Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-11-01 / 11. szám

Termelési tanácskozások Az elmúlt hónapban min­den üzemrészben, műhelyben lezajlottak a termelési ta­nácskozások, ahol az I—III. negyedévi munka értékelése mellett a főhangsúlyt a IV. negyedévi feladatok megvi­tatása jelentette. Ez alkalommal — két év után — a műszaki konferen­cia újra megelőzte a terme­lési tanácskozásokat. így a művezetők, osztályvezetők a műszaki konferencián szer­zett információval rendelkez­ve tájékoztatták a területük dolgozóit az elvégzett mun­kákról és az előttünk álló feladatokról. A IV. negyed­év egyik legfontosabb fel­adata a szivartermelés foko­zása. Kívánatos lenne napi 120—150 ezer db Csongor szivar előállítása. E cél ér­dekében a társosztályoktól létszám-átcsoportosítást haj­tottak végre. Az év hátrale- ,'vő időszakában a tmk sziva- ros csoportja segítségére fel­tétlenül számítanak a szi­vargyártásiak a váratlan hi­bák gyors elhárításában. A termelési tanácskozáson túl az UDH akcióbizottsági ülé­sén is e cél elérésére tettek lépéseket. A IV. negyedévben mint­egy 1.7 milliárd cigarettát kell gyártanunk, ebből 41 millió db Marlborót, 15 mil­lió db Supert, 15 millió db Novust, 143 millió db Heli­kont, 30 millió db 100-ast. Ezek a termékek mind igen létszámdgényesek. nagy fi­gyelmet igényelnek. Felada­taink között nem szabad el­felejtkeznünk a minőség ja­vításáról, a magas kocsány­iam lom csökkentéséről, a jó vágatminőségről és a selejt csökkentéséről. A gyárt­mányfejlesztésben • részt' vevőknek e fórumon is elis­merésüket fejezték ki, meg­köszönve a jó munkát azok­nak, akik kiemelkedő telje­sítményt nyújtottak a szép eredmény eléréséhez. Felhív­ták a figyelmet arra, hogy a raktárakban minden elfekvő anyagot (segéd- és műszaki) ki kell selejtezni. Minden dolgozó feladata kell, hogy legyen: ha lát olyan anyagot, amit már nem tudnak felhasználni, hívja fel a raktárvezető figyelmét arra. A balesetek alakulása ked­vezőtlenül alakult. Eddig 9 baleset történt, és sajnos ez­zel „teljesítettük” a bázist. Meg kell akadályoznunk to­vábbiak előfordulását. En­nek érdekében mindent el kell követni. A termelési tanácskozások a törzsgárdajelvények átadá­sával fejeződtek be. j A-né. Oisxírák ío^éiNoeiíei* az Egri Dohánygyárban 1981. október 4. és 10. között a linzi cigarettagyár fő­gépmestere — Rudolf Majko úr — megtekintette a válla­latunknál üzemelő LOF-MAX-CASCADE cigarettagyár­tó gépsorokat, melyeket tőlük vásároltunk. A látogatás nagyon jó alkalom volt arra. hogy véle­ményt cseréljünk, közösen megvitassuk a gépek beüze­meltetése során fellépő problémákat. A helyszíni ellenőrzéskor tapasztalt beállítási hiányos­ságok, kisebb javítási fela­datok végrehajtásén vendé­günkkel együtt igen aktívan dolgoztak: Mérni István üzemeltető műszerész, Ká- csor Sándor karbantartó la­katos. Mérai József karban­tartó lakatos, Daróczi Csaba üzemmérnök és Könczöl An­na fordító. Majko úr elmondta, hogy az osztrák dohányipar ere­detileg ^Oeo/perc fordulat- számmal vásárolta meg eze­ket a gépeket a DECOUFLE dohányipari gépgyártó vál­lalattól. Linzben is számoltak a teljesítménynövelés lehető­ségeivel, igy árajánlatot kér­tek 3000 db perc teljesítmé­nyű levágó fejre a DECO- UFLE-től. Az árajánlat szerint túl nagy ráfordítást jelentett volna a nagyobb teljesítmé­nyű levágófejek alkalmazá­sa. Gazdaságossági megfon­tolások alapján úgy döntöt­tek, hogy a lehetséges for- dulatszáim-tartományon be­liül emelik a gépek fordulat- számát 2380/perc teljesít­ményre. A teljesítmény további növelése gazdasági és mű­szaki megfontolások alapján nem célszerű. Előírás szerint a LOF-gé- pek 11—12,5% nedvességtar­talmú vágatot igényelnek. 13 % vága tried vesség-tar- talom esetén már problémák jelentkezhetnek a kirakó- nál, az ellenőrzőnél, a vég- letapogatónál vagy pl. a Cascade-szívókarnál is. Linzben a tároló- és gyár­tóhelyiségek kiimatizálásá- vai (22 °C hőmérséklet; 58 % relatív páratartalom mel­lett) biztosítani tudják, hogy a vágatmedvesség-tartalom + 0,5 °/o-on belül ingadozik. A LOF-gépeken meglévő CP—3 típúsú kombinált ci- garettatörzs-szabályozó ket­tős súlyszabályozást va­lósít meg igen érzékenyen: — rövid idejű pneumati­kus szabályzást állandó vá­kuum érték segítségével, va­lamint — hosszú idejű — nukle­áris mérés elvén működő — szabályzást stromeium 90-es izotóp segítségével. A kettős szabályzás kü- lön-külön is működtethető, így csupán pneumatikus törzsszabályzással is jó e- redmények érhetők el. Ez esetben igen fontos, hogy a porelszívás és vágatadago­lás ne képezzen egy rend­szert. mert így nem garan­tálható a beépített ventillá­tor egyenletes szívóhatása., ill. a létesített vákuummér­ték állandó szinten tartása. Linzben is gondot okozott a beépített egyedi ventillá­torok járó kerekeinek és há­zainak viszonylag gyors el­használódása, kopása. E problémán úgy segítettek, hogy a kopó részeket 10— 15 mm vastag vulkollán- nal öntötték ki, mely éve­kig ellenáll a homokszem­csék koptató hatásának. Helyszíni tapasztalatok a felállított LOF-gépsoroknál: Általában a Cascade-gép- egységgel ellátott gyártó­soroknál gyakoribb a gép- állás, de nem biztos, hogy az állásidőt a Cascade-gép- egység nem kielégítő üzem- biztonsága okozza. Nagyon fontos tehát, hogy a hibaokokat mindig konk­rétan kell megállapítani a gépcsoportnál. A 12-es és 13-as gépeink­nél megfigyelhető volt. hogy a Cascade-ütemek sebessége váltakozott. Az ütemsebességek válto­zását okozhatják a kopott pneumatikus szerelvények, hengereik, de ugyanilyen ha­tást idéz elő a központi le­vegőhálózat rendellenessége, változó vagy alacsony nyo­másérték, ill. olaj és víz be­kerülése a rendszerbe. A 12-es gépsorunk Cas- cade-szí vakarja repedt és hajlott volt. a betolálapáií üzemelés közben ..koptatta” a sizívókart. A szívókar he­gesztését és a kopott szívó szegmensek cseréjét a szak­emberek elvégezték. Eredetileg a Cascade-gép- egység által tartályba rakott cigaretták egyengető lemeze három részből állt, melyet nálunk a „Skoda” tartá­lyokra történő átállításkor egy részből készítettük el. Az eredeti kialakítással a jelenleginél jobb rendezés érhető el A LOF-gép szívófejében a szívószalag-vezető szeg­mensek eredetileg porcelán­ból készültek, melyek hát­ránya, hogy igen könnyen elrepednek. A jövőre nézve a kemény­fémből készült szegmensek alkalmazása előnyösebb. A levágófej és a levágó- kés-köszörű minden ciga­rettahosszhoz sablonokkal állítható be. A meglévő sab­lonnal a szakemberek 65 nam-es törzshosszhoz a 13 sz. gépünkön ellenőrizték és korrigálták a levágófej és a késköszörű beállítását. Az eredeti levágókés-Jkö- szörű gyémámtsziemcse be­vonatú. melynek óra jelen­leg: 2000 schilling. Egy osztrák vállalat most kb. 500 ö.s./db áron „POROZOL” keményfém ré­teggel tudja ezt előállítani. A vendégünkkel töltött idő atett igen jó munkakap­csolatot építettünk ki. mely a jövőre nézve is hasznos lehet számunkra. Majko úr kifejtette véle­ményét, hogy hasonló gép­vásárlások esetén célszerű lenne biztosítani szakembe­reink jelenlétét a gépek le­szerelésénél is. A linzi rekonstrukciós munkák befejeztével az ott felszabaduló alkatrészekből számunkra sok fontos alkat­részt tudnak biztosítani. Újlaki Sándor tmk-művezető II SZOT Műszaki-Gazdasági Bizottsága tárgyalta Október és november vállalatunknál újítási hónap, így hát érthető, hogy Ilyenkor a szokásosnál többet foglalko­zunk az újítások kérdéseivel. Az utóbbi időben azonban igen sok fórumon tárgyalták ezt a kérdést. Az ok igen kézenfekvő: az újitómozgalom és a feltalálói tevékenység fontos szerepet játszik a termékek műszaki színvonalának emelésében, a termelési szerkezet korszerűsí­tésében s ezen keresztül a gazdasági hatékonyság növelé­sében. A találmányok és újítások révén a gazdálkodó szerveze­tek magasabb szellemi hányadot tartalmazó, jobb minőségű versenyképesebb árukat állítanak elő, jövedelmezőbb expor­tot valósíthatnak meg, importanyagokat válthatnak ki, éssze­rűbb anyag- és energiagazdálkodást valósíthatnak meg. Műszaki-gazdasági rendeltetésén túl az újitómozgalom fontos társadalmi és politikai szerepet is játszik azzal, hogy hzzájárul a dolgozók termelési aktivitásának, alkotó tevé­kenységének fejlesztéséhez. Az újítómozgalom és a feltalálói tevékenység hely zetét és ennek keretében azt a kérdést, hogy mennyiben felel meg gazdasági és tár­sadalmi hivatásának, két szempontból vizsgálta a SZOT Műszaki-Gazdasági Bi­zottsága október-végi ülésén: egyrészt saját korábbi hely­zetéhez képest, másrészt a nemzetközi összehasonlítás alapján lehetőségként meg­jelölhető színvonalhoz viszo­nyítva. A bizottság megállapította: — Az V. ötéves tervidőszak­ban — az előző ötéves terv­időszakhoz képest — jelentős fejlődést ért el az újítói és feltalálói tevékenység. — Fontos szerepet játszott ebben, hogy hatékonyabbá vált az e téren tevékenyke­dő állami és társadalmi irá­nyító szervek munkája. — Javult a szellemi eredmé­nyek hasznosítását biztosító iparjogvédelmi munka szín­vonala. — A szakszervezetek irányí­tó szervei együttműködve az állami szervekkel meghatá­rozták a vállalati szakszer­vezeti bizottságok és a gaz­dasági vezetők közös teen­dőit. — A vállalati szakszervezeti bizottságok segítették az újí­tókat. és rendszeresebben el­lenőrizték az újítások sorsát, hasznosítását. — A KISZ fontos feladatá­nak tartotta a fiatalok újí­tásra való mozgósítását. — Az MTESZ és annak te- rüti szervezetei keretében célul tűzték ki a műszaki ér­telmiség alkotóképességé­nek széles körű kibontakoz­tatását. — Javult a tömegtájékozta­tó eszközök munkája is az újítómozgalom és a feltalá­lói tevékenység népszerűsí­tésében. Mindezek ellenére azon­ban az új tómozgalomban rejlő lehetőségeket nem használtuk ki kellő mérték­ben. Nyugtalanító, hogy az ipari és az építőipari ágazat területén a tervidőszak kö­zepétől évről évre csökkent az újítások száma és a hasz­nosítás eredménye. Az újítómozgalom eredmé­nyeinek a lehetséges színvo­naltól való elmaradása, a potenciális lehetőségek nem kellő kihasználása több okra vezethető vissza. A bizottság e téma tár­gyalásánál több olyan okot és érvet sorakoztatott fel, amelyek megítélésünk sze­rint kedvezőtlenül hatottak. Ezek közül néhány; — az újítások hasznosítását kedvezőtlenül érinti a válla­latok rövidtávú érdekeltsége, s ennek eredményeként az innovációs kockázatvállalás­, tói való tartózkodás, a vál­' lalatok közötti kooperáció nehézségei és a háttéripar viszonylagos fejletlensége. — Az elmúlt években be­szűkültek az újítók díjazá­sának forrásai. Emiatt egyre több gondot okoz a vállala­toknál az újítók ösztönző mértékű díjazása a részese­dési és a béralapból, a kol­lektíva érdekeinek sérelme nélkül. (E kérdéssel és vala­miféle megoldási lehetőség­Egy újítás margójára A közelmúltban nagyjavításra állt le a 6-os és a 7-es l cigarettagyártó gép. A szokásos felújításon kívül egy új \ rendszerű kirakó került a filterfelrakó géprészre. A ®a- ? rant—Max gépkapcsolatnak egyik kritikus pontja éppen \ a két gép találkozásánál van. A nagy sebességgel haladó \ folyamatos törzset darabolás után a filterfelrakó kirakó- < hengere merőleges irányú mozgásra készteti. Ezt a hír- ) télén irányváltozást a cigarettának károsodás nélkül kell elviselnie. A jelenlegi kirakpknál csak elég erős befújó- \ levegővel lehet elérni, hogy mind lassú mind gyors já- ; ratnál a „helyére” rendeződjön a cigaretta. Ez jelentős > tiohánykihullást eredményez a cigaretta végein. Az át- > alakított kirakóhenger ezeket a hibákat igyekszik kikü- > szöbölni. 1 Pelyhe Miklós főműszerész, az újítás benyújtója így l beszél erről: > — Nagyon régóta törtem a fejem egy olyan kirakó- > szerkezeten, amelyik nem igényel befújó rendezőlevegőt s sem gyors, sem lassú járatban. í A cigarettának persze mindkét esetben stabilan az üt- > közökig kell mennie. Ez nagyon fontos a filterfelrakó í biztonságos üzemeléséhez. Az új berendezés működési s elve megegyezik a nyugati importból behozott kirakóé- i val, amely a 11-es LOF gyártógépre lett felszerelve. \ — Véleményed szerint milyen előnyökkel jár ennek > alkalmazása? | — Szerintem nagyon sok előnye van. Hogy csak a fon- ( tosabbakat említsem: jelentős dohánymegtakarítás ér_ l hető el vele, mivel a cigarettavégek nem hullanak ki, és j lazább kitöltéssel is megfelelő minőséget érhetünk el. | Üzembiztosabb, mert cigaretta mindig a helyé- | re kerül. Stabilabb lesz a felragasztás, a sodrás, ami < csökkenti a selejtképződést. A befújólevegő megtakar!- < tásával további Cascade keretrakókat helyezhetünk > üzembe. Nem kell importálni újabb kirakóhengereket, ) hiszen ezt csak egyszer kell így átalakítani, és a henge- ) rek kopása a minimálisra csökken. Javításuk igénytelen, S amivel munkaidőt és energiát takaríthatunk meg. Ugyan- ( azt a minőséget garantálja, amit az import kirakóberen- í dezés. } — Vita van arról, hogy ezek miatt az átalakított ki- > rakok miatt csökkent le a központi szívólevegő. Olykor < a 0,2 atm-t sem érik el. Te hogy látod ezt? < — A nyári nagykarbantartás után is kevés volt a központi >. szívás, pedig akkor csak egy gépen, a 8-as Garanton > volt ilyen. Szerintem a vákuum akkor is ilyen kevés S lenne, ha ezt a három gépet kiiktatnánk Régóta prob- í léma a levegőellátás. Pedig ha újabb gépcsoportokat j akarunk üzembe helyezni, erre is gondolni kell. A gé- ) pék teljesítményét jelentősen visszafoghatja, ha csak a > minimális mennyiséget tudjuk biztosítani. ( — De mi a véleményük azoknak, akik ezeken a gépe- i ken dolgoznak nap mint nap? ? — A 8-as Garanton már másfél éve üzemel az új rend- i szerű kirakó. Azóta nem volt vele bajunk, megbízhatóan > működik, a selejt kevés. Ami már csak azért sem kö- < zömbös, mert a Marlboro cigarettát is ez a gép gyártja ) — mondja Dér Lajos, a 8-as gép műszerésze. > — A 6-os és a 7-es gépen is eddig bevált az újítás. Ke- l vesebb problémánk van a termeléssel — szögezi le Far- < kas Kálmán műszerész. < Reméljük, hogy ha a többi gépre is felkerül, hosszú > távra megoldja a műszerészek egyik legkellemetlenebb S problémáját, a kirakóállítást. — Van valami új terv a tarsolyodban? — kérdezem í tovább Pelyhe Miklóst. < — Terv, az mindig van. Tudod, olyan vagyok, ha a ke- S zembe veszek valamit, amivel valamilyen probléma van, < nem nyugszom addig, amíg meg nem tudom oldani. < — Huszonhat éve dolgozol itt. Akkor lettél főműsze- ? rész, amikor a filteres cigarettát bevezették nálunk. S 1979-ben újítási versenyt nyertél. A Kiváló Üjító bronz ( fokozatának tulajdonosa vagy. Mégis megkérdezem, < nyomja-e valami a szívedet? ( — Szeretem a munkámat és szeretek új dolgokon spe- > kulálni. De azt kell, hogy mondjam, több támogatást > kellene megadni azoknak, akik hasznos dolgokkal sze- s retnének még jobb eredményeket elérni. Ha egy kicsit ( kevesebb akadályt kellene átugrani az út során, több í energiánk maradna a megoldásokra. És persze nagyobb í kedv és több ötlet, ami az újításhoz nélkülözhetetlen. Teleki S. \ gél lapunk egy másik cikke is foglalkozik — Szerk.). — Gondot jelent az is, hogy hiányzik az eredményesen közreműködő műszaki szak­emberek közvetlen érdekelt­sége. — A jogszabályok sem ad­nak megfelelő támpontot az újítók és feltalálók díjazá­sához. E negatívumokra már a párt XII. kongresszusán rá­mutattak, és számos intéz­kedés született a helyzet ja­vítására. Az újításokkal és találmá­nyokkal kapcsolatos nega­tív vállalati szemléletet és magatartást felerősítő prob­lémák megoldására az illeté­kes állami és társadalmi szervek megállapodták, hogy 1982. január 1-től a jelenle­ginél kedvezőbb lehetősége­ket biztosítanak a vállala­toknak az újítások díjazásá­ra. és lehetővé teszik az újí­tások és találmányok hasz­nosításában közreműködők anyagi elismerését. A SZOT műszaki-gazdasá­gi bizottsága a kérdés igen részletes és mélyreható vizs­gálata során irányelveket adott az 1982. májusában megrendezendő újítók és feltalálók V. országos ta­nácskozásához és gazdasági életünk minden terén e kér­déssel foglalkozók számára. Többek között leszögezte: Az újítómozgalom és a fel­találói tevékenység gazdasá­gi-társadalmi feltételeinek javítása megköveteli minde­nekelőtt az újításokkal és találmányokkal kapcsolatos vállalati szemlélet és maga­tartás kedvezőbbé válását. A vállalat vezetőinek je­lenlegi gazdasági helyzetünk­ben fokozódó mértékben je­lentkező feladata, hogy biz­tosítsák a tömeges újítómoz­galom feltalálói tevékenység kibontakozásának legkedve­zőbb feltételeit, erősítsék az alkotó légkört, engedjenek nagyobb teret az alkotó em­berek tett rekészségének, problémamegoldó gondolko­dásának és cselekvésének. A fentiek elég jól érzékel­tetik, hogy a SZOT Műszaki- Gazdasági Bizottsága milyen felelősséggel kezelte és keze­li ezt a kérdést.. Végül egy megállapodás­tervezetet vitattunk meg. amely az újítómozgalom és a feltalálói tevékenység ja­vítását lesz hivatott biztosí­tani. Az OTH, a PM, az OMFB, a KISZ K.B. megállapodnak abban, hogy a vonatkozó jogszabályok módosításával, 1982. január 1-től a jelenle­ginél kedvezőbb gazdasági feltételeket biztosítanak az újítómozgalommal, a feltalá­ló tevékenységgel összefüggő anyagi elismerésekhez. dr. Huszti Ferenc a bizottság tagja DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom