Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
A párt vezetőség ülésén tájékoztatót hallgatott meg a vállalati eredmény túlteljesítésének lehetőségeiről. A napirend előadója dr. Huszti Ferenc termelési igazgatóhelyettes volt. Elmondta, hogy a vállalati eredményt az egy év alatt legyártott és értékesített gyártmányok, valamint a filter- rúd-értékesítés és bérmunkák végzése adják. Ez év februárjában úgy alakult a helyzet, hogy a füstszűrös Symphonia, mint nagy mennyiségű gyártmánynál 35 millió forint nyereségünk, a Románc cigarettánál pedig 16 millió forint veszteségünk lenne. Ez ügyben eljárva, a Románc cigarettánál áprilistól kezdve már a veszteség nem jelentkezik, hanem 5 millió forint eredmény várható. A legújabb számítások szerint nem 47, hanem 57 millió forint eredménnyel lehet számolni. Az eredmény nagyon fontos, mert bérfejlesztést az eredmény alapján lehet eszközölni, és abból lehet fejlesztési alapot képezni. A bérfejlesztésnek három lehetősége van: — 3%-ot biztosít az állam, — 3%-ot lehet létszám-megtakarításból elérni, — minden 1%-os eredménynövekedés után a bázishoz viszonyítva 0,15%-os bérfejlesztést lehet elérni. A jelenlegi körülmények között 72 milliós eredményt kellene hozni ebben az évben. Erre mi a lehetőség? Jelenleg 57 millióval lehet számolni, mintegy 10 milliót lehetne megtakarítani azzal, hogy az aktív szenes filtert nem Svájcból hozatnánk, hanem a Pécsi Dohánygyártól. Dohányanyag-megtakarítás is eredményezne közel 4 millió forintot, és ha minderre odafigyelünk, elérhető közelségben van a 72 millió forintos eredmény. Természetesen negatívumokkal is kell számolni, pl. árváltozással. Az I. alapszervezet taggyűlésen foglalkozott az 1981. éves és az I. féléves gazdaságpolitikai feladatokkal. Szigorítottuk a dohányanyag és a különböző gyártási és csomagolási segédanyagnormákat — ezek hatásával már a tervben is számoltunk. A csökkentett fajlagos anyagfelhasználásunkat műszaki fejlesztéssel és szervezési tevékenységgel alapozzuk meg, ugyanakkor nagymértékben építünk a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom aktív működésére tervcéljaink megvalósításában. A vállalati létszámot 1980-hoz viszonyítva 3%-kal alacsonyabbra terveztük, 1018 főre. A bérfejlesztési lehetőségek keretein belül mindkét állománycsoportban tervszerű és differenciált alapbérrendezést hajtunk végre, szakaszosan az év folyamán. Tervfeladataink, vállalati célkitűzéseink megvalósítására megfelelő részterveket, intézkedési terveket dolgoztunk ki. A legfontosabb feladatok, melyek az alapszervezet területén dolgozó osztályokra hárulnak: Műszaki jellegű feladatok: *— a beruházások lebonyolításának gyorsítása, szervezettségének javítása, — az újonnan beérkező gépek minél rövidebb idő alatti üzembe állítása, hogy azok termelhessenek; e feladat tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, — a karbantartások magas színvonalú végrehajtása, — újítások elősegítése, műszaki fejlesztések gyors, hatékony lebonyolítása. Anyaggazdálkodás területén: — keresni kell az olcsóbb, importhelyettesítő anyagbeszerzési forrásokat, a minőség megtartása mellett, — az értékesítés folyamatosságának és egyenletességének biztosítása, — átgondolt készletgazdálkodás, a mérési időpontok periódusait is figyelembe véve. Létszám, és bérgazdálkodás területén: — nagyon fontos, hogy tartani tudjuk az éves tervben rögzített számokat. A II. alapszervezet vezetőségének a cigarettagyártás művezetője számolt be területe gazdaságpolitikai feladatáról és az új berendezések üzembeállításának helyzetéről, tapasztalatairól. Az első két hónap adatainak birtokában, eddig sikerült eredményesen dolgozni, túlgyártás van, és ez megnyugtató. Anyaggazdálkodás területén sincs probléma. Az új berendezések késéssel érkeztek, és ez okozta azt, hogy üzembeállításuknál bizonyos kapkodás volt tapasztalható. A cigarettagyártás és a tmk között nem volt tökéletes a szinkron. Ettől függetlenül két gép már normában üzemel, egy még szerelés alatt van. A túlgyártás nem is teszi indokolttá, hogy minden új gép három műszakban üzemeljen, a napi programot így is lehet teljesíteni. összegezve: az újonnan érkező gépek üzembe állítása aránylag jól sikerült, így megkezdődhet a folyamatos karbantartás is. — nagy — KlSZ-kiildöttgyülés KISZ-bizottságunk ez évben is számot adott az elmúlt mozgalmi évben végzett munkájáról, összegezte az alapszervezeti vezetőségválasztó és beszámoló taggyűlések tapasztalatait, meghatározta az elkövetkező időszak feladatait. Ifjú kommunistáink előtt ebben az évben nagy feladatok állnak, elég ha csak a KISZ X. kongresszusát említjük. Ezen előzmények, valamint a kongresszusi levél vitája után 1981. március 5-én került sor a küldöttgyűlésre, amelyen 60 fő küldött képviselte a 207 fős KISZ-tagságot. A küldött- gyűlés feladata a beszámoló megvitatásán kívül a kongresszusi levél vitájának ösz- szegzése, valamint a KISZ- bizottság titkárának, tagjainak és a városi KlSZ-bi- zottság küldöttgyűlésére a küldöttek megválasztása volt. A levezető elnöki funkciót Kocsis József, pártvezetőségünk titkára látta el. Megnyitója után a KISZ- bizottság beszámolóját az 1980'81-es mozgalmi évben végzett munkáról Fülöp András terjesztette elő. A beszámoló kritikusan szólt a KISZ-szervezet munkájáról, kiemelve a pozitívumokat, nem megfeledkezve a hiányosságokról sem. Fiataljaink elsőrendű feladatuknak a gazdasági élet hatékonyságának növelését tűzték ki célul, amelyet sikeresen teljesítettek. ötleteikkel, kezdeményező készségükkel segítették a termékek minőségének javítását, a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítését. Az Alkotó Ifjúság pályázatra is mind több ilyen jellegű pályamű érkezett be, melyek egy része újításként is megállja a helyét. Ifjúsági szervezetünk tagjai a szocialista brigádodban is példamutatóan dolgoztak, segítették a kollektívák munkáját és élen jártak a közösségi élet színvonalának emelésében. A vállalatnál folyó DH-munka- rendszerben és a team-munkában KISZ-es fiataljaink szintén nagy szerepet játszottak. Gazdasági célkitűzéseink megvalósításán túlmenően politikai képzésünk alapvető feladata volt fiataljaink tudatformálása, a párt XII. kongresszusa határozatainak megismertetéSe, aktívan politizáló, a közélet dolgaival foglalkozó légkör kialakítása. , Ezen feladatának csak részben tett eleget KISZ- szervezetünk, hiszen a látogatottság emelésében a jövőre is sok tennivaló maradt. A résztvevők aktivitása azonban csak az elmúlt időszakhoz képest magasabb színvonalú munkát tett lehetővé. A beszámolóból egyértelműen kitűnt: fiataljaink szívesen vesznek részt a közvetlenül őket érintő témák megbeszélésében, politikusán szólnak a negatívumokról és pozitívumokról egyaránt. Szervezeti életünkről a mozgalmi év befejezéseként elmondhatjuk: előreléptünk, megoldottuk az I-es KISZ- alapszervezet megbontását, hatékonyabbá téve a mozgalmi munkát, növelve rendszerességét. E munka hosszas előkészületeket tett szükségessé, így szervezését már a KISZ- bizottság vezetőképzésén megkezdtük. A hagyományos tröszti vezetőképző az elmúlt évben már nem volt megtartva, helyette mi szerveztünk a KISZ-bizottság és a KISZ- alapszervezeti vezetőségi tagok részvételével Felsőtár- kányban egyhetes továbbképzést. A felkészülés jól sikerült, hiszen vállalatunk, városunk és KISZ-szerveze_ tünk problémáival foglalkozhattunk igen aktív vitatkozó légkört teremtve az előadásokat követő vitákon. A beszámoló szólt a fiatalok tömegsport-tevékenységéről és aktív sportolásáról egyaránt. Mindezek alapján elmondhatjuk: a sportrendezvények rendszeresek, vonzók a fiatalok körében. A látogatottság azonban nem mindig megfelelő, mert csak egy szűk réteg vesz részt a legtöbb ilyen megmozduláson. Feladatunk adva: jobban kell élni az adott lehetőségekkel, szélesebb rétegét kell megmozgatni fiatalságunknak. A beszámolóhoz többen hozzászóltak, így: Keresz- tessy Ferenc az FMKT tevékenységéről, Balogh József politikai képzésünkről, Klész Zsuzsanna a közművelődéssel foglalkozott hozzászólásában. Nagy Hajnalka az I-es KlSZ-alapszerve- zet bontásának tapasztalatait mondta el. A kongresszusi levél vitájának összegzését dr. Jakab Gábor terjesztette a küldöttgyűlés elé. A vállalat gazdasági vezetése nevében dr. Huszti Ferenc emelte ki fiataljaink tevékeny gazdasági munkáját és kérte a még hatékonyabb feladatvállalást az elkövetkező időszakban is. A városi KlSZ-bizott- ság részéről Szekeres Dóra terjesztette elő az 1980'81-es évről szóló minősítést, amely kiváló lett. A beszámolót és a kiegészítést a küldöttek Fülöp András összefoglalója után- egyhangúlag elfogadták. A küldöttgyűlés feladata volt a lejárt mandátumú KISZ-bizottság helyett az új megválasztása. Ezen feladat megoldásához 5 fős jelölőbizottságot választott a küldöttértekezlet, melynek elnöke Szanyi Nagy Mihály elvtárs volt. A sza- vazatvezető-bizottság 3 fős, melynek elnöke Pókné Makai Györgyi elvtársnő volt. Mindezek után a jelölő- bizottság ismertette a javaslatot a KISZ-bizottság ősz- szetételére és a városi küldöttekre. A küldöttgyűlés elfogadta a javaslatokat és a titkos szavazás során ezt megerősítette. Így titkár: Fülöp András. KISZ-bizottsági tagok: Sebe József, Nagy Hajnalka, Dobi József, Lezsák Sándor, Vincze István, Keresztessy Ferenc, Klész Zsuzsanna, dr. Jakab Gábor, Darai Mária, Tóth Tibor. A városi KISZ-bizottság küldöttértekezletén: Fülöp András, Nagy Hajnalka, Vincze István képviseli KISZ-szervezetünket. A KISZ-bizottság nevében Fülöp András köszönte meg a bizalmat. Végezetül a küldöttgyűlés elénekelte a DlVSZ-indulót. KISZ-bizottság KB kongresszusi levelének vitaja A KISZ Májusban összeül a KISZ tizedik kongresszusa. Az alapos előkészítés céljából a KISZ KB kiadta kongresszusi levelét, melynek alapvető célja az volt, hogy széles nyilvánosságot, megfelelő demokratikus fórumot biztosítson a mozgalmi munka legfontosabb kérdéseinek megvitatásához, tapasztalatokat, véleményeket gyűjtsön a kongresszus mondanivalójához. Azt mondhatjuk, hogy a levél rólunk és hozzánk szólt. Vállalati KISZ-alapszervezetünk vezetősége a fentiekben vázolt célnak megfelelően oly módon látott a levél vitájának előkészítéséhez, hogy a körvonalazott célkitűzést a lehető legteljesebben megvalósíthassuk. Bár a levél teljes szövege természetesen a Magyar Ifjúságban is megjelent, talán bizonyos mértékig fölös óvatosságból egy külön kiadványt is szétosztottunk megfelelő példányban tagságunk között, hogy mindenki, akit érdekel, megfelelően felkészülhessen a vitára. Most utólag, a tapasztalatok ismeretében nyugodtan leírhatjuk, hogy a biztosított lehetőséggel a tagság túlnyomó része élt is. Az is a minél teljesebb körű, részletes megvitatást szolgálta, hogy . az egyes alapszervezetek összejövetelein egy gondolatébresztőnek szánt vitaindítót tartottunk azzal a céllal, hogy kiemeljük a leglényegesebb kérdéseket, rámutassunk a vitás pontokra, ráirányítsuk a figyelmet a megbeszélendő témákra. A vita során szerzett tapasztalatokat — amelyek egyébként kedvezőek voltak — a küldöttgyűlésen értékeltük. Megállapítható volt, hogy a vita során érdekes, tartalmas hozzászólások hangzottak el, és az aktivitással olyan értelemben sem volt probléma, hogy nemcsak néhány ember hallatta véleményét, hanem igen sokan, több szempontra kiterjedően mondták el álláspontjukat. Általában nem is annyira a vitajelleg dominált — ha 'a vita értelmező szótárban használt fogalmából indulunk ki — hanem a megbeszélés, több oldalú megvilágítás, kiegészítés került előtérbe. Ez alapvetően abból fakadt, hogy — nyilván a sokoldalú előkészítés következtében — a kongresz. szusi levél a problémákat a lényegüknél ragadta meg, és azon kérdések kivételével, ahol kifejezetten a levél provokálta a vitatkozást, elvi jellegű vitára, véleménykülönbségre nemigen kerülhetett ^sor, legalábbis megalapozottan nem. Mégis, a megbeszéléssorozat jól megfelelt annak a célnak, amit a levél maga így fogalmazott: keressük és alakítsuk együtt továbbhaladásunk teendőit. A hozzászólások zöme a levél érdekképviseleti részéhez kapcsolódott, illetve ahhoz, amelyik a fiatalok helyzetét, szerepét elemezte. Szóba került ennek kapcsán a kezdő diplomások fizetése, elhelyezkedési, beilleszkedési problémáik, szakmában maradásuk lehetőségei és korlátái, lakáskérdésük. Egyébként is a lakáskérdés kiemelten szerepelt a szóba kerülő témák között — azt hiszem, nem kell külön indokolni, hogy miért. Felvetődött az iskolarendszer, amelyről a kongresszusi levél is kritikusan szólt. Szóba került, hogy a szakközépiskolák nem töltik be jól azt a szerepet, amelyet létrehozásukkor azoknak szántak, mert nem biztosítanak a szakmunkásképzéssel azonos szintű gyakorlati tudást, míg más részről egyéb, nem szakmai tárgyakból — az alacsonyabb óraszám miatt elsősorban — nem teszik versenyképessé az itt végzetteket a felsőoktatási intézményekbe történő felvétel során. Nem teszek említést mindenről, ami a vita során elhangzott, hanem végezetül csupán egy kérdést említek még. Ez egy mondatban úgy foglalható össze, hogy a KISZ-munka elbürokratizálódása figyelhető meg. E jelenségnek nap mint nap szemtanúi lehetünk, esetenként magunk is elősegítjük, és ez az a terület, ahol anyagi feltétel nélkül, csupán nagyobb odafigyeléssel érhetünk el eredményt. Ez annál is inkább lényeges, mert az ifjúság széles rétegei, a nem KISZ-tag fiatalok számára vonzó példát csak tartalmas KISZ-élet, a sokszínű tevékenység jelenthet. (dr. Jakab Gábor) Mama-baba találkozó Az SZB nőbizottsága, a vállalati KISZ-szervezet és a gazdasági vezetés a gyesen lévő kismamákat látta vendégül ;az elmúlt hónapban. A mama-baba találkozóra érkező anyukákat és apróságaikat a KlSZ-szer- vezet fiataljai fogadták. Az oktatóban terített asztal várta a vendégeket, ahol Jászi Gusztáv igazgatóhelyettes tájékoztatta a gyermeküket nevelő és hosszabb ideig vállalatunktól távollevő nődolgozókat: V. ötéves tervi eredményeinkről, és azokról az elképzelésekről, amelyeket a vállalat a VI. ötéves terv koncepciójában fogalmazott meg. Örömmel hallgatók az anyukák az igazgatóhelyettes azon tájékoztatását, hogy legtöbbjük, amikor gyermekgondozási szabadságáról visszatér gyermekével — várhatóan 1982-től — már az újjáépített, korszerű óvodába, bölcsődébe hozhatják a kisgyermekeiket. Valószínű ugyanis, hogy az építési munkák — a csúszás ellenére — jövő év végére befejeződnek, s a jelenlegi kényszerű zsúfoltság megszűnik, javul a szociális ellátás. Nemcsak a gyermekintézményeknél, de az üzemi konyha, ebédlő és kulturális helyiségeket illetően is. Szólt továbbá az igazgató- helyettes azokról a műszaki -fejlesztési és beruházási elképzelésekről, amelyek egyrészt megalapozzák a közeljövőben bevezetésre kerülő ötnapos munkahét lehetőségeit, másrészt a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növekedését és ezzel összefüggésben a bérek és keresetek tavalyinál dinamikusabb növelését. A mama-baba találkozó, amely rendszeresen megrendezésre kerül, fontos kapocs a szabadságon lévő kismamák és a vállalat között. Mindkét fél számára fontos, hogy az információkat egymás gondjairól, problémáiról örömeiről folyamatosan kicserélhessék’ s egyszersmind találkozzanak egymással azok is akik korábban a munkapadok mellett naponta találkoztak. DOHÁNYGYÁR
