma már egyharmadát adja. Biopo- tenoiáljának tudományosan megalapozott hasznosítása ugyanolyan értékű az ország számára, mint 25 évvel ez­előtt a szűz-földek meghódí­tása volt. A számítások sze­rint ezen a földön stabil ter­méshozamot, gabonából pél­dául hektáronként 20—22 mázsás átlagtermést lehet és kell elérni (néhány gazda­ságban már napjainkban is több mint 30 mázsa gabonát takarítanak be hektáron­ként). A Moszkvai Állami Egye­tem talajtani karának tudó­sai sokban hozzájárulnak a nem feketeföldű övezet fej­lesztéséhez. Egyik legfonto­sabb munkájuk az övezet'ta­la jföldrajzi térképének elké­szítése 250 talajzóna megje­lölésével. A zónák jellegé­től és a természeti körülmé­nyektől függően azután kü­lönböző növényfajták meg­honosítását és a műtrágyák alkalmazását javasolják. Ki­dolgozták a talaj javítási tér­képet is. A vizes talajok ki­szárítása közben gyakran okoz gondot egy-egy mélyeb­ben húzódó agyagréteg, amely nehezen szűri át a vi­zet, és ezért a szokásos víz­telenítés nem mindig haté­kony. Ezzel a problémával foglalkozik Zajdelman pro­fesszor, a biológiai tudomá­nyok doktora, aki bebizonyí­totta az agyagos talajok 60— 80 centiméteres mélyszántá­sának, potihanyósításának magas hatásfokát. Ez a mód­szer nemcsak segíti a feles­leges nedvesség eltávolítá­sát, hanem kedvezően hat a talaj kémiai és biológiai összetételére is, ezáltal növe­li termőképességét. Zajdel­man módszerét már kipró­bálták az egész nem fekete­földű övezetben, Kalinyin megyétől az Uraiig. A mód­szer a gabona- és fűfélék terméshozamát 15—20 szá­zalékkal növelte. A talajművelés magas kultúrája megköveteli a nem feketeföldű övezet úgy­nevezett savanyú podzolos talajainak mésztrágy ázását. Eddig 5,9 millió hektár terü­leten végezték el ezt a mun­kát, és az állam minden öt­éves tervben sok százmillió rubelt fordít e célra. A mésztrágyázás hatásfoka függ az adagtól, az időponttól és a módszertől. Ebben az öve­zetben az úgynevezett meg­előző mésztrágyázás techni­káját javasolják, amely ug­rásszerűen növeli a talaj termőképességét. Az ásványi műtrágyák és a mész helyes felhasználása tehát lehe. tövé teszi, hogy a nem feke­teföldű övezetben is magas fehérjetartalmú gabonát ta­karítsanak be, olyat, mint Ukrajna és a Kubány föld­jein. Csehszlovákia Elkészült Szlovákia első Etnikai Atlasza. Az adat­gyűjtést a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Néprajzi In­tézetének irányításával 1970- ben kezdtek meg. Az 500 néprajzi térképpel illusztrált, ezeroldalas kötet összeállítá­sában részt vettek a pozso­nyi Komensiky Egyetem, a különböző néprajzi múzeu­mok, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Ze­ne- és Nyelvtudományi, to­vábbá Geográfiai Intézeté­nek munka társai. Az atlasz betekintést nyújt a szlovákok hajdani életébe, választ ad arra: hogyan gon­dolkodtak, gazdálkodtak, mi­vel foglalkoztak, milyenek voltak étkezési és öltözködé­si szokásaik, családi kap­csolataik, mi inspirálta mű­vészetüket és szellemiségü­ket? A nagyszabású mű sokol­dalú, színes képet ad Szlo­vákiáról. Ismerteti például, hogy a szlovákok étkezési szokásaira milyen erősen ha­tottak a balkáni kultúrák. Balkáni eredetű a Szlovákia déli és délnyugati részén kedvelt puliszka és hajdina- kása. A tehéntúrót főleg a keleti és nyugati vidékeken, a híres brindzát pedig Kö­zép-Szlovák iá ban készítették és fogyasztották. Az atlasz tanúskodik ar­ról is, hogy hol rendeztek híres vásárokat; az árvái vásznasok, a turóci olaj- és sáfrányárusok, a Felső'Ga- ram-vidékd csipkeárusok úti- célja Nagyszombat, Beszter­cebánya, Radvány, Liptó- szentmiklós és Kassa volt. Az Etnikai Atlasz a szlo­vákok anyagi kultúrájának más haladó vonásait is be­mutatja és leírja. Így példá­ul ismerteti az alapvető földművelő eszközként szol­gáló kapákat, a medzevi ma­nufaktúra tárgyi emlékeit. A múlt század 90-es éveiben már használták a velőgépet. Ez is bizonyítja, hogy Szlo­vákia az európai kultúrák­kal párhuzamosan fejlődött. Bulgária Bulgáriában számos olyan önálló exportjogú vállalat van, amely tervdokumentá­ciók, új technológiák és kulcsrakész üzemek kivite­lével foglalkozik. Az egyik legismertebb közülük a TECHNOEXPORT, amely automatizált gyü­mölcs- és zöldséghaj tatókat, előre gyártott elemekből ké­szült hűtsőházakat gyárt, és szállít megrendelőinek, vala­mint élelmiszer-ipari techno, lógiá'kat honosít meg kül­földön. Például a híres kas- kaval sajtot már kubai, ira­ki és lengyel tejfeldolgozó üzemek is gyártják. A TECHNOIMPORT első­sorban a vas-, fém-, papír- és vegyipar, valamint a bá­nyászat területén működik sikeresen, A vállalat energetikai berendezése­ket szállított Jugoszláviá. nak Lengyelországnak, az NDK-nak, a Szovjetunió­nak, Mongóliának és Viet­namnak. Bánya- és ércdú­sító üzemeket létesített Ku­bában, Szíriában és ugyan­csak Vietnamiban; kalcium- karbidgyárat épített Kubá­ban és Egyiptomban. Japán ettől a cégtől vásárolta meg a grafitelektródák újfajta vé­dőburkolatát gyártó bolgár berendezés licencét. Takarékoskodunk Iránymutató eredmények Több apropóból került sor erre a riportra. Vállalatunknál 25 éve van KST; Runyad Lásizlóné 25 éve szervezi, és nevel min­ket takarékosságra. Október hónap takarékossági hónap, október 31-e takarékossági világnap. Ügy tudjuk, hogy hazánkban — s szűkebb te­rületen —, megyénkben is évről évre csökken az OTP betétállománya. Megkerestük Runyai Lászlőnét, Franciskát, hogy a vállailiati ,.kis OTP”-re, a KST-re vonatkozik-e ez? — Nem! Vállalatunknál a KST-ben részt vevők száma s a betét összege évről év­re nőtt. Mi is ez a KST? — A KST az Egri Dohány­gyár dolgozóinak Kölcsönös Segítő Takarékpénztára. Ez az OTP engedélye alapján a szakszervezet felügyelete mellett működik. Segíti a dolgozókat taka­rékoskodni. s váratlan kia­dásaira kölcsönfedezetet biz­tosít. Két időszakkal számol a KST, a nyárival, ami június Ütői következő év május 31-ig; a téli pedig december 1-től november 31-ig tart. Van-e valami megkötés arra, hogy kik lehetnek a tagjai ? — Erre nincsen megkötés, a KST-Jiek vállalatunk min­den dolgozója tagja lehet, aki takarékoskodni akar. A velejáró kölcsönfelvéte­li lehetőségre ki jogosult? — A KST szervezeti sza­bályzata szerint mindenki jogosult kölcsönre, aki 3 hó­napi tagsággal rendelkezik. A felvett kölcsönt min­den esetben 4 hónap alatt törleszteni kell. a felvett összeg 'nagyságától függet­lenül. Igénylik-e a dolgozók ezt a takarékossági formát, s hogyan alakult a betét ősz- sízege? — A KST-betét teljesen a dolgozók érdekeit képvi­seli, az ő javukat szolgáló takarékossági mozgalom. Igénylik ezt a formáját a takarékosságnak, amit iga­zol az is; hogy a téli KST- ben vállalatiunk 355 dolgo­zója. a nyári KST-ben pe­dig 68 dolgozónk tag. A be­tét összege is igen jelentős, hisz most áldunk hamarosan a kifizetés előtt, s a decem­ber 4j kifizetés betétössze­ge előreláthatólag 1 millió Ft-on félül lesz. A kölcsönóilomány hogyan alakult? — Az éves kölcsönfolyósí­tás kifizetésének összege 900 ezer forint körül van. Ezek szerint mi takaréko­sak vagyunk?! — Igen! Az OTP-nél vál­lalatunkat „nagy KST”-nek nevezik. Mi az elsők között vagyunk a megyei vállala­tok között. Egy-kéft nagyobb, több dolgozót foglalkoztató vállalat van csak előttünk. A dolgozók havi betétfize- tésá összege igen magas, 120 ezer forint. Aki igényli a kölcsönt, az mindenki meg is kapja? — A havi betét összege lehetővé teszi, hogy a dolgo­zók kölcsönigénylését min­denkor teljesíteni tudjuk. Nem volt rá példa, hogy va­lakit el 'kellett volna utasí­tani. Olyan viszont már volt, hogy a meggyőzésem kellett hozzá, hogy az igénylő lép­jen vissza szándékától, vagy kevesebb összeget kérjen, mert láttam, hogy a fizeté­se nagyon túl van terhelve tartozással, nem fogja bírni. Abban az esetben, ha va­laki kölcsönt akar felvenni, nem kell bejelenteni, hogy mire kéri. Mégis mire ve­szik igénybe a dolgozók a kölcsönt? — A nyári KST-t elmon­dásaik szerint általában üdü­lésre, utazásra fordítják az emberek. A téli KST-t. ami nagyobb összegű, azt ruház- kockásra. zömmel pedig a karácsonyi ajándékozásra szánják. A kölcsönöket pe­dig lakás- és bútorvásárlás­ra, váratlanul jött kiadások fedezésére veszik igénybe. Van-e még más kölcsön jellegű segítségnyújtási for­ma a válllaMmél? — A kisebb összegű ke­rettel gazdálkodó OMB van még, azonban a dolgozók kölcsönigényeit a KST taka­rékossági rendszerrel na­gyobb mértékben tudjuk se­gíteni ahhoz, hogy meg tud­ják valósítani elképzelései­ket, vásárlási szándékaikat. Az ezzel járó ügyes-bajos dolgok intézését immár 25 éve végzi nagy-nagy szorga­lommal és hozzáértéssel Ru­nyai Lászlóné a tagok meg­elégedésére — munkája mel­lett —. melyet ezúton is kö­szönünk mindannyiunk ne­vében. M. J. né Ez volt a vezérfonala annak a gazdaságpolitikai be­számolónak, amely gyárunk legnagyobb pártalapszerve- zetének taggyűlésén hangzott el október első napjaiban. A párt, a párt alapszervezetei, a kommunisták min­denkor kiemelt feladatnak tekintették a gazdasági mun­kát, annak politikai irányítását, szervezését, a termelő- munkával való foglalkozás rendszeres voltát, a termelési t feladatokkal összefüggő konkrét döntések végrehajtásá- ? nak segítését, az egységes értelmezés biztosítását és a J feladatokra való mozgósítást. A pártalapszervezet ezen a taggyűlésen gyakorolta el­lenőrzési jogát, és a leggyak­rabban alkalmazott formáját, a beszámoltatást választotta ahhoz, hogy valóságos isme­retek birtokába jusson, reális képet kapjon a feladatok időarányos teljesítéséről. Az elhangzott beszámoló mértéktartó, reális és a szá­mok tengerétől mentes volt, hű képet adott az I—III. negyedévi eredményekről. A beszámoló szólt a termelés, a gazdálkodás, a bérfejlesz­tés, a létszám és a selejt alakulásáról, és mindezeket bemutatta a számok tükré­ben is. A helyi gazdaságpoli­tikai célkitűzések, a vállalati gazdasági tervek időarányo­san megvalósultak, a terme­lés a tervezettet meghaladja, a létszám tervszinten alakult, a bérfejlesztés, amely 9%-os, országosan is elismerésre méltó, ugyanakkor a terme­lés selejthányada a lehetsé­gesnél magasabb. Mindezek az eredmények olyan idő­szakban születtek, amikor is megtörtént az átállás az öt­napos munkahétre. Ezen a taggyűlésen a kommunista közösség igazolva látta gaz­daságpolitikai célkitűzései­nek helyességét. A párt- és gazdaságvezetés az év elején a döntések meghozatalának időszakában jól tudta, hogy a gazdasági döntéseknek po­litikai jelentőségük van, a döntések az egész gyár kol­lektíváját érintik. Mindezt figyelembe véve a reális gaz­dasági feltételek ismeretében tudott helyes, teljesíthető célokat és feladatokat kitűz­ni. Az elért eredményekben alapvető szerepe van a fel­ismert lehetőségeknek, a he­lyes szemléletnek és nem utolsósorban a munkáskol­lektíváknak. A beszámoló felhívta a párttagság figyelmét a selejt csökkentésére, a takarékos­ságra, a készletgazdálkodás további javítására, a termé­kek minőségi óvására. Az eddig elért jó ered­ményeknek jelentős forrása volt a megfelelő gazdasági háttér, a politikai kiegyensú­lyozottság és ezzel párosuló jó munkahelyi közérzet. Az elért eredmények meg­mutatják a továbbhaladás irányát, a kitűzött célhoz ve­zető utat. A továbbiakban is legfontosabb gazdaságpoli­tikai feladat a munka ter­melékenységének fokozása, a minőségi munka javítása, a piaci, a vásárlói igények mennyiségi és minőségi ki­elégítése, — állapította meg a beszámoló. Mindezekben támaszkod­hatunk a meglevő létszámra, a lelkiismeretes munkások­ra, a dolgozók szakmai fel- készültségére és a kommu­nisták példamutató munká­jára. A továbbiakban is szívós, következetes, körültekintő és megfontolt munkára van szükség. Összpontosítani kell a gazdasági és a politikai tennivalókat, támogatni kell a termelést elősegítő szocia­lista brigádmozgalmat. a DH- és újítási mozgalmakat. Az éves gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának döntő kérdése volt és marad, hogy a gazdaságpolitika he­lyi irányítója, szervezője és végrehajtója a pártalapszer­vezet miként látja el e fon­tos feladatokat. A politikai munka végzé­séhez jók a vállalat gazda­sági alapjai, az elért ered­mények mindannyiunkat kö­teleznek az éves tervek tel­jesítésére. Különös felelőssége van ennek a pártalapszervezetnek. mivel tagságának soraiban megtalálhatók a gyár első számú gazdaságvezetői, kö­zépvezetők és nagy tapaszta­lattal rendelkező kommunis­ták. Mindezeket az erőket ösz- szefogva biztosítható az éves gazdasági tervek teljesítése. Prokaj Ferenc ..i DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom