Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

Munka és művelődés — vetélkedő a résztvevő szemével — A Heves (megyei Művelő­dési Központ és a Szakszer­vezetek Heves megyei Ta­nácsa vetélkedőt szervezett szocialista brigádok részére. A vetélkedőt azzal a cél­lal hirdették meg, hogy a dolgozókat segítsék a mun­kával kapcsolatos jogok és kötelességek megismerésé­ben, a magyar irodalom, zene-, és képzőművészet leg­nagyobb képviselőinek jobb megismerésében. A vetélkedő lebonyolítása három szakaszban történt: Az első szakaszban a vál­laltaitok rendezték meg a há­zi vetélkedőt és juttatták to­vább első helyezést elért csapatukat, a második sza­kaszban megrendezett városi vetélkedőre. Mór csak a harmadik szakasz van hátra, aholis a városi vetélkedők első-má­sodik helyezettjei mérik ösz- sze tudásukat megyei szin­ten. A vállalati szinten meg­rendezett vetélkedőn öt csa­pat versenyzett. A kiadott irodalmi, zenei, képzőművészeti anyag igen nagy volt. Ehhez még hozzá­járult a Munka Törvény- könyvének alapos ismerete is, és a magyar történelem a honfoglalástól napjainkig. Nagy segítséget jelentett, hogy a Megyei Művelődési Központ hangszalagon bizto­sította az irodaim és zenei anyagot, valamint azt is, hogy a képzőművészetben milyen festmények, alkotá­sók szerepelnek. Ez sem volt kevés,- mintegy 50 festőnek közel 70 alkdtását kellett megismerni. A házi verseny egyszerre volt komoly és játékos, él­vezetes volt résztvevőnek lenni, bár komoly feladato­kat kellett megoldani. Töb­bek között, átalakult a csa­pat munkaügyi döntőbizott­sággá. Egy beadványt kellett elbírálni és tartalmilag, for­mailag határozatot szerkesz­teni. De volt több olyan munkaügyi kérdés is, ahol állást kellett foglalni, és az esetek az életben előfordul­hatnak. A történelmi kérdések úgy lettek összeválogatva, hogy 955—1962-ig szerepel­tek benne események. A zene..., általában tá­volabb áll az emberekhez, mint az irodalom, vagy a történelem. No és az indu­lok. .., olyan egyformák, alig lehet egymástól megkü­lönböztetni, ráadásul még lassított ütemben hallhat­tuk. Mi mindig összekevertük a Kossuth és a Fehérvári indulót, most is. Amikor új­ra felfedezni véltük a Kos­suth induló dallamát, el kellett dönteni, hogy melyik helyen is szerepelt. Totóz- tunk, és jól. Az utolsó forduló rulett­játék volt. Ez túl könnyű­nek bizonyult, valamennyi csapat az első információ után, egyszerre ragasztotta zsetonjait, a tízszeres pont­értéket jelenítő rovatba, Munkácsy neve alá. A végeredmény: 1. Marie Curie — Komplex szoc. bri­gád; 2. Martos Flóra szoc. brigád; 3. Koraoh Mór szoc. brigád; 4. Alkotmány ’74 szoc. brigád; 5. Csépány Etelka szoc. brigád. A városi vetélkedőn válla­latunk színeit a Marie Cu­rie — Komplex szocialista brigád képviselte. Tíz csa­pat versengett a helyezése­kért. Nem volt nehezebb mint -a házi vetélkedő, de mégis „idegtépőbb” volt. (Ráadásul nem lehetett rá­gyújtani sem, ez nekünk büntetésszámba ment) A pontozás olyan volt, hogy nem szórta szét a me­zőnyt. Az utolsó fordulóig végig holtversenyben az el­ső helyen voltunk a Csepel Autó csapatával. Egy pont­tal lemaradva követett ben­nünket a Kőolajipari Válla­lat csapata. Túlsúlyban sze­repelt a kérdések között á történelmi és munkaügyi té­ma. Kevés volt az irodalom, zene, festményt mindössze egyet kél lett ismerni. Végül is a versenyt az utolsó fordulóban egy igen szubjektiven megítélhető feladat döntötte el, (erre le­hetett a legmagasabb pont­számot kapni: tízet), s ez miatt kissé keserű szájízzel vettük tudomásul a végered­ményt Kaptunk egy lapot, melyen Magyarország vak­térképe volt. A brigádnak egynapos országjáró túrát kellett megtervezni. Itt el­vesztettünk 4 pontot, mert túl zsúfolt programot állí­tottunk össze. A versenyt a „nevető harmadik”, a Kő­olajipari Vállalat csapata nyerte meg, de maradt a holtverseny most már a 2—3. helyért a Csepel Autó csa­patával. Cikáztak a ’villám­kérdések, egy ide, egy oda, a negyedik kérdés után dőlt el a verseny, úgy, hogy bri­gádunk lett a második he­lyezett, ezzel az eredménnyel mi is részt vehettünk a me­gyei döntőn. Még van majd egy hónapunk (miikor e sorokat írom!), igyekszünk úgy felkészülni, hogy visz- szavághassiunk az elszenve­dett „vereségért”. Ha nem sikerülne — mert bizonyára ők is így készülnek —, meg­hajtunk a nagyobb tudás előtt, és nyugtázzuk, hogy a megyei szintig eljutni sem elhanyagolható eredmény. Nagy Béláné a Marie Curie — Komplex szoc. brigád vezetője HllunBcaueclelem A év eddig eltelt három­negyed részében 7 baleset történt vállalatunknál, a ki­esett munkanapok száma 111. öt baleset a vállalat működési körén belül követ­kezett be 40 kiesett munka­nappal. Két baleset munkából ha­zafelé menet gyalogosan, il­letve kerékpárral való közle­kedés közben történt. A baleseteket tekintve bá­zishoz emelkedés tapasztal­ható és októberben már is­mét történt baleset. A bal­eseti okokat elemezve az ál­lapítható meg, hogy csök­kent a dohányipari munka­gépek okozta balesetek szá­ma. Ugyanakkor figyelmez­tető kell, hogy legyen, a ki­szolgáló területeken — első­sorban a karbantartás és anyagmozgatás folyamatainál — bekövetkezett balesetek számának emelkedése. Az SZMT munkavédelmi főfelügyelője által — a ko­rábbi vizsgálat során — fel­tárt hiányosságok kiküszö­bölést nyertek. Tanulság ebből az esetből, hogy a jövőben fokozott gon­dot kell fordítani a meglévő gépek, berendezések, elektro­mos szerelvények biztonsá­gos állapotára. Ismét a munkaversenyről (Folytatás az 1. oldalról.) Az üzemrészben dolgozó brigádok igen aktívak és kezdeményezőek. Az újítá­sok területén is igen szép sikereket értek el. A brigá­dokban és a brigádok kö­zött is igen jó a kö­zösségi szellem. Kiemelkedő­en jó az üzlemrészi DH-ak- dóbizottsá'gban való részvé­telük. A SZÍV ARÁG AZ ATON dolgozó hat brigád a gazda­sági vállalásait kiemelkedő­en teljesítette. Egyik brigád­juk a brigádólet javítása cél­jából havonta Itartaft bri- gádigyülóst, azóta pozitív változás tapasztalható ná­luk is. A Táncsics Mihály szocialista brigád az egyedü­li, aki a társadalmi munka vállalásait 2,5-szeres mér­tékben teljesítette. A többi brigád csak käs részben tel­jesítette, az elmaradást a hevesi dohányválogatás, majd a szivargyártásra való visszaállás idején fogják tel­jesíteni. A szivarágazat dolgozói az első félévben mintegy 450 napos helyettesítést végeztek a cágareltitaégazafton, igen lel­kiismeretesen. Az osztályon a brigádélet igen jónak mondható. Sajátos helyzet alakult ki a szivarelőkészí­tési Gárdonyi Géza szocia­lista brigádnál. Az ötfős bri­gád alapító tagjai közül már csak ketten vannak, közülük a közel jövőben ketten nyugdíjba mennek. Ezt iá 15 éves brigádot eddig három­szor fiatalították, s most várható — nyugdíjazás után — a brigád megszűnése. A TMK ÉS A MŰHE­LYEK TERÜLETÉN dolgo­zó szocialista brigádok vál­lalásaikat időarányosan alapvetően teljesítették. El­sősorban a szokásos éves nyári nagykarbantartás al­kalmával, valamint az új gé­pek telepítésében és beüze­meltetésében végezitek ered­ményes munkáit. Az újítási versenyben is jelentős sike­reket értek el, keresik az újat, a hatékony megoldá­sokat. Több brigádnál a ta­nulási vállalásokat a jövő­ben még komolyabban kell venni. Ugyancsak meg kell szívlelni a szocialista brigád­tagoknak, hogy óvják bri- gádtársukat az itt-ott előfor­duló társadalmi tulajdon el­leni vétségektől. A brigádoknál javulás fi­gyelhető ímeg az előző évhez viszonyítva.i A nem technológiai terü­leten dolgozó brigádoknál a vállalások teljesítése időará­nyosan alakult. A brigád­élet igen színes, változatos. Általában a termelési te­rületeken megtartják ne­gyedévenként a brigádgyű­léseket és naprakészen ve­zetik .a brigádnaplót. A nem termelő területen fordul in­kább elő, hogy negyedéven­ként nem tartják meg a bri­gádgyűlést. hiszen állandóan együtt vannak, többen egy osztályon is dolgoznak, így a soron következő feladato­kat meg tudják beszélni. Ezeken a területeken fordul elő gyakrabban az is, hogy nincs rendszeresen vezetve a napló. A gazdasági vezetés megadja a kellő segítséget munkájukhoz, ha a brigádok igényt tartanak rá. ÖSSZESSÉGÉBEN EL­MONDHATÓ, hogy a brigá­dok nagyobb többsége, ak­tívan tevékenykedett az el­múlt időszakban, a munká­juk nagyban hozzájárult a vállalati gazdálkodás ered­ményességéhez. Amiire a bri­gádoknak a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani: a jó közösségi szellem megtar­tására, illetve ahol ez nincs, ott ennek kialakítására; a társadalmi (tulajdon elleni vétségek megelőzésére, vala­mint az ittas állapotban va­ló munkavégzés megakadá­lyozására. Jakub Arnoldné munkaverseny-felelős Rugalmasabb alkalmazás Alig négy esztendeje, hogy az Országgyűlés törvényt alkotott a vállalatok működé­séről és szabályozta tevékenységüket. Az eltelt négy esztendő igazolta a törvény hasznosságát, ám azóta sokat változott a világ, mások a követelmények, mint akkor voltak a gazdaságban. Pontosabban, szigorodtak a követelmények a vállalati gazdálkodásban, amely a vál­lalatok tevékenységét befolyásolja. Nehezebb közgazdasági feltételek között munkál­kodnak nap mint nap ezek a gazdasági egységek, így hajtják végre a termékszer­kezetük korszerűsítését és igyekeznek igazodni a versenyképes piaci lehetőségekhez. Nos, ezek a változások gazdaságpoltikánkat is a VI. ötéves terv megfogalmazásakor a korábbinál rugalmasabb alkalmazásra ösztönözték. Ennek része az Elnöki Tanács minap megjelent törvényerejű rendelete, amely módosította a vállalati törvényt. Azt a részét, amely eddig a vállalatokról egységesen intézkedett függetlenül a dol­gozók létszámától, bérezéseinek értékéről, az üzem jellegétől. A keresletekhez való fokozott alkalmazkodás, a hiánycikkek körének csökkentése, a kis sorozatú termékek gyártása és mindenekelőtt a lakosságnak nyújtott szolgálta­tások javítása szükségessé tette a kisvállalatok létrehozását. Ezek alapításához, rugal­mas működéséhez most teremtették meg a szükséges jogi kereteket. A törvénymó­dosítás valamennyi vállalat önállóságát növeli és lehetővé teszi ügyrendjének egysze­rűsítését. Megszünteti a kisvállalatok tevékenységének aprólékos, részletekbe menő meghatá­rozását és ezzel lehetőséget nyújt arra, hogy a kisvállalatok saját elhatározásuk alapján rugalmasan változtassák tevékenységi körüket. Ez azt jelenti, ha a kisvállalat veszteséges és saját erejéből nem képes talpraállni, nem számíthat állami segítség­re, csődbe jut, és megszűnik. Állami vállalatot eddig csak a miniszterek, az országos hatáskörű intézmények vezető és tanácsok alapíthattak. A módosítás lehetőséget nyújt arra is, hogy leányvállalat formájában maguk a vállalatok is alapíthassanak vállalatot. A leányvállalat önállóan gazdálkodik, de szoros gazdasági kapcsolat fűzi alapító vállalatához. így alapításakor a nagyvállalat látja el a működéséhez szükséges anya­gi eszközökkel. Az alapító vállalat részesedik a leányvállalat nyereségéből, ha pedig veszteségesen gazdálkodik, ezért az alapító vállalat anyagilag is felel. Jelenleg hazánkban alig van kisvállalat és a középüzemek száma is csekély. Emi­att csak a nagyvállalatoknál kialakult termékszerkezet áll rendelkezésre, ez szabja meg a hazai és az exportigényeket, miből és hogyan tudjuk biztosítani. Részben ez az oka, hogy sok a hiánycikk, nem megfele lóén működik a háttéripar, és a szolgálta­tások színvonala is elmarad a követelményektől. Természetesen továbbra is alapvető fontosságúak a nagyvállalatok, de az eddiginél jóval több kis- és középüzemre is szükség van. A vállalatok munkáját ugyanis egy dolog minősíti: a gazdaságosság és a jövedelmezőség, amely úgy érhető el, ha a nagy- vállalat és a kisüzem a mindenkori piaci igényekhez igazodva látja el feladatát. Mentusz Károly Abban a szerencsés hely­zetben voltam, hogy részt vehettem a járási NEB jó­voltából a legutóbbi vizsgá­laton. E vizsgálatot egy megbeszélés előzte meg, me­lyen Kovács János, a párt- bizottság részéről ismertette a mai lakáshelyzetet, összesítve, tanácsi, (bér, OTP, szövetkezeti lakásokról volt szó. v Nem tagadom, nagy lelke­sedéssel indultam e vizsgá­latnak, hiszen tudtam, hogy rengeteg család él pici gyer­mekkel albérletben. Fiata­lok, de keserű szájízzel, töb­V> a szai ben a kilátástalan lakás- megoldás miatt a válást vá­lasztják. Érzem, sok család együtt maradt volna, ha a lakáshelyzetük idejében ■megoldást nyer. A vizsgálat során sok csa­lódás ént, szomorú példák: 1976-ban külföldre távozott személy lakása azóta is üre­sen áll. A nyugdíjasok há­zában lis üresen, illetve a bútorokkal együtt lakatlan már 2 éve egy lakás, mert a néni a szeretett! ázban meghalt, a tanács ugyan le­pecsételte, de nem intézke­dett, hogy rászoruló szegé­nyek megkapják. Harmadik példa: úgy ér­zem, ez a legszomorúbb, és ma a legdivatosabb; a fő­bérlő albérlőket tart, de ő máshol tartózkodik, egyál­talán, csak 1 hónapban egy­szer látogat a lakásába, ami­kor a pénzt, az albérlőktől bekasszírozza. Természetesen, ez a la­káshelyzet, orvoslásra szo­rul. Reméljük, . hogy e vizs­gálatot tett követi majd, mivel e vizsgálat során 100 ilyen lakást találtunk. Bné lépés” ítástechnikában A vállalat életében igen fontos helyet foglalnak el a számviteli munkák. Itt történik a termelő munka ered­ményének számszerűsítése, könyvelése, nyilvántartása stb. Ezeknek a munkáknak pontos határidőre el kell ké­szülniük. A számviteli osztálytól mindenki elvárja — jogosan vagy jogtalanul?! — hogy szinte azonnal pontos adatot szolgáltasson. A vállalat vezetői, szakemberei időben felismerték a feladatok gépesítésének szükségességét. Így 1975-ben vásá­roltak egy ASCOTA 170 55 típusú könyvelőgépet, amelyen a mai napig a főkönyvi könyvelést végzik. 1977-ben még egy gépet vásároltak, amelyen az alábbi feladatokat old­ják meg: — a készárú.könyvelést; — az utókalkulációt; — az élelmiszerkönyvelést. Ezek az ár ügyviteli gépek a kor követelményeinek megfelelően korszerűek vol­tak. A legfőbb értékük az, hogy a maximális munkát lecsökkentették s az adato­kat is pontosabban és gyor­sabban szolgáltatták. Az ilyen típusú gépek élettartama átlagosan 5—7 év. Ez áll a mi gépeinkre is. Egyre többször hibásod­nak meg — ami az adatfel­dolgozás pontatlanságát is okozhatja — alkatrész- és szervizellátásuk is egyre ne­hezebbé válik. Ugyanakkor egyre növekszik azoknak a feladatoknak a száma is, amelyeket ügyviteli géppel kellene megoldani. Ezeket ezzel a gépekkel már nem lehet elvégezni. Ezért szük­ségessé vált a jelenleg fo­lyó munkák zavartalan el­végzése érdekében új, kor­szerűbb gépek berendezésé­nek elindítása. Team-munkában felmér­tük és összegyűjtöttük azo­kat a feladatokat — a már meglevők mellett — ame­lyeket gépesíteni kell, illet­ve lehet. Az új berendezés kivá­lasztásához a következő szempontokat kellett figye­lembe vennünk: 1. A már ASCOTA köny­velőgépeken levő munkákat kell kiváltani. 2. Egyéb ügyviteli mun­kák elvégzésének lehetősé­ge : bérszámfejtés, számlá­zás, munkaügyi statisztikák, közgazdasági elemzések, pénzügy stb. 3. A kiválasztáshoz figye­lembe kellett vennünk az alkalmazhatóság területén kívül a gép: bekerülési ér­tékét, szállítási határidejét, szerviz- és alkatrész-ellátá­sát. Laikus számára ez a ki­választás egyszerűnek tűnik: prospektusból kiválasztok egy gépet, megrendelem, üzembehelyezem és kész. A gyakorlatban azonban sokkal többről van szó, sok korlátozó tényezőt kell fi­gyelembe venni. Elsősorban szocialista or­szág által gyártott gépet ve­hetünk, ezt azt hiszem, min­denki tudja miért. Jelenleg Magyarországon kapható ügyviteli gépek üzemeltetéséről igen eltérő­ek a vélemények. Erre csak egy példát említünk. — Első alkalommal ami­kor a PM Szervezési Intézet szakemberétől érdeklőd­tünk, egy géptípust ajánlott, a FÉLIX géptípust. Kb. egy hét múlva, amikor újra érdeklődtünk ugyanitt a részletek felől, egy másik szakemberrel tudtunk csak beszélni. Ez a szakember viszont lebeszélt a FÉLIX típusokról, annál inkább ja­vasolta a ROBOTRON-gé- pet. Feladták nekünk a lec­két, válasszunk. Gyakorla­tunk nem lévén elkezdtünk vállalatról, vállalatra járni s közben gyűjtöttük az ada­tokat: milyen géptípust al­kalmaznak hasonló felada­tokra, milyen az alkalma­zott ügyviteli gépek üze­meltetésének, szervizellátá­sának tapasztalatai stb. Ezen tapasztalatok alapján vá­lasztottunk ki három álta­lunk megfelelőnek tartott géptípust!: FÉLIX FC_ 96 számlázó- és könyvelőgép, VT—20 kiszámítógép, RO­BOTRON 1720 könyvelő és számlázó automata. Mind a három géptípus­ról részletes Ismertetőt ké­szítettünk a vállalat vezető­sége számára, kiemelve egy gépet, a ROBOTRON 1720 könyvelő és számlázó auto­matát, amelyet javasoltunk megvételre. Javaslatunkat a vállalat vezetői elfogadták, így a gépre a megrendelést 1981. október 1-én feladtuk. Várhatóan az új gépekkel a feldolgozást 1983. január­jától végezhetjük. Az üze­meltetés tapasztalatairól majd részletesen beszámo­lunk. Ezen gépek beszerzé­se, alkalmazása mellett is szükség van a számítógépes adatfeldogozásra, Erről a „Harmadik lépés” című cik­künkben írunk majd. Pekkné Nádasdi Katalin Ripszky István DOHÁNYGYÁR »©©©©©©©©©©©©©©©©a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom