Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

A közművelődésről — a színházbérietek ürügyén A bérgazdálkodásról kritikusan A vállalati pártvezetőség október elején tárgyalta a vál­lalati létszám- és bérgazdálkodás helyzetét, valamint meg­vitatta az év során végrehajtott bérfejlesztések tapaszta­latait. Az írásos előterjesztés képet adott a pártvezetóségnek arról a komoly és felelősségteljes munkájáról, amelyet a bérgazdálkodás jelent a jelenlegi gazdasági szabályozás viszonyai között. Az Egri Dohánygyár 1981. évi tervében eredetileg a bé­rek 6%-os növekedését irányoztuk elő, amelyet 3%-ban központi 3%'ban pedig a létszám csökkentésével tervez­tünk fedezni. Az eredeti tervben 47,2% millió Ft vállalati eredmény­nyel számolhattunk, s a terv készítésekor (1980. december) még nem volt minisztériumi döntés arra vonatkozólag, hogy a bázist nem kell átárazni.) Átárazás esetén ugyan, is a bérfejlesztési mutatónk negatívvá vált.) Ez 1981. feb­ruárban tisztázódott, így a báziseredményhez 44,7 millió Ft) a tervezett 1981. évi eredményünk is lehetővé tett a további 0,7%-os adómentes bérfejlesztést, amelyet korrek­cióként figyelembe vettünk. A reformkor „kiművelt emberfőkre van szükség” gondolatát a XII, pártkong­resszus határozatában — szinte csak megfogalmazás­beli különbséggel — megta­lálhatjuk. Ennek ellenére, azt hiszem, olcsó szellemesség lenne, ha azzal vonnék pár­huzamot, hogy lám, nincsi új a nap alatt. Nem lenne ez helyes már csak azért sem, mert a műveltség ak- dcori és mostani fogalma nemigen fedi egymást. Mi is tulajdonképpen a műveltség; egyáltalán ki a művelt ember? Az, aki is­meri 9hakespeare-t és Dür- renmattot, szereti Csajkovsz­kij és Wagner muzsikáját, érti Derkovits és Picasso művészetét? Vagy az, aki ismeri a technika csodáit, eligazodik az atomfizika rej­telmeiben? Nem célom, hogy ezen a helyen eldöntsem ezt a kérdést, megvitattuk ezt többször ifjúsági vitakörön. Az sem célom, hogy a mun­kahelyi művelődés helyzetét és feladatait elemezzem — a vállalati művelődési bi­zottság ezt rendszeresen meg­teszi. Egyetlen tényadat kap­csán akarok csupán elmél­kedni a művelődés gyakor­latáról. Az adat pedig a kö­vetkező : az elmúlt évi 98 színházbérlet helyett erre az idényre még 50 bérletet sem rendeltek szocialista brigád­jaink. Sok ez vagy kevés ? Ha abból indulok ki, hogy ily módon alig több mint egy bérlet esik egy-egy brigád­ra, s a brigádok és a bérle­ti előadások számát is ösz- szevetem, továbbá azt is fi­Vége van a nyárnak, vége az üdülési főszezonnak. Megkerestük Csizik 1st. vánnét, az SZB üdülési fe­lelősét, adjon rövid tájékoz­tatást, hogyan alakult dol­gozóink ez évi üdültetése? Ez év üdültetés szempont­jából igen jónak mondható, ugyanis dolgozóink 27 %- áriak tudtunk a főszezon vé­géiig beutalót biztosítani. Milyen beutalók wltak ezek? — Kaptunk szakszervezeti •beutalót, rendelkezésünkre állt a főszezonban Balaton- szabiadiban lévő üdülőnk 4 sízobája, valamint lehetőség nyílt kölcsönös cseremegál- iapodás alapján a Magas- Tátrában lévő Dolny Smo- kovecben való pihenésre. A beutalók megoszlása milyen volt? — Vállalatunk kapott 110 d*b szakszervezeti beutalót. gyelembe veszem, hogy az ember általában ritkán megy egyedül színházba, akkor a válasz egyértelmű. Arról van tehát’ szó, hogy a brigád ta­gok jó része 1981. évben egyáltalán nem fog eljutni színházi előadásra. Pedig a program — amit lapunkban már közzétettünk — vonzó. Több olyan mű kerül közön­ség elé, amit a közelmúlt­ban más színházak is nagy sikerrel játszottak. Elég példaként talán csak Sztra- tiev szatíráját, a Birkanyí­rást, Enquist színművét, A tribádok éjszakáját és Gol­doni vígjátékát, aMirandoLi- nát említeni, melyeket a Thália Színház, a Várszín­ház és a Vígszínház vitt si­kerre. De a további bemuta­tók szerzői — Gershwin, Bulgakov, Bruckner — sem sorolhatók a névtelen kezdők közé. Mindezek ellenére 98 he­lyett nem egészen 50! Sajnos, ha mondjuk növe­kedett volna is a bérletek száma, akkor sem lehetnénk egyértelműen optimisták. A lehetőség még nem azonos a beteljesüléssel. Vajon a brigádnaplóba ragasztott színházjegy, hangverseny­bérlet garancia-e arra, hogy előbbre léptünk a munka­helyi művelődés terén? ön­kéntelenül is eszembe ötlik ilyenkor, hogy szinte min­den előadáson ugyanazok az arcok láthatók — és itt nem a színpadra gondotok, ha­nem a színházi előcsarnokra. Tényleg csak ilyen kevés embert érdekelne? És vajon — átugorva egy .másik terü­letre — a könyvvásárlás ör­vendetesen növekvő pénz­összege mögött mi húzódik? A könyv lehet lakásdekorá­amiihez pltusHba jött még 30 db üdülőjegy, amelyet más vállalattól vettünk át. Balia- tonszabatdiban 104 dolgozónk töltötte szabadságát és a2 NDK-belii Roítsteinben pedig 10-ein vették réstzt csereüdü­lésben. Dolny Smokovecben kisebb-nagyobb csoportok­ban ezidáig 158 fő tudott pihenni. Dolgozóink gyermekeiről sem feledkeztünk meg, hi­szen a felsőtárkányi üdü­lőnkben a nyár folyamán 3 turnusban 86 gyermek üdü­lését biztosítottuk, így összesen 412 felnőtt és 86 gyermeket tudtunk üdül- tetni és az 1018 fős vállalati létszámot tekintve azt hi­szem ez igen jó arány. A számok azt mutatják, hogy sikeresnek mondható eddigi üdültetésünk. De mi húzódik meg e mögött? ció is, egy szép kiállítású sorozat például jól mutat a könyvszekrény polcain, de ha csak erre használjuk, nem tölti be rendeltetését. A művelődés gyakorlatában a minőségi követelmények hangsúlyozása nagyon fon­tos hiszen mindez visszahat az egyén gondolkodásmódjá­ra, életére is. A művészet szépségétől életünk is gaz­dagabbá válik. S nem utolsó szempont az sem, hogy mű­veltség és tudásbeli felzár­kózás néLkül nehezebben valósíthatók meg a terme­lés fejlesztéséről, korszerű­sítéséről, stukturális válto­zásairól kialakított tervek! Vállalatunknál jelentős a fiatalok aránya. Ez azért lényeges, mert bár fejlődni, tanulni, műveltebbé válni sohasem késő, azért az em­ber fiatal korban a legfogé­konyabb, a legnyitottabb az újra, a változóra, az új is­meretekre. Fontos feladat tehát, hogy megleljük a csa­tornákat, amelyeken át a műveltség az egyes ember­hez eljuthat. Ez a csatorna lehet egy színházbérlet is adott esetben, de ezt ebben az évben a kihagyott lehe­tőségek között tarthatjuk már csak számon. S mivel nem hiszek abban, hogy van közömbös ember, (csak unalmas program, vagy rossz propaganda van!) Jó lenne erre a jövőben na­gyobb gondot fordítani. Bár színházba járni vé­gül is jeggyel is lehet. —Változatlanul problé­mát jelent, hogy a szakszer­vezeti beutalók legnagyobb része a télii-tovaszi időszak­ra szól. Ez évre pl. 5 nagycsalá­dos beutalót kaptunk, mely­ből csak 2 db vonatkozott a főszezonra és mindkét be­utalóra tízszeres jelentkezés vollt. Ezeknek a vállalati ü- d ülők ben tudtunk helyei fel­ajánlani. Enyhítette igaz gondunkat a csereüdültetés, ahol egy Mumusban 16 fő vehetett részt. A nagyszámú érdeklődés, re tekintettel milyen szem. pontokat vett figyelembe a jegyek elosztásánál a bízott, ság? — Több szempontot vet­tünk figyelembe a jegyek elosztásánál. Ilyenek voltak a három műszakban dolgo­zók, fizikai munkások. Az I. f. évi gazdálkodás ered­ménye azonban igen pozitív volt, s ezért döntés született a tervezettől nagyobb bér­fejlesztés végrehajtása. Éves szinten 9%-ban lett megha­tározva a bérfejlesztés, ame­lyen belül az utóbbi 3%-ot bérfejlesztési mutató növe­kedésével fedezünk. így lényegében az év so­rán három bérfejlesztési terv készült, az első 6%, a második 6,7%, a harmadik 9%-os bérfejlesztést tartal­maz. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a bérszínvonal a 9%-os nö­velésével a bázis 40 127 Ft/fő értékéről 1981-ben 43 736 Ft/főre növekszik, gyakor­latilag ennyi lesz az átlag- kereset. Vállalati szinten így 2 millió 454 ezer forint­tal használunk fel több .bért, mint az előző évben. A bérek növekedése I— VIII. havi tényadatok alap­ján bázishoz 109,4% volt, de a korrigált tervtől 2%-kal elmaradt. Az elmaradás döntően abból eredt, hogy a prémium kifizetések tény­legesen a negyedév végén történnek meg, a tervben pedig egyenletesen van a változó bér is tervezve. Vár­ható, hogy a szeptemberi el- sízámolásokkal egészen közel lesz a korrigált tervhez. A létszám az év során nagyobb hullámzásokkal törzsgárdatagok, 3 éve üdü­lésben nem részesülők, kö­zülük a naigycsailádosak. A nagyarányú jelentkezés miatt például- a Dolny Smo- koveoi üdültetésnél 1 hetes turnusokat indítottunk, hogy minél több dolgozónk pi­henhessen nyugodt körülmé­nyek között. Hogyan voltak megeléged- ve dolgózóink a kapott be. utalókkal? — A vélemények mint ál­talában mindenben, itt is megoszlottak. Az előző évekhez viszonyítva nagyobb megelégedettséget tapasz­talhattunk a Balatonszaba- diban üdülők részéről. Itt egyedül a szobai férőhelyek megoszlása okozott problé­mát A Dolny Smokovecből ha­zatérők is igen jó vélemény­nyel tértek vissza, hisz a Tátrában, csodálatos környe­zetben, tiszta levegőn, csen­des körülmények között tölthettek Idejüket. És mi a Csehszlovák ven­ugyan, de szeptember végé­re beállt a tervezett szint­re, 1018 fő és várható, hogy ezt fogjuk tartani, éves szinten is. Ez az elmúlt év­hez 3%-os csökkenést je­lent. Az év elején igen magas (1045 fős) létszámmal indul­tunk, majd júniusban és jú­liusban 1010 fő alá csökkent a létszám, ennek ellenére a terme.ésben különösebb gon­dok nem voltak, — kivéve 4—6 fő anyagmozgatói hi­ányt —, sőt, az új felvétele­sek fogadására nem volt megfelelő fogadási készség az üzemrészeknél. Ez a probléma csak a termelési osztály közbelépésére szűnt meg. Az év hátralevő részében zavartalan és kiegyensúlyo­zott lesz a létszámhelyzet, de belső (üzemek közötti) átcsoportosításra a szivar­termelés nagy arányú el­maradása miatt számítani kell. A bérek kifizetéséhez és megfelelő színvonalú pre­mizáláshoz az év hátralevő időszakára is megfelelő bér­tömeggel rendelkezünk, amit figyelmes és körültekintő gazdálkodással hatékonyan lehet felhasználni. A fenti írásos előterjesz­téshez néhány október eleji tényadat birtokában azaláb­dégeink véleménye az itteni ellátásról? — Erre pontosabb választ ők tudnának adni, de érte­süléseim szerint ők is meg vannak elégedve az itteni ellátással, egyedül az étke­zés jelent problémát a Fel- sőtárkányban üdülőknek. Ez a kedvező csereüdülte­tési lehetőség a jövőben is megmarad? — Erre biztos és konkrét választ még nem tudok ad­ni, hisz az a jövő évre szó­ló megállapodás megkötése lesz, de valószínű, hogy i- igen. Mi várható az év bátraié. vő részében? — A miár kiadott szák- szervezeti üdülőjegyeken túl esetleg még 1-2 jegyet kap­hatunk más vállalattól, me­lyet a kapunál levő hirdető- táblán közzéteszünk. Köszönjük a tájékoztatást s reméljük dolgozóink ilyen nagy arányban, hasonló megelégedettséggel üdülhet­nek az elkövetkezendő időik­ben is. bi szóbeli kiegészítést kel­lett fűznöm: Mint ahogyan az előter­jesztés is utal rá, a bérek kifizetése valamelyest el­maradt a tervezettől, annak ellenére, hogy a bázist mint­egy 9%-kal meghaladta. Az írásos előterjesztés lezárása­kor még úgy látszott, hogy a munkáltatói joggal ren­delkező vezetők felhasznál­ják azokat a prémiumkere­teket, amelyeket a negyedév elején az igazgató azért bo­csa jtott rendelkezésükre, hogy az időszak során fel­merülő lényeges és plusz munkákat a béreken kívül prémiummal is elismerjék és honorálják. Általában elmondható, hogy a technológiai terüle­tek vezetői élnek e lehető­séggel, sőt, a szavaikkal élve „az a baj, hogy kevés a pénz”. A műszaki osztályhoz tartozó területeken azonban a III. n. évre kiadott 80 000 Ft-os prémium keret — nem tudni miért? — nem került a negyedév során felhasz­nálásra. Elgondolkodtató ez azért is, mert éppen e te­rület dolgozói hallatták leg- kritikusabban hangjukat a nagykarbantartás után, ami­ért egy-egy szakember mindössze 300—400 Ft pré­miumot kapott. A pártvezetősóg egy-egy tagja úgy fogalmazott, hogy ez már nemcsak gondta.an gazdasági munka, de politi­kai kérdés is, befolyásolja a közhangulatot és lerontja azon tevékenységek ered­ményét, amelyeket más vo­nalon kemény munkával le­het elérni. Lényegében a fizikai állományban e terü­leten a legjelentősebb az elmaradás a tervtől, az al­kalmazottaknál jelentkezik ettől számottevőbb, mintegy 190 ezer Ft-os elmaradás a prémiumok kifizetésében. Felvetődik a kérdés, hogy mire tartalékolnak azok a vezetők, akik a folyó mun­kákkal párhuzamosan nem használják fel a premizálás lehetőségét, amely azt a célt szolgálná, hogy a munkákat hatékonyabban végezzék el, erre ösztönözze az embere­ket a kitűzött prémium. A pártvezetőségi ülésen éppen a fentiek miatt hatá­rozat született arra vonat­kozóan, hogy a vállalati igazgató intézkedését és ha­sonló esetben az érintett gazdasági vezetők fegyelmi felelősségre vonását kérik. A vállalati létszám- és bérgazdálkodást összességé­ben pozitívnaik értékelte a vállalat pártvezetősége. Kri­tikát kapott ugyan az ez évben igen sok lépcsőben megvalósított bérfejlesztés, amely elég kuszává és át­tekinthetetlenné teszi a jö­vedelmek emelkedésének alakulását az egyes munka- területek között és ugyanak­kor már a következő évi bérfejlesztési lehetőségeinket is mintegy 2%-ban elkötelez­tük ezzel. A pártvezeőség úgy fog­lalt állást, hogy ezekre a felvetett kérdésekre, prob­lémákra felhívja a vállalat felső gazdasági vezetődnek a figyelmét. Bárdos Miklósné dr. Közgazdasági ov. (Dr. Jakab Gábor) Az üdültetésről % _ I ' 5 I Nagy „forgalom” bonyolódott az elmúlt hetekben vállalatunknál. Igen sok kül- és belföldi delegáció látogatott el hozzánk. Ven­\# ^ fill fi | M L*C dégeink között volt az osztrák szakszervezeti, finn pártmunkás-delegáció, a kubai főügyész és munkatársai, vietnami küldöttség, ” ■ ■ V** az [n(jjaj Fejlesztési Bizottság delegációja és még sokan mások. Képeinken három eseményt örökítettünk meg. Balról az első kép: osztrák szakszervezeti delegáció. A középső kép a finn újságírók látogatásán készült. A jobb oldali képünk pedig az október elején vállalatunknál tartott sajtótájékoztatón készült, ahol dr. Domán László igazgató a vállalati önállóság tapasztalatairól, a dohányipari szervezeti korszerűsítés kapcsán adott tájékoztatást a magyar sajtó és rádió képviselőinek. 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom