Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-01 / 10. szám
A közművelődésről — a színházbérietek ürügyén A bérgazdálkodásról kritikusan A vállalati pártvezetőség október elején tárgyalta a vállalati létszám- és bérgazdálkodás helyzetét, valamint megvitatta az év során végrehajtott bérfejlesztések tapasztalatait. Az írásos előterjesztés képet adott a pártvezetóségnek arról a komoly és felelősségteljes munkájáról, amelyet a bérgazdálkodás jelent a jelenlegi gazdasági szabályozás viszonyai között. Az Egri Dohánygyár 1981. évi tervében eredetileg a bérek 6%-os növekedését irányoztuk elő, amelyet 3%-ban központi 3%'ban pedig a létszám csökkentésével terveztünk fedezni. Az eredeti tervben 47,2% millió Ft vállalati eredménynyel számolhattunk, s a terv készítésekor (1980. december) még nem volt minisztériumi döntés arra vonatkozólag, hogy a bázist nem kell átárazni.) Átárazás esetén ugyan, is a bérfejlesztési mutatónk negatívvá vált.) Ez 1981. februárban tisztázódott, így a báziseredményhez 44,7 millió Ft) a tervezett 1981. évi eredményünk is lehetővé tett a további 0,7%-os adómentes bérfejlesztést, amelyet korrekcióként figyelembe vettünk. A reformkor „kiművelt emberfőkre van szükség” gondolatát a XII, pártkongresszus határozatában — szinte csak megfogalmazásbeli különbséggel — megtalálhatjuk. Ennek ellenére, azt hiszem, olcsó szellemesség lenne, ha azzal vonnék párhuzamot, hogy lám, nincsi új a nap alatt. Nem lenne ez helyes már csak azért sem, mert a műveltség ak- dcori és mostani fogalma nemigen fedi egymást. Mi is tulajdonképpen a műveltség; egyáltalán ki a művelt ember? Az, aki ismeri 9hakespeare-t és Dür- renmattot, szereti Csajkovszkij és Wagner muzsikáját, érti Derkovits és Picasso művészetét? Vagy az, aki ismeri a technika csodáit, eligazodik az atomfizika rejtelmeiben? Nem célom, hogy ezen a helyen eldöntsem ezt a kérdést, megvitattuk ezt többször ifjúsági vitakörön. Az sem célom, hogy a munkahelyi művelődés helyzetét és feladatait elemezzem — a vállalati művelődési bizottság ezt rendszeresen megteszi. Egyetlen tényadat kapcsán akarok csupán elmélkedni a művelődés gyakorlatáról. Az adat pedig a következő : az elmúlt évi 98 színházbérlet helyett erre az idényre még 50 bérletet sem rendeltek szocialista brigádjaink. Sok ez vagy kevés ? Ha abból indulok ki, hogy ily módon alig több mint egy bérlet esik egy-egy brigádra, s a brigádok és a bérleti előadások számát is ösz- szevetem, továbbá azt is fiVége van a nyárnak, vége az üdülési főszezonnak. Megkerestük Csizik 1st. vánnét, az SZB üdülési felelősét, adjon rövid tájékoztatást, hogyan alakult dolgozóink ez évi üdültetése? Ez év üdültetés szempontjából igen jónak mondható, ugyanis dolgozóink 27 %- áriak tudtunk a főszezon végéiig beutalót biztosítani. Milyen beutalók wltak ezek? — Kaptunk szakszervezeti •beutalót, rendelkezésünkre állt a főszezonban Balaton- szabiadiban lévő üdülőnk 4 sízobája, valamint lehetőség nyílt kölcsönös cseremegál- iapodás alapján a Magas- Tátrában lévő Dolny Smo- kovecben való pihenésre. A beutalók megoszlása milyen volt? — Vállalatunk kapott 110 d*b szakszervezeti beutalót. gyelembe veszem, hogy az ember általában ritkán megy egyedül színházba, akkor a válasz egyértelmű. Arról van tehát’ szó, hogy a brigád tagok jó része 1981. évben egyáltalán nem fog eljutni színházi előadásra. Pedig a program — amit lapunkban már közzétettünk — vonzó. Több olyan mű kerül közönség elé, amit a közelmúltban más színházak is nagy sikerrel játszottak. Elég példaként talán csak Sztra- tiev szatíráját, a Birkanyírást, Enquist színművét, A tribádok éjszakáját és Goldoni vígjátékát, aMirandoLi- nát említeni, melyeket a Thália Színház, a Várszínház és a Vígszínház vitt sikerre. De a további bemutatók szerzői — Gershwin, Bulgakov, Bruckner — sem sorolhatók a névtelen kezdők közé. Mindezek ellenére 98 helyett nem egészen 50! Sajnos, ha mondjuk növekedett volna is a bérletek száma, akkor sem lehetnénk egyértelműen optimisták. A lehetőség még nem azonos a beteljesüléssel. Vajon a brigádnaplóba ragasztott színházjegy, hangversenybérlet garancia-e arra, hogy előbbre léptünk a munkahelyi művelődés terén? önkéntelenül is eszembe ötlik ilyenkor, hogy szinte minden előadáson ugyanazok az arcok láthatók — és itt nem a színpadra gondotok, hanem a színházi előcsarnokra. Tényleg csak ilyen kevés embert érdekelne? És vajon — átugorva egy .másik területre — a könyvvásárlás örvendetesen növekvő pénzösszege mögött mi húzódik? A könyv lehet lakásdekoráamiihez pltusHba jött még 30 db üdülőjegy, amelyet más vállalattól vettünk át. Balia- tonszabatdiban 104 dolgozónk töltötte szabadságát és a2 NDK-belii Roítsteinben pedig 10-ein vették réstzt csereüdülésben. Dolny Smokovecben kisebb-nagyobb csoportokban ezidáig 158 fő tudott pihenni. Dolgozóink gyermekeiről sem feledkeztünk meg, hiszen a felsőtárkányi üdülőnkben a nyár folyamán 3 turnusban 86 gyermek üdülését biztosítottuk, így összesen 412 felnőtt és 86 gyermeket tudtunk üdül- tetni és az 1018 fős vállalati létszámot tekintve azt hiszem ez igen jó arány. A számok azt mutatják, hogy sikeresnek mondható eddigi üdültetésünk. De mi húzódik meg e mögött? ció is, egy szép kiállítású sorozat például jól mutat a könyvszekrény polcain, de ha csak erre használjuk, nem tölti be rendeltetését. A művelődés gyakorlatában a minőségi követelmények hangsúlyozása nagyon fontos hiszen mindez visszahat az egyén gondolkodásmódjára, életére is. A művészet szépségétől életünk is gazdagabbá válik. S nem utolsó szempont az sem, hogy műveltség és tudásbeli felzárkózás néLkül nehezebben valósíthatók meg a termelés fejlesztéséről, korszerűsítéséről, stukturális változásairól kialakított tervek! Vállalatunknál jelentős a fiatalok aránya. Ez azért lényeges, mert bár fejlődni, tanulni, műveltebbé válni sohasem késő, azért az ember fiatal korban a legfogékonyabb, a legnyitottabb az újra, a változóra, az új ismeretekre. Fontos feladat tehát, hogy megleljük a csatornákat, amelyeken át a műveltség az egyes emberhez eljuthat. Ez a csatorna lehet egy színházbérlet is adott esetben, de ezt ebben az évben a kihagyott lehetőségek között tarthatjuk már csak számon. S mivel nem hiszek abban, hogy van közömbös ember, (csak unalmas program, vagy rossz propaganda van!) Jó lenne erre a jövőben nagyobb gondot fordítani. Bár színházba járni végül is jeggyel is lehet. —Változatlanul problémát jelent, hogy a szakszervezeti beutalók legnagyobb része a télii-tovaszi időszakra szól. Ez évre pl. 5 nagycsaládos beutalót kaptunk, melyből csak 2 db vonatkozott a főszezonra és mindkét beutalóra tízszeres jelentkezés vollt. Ezeknek a vállalati ü- d ülők ben tudtunk helyei felajánlani. Enyhítette igaz gondunkat a csereüdültetés, ahol egy Mumusban 16 fő vehetett részt. A nagyszámú érdeklődés, re tekintettel milyen szem. pontokat vett figyelembe a jegyek elosztásánál a bízott, ság? — Több szempontot vettünk figyelembe a jegyek elosztásánál. Ilyenek voltak a három műszakban dolgozók, fizikai munkások. Az I. f. évi gazdálkodás eredménye azonban igen pozitív volt, s ezért döntés született a tervezettől nagyobb bérfejlesztés végrehajtása. Éves szinten 9%-ban lett meghatározva a bérfejlesztés, amelyen belül az utóbbi 3%-ot bérfejlesztési mutató növekedésével fedezünk. így lényegében az év során három bérfejlesztési terv készült, az első 6%, a második 6,7%, a harmadik 9%-os bérfejlesztést tartalmaz. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a bérszínvonal a 9%-os növelésével a bázis 40 127 Ft/fő értékéről 1981-ben 43 736 Ft/főre növekszik, gyakorlatilag ennyi lesz az átlag- kereset. Vállalati szinten így 2 millió 454 ezer forinttal használunk fel több .bért, mint az előző évben. A bérek növekedése I— VIII. havi tényadatok alapján bázishoz 109,4% volt, de a korrigált tervtől 2%-kal elmaradt. Az elmaradás döntően abból eredt, hogy a prémium kifizetések ténylegesen a negyedév végén történnek meg, a tervben pedig egyenletesen van a változó bér is tervezve. Várható, hogy a szeptemberi el- sízámolásokkal egészen közel lesz a korrigált tervhez. A létszám az év során nagyobb hullámzásokkal törzsgárdatagok, 3 éve üdülésben nem részesülők, közülük a naigycsailádosak. A nagyarányú jelentkezés miatt például- a Dolny Smo- koveoi üdültetésnél 1 hetes turnusokat indítottunk, hogy minél több dolgozónk pihenhessen nyugodt körülmények között. Hogyan voltak megeléged- ve dolgózóink a kapott be. utalókkal? — A vélemények mint általában mindenben, itt is megoszlottak. Az előző évekhez viszonyítva nagyobb megelégedettséget tapasztalhattunk a Balatonszaba- diban üdülők részéről. Itt egyedül a szobai férőhelyek megoszlása okozott problémát A Dolny Smokovecből hazatérők is igen jó véleménynyel tértek vissza, hisz a Tátrában, csodálatos környezetben, tiszta levegőn, csendes körülmények között tölthettek Idejüket. És mi a Csehszlovák venugyan, de szeptember végére beállt a tervezett szintre, 1018 fő és várható, hogy ezt fogjuk tartani, éves szinten is. Ez az elmúlt évhez 3%-os csökkenést jelent. Az év elején igen magas (1045 fős) létszámmal indultunk, majd júniusban és júliusban 1010 fő alá csökkent a létszám, ennek ellenére a terme.ésben különösebb gondok nem voltak, — kivéve 4—6 fő anyagmozgatói hiányt —, sőt, az új felvételesek fogadására nem volt megfelelő fogadási készség az üzemrészeknél. Ez a probléma csak a termelési osztály közbelépésére szűnt meg. Az év hátralevő részében zavartalan és kiegyensúlyozott lesz a létszámhelyzet, de belső (üzemek közötti) átcsoportosításra a szivartermelés nagy arányú elmaradása miatt számítani kell. A bérek kifizetéséhez és megfelelő színvonalú premizáláshoz az év hátralevő időszakára is megfelelő bértömeggel rendelkezünk, amit figyelmes és körültekintő gazdálkodással hatékonyan lehet felhasználni. A fenti írásos előterjesztéshez néhány október eleji tényadat birtokában azalábdégeink véleménye az itteni ellátásról? — Erre pontosabb választ ők tudnának adni, de értesüléseim szerint ők is meg vannak elégedve az itteni ellátással, egyedül az étkezés jelent problémát a Fel- sőtárkányban üdülőknek. Ez a kedvező csereüdültetési lehetőség a jövőben is megmarad? — Erre biztos és konkrét választ még nem tudok adni, hisz az a jövő évre szóló megállapodás megkötése lesz, de valószínű, hogy i- igen. Mi várható az év bátraié. vő részében? — A miár kiadott szák- szervezeti üdülőjegyeken túl esetleg még 1-2 jegyet kaphatunk más vállalattól, melyet a kapunál levő hirdető- táblán közzéteszünk. Köszönjük a tájékoztatást s reméljük dolgozóink ilyen nagy arányban, hasonló megelégedettséggel üdülhetnek az elkövetkezendő időikben is. bi szóbeli kiegészítést kellett fűznöm: Mint ahogyan az előterjesztés is utal rá, a bérek kifizetése valamelyest elmaradt a tervezettől, annak ellenére, hogy a bázist mintegy 9%-kal meghaladta. Az írásos előterjesztés lezárásakor még úgy látszott, hogy a munkáltatói joggal rendelkező vezetők felhasználják azokat a prémiumkereteket, amelyeket a negyedév elején az igazgató azért bocsa jtott rendelkezésükre, hogy az időszak során felmerülő lényeges és plusz munkákat a béreken kívül prémiummal is elismerjék és honorálják. Általában elmondható, hogy a technológiai területek vezetői élnek e lehetőséggel, sőt, a szavaikkal élve „az a baj, hogy kevés a pénz”. A műszaki osztályhoz tartozó területeken azonban a III. n. évre kiadott 80 000 Ft-os prémium keret — nem tudni miért? — nem került a negyedév során felhasználásra. Elgondolkodtató ez azért is, mert éppen e terület dolgozói hallatták leg- kritikusabban hangjukat a nagykarbantartás után, amiért egy-egy szakember mindössze 300—400 Ft prémiumot kapott. A pártvezetősóg egy-egy tagja úgy fogalmazott, hogy ez már nemcsak gondta.an gazdasági munka, de politikai kérdés is, befolyásolja a közhangulatot és lerontja azon tevékenységek eredményét, amelyeket más vonalon kemény munkával lehet elérni. Lényegében a fizikai állományban e területen a legjelentősebb az elmaradás a tervtől, az alkalmazottaknál jelentkezik ettől számottevőbb, mintegy 190 ezer Ft-os elmaradás a prémiumok kifizetésében. Felvetődik a kérdés, hogy mire tartalékolnak azok a vezetők, akik a folyó munkákkal párhuzamosan nem használják fel a premizálás lehetőségét, amely azt a célt szolgálná, hogy a munkákat hatékonyabban végezzék el, erre ösztönözze az embereket a kitűzött prémium. A pártvezetőségi ülésen éppen a fentiek miatt határozat született arra vonatkozóan, hogy a vállalati igazgató intézkedését és hasonló esetben az érintett gazdasági vezetők fegyelmi felelősségre vonását kérik. A vállalati létszám- és bérgazdálkodást összességében pozitívnaik értékelte a vállalat pártvezetősége. Kritikát kapott ugyan az ez évben igen sok lépcsőben megvalósított bérfejlesztés, amely elég kuszává és áttekinthetetlenné teszi a jövedelmek emelkedésének alakulását az egyes munka- területek között és ugyanakkor már a következő évi bérfejlesztési lehetőségeinket is mintegy 2%-ban elköteleztük ezzel. A pártvezeőség úgy foglalt állást, hogy ezekre a felvetett kérdésekre, problémákra felhívja a vállalat felső gazdasági vezetődnek a figyelmét. Bárdos Miklósné dr. Közgazdasági ov. (Dr. Jakab Gábor) Az üdültetésről % _ I ' 5 I Nagy „forgalom” bonyolódott az elmúlt hetekben vállalatunknál. Igen sok kül- és belföldi delegáció látogatott el hozzánk. Ven\# ^ fill fi | M L*C dégeink között volt az osztrák szakszervezeti, finn pártmunkás-delegáció, a kubai főügyész és munkatársai, vietnami küldöttség, ” ■ ■ V** az [n(jjaj Fejlesztési Bizottság delegációja és még sokan mások. Képeinken három eseményt örökítettünk meg. Balról az első kép: osztrák szakszervezeti delegáció. A középső kép a finn újságírók látogatásán készült. A jobb oldali képünk pedig az október elején vállalatunknál tartott sajtótájékoztatón készült, ahol dr. Domán László igazgató a vállalati önállóság tapasztalatairól, a dohányipari szervezeti korszerűsítés kapcsán adott tájékoztatást a magyar sajtó és rádió képviselőinek. 4 DOHÁNYGYÁR
