Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-08-01 / 8. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA 1981. augusztus hó ARA: 1,80 FORINT X. évfolyam, 8. szám Alkotmányunk ünnepe Augusztus 20. Ez a nap már 1949 előtt is ünnep volt: a magyar állam meg­alkotásának és megalkotó­jának I. István királynak emlékére, s régi hagyo­mányként ekkor szegték meg az új termésből sütött első kenyeret. 1949-től ez a magyar állam alaptörvé­nyének, az Alkotmánynak az ünnepe. A magyar ha­ladás legjobbjai évszáza­dok óta harcoltak a ki­rályság ellen. Már a Mar­tinovics Ignác vezette moz­galom felvetette a köztár­saság gondolatát, míg az 1948—49-es forradalom és szabadságharc a Habsburg- ház trónfosztásával meg­tette az első lépést ennek megvalósítására. A magyar nép történeté­nek első alkotmányát a győztes proletárforradalom, a tanácshatalom dolgozta ki. A munkásállam alkot­mánya egyenjogúságot biz­tosított a nemzetiségiek­nek, fellépett a nemzeti és faji megkülönböztetés el­len, garantálta a dolgozók szólás-, sajtó-, gyülekeze­ti-, és lelkiismereti szabad­ságát. Az államot elválasz­totta az egyháztól, bizto­sította a munkához való jogot. A munkáshatalom meg­döntése után az ellenfor­radalmi rendszer negyed­századon keresztül az „ezeréves alkotmány” szel­lemében nyomta el a tár­sadalmi haladásért, fel- emelkedésért küzdőket. Magyarország felszaba­dulását követően az állam­forma formailag a király­ság maradt, mígnem 1946 februárjában kikiáltották a köztársaságot. A népi de­mokratikus forradalom ki­terjedésével, a termelési eszközök kisajátításával, a munkásosztály és a pa­rasztság szövetségére épü­lő proletárdiktatúra meg­teremtésével létrejöttek a feltételek a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányá­nak kidolgozására. Az alaptörvény megállapította, hogy „A Magyar Népköz- társaságban minden hata­lom a dolgozó népé”. Az egyének és az egész társadalom felemelkedésé­nek az alapja a munka, ezért minden állampolgár részére garantálta a mun­kához való jogot és az el­végzett munkával arányban álló díjazást. Biztosította a művelődés és a pihenés jogát. A Magyar Népköztársa­ság nagy lépésekkel ha­ladt előre a szocialista tár­sadalom megteremtésének útján. Létrejött a szocia­lista nagyipar, megvalósult a mezőgazdaság szocialista átalakítása, megsemmisült a kizsákmányoló osztályok kulturális monopóliuma; iskolák, óvodák, üdülők, lakások épültek fel. Alkotmányunk megalko­tásának minden évfordu­lóján újabb és egyre na­gyobb eredményeket össze­gezhetünk. Mint a lap előző számá­ban jeleztem, ez alkalom­mal az aktuális termelési, gazdálkodási eseményekről, eredményekről szóló be­számoló mellett rövid tájé­koztatást szeretnénk adni az 1981. I. féléves mérleg- és eredményadatokról. Lássuk először a mérleget. A VÁLLALATI TEVÉ­KENYSÉG I. féléves ered­ménye 42,7 millió Ft nye­reség volt. Ez az összeg lé­nyegesen meghaladja a ter­vezettet, hiszen éves ered­ménytervünk alig valamivel többet, 47,2 millió Ft-ot irányzott elő. Ennek I. fél­éves része a tényleges érté­kesítési volumen, és a ter­vezett ráfordításokat figye­lembe véve, mintegy 31 mil­lió Ft lett volna. Milyen té­nyezők tették lehetővé, hogy eredményünk a tervezetthez hasonlítva ilyen nagy mér­tékű emelkedést érjen el? A legnagyobb hatású té­nyező a dohányköltségek lé­nyeges csökkenése volt, ami két okra vezethető vissza. Az egyik, ami tisztán a dol­gozók jó munkájának kö­szönhető, a dohánymegtaka­rítás. A vizsgált időszakban 477 q dohányt sikerült meg­takarítani. Ez már önmagá­ban 4,5 millió Ft-tal javí­totta eredményünket. A má­sik ok a receptúraárak ösz- szességében kedvező válto­zása volt. Az árváltozás fő­ként a Románc esetében vár­A július végén megtartott műszaki konferencia igen eseménydús volt, sezt nem­csak a több, mint 4 és fél órás időtartama jelezte. Az önállóság első teljes gazdasági évét kezdtük meg 1981-ed. így érthető, hogy sokkal nagyobb volt az ér­deklődés a részletesebb be­számolók iránt. Ezekből a beszámolókból tudhattuk meg, hogy a bonyolult gaz­dasági szabályozás tükrében is jók-e azok az eredmé­nyek, amelyeket az I. f. év­ben elértünk, s amelyeket a korábbi évek gazdálkodása során szerzett tapasztalata­inkra alapozva, mi „józan paraszti ésszel” jónak talál­tunk. Az elemzések — a gazda­sági és pénzügyi tájékozta­tók — után alapjában pozi­tív képet alkothattunk, bár egy-két ponton azt is lát­nunk ill. hallanunk kellett, hogy a termelékenység ter­vezett szintjét illetően van némi elmaradásunk; hogy a minőségi mutatók emelke­dése ellenére problémák je- jelentkeztek, főleg a maga­sabb minőségi osztályba tar­tozó termékeknél. A hozzászólásokkal és az arra adott igazgatói vála­szokkal kikerekedett a kép: a megoldott feladatokból melyek azok, ahol tovább­mehetünk, mert az eddig végzett munka eredménye jó, s melyek azok, ahol más megoldásokat kell keresni. A hozzászólásokat kelle­mes esemény szakította meg. ható is volt, hiszen a terve­zéshez irreálisan magas tonnaegységárat adtak ki, ami eleve tarthatatlan volt. Ez további 4,3 millió Ft do­hánynövekedést jelentett. Je­lentősen — 3,6 millió Ft-tal — csökkent az üzemi- és vál­lalati általános költség ösz- szege. Az eredmény alakulására kedvezőtlenül hatott a régi szociális épület kiselejtezése, ami 2,7 millió Ft csökkenést jelentett. összességében megállapít­hatjuk, hogy vállalati ered­ményünk nagyon kedvezően alakult, de ez nem jelenti azt, hogy a II. félévben is hasonló nagyságú eredmény­re számíthatunk. Ez a nagy összegű nyereség annyit je­lent, hogy jó alapot terem­tettünk az éves feladatok megoldására, a vállalati- és egyéni jövedelmeknek a ta­valyihoz képest jelentős nö­velésére. Ez már jelentkezik is, hi­szen dolgozóink bérszínvo­nala a' tavalyi év hasonló időszakához képest 9%-kal emelkedett, és ez figyelem­reméltó országos viszonylat­ban is. Ezek után lássuk, hogyan, milyen eredményesen dol­goztunk a VII. hónapban, il­letve az év első hét hónap­jában. Cigarettából 4 223 millió db-ot sikerült előállítani, ami mintegy 16 millióval A munkahelyekről dolgozók jöttek be a konferencia ter­mébe. Az Egri Dohánygyár ugyanis ez évben érkezett el alapításának 85. évfordulójá­hoz, s ez alkalomból dr. Do- mán László igazgató azok­nak a dolgozóknak akik 1951. december 31. előtt léptek munkába az Egri Dohány­gyárban — szám szerint 31- en — 2—2 ezer Ft jutalmat — és a nődolgozóknak egy-egy szál piros szegfűt — adott át, a jelenlévők őszinte ünneplé­se közepette. A vállalatveze­tése ily módon is kifejezni igyekezett megbecsülését azok iránt akik az elmúlt hosszú évek során jóban- rosszban kitartottak a válla­lat mellett, s szorgalmas, be­csületes munkájukkal járul­(0,4%) több mint a terve­zett. Vagyis a féléves szin­ten jelentkező lemaradását sikerült behozni. Természe­tesen ez a mennyiség több a bázisnál is. SZIVARTERMELÉSÜNK­NÉL továbbra is jelentős el­maradás mutatkozik, mind a bázistól mind a tervtől. Ki­élezi ezt a problémát, hogy a III. negyedév hátralevő idejében, a hevesi dohány válogatása miatt már nem lesz szivartermelés, így az éves tervből hátralevő meny- nyiség előállítása a IV. ne­gyedévre marad. Július 27-én megkezdődött — immár hagyományszerű- en —. a dohányválogatási munka. Az első héten 458 q anyag válogatását végezték el a szivarágazat dolgozói, ami mintegy 89 q-s napon­kénti átlagot jelent. Az el­ső tapasztalatok szerint a dohány minősége elég jó, a világos levelek részaránya és az export kihozatal is jobb mint tavaly. Termelési értékünk 645 539 eFt, a szivartermelés jelen­tős elmaradása miatt a ter­vezettnek 99,4%-a. Hasonló a helyzet a ter­méksoros termelési érték­kel is, amelynek 27 466 eFt- os értéke a bázisnak'99,3; a tervnek csupán 97,7%-a. Létszámunk 1017 fő az első hét hónap átlagában. Ez már alatta van a tervezett­nek, ami nem jó. Különö­tak hozzá a vállalat gyara­podó eredményeihez. A jutalmazást követően a konferencia a megszokott kerékvágásban ment tovább. A III. negyedév fontosabb gazdálkodási feladatai is el­fogadásra kerültek, közülük többet a konferencia hatá­rozatai is leszögeznek. Ezek közül néhányat: — Biztosítani kell a mi­nisztérium igénye alapján két új gyártmánykülönleges­ség a Super és a Novus au­gusztus végi forgalombaho- zatalának feltételeit. — Az ötnapos munkahét bevezetésének 1981. III. n. évi tapasztalatait fel kell dolgozni és a szükséges munkarend és egyéb módo­sító javaslatokat el kell ké­szíteni. sen azért nem, mert nagy valószínűséggel a tavalyihoz képest jelentős eredménynö­vekedés miatt a tervezett 29 fős csökkenésre sem lesz szükség ahhoz, hogy a ren­deletek által lehetővé tett maximális bérfejlesztést biz­tosíthassuk dolgozóinknak. Az éves szinten szükséges létszám megállapítására, ki­alakítására gondos számítá­sokat kell végezni még, de addig sem szabad hagyni, hogy létszámunk túl ala­csonyra essen. A termelési értékek elma­radása miatt termelőegységi mutatóink 100% alatt vannak. E mutatókat csak Az elmúlt hónapban min­den üzemrészben, műhely­ben lezajlottak a termelési tanácskozások, ahol az I. f. évi munka értékelése mel­lett a í©hangsúly a III. n. évi feladatok megvitatásán volt. A tanácskozások nagyon változatos képet mutattak. Voltak helyek, ahová „a hallgatás beleegyezést je­lent” jelző illeszthető, más helyeken „forgatókönyv” szerint zajlott: beszámoló, felhívások, tájékoztatók is­mertetése, felszólalások. Az­tán megint más helyeken igazi tanácskozásnak lehet­tünk részesei. Egy pillanat­ra meg is lepődhetett a külső résztvevő nemcsak azért, mert olyan párbeszéd alakult ki, ahol egyvalaki többször szót kért, hanem azért is, mert amikor a — Meg kell vizsgálni a Pécsett alkalmazott bérezési rendszer bevezetési lehetősé­geit vállalatunknál, akár a rendszer teljes egészének akár részelemeinek megva­lósítását. — Fel kell készülni a BOPP-fólia alkalmazására. Meg kell teremteni a mű­szaki és egyéb előfeltétele­ket, kísérletek elvégzésével, gépek, berendezések átalakí­tásával ill. módosításával. — 1981. szeptember 1-től féléves időtartamra kísér­leti jelleggel a gyártási TMK, anyagi ösztönzési rendszerét módosítjuk. A cigarettaágazat karban­tartási rendszere nem felél meg a jelenlegi követelmé­nyeknek. A karbantartás rendszerét és módját konkrét formában kell szabályozni. A szabá­lyozás előtt felül kell vizs­gálni a jelenleg érvényben lévő ciklusidőket. Meg kell a termelési érték emelésé­vel lehet javítani, hiszen létszámunk tovább nem csökkenhet. MUNKAVERSENY-VÄL- LALÁSAINK általában ked­vező képet mutatnak. Az egyetlen problémás pont a cigarettagyártási selejt szint­jének alakulása Ezen a te­rületen az objektív nehéz­ségek figyelembevételével a vállalati DH-akcióbizottság, majd azt megerősítendő a Műszaki Konferencia hatá­rozata alapján vállalásmódo­sítást kell kidolgozni. „főnöknek” a fejére olvas­ták, hogy rendben van, vannak hibák, amiket szó­vá kell tenni. Ez mindig meg is történik, de nem­csak a hibákról kellene beszélni. Azt is észre kéne venni, hogy ezt vagy azt jól csináltuk meg, és annyit talán lehetne mondani, hogy: emberek, ez rendes munka volt!”. A „főnök” bólogatott, hogy bizony ennyit lehetett volna. Hát igen... nemhogy el lehetne, de el kellene! A jót épp úgy észre kell venni, mint a rosszat. A termelési tanácskozások nagyobb része aktív volt és igen széles skálát fognak át a felvetett problémák, ja­vaslatok. határozni, a személyi és technikai feltételeket, a kar­bantartás időtartamát, a be­járatás és gép átadás módját, a bejáratás utáni elvárt leg­kisebb teljesítményt. — A megemelt Hevesi vá­logatási program teljesítése érdekében meg kell teremte­ni a szükséges műszaki, anyagi- és személyi feltéte­leket, — A fűtési idény kezdeté­ig fel kell készülni arra, hogy technológiai és fűtési gőzigényt zavartalanul biz­tosítani tudjuk. Ezért a vál­lalat tulajdonát képező 3H03—12 típusú szénfűtésű kazánt át kell alakítani gáztüzelésűre. Képeink azt a pillanatot örökítik meg, amikor Csizik Istvánná csoportvezető és Nyári József csomagolási fő­gépmester átveszi a jutal­mat a vállalat igazgatójá­tól. — B — Műszaki konferencia Takács György Termelési tanácskozások

Next

/
Oldalképek
Tartalom