Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
n beerkezo dohányok atuétteléröl Nagyon sokat beszélünk a minőségről, még többször hallható kritika a beérkező anyagok hibáiról. Nem könnyű megmagyarázni ezeket a problémákat azoknak az embereknek, akik feldolgozzák az anyagokat. Ez a feladat legtöbbször a minőségi ellenőrökre hárul. A meó dolgozói ismerik feladataikat, tudják, hogy munkájuk, döntésük nagymértékben befolyásolja a dolgozók hangulatát, a termelés menetét. Ezért határoztuk el, hogy a meó munkájáról — több részletben — tájékoztatást adunk. Talán kezdjük ezt az ide- genanyag-ellenőrzési csoport munkájának ismertetésével. Minden beérkező tételt minősíteni kell. Előírás szerinti mennyiségeket (3—15 bála) veszünk ki a dohányszállítmányból, figyelembe véve, hogy a bálaszám minél szórtabb legyen, azaz a minta az egész tételről átfogó és megbízha- 10 képet adjon. Nem kellemes munka ez, mivel 50— 100 kg-os bálák mozgatása, a por beszívása különösebb „élményt” nem okoz, de el, kell végezni. Előfordul, hogy 10—15 bála átvizsgálása jut csak egy napra, de az a jellemző, ha ennél jóval több minősítésre kerül sor. Térjünk vissza a .vizsgálatokhoz. A kiszedett bálák varrását . felvágjuk, majd 3 különböző helyről veszünk ki belőlük mintát. Megállapíthatjuk: — hogy a bálacédulának megfelelő anyagot tartalmaz-e a bála, — a dohány kocsánytar- talmát; — nedvességét; — frakcióösszetételét (a különböző nagyságú levélrészek százalékos megoszlását); — illatát; — tartalmaz-e idegen anyagot stb. Ha az anyag a szabvány előírásának nem felel meg, akkor újabb vizsgálatok következnek. Nedvességmeghatározás A fent leírtak alapján vett mintákból a laboratóriumban több mérés alapján állapíthatjuk meg a nedvesség mértékét. Ha 16°/o-ori felüli eredmény jelentkezik, úgy szintén reklamáció, közös vizsgálat és súlyengedmény következik. A kocsánytartalom megállapítása: A tétel nagyságától függően 3—5—7—10—15 db. mintavevő nylontasakba egyenként kb. 50 dkg. anyagot rakunk (a mintavétel szabályainak megfelelően). Szálanként kiszedjük a kocsányi a mintából, megmérjük, -hogy mennyi kocsányi tartalmaz az egész tétel. Ha pl. 6% a kocsánytartalom, mivel a szabvány szerint csak 3% van megengedve, 3%-al többet tartalmaz a megengedettnél. Ebben az esetben a következő á teendő, hogy „kizártnak” minősítjük, a tételt és értesítjük az illetékes fermentáló vállalatot. A fermentáló vállalatok képviselőivel közös vizsgálatot tartunk és a közös eredmény alapján súlyengedményt kapunk, vagy visz- szaszállítjuk az anyagot. Meg kell említeni, hogy az általunk „kihozott” eredmények szinte mindig helytállóak voltak. Frakcióvizsgálat A szabvány előírja, hogy 3,14X3,14 milliméter alatti levélrészt . maximum 4%, 14X14 milliméter feletti levélrészt 70% mennyiségben kell tartalmaznia a báláknak (B és C osztályú anyagoknál). A szétszedett bálákból zsákba rakunk kb. 5 • kg dohányanyagot. Vákumozás után ezt egy rázóberendezé-, sen engedjük^ át, melyben két szita van a szétválasztás biztosítására. A három részre elkülönülő anyagokat íemérjük, kiszámítjuk százalékos arányukat. Ha ez a szabványnak nem felel meg, reklamáció következik, mint ahogyan a kocsánytartalom-vizsgálatá- nál leírtuk. A munka- körülményekről Az anyagok rendszertelen beérkezése nagymértékben megnehezíti munkánkat. Ha több kocsi vagy vagon anyag érkezik, az átvizsgálás (előírás szerint) szinte lehetetlen, különösen, ha az anyagra valamely termékhez azonnal szükség van. A bálák sok esetben össze vannak keverve a földszinti raktárban, sőt a raktár előtti területen is. Ilyen körülmények között nem ritka, ha 2—3 nap múlva nézzük meg a szállítmányt. Az emeleti helyiségekben Májusi tanácsok Megjelenik a piacon a friss zöldség, használjuk fel az alkalmat és a sárgarépát a megszépülésre! — Tartsunk tíznapos kúrát: nagyobb nedvdús sárgarépát reszelünk meg, préseljük ki. Evőkanálnyit kis csészébe öntünk és vattadarabot mártunk bele, amivel arcunkat bekenegetjük. A lé többj, részét kortyolgassuk le, a sárgarépa vita- mindús, és karotinod tartalma gyulladásgátló. Húsz percig pihenjünk a pakolással, utána mossuk le, krémezzük be hidratáló krémmel. Ezt naponta ismételjük meg. — Májusban nyílik a kakukkfű. Hétvégi kirándulásainkon érdemes gyűjteni, mert teája köhögés ellen hasznos. De töményebbre főzve illatosíthatjuk vele a fürdővizet, azon túl, hogy igen kellemes az illata, megnyugtatja az idegeket is (alkalmanként ez sem jön rosszul). — Tavasszal lekerül fejünkről a kendő, a sapka, a tavaszi friss levegő, a napfény jót tesz a hajhagymáknak, gyorsabban regenerálódnak. Ilyenkor szabadság előtt törjük a fejünket, valami ügyes nyári frizurán. Lehetünk merészek, de ne válasz- szunk túl bonyolultat, csak olyat, ami arcunkhoz, egyéniségünkhöz illik, s amit magunk is jól tudunk fésülni. a berakott 70—200—300 bálából kell „kirángatni” a mintázandó bálákat s ezeket csak a közlekedési útra tudjuk rakhi. A vizsgálatot természetesen fény mellett kellene végezni, de sajnos a mesterséges világítás csak arra jó, hogy kitaláljuk, mi van a bálacédulára írva. Nem ritka, hogy a beérkezett anyag azonnal az előkészítésre kerül, ha pedig a tétel felhasználását megkezdték, a vizsgálatot akkor is elvégezzük, de reklamálásnak helye nincs. Külön feladatok Egyes gyártmányokhoz pl. Marlboróhoz, Milde Sortéhoz ki kell válogatnunk a megfelelő minőségű anyagokat. Ez azt jelenti, hogy pl. 80 bálát megvizsgálunk és a kívánt mennyiséget külön rakatjuk.- Sajnos gyakori eset, hogy a kiválasztott bálák sem felelnek meg a külföldi dohányszakértőknek annak ellenére, .hogy a nálunk érvényben lévő szabvány előírásait minden bála kielégíti. Szintén feladatunk, hogy egyes tételek vagy bálák nikotintartalmának megállapításához biztosítsunk mintát. Lehetne még sorolni ’ a dohánnyal kapcsolatos adminisztratív és gyakorlati tennivalókat, de a többi feladat már annyira szakmai jellegű, hogy esetleg „untatná az olvasókat”. Mi jól . ismerjük ezeket, s a szabványok, előírások, továbbá a mérőeszközök birtokában úgy igyekszünk eleget tenni ezeknek a feladatoknak, hogy egyre inkább csak jó minőségű anyag kerüljön feldolgozásra, vagy jogos kifogásaink legalább pénzben megtérüljenek. Komóczi Mihály Mit mutat a bérfejlesztési mutató? „Manapság aligha találunk olyan embert, aki érdektelen vagy közönyös a jövedelmi kérdésekkel szemben. Aki dolgozik, az ellenszolgáltatásként jövedelmet vár, aki pedig ésszerűen akar gazdálkodni' — legyen az vállalat, háztartás vagy az állam — annak nagyon is törődnie kell jövedelmének nagyságával, emelésének lehetőségeivel, célszerű felhasználásaival. • A jövedelem fogalma elválaszthatatlanul kapcsolódik a gazdálkodáshoz. Ezt a fogalmat használjuk mint egyének, de a vállalatok és az állam is használja a kalkuláció, a tervezés és elosztás eszközeként.” olvashatjuk egy — jövedelemszabályozásról szóló — szakkönyv előszavaként. Tehát nem tartjuk egyedi jelenségnek dolgozóink érdeklődését a saját jövedelmük és ezzel összefüggésben a vállalati jövedelem várható alakulását illetően. A problémát itt az jelenti, hogy a bér- és jövedelemszabályozás rendszere bonyolult, és így elég merész vállalkozásnak tűnik az üzemi lap hasábjain olyan leegyszerűsített sémát találni és bemutatni, ami a szabályozás fő jegyeit megtartva alkalmas arra, hogy azok számára is. elfogadható és megérthető információt jelentsen, akik nem foglalkoznak „hivatalból” a közgazdasági szabályozás kérdéseivel. Mint az már sokak előtt tudott, vállalatunk 1981. január 1-től „relativitással ösz- szekapcsolt központi bértö- meg-szabályozás”-ban gazdálkodik. Ez azt jelenti, 'hQgy a bér- fejlesztési lehetőség egy része vállalati teljesítményhez kötődik, másik része központilag, biztosított. A dohányipari szakágazat, s ezen belül az Egri Dohánygyár esetében évente 3%-os, bérfejlesztés központilag biztosított, a vállalati teljesítmény mérésére pedig az úgynevezett „bérfejlesztési mutató” szolgál, aminek minden 1%-os előző évhez viszonyított növekedése után a-vállalat 0,15%-os adómentes ^bérfejlesztést valósíthat meg. Tehát amennyiben ez a mutató 10%-kal növekszik, a fenti 3%-os központilag biztosított bérfejlesztésen túl - 1,5%-kal növelheti a vállalat a béreket úgy, hogy adót emiatt nem kell fizetnie. Ezekhez társul még — mint az adómentes bérfejlesztés harmadik forrása — a létszám-megtakarítással felszabaduló bérek felhasználása. A „bérfejlesztési mutató” azonban — nevével ellentétben —nem azt mutatja, hogy egy adott vállalatnál a bérek milyen mértékben növekszenek, hanem azt, hogy a vállalati teljesítmény alapján lehet-e, s ha igen, milyen mértékben, adómentes bérfejlesztést végrehajtani. A „bérfejlesztési mutató”-t korábban „hozzáadott értékének neveztük. Véleményem szerint ez a megnevezés a mostanitól annyiban szerencsésebb volt, amennyiben a megnevezés eltérésénél fogva kizárta a bérfejlesztési mutató értékének és a vállalati bérfejlesztés indexének fogalmi keveredését azoknál, akik nem e szakterület ismerői, művelői. Mit tartalmaz tehát a mutató? Fontos ennek ismerete annál is inkább, mert hajlamosak vagyunk a kérdés olyan nagyfokú leegyszerűsítésére, hogy azt mondjuk: „a bérek emelésénék lehetősége a nyereségtől függ.” Ez igaz, csakhogy a fentebb említett példánál maradva a bérek 1,5%-os emeléséhez nem elégséges a nyereség 10%-os növekedése, hanem a bérfejlesztési mutatónak kell ilyen mértékben növekednie, ami magában foglalja: — a nyereséget; — a kifizetett béreket; — a társadalombiztosítási járulékot ami 24% — az értékcsökkenést (ez az állóeszközök értékének éves leírása, vállalatunknál évi 8—9 millió Ft); — és- az egyéb bérjellegű költségeket (ilyen pl. a havonta kapott 290 Ft/bérpótlék). Ha ezt a bérfejlesztési mutatót, tényezőinek növekedési lehetőségével vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy: 1980-ban — a nyereség 44,7 millió Ft volt — a bérek 41,9 millió Ft-ot tettek ki, — a TB járulék 10,0 millió Ft — az értékcsökkenés 7,6 millió Ft — az egyéb bérköltség 3,8 millió Ft. A mutató értéke 108 millió forint volt összesen. Ahhoz tehát, hogy ebből a forrásból a vállalat .1,5%-os adómentes bérfejlesztést valósítson meg, a mutató értékének 10%-kal kell növekednie, vagyis el kell érni a 119 millió forintot: Csakhogy a mutató öt tényezője közül négy költség, ennek növelésével a mútató csak akkor növekszik, ha közben a nyereség — a mutató ötödik tényezője — legalább nem csökken, de az a kívánatos, hogy az is növekedjen! Gyakorlati szempontból, a mutatón belül, a nyereség növekedése a meghatározó, csakhogy a mutató 10%-os növekedése a mi körülményeink között a nyereség mintegy 19%-os növelését igényli, tehát közel dupláját! Így ebből az is látható, hogy miért beszélünk a bér- fejlesztéssel szoros összefüggésben a nyereség növelésének elengedhetetlen szükségességéről. Ezek után már megfogalmazhatjuk a , választ a címben feltett kérdésre : A bérfejlesztési mutató egy olyan értékmutató, amely a vállalat anyagmentes termelési értékét mutatja (az anyagköltséget levonva a termelési értékből ugyanezt kell megkapni), azt a teljesítményt méri, hogy ez a mutató hogyan változik az előző évhez. — Bárdos Miklósné dr. — A társadalmi tulajdon ■ védelmének helyzete Vállalatunk társadalmi tulajdonvédelmi helyzete évek óta megfelelőnek mondható: Bár a társadalmi tulajdon védelme nem egyenlő a rendészeti munkával, hanem annál sokkal tágabb fogalom, a számszerűség, a rendelkezésre álló statisztikai adatok szempontjából mégis elsősorban a portai motozás által leleplezett cselekményeket, az azok által okozott kár nagyságát szoktuk emlegetni, amikor a társadalmi tulajdonvédelem helyzetét elemezzük. Ezen adatokból kiindulva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év során — 1979-hez viszonyítva — az elkövetett cselekmények száma csökkent, az okozott kár, illetőleg a veszélyeztetett érték pedig némiképpen emelkedett. Ez beleillik abba a tendenciába, amely vállalatunk társadalmi tulajdonvédelmi helyzetében 1976 óta uralkodónak mondható: egy nagyságrendben nem számottevő., de tendenciájában kitartó rosszabbodás. Ezt az irányt átmenetileg ugyan megszakítják kisebb-nagyobb fellendülések, de ezek esetlegesek, és az összkép szempontjából nem jelentenek tartósan kedvező változást. A fentiekhez feltétlenül hozzá kell tenni azt is — nehogy indokolatlanul túl sötétre fessük a képet, és nehogy ellentmondásba kerüljünk a bevezetőben említett megállapítással —, hogy az okozott kár még a legrosszabb időszakban is jelentéktelen volt, és kiemelkedően veszélyes, nagyobb kárértékű cselekmény utoljára 1976-ban fordult elő. Az esetek túlnyomó többsége jelentéktelen portai lopás, ahol a kár a leleplezéskor nyomban meg is térül. Az elmúlt évben kevesebb cselekményre, magasabb kárérték' esik, tehát az egy ügyre jutó kárérték emelkedett. Eltérő a vállalat egyes területeinek veszélyeztetettsége. Továbbra is fokozottabban veszélyeztetett a cigarettagyártás és a cigarettacsomagolás, továbbá a raktárak területe. A társadalmi tulajdon ellen vétőket valamilyen formában a munkahelyi vezetők felelősségre vonták. Itt azonban a helyzet nem teljesen megnyugtató, bizonyos indokolatlan liberalizmus tapasztalható ezen a téren. Az, esetek közel egyharmadában történt csak fegyelmi fele- lősségrevonás, és azok sem a legszigorúbb mértékűek voltak. A többj alkalommal csupán írásbeli figyelmeztetés alkalmazására került sor. A fenti kérdéseket az első negyedévben vállalatunk mindhárom pártalapszerve- zetének vezetősége tárgyalta, március 31-én pedig a vállalati pártvezetőség ülésének napirendjén is szerepelt. Megállapították, hogy az évek óta tartó kedvezőtlen tendenciát feltétlenül meg kell szüntetni. Ennek érdekében fokozni kell a portai munka hatékonyságát. Fontos feladat jut a megelőzésben a párttagságnak is. Feltétlenül szükséges továbbá, hogy a fegyelmi büntetések területén az említett indokolatlan liberalizmust megszüntessük, és az egyes munkaterületeken egységesítsük, azaz megvalósítsuk a tettarányos büntetést. dr. Jakab Gábor Vállalati görbe tükör alV®5^ Ezt senki sem várja el tőled... Ezt senki sem nézi el neked, hogy így dolgozz DOHÁNYGYÁR
