Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-08-01 / 8. szám

Barátaink életéből Á holnap emberei.. A nyolcvanas évtizedben a magyar élel­miszertermelésben is méginkább a haté­konyság, a jövedelmezőség kerül előtérbe. Ez határozza meg elsősorban, hogy mit mennyiért érdemes, vagy nem érdemes ter­melni. Az bizonyos, ahhoz, hogy terméke­ink továbbra is versenyképesek lehessenek a világpiacon sok a teendő. Javítani kell a minőséget, a szervezettséget. Mindez nem csupán a technika, a gyár­tási folyamatok tökéletesítését jelenti, ha­nem az új technika és technológia fogadá­sával együtt a szervezéstudomány újabb eredményeinek hasznosítását is. Ma már a korszerű, magasszínvonalű élelmiszerterme­lés a szervezéstudomány újabb eredményei­nek hasznosítása nélkül elképzelhetetlen. A szervezési módszerek és tapasztalatok átadásának fontos állomása volt nemrég az a nemzetközi konferencia, melyet Heves megyében, Gyöngyösön tartottak. Tizennégy ország csaknem kétszáz szak- tekintélye vett részt a tanácskozássoroza­ton, amely témáival méltán reprezentálta azt a törekvést, hogy minden új szervezési ismeretre szükség van. A konferencia kö­zéppontjában a termelési folyamatok gaz­daságossága, jövedelmezősége állt. Ezért szükség van a munkafolyamat ter­vek gyakorlati átadására úgy a mezőgaz­daságban, a nyersanyagtermelésnél, mint az élelmiszeriparban, a feldolgozásnál. Számtalan tartalék rejlik egy-egy folyamat, ban, amely megtakarítható pénzt, energiát, anyagot jelent. A konferencia jó lehetőséget nyújtott ahhoz is, hogy a résztvevő tudósok és a gyakorlatban, az üzemekben dolgozó szak­emberek találkozzanak és véleményt cse­réljenek. Mert a legjobb elmélet is csak ak­kor válik valósággá, ha azt a gyakorlat igazolja és hasznosítja. Az előadások ráirá­nyították a figyelmet arra, hogy az üzemek igénylik az új munkaszervezési módokat, amelyek nélkül ma már nincs korszerű termelés. A korszerű szervezés viszont nem nélkü­lözheti ma már a számítástechnika mód­szereit, < a számítógépek felhasználását. Ez komoly lehetőséget nyújt az adatfeldolgo­zásra és tárolásra. Egy-egy folyamat szer­vezéséhez számtalan adatra van szükség, melyet számítógép nélkül ma már nehéz elképzelni. Ennek érdekében Gyöngyösön sok szó esett a szervező szakemberképzésről, amely ma még nincs megfelelően értékelve, elfo­gadva. Pedig az élelmiszeripari üzemek is egyre inkább igénylik a szervezők tudását, mindazokat az ismereteket, amelyek a mun­kafolyamatok szervezettségéhez mutatnak irányt. A nemzetközi konferencia méltán sürgette a szervezés fontosságát, az üzemi szakemberek fokozott megbecsülését és segítését. A jó szervezők a holnap emberei, akik nélkül nincs és nem is lehet modern üzem, gazdaságos, jövedelmező termelés, mindaz amit a versenyképesség megkövetel. Mentusz Károly MEGVIZSGÁLTA A NEB Hogyan működnek az üzemi demokratikus fórumok? Szovjetunió Az Azerbajdzsáni Tudo­mányos Akadémia űrkutatá­si intézetet szervezett, amelynek feladata, hogy aerokozmikus vizsgálatok ré­vén tanulmányozza a földi természeti erőforrásokat. Az új intézet több tucatnyi la­boratóriumot, valamint kü­lönleges tervezőirodát, kí­sérleti üzemet, tengeri álló­Brigádjaink életéből... A nyári nagykarbantartást kihasználták brigádjaink tár­sadalmi munkák végzésére is. A cigaretta-csomagolási üzemrészen a Zrínyi Miklós Szocialista Brigád 37 órát, a Várnai Zseni Szocialista Brigád 30 órát teljesített. Szabad szombaton a szétsze­dett gépek alkatrészeit tisz­tították, valamint az üzem­részüket takarították. o o o Antal Kálmánná, a Zalka Máté Szocialista Brigád ala­pító tagja 38 évi munkavi­szony után — melyből vál­lalatunknál közel 31 évet töltött — nyugdíjba ment. Gépkezelő, majd teremveze­tő volt évek hosszú során. Szorgalmas, becsületes mun­kája után több alkalommal jutalomban részesült, négy­szer kapta meg a Vállalat Kiváló Dolgozója, majd 1976-ban az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitünte­tést. A mindig jókedvű, vi­dám természetű Erzsiké né­nit szerették munkatársai, brigádtársai, akik meleg sze­retettel búcsúztatták nyug­díjba vonulása alkalmából. Ezúttal is kívánunk mind­annyian gondtalan, örömteli, jó erőben, egészségben eltöl­tött nyugdíjas éveket. o o o Szocialista brigádjaink 1982. júliusáig folyamatosan meghosszabbították a szov­jet folyóiratok megrendelé­sét. A KISZ-szervezetünk és a vállalati előfizetéssel együtt 89 példány Szovjet­unió, 115 példány Lányok- Asszonyok, 90 példány Fák­lya, 12 példány Szputnyikés 6 példány Szovjetunió jár dolgozóinknak. o o o A Dobó Katica Szocialista Brigádnál brigádvezető vál­tozás történt. Takács Mi- hályné munkahelyet változ­tatott, helyette Beszteri Jó­zsefnél választotta a tagság brigádvezetőnek. Az elkö­vetkező időkre eredményes munkát kívánunk e jól dol­gozó kollektívának. o o o Újból beindult a hevesi dohányválogatás, mely rend­kívül fontos feladat. A szi­varágazat 5 szocialista bri­gádja, valamint a szocialista üzemrész tagjai vállalták, hogy az eddigieknél lelkiis­meretesebben végzik ezt a nehéz és felelősségteljes munkát. Az export dohány válogatása népgazdasági fel­adat, hiszen ahány kg ex­port dohányt válogatunk ki, annyiszor 3 dollárt takarí­tunk meg a népgazdaságnak. Jakub Arnoldné mást, ellenőrző-mérő részle­geket kapott. Az intézetben megfelelő módszereket dol­goznak ki az aerokozmikus adatok oceanológiai és geo­lógiai, meteorológiai és me­zőgazdasági hasznosítására. ★ A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája leningrádi Zoológiái Múzeuma új kiál­lítási tárggyal gyarapodott. A héthónapos mammutot, amelyet most kitömve láthat a leningrádi közönség, a magadáni terület örök fagy dermesztette földje konzer­válta mindmáig. A Zoológiái Intézet munkatársainak ed­dig még sohasem volt al­kalmuk ilyen hatalmas ál­latot balzsamozni. Kétéves fáradságos munkájuk azon­ban végül is sikerrel zá­rult. Az állat bőrrétege, szőrtakarója, csontváza és szövetei mind épségben lát­hatók. A tudósok véleménye szerint a forró parafinozás módszere gyakorlatilag időt­len időkig biztosítja, hogy a kiállított mammut ellen­álljon az enyészetnek. Csehszlovákia Kamenicky Senov jelleg­zetes észak-csehországi kis­város. Neve mégis világszer­te ismert, mert ebben a városkában állítják elő a rendkívül munkaigényes, kü­lönlegesen csiszolt, egyedi kristálycsillárokat. A helybeli üvegiparra vo­natkozó első írásos emlékek 1352-ből valók. Az üvegcsi­szolók és tervezők még a XVII. század végén kapták céhszabályzatukat. Az első házi üvegkészítő műhelye­ket Josef Palme alapította 1724-ben, s ő kezdte meg a lámpák árusítását is. A cseh kristálycsillárok­nak Európa-szerte nagy ke­letje volt. XV. Lajos a Ver­sailles-! palota, Mária Teré­zia a bécsi Burg részére rendelt itt csillárokat. A XVIII. században Erzsébet orosz cárnő és a török szul­tán világíttatta cseh csillár­ral palotáit. A híres milánói opera, a Scala termeibe is eljutottak a csodálatos kris­tálycsillárok. Románia A Constantái Tengeri Ku­tatóintézetben kidolgozták a 247 kilométer hosszú román fekete-tengeri partvidék fej­lesztési tervét. A terv egészen az ezred­fordulóig megszabja a fej­lesztés távlatait a helyi ipar A vágatkészítés szempont­jából rendkívül jelentős be­rendezés a vágatszárító hen­ger. Üzemelése nagymérték­ben befolyásolja az előké­szítési üzemrészben készített dohányvágat minőségét, be­folyásolni tudja a töltőké­pesség alakulását, egyszóval a berendezés optimális üze­melése nagy jelentőséggel bír a további felhasználás során. Megkülönböztetett fi­gyelemmel kell tehát kísér­nünk a vágatszárító henger munkáját, lehetőségeinkhez mérten minden intézkedést meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ideális körülményeket biztosítsuk. Természetesen az optimá­lis üzemmód bizto­sítása rendkívül összetett, bonyolult feladat, ahhoz hogy a kérdéses dohányvá­gat olyan állapotban, olyan jellemzőkkel (nedvességtar­talom, hőmérséklet, a vá­gatszálak hosszúsága, a vá­gat töltőképessége stb.) lép­jen ki a hengerből, hogy felhasználása során a lehető leggazdaságosabb feltétele­ket tudja biztosítani, nagyon sok körülményre kell tekin­tettel lennünk. Figyelemmel kell kísérnünk többek kö­zött: — a dohányvágat nedves­ségét a szárítóhengerbe tör­ténő belépése előtt, és a tengeri gazdaság, a la­kásépítés, a halászat és az idegenforgalom, a környe­zetvédelem, főként pedig a tenger vizének felhasználása terén. A partvidéken jelenleg csak egy nagy kikötő talál­ható: Constanta. A század végére hat lesz. Három már épülőben van: Agigeában, Mangaliában és a Midia- foknál, Nadovari közelében. További két kikötő létesül a Duna torkolatában: Suli- nában és Sfintu Gheorghé- ban. A kereskedelmi flotta fej­lesztése is nagy lendülettel folytatódik: egyre több árut szállítanak tengeri úton. 1990-re a román tengeri flotta több mint ötszörösére bővül. Amellett, hogy Constantá­ban fontos népgazdasági ob­jektumok létesülnek, a Na­dovari Vegyi és Petrolké­miai Ipartelepeket is kibő­vítik. A tervek megvalósulásá­val nagy jelentőségre tesz szert a környezetvédelem. A Constantái Tengerészeti Ku­tatóintézetben kidolgozott terv szerint például víztisz­tító állomások rendszerét hozzák létre, amely mini­málisra csökkenti majd a tengervíz szennyeződését. Bulgária Bulgária az ENSZ 18. űr­kutató tagországa. Tudósai a szocialista országok IN- TERKOZMOSZ szervezeté­ben dolgoznak. A program szerint fő kutatási területe­ik: az űrfizika, az űrtávköz­lés, az űrmeteorológia, az űrbiológia és -gyógyászat, valamint a Föld tudomá­nyos megfigyelése az űrből. A Bolgár Tudományos Akadémia (BTA) Központi Űrkutatási Laboratóriuma kifejlesztett és elkészített különböző műszereket és be­rendezéseket az INTERKOZ- MOSZ műholdjaira, vala­mint a Vertikál geofizikai és a Kentaur rakétákra. A laboratórium legutóbb a ter­mészeti képződmények szín­képvisszaverődési tulajdon­ságainak vizsgálatára spekt­rum (színkép)-mérő készü­léksorozatot állított elő. A mérőkészülékeket a szocia­lista országokban a földfel­szín kutatására és mérésére is hasznosítják. A BTA in­tézményeiben kísérletezték ki a távolsági űrrepülésekhez szükséges tökéletes holográf rácsokat is. Ezt a talál­mányt nemcsak az űrkuta­tásban alkalmazzák. — a szárítóhengerből tör­ténő kilépése után, továbbá — az időegység alatt át­haladó anyagmennyiség vál­tozását. Folyamatos üzemelés mel­lett, amikor az előbb emlí­tett jellemzők állandóan in­gadozhatnak, „kézben tartani a termelést”, figyel­ni a paraméterek alakulá­sát, csakis úgy lehet, ha megfelelő, folyamatosan mé­rő, kijelző regisztráló mérő- berendezésekkel rendelke­zünk. Szükséges tehát, hogy a szárítóberendezés előtt és után 1—1 folyamatosan üze­melő nedvességmérő-beren­dezést helyezzünk el a fel­dolgozó vonalban, s ezen kívül a szárítóhenger előtt rendelkezzünk egy olyan egységgel is amely az anyagáram pillanatnyi álla­potát is mutatja. Természetes az is, hogy egy adott berendezés — ese­tünkben a szárítóhenger — üzemelése annál megbízha­tóbb, minél kisebb határok között ingadoznak a beren­dezéssel megmunkálható anyag jellemzői, tehát mi­nél kisebb intervallumban változik egyrészt a szárítan­dó vágat nedvességtartal­ma, másrészt az áthaladó anyagmennyiség. A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének együt­tes határozata alapján 1978. január 1-től újjászervezett formában és keretek között működnek vállalatunknál is az üzemi demokrácia külön­böző testületéi. Az üzemi és munkahelyi demokrácia mi­nél mélyrehatóbb és minél szélesebb körű megvalósítá­sa egyik kulcsfontosságú feladata társadalmi és gaz­dasági életünknek egyaránt. Ily módon érthető, hogy a Központi Népi El­lenőrző Bizottság 1981. év­ben egyik országos vizsgála­ti programjának tárgyául az üzemi demokrácia fejleszté­sére hozott - Mt—SZOT együttes határozat végrehaj­tásának ellenőrzését válasz­totta. Ennek az országos vizsgálati programnak a ke­retében vállalatunknál az Ami a nedvességtartalom ingadozását illeti, azt a fel­dolgozás során aránylag szűk határok közé (18—20%) tud­juk szorítani, egy úgyneve­zett utónedvesítő berende­zéssel akár el is tudjuk tün­tetni. Más szóval oda tu­dunk hatni, hogy a henger­be történő belépés előtt a vágat egy adott nedvesség- tartalommal rendelkezzen, ettől az eltérés csak jelen­téktelen (+ 1,0—1,5 %) le­gyen. Ez az egyik oka an­nak, hogy a feldolgozó vo­nalba — közvetlenül a szá­rítóhenger elé — célszerű beépíteni egy vibrációs nedvesítőt, amelynek rész­ben az lenne a feladata, hogy a vágógépektől érkező, ingadozó nedvességtartal­mú vágatot egy meghatáro­zott (pl. 26—28%) nedves­ségtartalomra beállítsa. Másik fontos szempont, amiért a vibrációs nedvesí­tőt érdemes alkalmazni a szárítást megelőző fázisban, a gazdasági szempont, ugyan­is egy ideálisan üzemelő, jól méretezett szárítóhenger ese­tén a belépő vágat nedves­ségtartalmának kismérvű emelésével bizonyos mértékű — s erről a későbbiekben majd esik még szó — töltő­képesség javulás jár együtt. Fontos a szárítóhengeren Egri Járási-Városi NEB végzett vizsgálatot május 18—22-e közötti időben. A vizsgálat során részt vettek az üzemi demokrácia külön­böző testületéinek az ülé­sein. Átnézték az üzemi de­mokrácia fórumainak mű­ködéséről készített jegyző­könyveket és egyéb írásos dokumentumokat (termelé­si tanácskozások, műszaki konferenciák jegyzőkönyvei, brigádnaplók stb.) és sze­mélyesen is elbeszélgettek a különböző testületekben dolgozó munkatársainkkal. A vizsgálat azt állapította meg, hogy vállalatunknál jó úton halad az Mt—SZOT együttes határozat megvaló­sítása Jónak minősítette az üzemi demokrácia fórumai­nak működésére kiadott belső szabályzatot, hasznos­nak értékelte az írásbeli anyagok közérthetően tör­ténő megfogalmazását. áthaladó anyagmennyiség egyenletességének a bizto­sítása is, hiszen a szárító berendezés munkájába annál kevesebbszer kell beavatkoz­ni, minél egyenletesebb az időegység alatt áthaladó anyagmennyiség, s ezen be­lül minél szűkebb határok között szóródik a vágat ned­vességtartalma. Az említett 2 db folyama­tos nedvességmérő berende­zésen túl tehát, be kell épí­tenünk a technológiai sorba egy szalagmérleget is a sza­lagmérleg által vezérelt tá­roló-adagoló szalaggal együtt. Ezen utóbbi berendezés gon­doskodik majd arról, hogy a szárítóhengeren keresztül­haladó anyag mennyisége ne ingadozzon. A feldolgozó vonal a vá­gást követően a következő­képpen alakulna: — tároló-adagoló szalag+ szalagmérleg, — folyamatos nedvesség- mérő I, — vibrációs utónedvesítő, — gőzüzemű vágatszárító henger, — pneumatikus vágatszál­lítás, — folyamatos nedvesség- mérő II, — vágattárolás Bátori Tibor Külön is foglalkozott a legáltalánosabb közvetlen fórum, a termelési tanácsko­zás eredményességével. Négy vállalatnál szerzett tapaszta­latokat összesítve megálla­pította, hogy 1981-ben ezek­nél a vállalatoknál átlago­san a dolgozók 71%-a volt jelen a termelési tanácsko­zásokon, a résztvevők kö­zül 79-en tettek javaslatot, amiből 65-öt elfogadtak és megvalósítottak. Az elhang­zott kérdések és javaslatok számszerű elemzéséből meg­állapította a vizsgálat, hogy a dolgozók érdeklődési köre a termelés, illetve a munka- és üzemszervezés területe felé irányul. Ezt a vizsgá­lat arra találta visszavezet- hetőnek, hogy a dolgozók az egyéni érdekeiket összekap­csolják a kollektív érdekkel, vagyis a jelen mellett a jö­vő is erőteljesen érdekli őket. Jó példaként említi a vizsgálati jelentés az Egri Dohánygyárat, ahol az első negyedévben megtartott ter­melési tanácskozásokon elő­terjesztett 14 javaslatból 12 valósult meg. Külön kiemel­te a vizsgálati jelentés az üzemrészi DH-akcióbizott- ságok tevékenységét, mint sajátos üzemi demokratikus fórum tevékenységét, amely segít a termelést gátló gon­dok leküzdésében. A vizsgálat eredménye­ként több területre nézve tett javaslatot a Járási-Vá­rosi NEB. Az eredmények mellett is külön gondot kell fordítani arra, hogy az el­hangzott — és a tanácsko­záson nyomban meg nem vá­laszolt — javaslatokra, kér­désekre az illetékes vezetők 15 napon belül válaszolja­nak. Javítani kell az egyes ta­nácskozásokon felvett jegy­zőkönyvek elkészítésén is. A tanácskozásokon felvetett kérdéseket és az erre adott válaszokat írásban kell rög­zíteni majd, hogy az elvég­zett munka ellenőrizhetőbb legyen. Javasolja azt is a vizsgálat, hogy a különböző fórumokra írásban elkészí­tett anyagokat az eddiginél is közérthetőbbé kell tenni, hogy az a különböző terme­lési területekhez tartozó dol­gozók felkészültségéhez alkal­mazkodjék. dr. Szalóczi György A vágatszárító henger üzemelésének automatizálása (I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom