Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

Bizalmiak testületi ülésén Brigádjaink életéből A Petőfi Komplex szocia­lista brigád a csebokszári 2. sz. Öregek Napközi Otthoná­nak falitáblát készített, me­lyen az idősek az általuk ké­szített darabokat mutatják be. * * * A Braun Éva és a Kaffka Margit szocialista brigádok anyák napja alkalmából meglátogatták az andornak- tályai szociális otthon idős lakóit. A brigádok patronált­jai nagyon megörültek a bri­gád tagjainak és a kapott ajándékoknak is. * * * A Dobó Katica szocialista brigád gyermeknap alkalmá­ból meglátogatta a csecsemő- otthon kis lakóit és ajándé­kokkal kedveskedett nekik. A Korach Mór szocialista brigád a patronált osztályá­nak kísérőt adott a hajdú- szoboszló—debreceni kirán­dulásához, valamint az egyik gyermek teljes költségét ki­fizette. * * * Május 29-én került sor a szakszervezeti bizalmiak tes­tületi ülésére. A meghí­vottak között volt Prach Vil­mos, az ÉDOSZ munkavé­delmi és szociálpolitikai osz­tályvezetője. Az ülés három fő napiren­di pontra épült: — A kollektív szerződés 1976—80. évi végrehajtásá­nak előterjesztése, melyet dr. Vornan László igazgató ismertetett, — az V. ötéves terv idő­szakára szóló szociális terv teljesítéséről szóló beszámo­lót Jászi Gusztáv igazgató- helyettes mondta el, s vé­gül — az ötnapos munkahét 1981. július 1-től történő be­vezetésének megvitatása, melynek előterjesztője dr. Huszti Ferenc volt. Az elhangzott beszámoló­kat követően Bódi Lászlóné szb-titkár ismertette a szak- szervezeti bizottság megálla­pításait. Az V. ötéves tervidőszakra megkötött kollektív szerző­dés jól szolgálta vállalatunk célkitűzéseinek megvalósítá­sát, dolgozóink érdekeinek védelmét. Az szb jónak ítél­te meg, hogy az öt év alatt dolgozóink minden munka­ruhával kapcsolatos kérése teljesítve lett. Az évenkénti bérfejlesztések a testületi ál­lásfoglalásnak megfelelően lettek végrehajtva. Ennek eredménye, hogy a bérszín­vonalunk öt év alatt 38,1%- kal emelkedett. A szociális tervben sze­replő védőruhák, valamint a segélyezés tervezett összege a tervidőszak alatti létszám- csökkenés miatt alacsonyabb. Ami nem azt jelenti, hogy a dolgozók nem kapták mega megfelelő munkaruhát, vagy a jogos segélyt. A gyermek- intézmények pénzbeni ráfor­dítása azért alacsonyabb, mert a szombati munkana­pokon a férőhely-kihasznált­ság alacsonyabb. A szociális tervről az a vélemény ala­kult ki, hogy az öt év alatt dinamikusan fejlődött a szo­ciális ellátottság, az élet- és munkakörülmények javulása nagyban hozzájárult a dol­gozók munkahelyi közérze­tének javulásához. Szakszervezeti bizottságunk egyetért az ötnapos munka­hét 1981. július 1-vel törté­nő bevezetésével. További feladatunk, hogy a szabad idő hasznos eltöltése érdeké­ben több programot szervez­zünk és javasoljunk dolgo­zóinknak. A beszámolók után hozzá­szólások következtek, mely­re a helyszínen válaszoltak. Néhányat ezekből: — A lumbágó, illetve ge­rincbetegek könnyebb mun­kakörbe kérték áthelyezésü­ket. Ennek felülvizsgálatára megindult a felmérés. — A cigaretta-előkészítés dolgozói a védőital újbóli bevezetését igényelték. Ezt a jogszabály nem írja elő, de az igényt továbbítják az ÉDOSZ-központ felé. — A szociális tervben, ezentúl külön kell szerepel­tetni a rehabilitációs költsé­geket. A Pamir lakói Lehetőségeink a világban A jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor növekszik a feszültség, még inkább szükség van a különböző találkozók­ra, amelyek nem csupán politikai, hanem gazdasági szám­vetések is. Az államok közötti együttműködések további le­hetőségeit tartják szem előtt. A szándék és a téma nem vé­letlenül találkozott. A nemzetközi kereskedelem és a gazda­sági együttműködés alapján nemrég tizenegy nyugat-európai országból, Japánból, Kanadából és az Egyesült Államokból jöttek szakemberek hozzánk, hogy véleményt cseréljenek a békés körülmények között előnyös kereskedelmi kapcsola­tokról. Kormányunk képviselője Marjai József miniszterelnök­helyettes kifejtette, hogy az enyhülés fenntartása szempont­jából mily fontos a gazdasági és üzleti élet vezető személyi­ségeivel gyakorlatias eszmecserét folytatni. Az ilyen típusú találkozóknak már hagyományuk van, hiszen Moszkva, Var­só, és Szófia után negyedik alkalommal a Magyar Kereske­delmi Kamara és egy szocialista ország képviselői tekintet­ték át közösen a fejlesztés lehetőségeit. A külföldi vendégek ezúttal is megismerkedhettek kor­mányunk gazdaságpolitikájával, amely egyértelműen kedvez a külkereskedelem fejlesztésének. Magyarországnak érdekei fűződnek mind a Kelettel, mind pedig a Nyugattal folytatott gazdasági együttműködéshez. A KGST-országokkal kiépített gazdasági integráció felé haladó együttműködésünk megha­tározó jelentőségű akár az energia, vagy alapanyag-ellátá­sunkat illeti, akár beruházásainkat, akár eladási piacain­kat vesszük alapul. Erre az együttműködésre támaszkodva tudjuk növelni a nem szocialista országokkal kiépített gazdasági kapcsolata­ink hatékonyságát. A magyar népgazdaságban távlatilag is fontos szerep jut a KGST-országokon kívüli országokból származó nyersanyagok, félkész termékek és gépalkatrészek folyamatos és gazdaságos importjának. Az, hogy termékszer­kezetünket a világpiachoz rugalmasan igazodóan igyekszünk átalakítani, növeli igényünket korszerű technológiák beszer­A Balázs Ignác ifjúsági komplex szocialista brigád kapta a következő köszönő levelet: .........Anyák napja alkalmá­val nagy szeretettel fogad­tuk a brigád 5 tagját, akik gyönyörű piros szegfűvel és bonbonnal köszöntöttek ben­nünket. N ekünk, öregeknek ez a szeretetmegnyilvánulás igen jólesett, s rendkívül örömet szerzett az, hogy társasá­gunkba jőve, családias lég­körben elbeszélgettek velünk. Nagyon kérjük, hogy ez a törődés, ez a nagy szeretet maradjon meg irántunk to­vábbra is. Az ajándékot, a virágot és a látogatást nagyon köszön­jük, kérjük ezt a jövőben is. Hálás, nagy szeretettel: 2. sz. öregek Napközi Otthona 25 öregje”. * * * A Vöröskereszt-szervezet centenáriumi ünnepségén ki­magasló társadalmi tevékeny­ségért és véradásért a kö­vetkező brigádok részesültek oklevél kitüntetésben: Béke, Asztalos János, Petőfi komp­lex, Zrínyi Ilona, és a Kaff­ka Margit brigádok. Jakubné A Pamir — Közép-Ázsia hegyvidéke. Igen magas csú­csok emelkednek itt. amilyen például a 7495 méter magas Kommunizmus-csúcs, és a 7134 méteres Lenin-csúcs. A környék nagy kiterje­désű gleccsereinek egyike a 71 kilométer hosszú Fedcsen- kó-gleccser. A Pamir szov­jet részén fekszik a Tad­zsik ASZSZK-hoz tartozó, 1925, január 2-án megalakí­tott Badahsan-Hegyvidéki Autonóm Terület, amely ke­leten Kínával, délen és nyu­gaton pedig Afganisztánnal határos. A Badahsan-Hegyvidéki Autonóm Terület 63,7 ezer négyzetkilométernyi terüle­ten fekszik, vagyis körülbe­lül akkora, mint a Sri Lanka Köztársaság. Lakóinak szá­ma: 120 ezer. A terület nyu­gati részét, amelyen a szov­jet Pamir lakosságának több mint 90 százaléka él, főleg a tadzsikok, a keleti részét pedig kirgizek lakják. A ter- rület központja Horog. Az elős repülőgép 1929-ben ért földet Horog repülőte­rén. 1934-ben érkezett ide az első autó azon az úton, amely nyugatról a szomszédos kö­zép-ázsiai Kirgiz Köztársa­ságból vezet az autonóm te­rületre. 1940-ben a hegyek­ben 105 nap alatt vágtak utat Tádzsikisztán fővárosá­Együttműködési megállapodás A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Heves megyei Szervezete elnökségének májusban megtartott kibő­vített ülésén felújították a Nógrád megyei MÉTE-vel koráb­ban kötött szerződést a tudományos testület két megyei szer­vezete munkájának további kölcsönös támogatására. Ugyancsak „együttműködési megállapodás” jött létre az ÉDOSZ Megyebizottsága és a MÉTE Heves megyei szerve­zete között. Mindkét fél sokat remél ettől az együttműködés­től, amelyet írásba foglaltak. Ez az „együtműködési megállapodás”, az ÉDOSZ megyei bizottsága és a MÉTE Heves megyei szervezete között, a két szervezetben folyó munka kölcsönös segítése érdekében jött létre. Az élelmezésipar, a me­gyében működő élelmiszer- ipari vállalatok eredményes és hatékony tevékenysége, a szakmai szakszervezeti szer­veknek és a tudományos egyesületeknek is fő törek­vése. Az együttműködési megál­lapodás elő kívánja segíteni az erők összpontosítását, az üzemi dolgozók és a szak­mai értelmiség együttműkö­dését, termelési és társadal­mi aktivitásuk fejlesztését, a sajátos feladatok magasabb színvonalon történő elvégzé­sét. 1. Az együttműködési meg­állapodásunk a VI. ötéves tervidőszakra — az 1981—85- ös évekre — szól. 2. A szerződő felek meg­állapodnak az alábbiakban: a) az ÉDOSZ Heves me­gyei bizottsága vállalja, hogy az élelmiszeripari üzemek­ben működő széles körű szakszervezeti aktívahálóza­tán keresztül segíti: — a tudományos egyesü­leti munka hatékonyabb működését az üzemek­ben, — a kutatási eredmé­nyek, a készített tanul­mányok és újítások ed­diginél szélesebb körű és gyorsabb gyakorlati hasznosítását, — rendszeresen figye­lemmel kíséri és értékeli a szakmai értelmiség helyzetét, segíti a fiatal szakemberek beilleszke­dését, kezdeményezéseket felkarolja, propagálja. b) A MÉTE Heves megyei szervezete vállalja, hogy tag­ságának széles körű és ma­gasabb szintű műszaki-köz­gazdasági és politikai kép­zettségében rejlő erőkre ala­pozva : — segíti a szakszerve­zeti tisztségviselők, bizal­tól, Dusanbétól Horogig. Ezt később a Nagy Pamiri Űt- nak nevezték el. Az autonóm területen hat villamos erőmű működik, van élelmiszeripara, ruhagyára, valamint vasbeton elemeket előállító vállalata is. Fejlett az állattenyésztés, a szántó­földeken burgonyát, zöldség­féléket és gyümölcsöt ter­mesztenek. Egyes élelmiszer- cikkeket a Szovjetunió más vidékeiről szállítanak ide. Az autonóm területen 264 iskola található. Ezekben 3600 felső- és 3000 középfo­kú szakember oktatja a 35 000. tanulót. A területen egyébként ezer ember közül 525-en rendelkeznek közép-, illetve felsőfokú végzettség­gel. A Pamíron 1940-ben he­gyi botanikus kertet hoztak létre. 1965-től itt működik a Tadzsik Köztársaság Tudo­mányos Akadémiájának bio­lógiai intézete. A Badahsan-Hegyvidéki Autonóm Területen 6 kór­házat és sok elsősegélyhelyet létesítettek. Ezekben az in­tézményekben 155 orvos és 668 egészségügyi dolgozó lát­ja el a betegeket. A Pamíron hat tadzsik, kirgiz és orosz nyelvű újság jelenik meg. Színház is van, a televíziós reléállomás se­gítségével fogni lehet a moszkvai és a dusanbei adá­sokat. — A szakszervezeti es a műszaki könyvtár egyesíté­se új szociális épületben lesz megszervezve. — A helyettesítésekkel kapcsolatos az az állásfog­lalás, hogy a másik munka- területen adható bér csak abban az esetben adható, ha a megfelelő teljesítményszá­zalékot eléri a dolgozó. Ha ennek a feltételnek nem tud eleget tenni, abban az eset­ben a régi gyakorlat szerint kell eljárni. — A raktárban dolgozó liftkezelők részére melegítőt és pólóinget juttatnak. — Az ötnapos munkahétre történő átállásnál, a munka- kezdési időpontok több he­lyen még nem véglegesen eldöntötték. Végezetül a testületi ülés egyhangúlag megszavazta az előterjesztéseket, valamint a kérdésekre adott válaszokat elfogadta. Mlinkóné zésére, hatékony termelési együttműködések iránt. Előnybe részesítjük azokat az ajánlatokat, amelyek a tech­nológia és gyártási eljárás átadása mellett együttműködési lehetőségeket is nyújtanak. Ezzel az ország külkereskedelmi egyensúlyának javítását szolgálják. Ilyen együttműködés el­sősorban a szerszámgépiparban, a járműiparban, az elektro­nikában, az orvosi technikában, a mezőgazdasági gépgyártás­ban a kábelgyártásban, a vákuumtechnikai iparban, a gyógy­szer- és növényvédőszer-gyártásban, valamint az élelmiszer- iparban jelentkezik. A budapesti összejövetelen nemcsak a külföldiek győződ­hettek meg hazánk külgazdasági nyitottságáról. A magyarok is tapasztalhatták a tőkés országok üzleti köreinek érdekelt­ségét a kapcsolatok bővítésében. Tapasztalhatták a Magyar- ország iránt érdeklődést. Színvonalasabb külkereske­delmi munkára, hatásosabb reklám, és propagandatevékeny­ségre, az áruk tetszetősebb megjelentetésére, az ízlésesebb csomagolásra buzdították a szakembereinket. Korszerű esz­mecsere volt tehát a budapesti, mert arról volt szó, amire korunkban nagy szükség van: előnyösen együttműködni, sza­badon kereskedni, vagyis békésen együttélni... Mentusz Károly Mit csinál a Humán szociális bizottság? Mint már korábbi szá­munkban írtunk róla, meg­alakult a vállalati DH-akció- bizottság keretén belül a Hu­mán szociális bizottság. Az­óta viszont már eltelt pár hónap, s megállapíthatjuk, nem eredménytelenül. miak képzését, hogy meg­felelő ismereteket szerez­hessenek választott tiszt­ségükből fakadó felada­taik mardéktalan ellátá­sához ; — segítséget nyújt az üzemekben a dolgozók szakmai és politikai kép­zéséhez, tanfolyamok, előadások szervezésével, oktatók, előadók bizto­sításával, konzultációs le­hetőségek megteremtésé­vel, — konkrét segítséget ad az üzemi demokrácia tartalmasabb kibontako­zásához, a munkamozgal­mak eredményességéhez, komplex brigádok alaku­lásához, a munkavédelem és munkafeltételek javí­tásához. c) Mindkét szerv vállalja, hogy: — képviselőik részt vesz­nek egymás vezetőségi ülésein, kölcsönösen tá­jékoztatják egymást mun­kájukról, terveikről; — közös rendezvényeket szerveznek, s ezeken vi­tatják meg azokat a kér­déseket, amelyekkel ha­tékonyabban elősegíthe­tik a vállalati szakszer­vezeti és egyesületi fel­adatok és célok sikeres teljesítését; — szorgalmazzák a vál­lalatok közötti kapcso­latok fejlesztését, a ter­mékek minőségének ja­vítása a zavartalan ellá­tás érdekében. 2. A megállapodásban fog­laltak megvalósulását mind­két fél erkölcsi kötelezettsé­gének tekinti. A megállapodást mindkét szervezet részéről az elnökök és titkárok írták alá. — B — A bizottság már összeté­telénél fogva is igen sok gon­dot próbál megoldani. Ülé­seinken többször is felvető­dött egy gondolat: rehabili­tációs munkahely. Ez talán egyszerűen hangzik így. Nekünk azonban sok fej­törést okoz. Annak ér­dekében, hogy ne veszít­sük el megváltozott mun­kaképességű dolgozóinkat, olyan munkahelyet szeret­nénk kialakítani, ahol min­den ilyen dolgozónk megfe­lelő munkát végezhetne, anélkül, hogy munkabére csökkenne. Ez azonban nem­csak tőlünk függ. Másik megoldásként adódott, hogy a város töb­bi vállalatával közösen ho­zunk létre rehabilitációs munkahelyet. Ez szintén nem egyszerű dolog. Amellett, hogy a vállalatok egymás között egyeztetik terveiket, feladataikat (ami nem kis dolog!) ezt meg kell még tenni a tanács illetékes szer­veivel is. Ehhez kapcsolódó problé­maként merült fel a „kis­mama-kérdés”. Ez (a tapasz­talatok szerint) nemcsak vállalatunknál megoldatlan. Amennyiben vállalatunk különböző üzemrészeinél nem tudják ezt helyileg megol­dani (eddig még ez nem si­került), akkor központilag kell intézkedni. Ez azt a kö­vetkezményt vonja maga után, hogy az áthelyezett kismama megszokott környe­zetétől elszakad, számára ta­lán unalmas, ismeretlen munkát végez. Tehát ez sem teljes megoldás. Nemcsak a bizottság tag­jait, de vállalatunk minden dolgozóját élénken foglalkoz­tatja az 5 napos munkahét bevezetése. Ha valaki alapo­san ismeri ezt a témát, az tudja, hogy nagyon sok ap­ró tényezőből áll össze. Eze­ket azonban egyeztetni kell. Nemcsak nálunk új még ez a megoldás, hanem az egész országban. Így érthető, hogy az utolsó pillanatokig kere­sik a jobb megoldást, változ­nak az információk. Ez a magyarázata annak is, vál­lalatunk illetékesei nem ad­tak meg eddig minden in­formációt. Fontos kérdés számunkra, hogy a dolgozók milyen körülmények között, milyen egészségi állapotban dolgoznak. Ennek érdekében üzemorvosunk olyan vizsgá­latokat szeretne elvégezni, amelyek nem műszerigénye­sek, de nagymértékben segí­tenek megelőzni a szakmai megbetegedéseket. Ehhez még a rendelőbe sem kell le­menni, mert mindenhol hely­ben elvégzik a szűréseket. Problémaként vetődött fel, hogy a dolgozóknak az or­vosi vizsgálatok előtt sokat kell várakozniuk, így mun­kájukból kiesnek. Helyette­síteni viszont ezeket nem tudják. Ennek érdekében üzemorvosunk kéri a dolgo­zókat, hogy csak a rendelés megkezdésekor menjenek el munkahelyükről és amennyi­ben ez lehetséges, csak egyenként. Így mindenki megkíméli magát a várako­zástól. Ezek talán a legközelebbi feladatok: Távlati feladatainkhoz munkatervet készítettünk, melyből kiemelnék néhány pontot: 1. Fokozott figyelmet for­dítunk nyugdíjas dolgozóink­kal való kapcsolattartásunk­ra. 2. A táppénzes állomány­ban lévő dolgozóinkat gyak­rabban ellenőrizzük. 3. Rendszeressé tesszük a szűrővizsgálatokat. 4. Figyelemmel kísérjük és segítjük a házi gyógyszertár működését. 5. Segítünk az üdültetés lebonyolításában. Klész Zsuzsanna *©©©© 2 dohánygyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom