Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

Barátaink életéből Szovjetunió Világszerte keresik a meg­felelő eszközöket ahhoz, hogy fokozódjék az élelmiszeripar hatékonysága. Ilyen kutatá­sok évek óta folynak Moldá­viában is, s ezek eredménye­ként a köztársaságban már eddig is gyökeresen megvál­tozott az élelmiszeripar és nyersanyagbázisa, a mező- gazdaság. Az agrár-ipari in­tegráció alapján hatalmas, szakosított vállalatok alakul­tak a hús, a tej, a zöldség és gyümölcs termelésére. E változásokban a tudomány­nak vezető szerepe volt. De hogy az legyen, ahhoz a me­zőgazdasági termelés kon­centrációjára és szakosítás­ra, az agrár-ipari integráció megteremtésére, az új tech­nológiai eljárások kidolgozá­sára volt szükség. A köztár­saságban az ágazati kutató- intézetekre támaszkodva 12 tudományos-termelési egye­sülést (TTE-t) hoztak létre. Ezek mindegyikének hatal­mas termelési bázisa van — egy sor szakosított szovhoz —, de tartozik hozzájuk ter­vezőiroda és kísérleti gazda­ság is. Minden egységet a kutatóintézeteknek rendel­tek alá. A kutatóintézetigaz­gatója egyben az egyesülés vezérigazgatója is. Mit adott ennek a szerve­zési formának a bevezetése? A TTE-k létrehozása maxi­málisan közel hozta az ága­zati tudományokat a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar igényeihez. Egységes tervek alapján kezdtek dolgozni a növény- nemesítők, a biokémikusok, a matematikusok, a mérnö­kök, az agronómusok, a tech­nológusok és a közgazdá­szok. Az elméletet alaposab­ban hasznosítják a gyakor­latban. Például a TTE kere­tei között a növénynemesí- tők és a vetőmagtermelők le­hetőséget kaptak, hogy a ré­gi fajtákat — az egész köz­társaság területén — az ed­diginél 8—10-szer gyorsab­ban cseréljék fel új fajták­kal. Néhány évvel ezelőtt egy új uborka, pirospaprika vagy paradicsomfajta kinemesíté­séhez még 3—4 évre, az el­terjesztéséhez pedig 10 év­re volt szükség. Most a ku­tatóintézet bázisán létreho­zott tudományos-termelési egyesülés munkájának ered­ményeként köztársasági mé­retekben 1 év alatt megfele­lő mennyiségű vetőmag áll rendelkezésre. Az ipari jel­legű zöldségtermesztés szem­pontjából az országot fajták szerinti körzetekre osztották, és ennek megfelelően folyik a termesztési és a nemesíté- si munka. Moldáviában a zöldségtermesztésre használt területek 90 százalékán már új, az egyesülésben kineme­sített fajták teremnek. Ezzel együtt a köztársaság tudományos életében éppen az agrár-ipari komplexum kialakításával, új problémák merültek fel. Példaként meg­említhető azoknak az állat- tenyésztő komplexumoknak a problémája, amelyek mind­egyike 1000—1000 szarvas- marhának ad helyet. Ilyen jellegű koncentrációnak és szakosításnak azonban nincs előzménye Moldáviában. Ki­derült az is, hogy a sertések tízezrei egyetlen fedél alatt stresszhelyzetbe kerülnek, ami jelentősen csökkenti ho­zamukat. Ezeknek és a hasonló tu­dományos-műszaki kérdé­seknek a megválaszolása szo­ros együttműködést követel az ágazati és az alaptudo­mányok művelői között, A köztársaság tudományos aka­démiája lehetővé teszi en­nek az együttműködésnek a kialakulását. Jelenleg 19 komplex kutatási program szerepel a közös tervekben, amelyek felölelik a növény- termesztés és az állattenyész­tés aktuális feladatait. Az akadémiai kutatóintézetek témáinak 80 százaléka köz­vetlenül a gazdaságokban kerül majd hasznosításra. NDK A felvilágosító és megelő­ző munka eredményeit, a színvonalas, jó orvosi ellá­tást bizonyítja, hogy amíg 1965-foen 85 millió alkalom­mal keresték fel az embe­rek a Német Demokratikus Köztársaság orvosi rendelő­it, 1977-ben már 153 millió­nyian. Ezekben a számok­ban benne szerepel, az ideje­korán megszervezett jól mű­ködő üzemegészségügyi há­lózat munkája is. Az NDK dolgozóinak 65 százalékát látják el üzem­egészségügyi intézmények, le­gyen szó balesetről, beteg­ségről, munkaegészségügyi előírásokról vagy utógondo­zásról. A fejlődést jól érzékelte­tik a következő adatok: a 4000 dolgozónál többet fog­lalkoztató üzemekben 1965- ben 89, 1970-ben 94, 1977­ben pedig már 113 polikli- nika működött. A 2000—4000 dolgozót foglalkoztató üze­mekben járóbetegrendelő in­tézetek működnek, számuk 1965-ben 223 volt, ám 1977- re már 315-re gyarapodott. A kisebb üzemekben — 500 —2000 fő — üzemorvosi ren­delő, illetve a még kiseb­bekben — 200—500 fő — ápolónői szolgálat működik. Az orvosi helyek száma az elmúlt 12 évben 1866-ról 2063-ra nőtt, az ápolónői szolgálaté azonban az üze­mek méretének növekedésé­vel párhuzamosan — némi­leg csökkent. A mezőgazdasági és ipari kis- és középüzemek dolgo­zói vagy a nagyüzemek üzemegészségügyi intézmé­nyeit vehetik igénybe vagy a helyi egészségügyi intéz­ményekben kapnak ellátást. Az üzemegészségügyben dolgozók következetesen küzdenek az úgynevezett fog­lalkozási betegségek ellen, munkahigiéniai, munkaegész­ségügyi tanácsadó szolgála­tot tartanak, és állandóan fi­gyelemmel kísérik az adott üzem munkafolyamatainak egészségügyi hatását, mun­kafiziológiai kutatásokat vé' végezmek. Nem utolsósorban az üzemegészségügyi szolgálat munkavédelmi tevékenységé­nek köszönhető, hogy a mun­kásbalesetek száma 1977-ben már mindössze 31,13 ezrelék volt, s ezzel csaknem egy­negyedével alacsonyabb ez az arány, mint 1970-ben volt. A pszichikai és fizikai ká­rosodások feltárása, gyógyí­tása a rehabilitáció is az üzemegészségügy fontos fel­adata. Javaslataikat az üze­mekben messzemenően fi­gyelembe veszik. így 1977- ben országosan 70, úgyneve­zett védett műhely, 239 vé­dett üzemrészleg és 18 021 egyéni védett munkahely állt már a rehabilitálandók ren­delkezésére. Csehszlovákia Manapság nincs olyan cseh, szlovák megye, város, járás, amelynek ne lenne a Szov­jetunióban testvérmegyéje, testvérvárosa, testvérjárá­sa. Az együttműködésre je­lenleg már nem csupán a kulturális csere a jellemző, egyre gyakoribb az üzemek, kutatóintézetek, iskolák, fő­iskolák közötti szoros mun­kakapcsolat is. Nem egyszer valamely spe­ciális probléma megoldása is e baráti kapcsolatok révén sikerül. így Prága közleke­dési gondjait, a testvérvá­ros, Moszkva tapasztalatai­nak hasznosításával számol­ták fel. Kelet-Szlovákiában az öntözési rendszerek ki- fejlesztésére a szaratovi mód­szer volt a minta. Brigádjaink életéből A VI. sz. általános iskola 5 osztályos úttörői a Nem­zetközi Nőnap alkalmából színvonalas műsoros délutánt, s egy-egy szál szegfűt ajándékoztak patronálójuk- nak, a Korach Mór szocialis­ta brigád tagjainak. ★ Mint előző számunkban beszámoltunk róla, brigád­jaink csatlakoztak a Magyar Vöröskereszt Eger Városi ve­zetősége és a Finomszerel- vénygyár két szocialista bri­gádja felhívásához, és ennek során anyagi lehetőségeikhez mérten támogatták a moz­gássérült gyermekek megyei üdültetését. Negyvennégy szocialista brigádunk össze­sen 16 960 forinttal járult hozzá az üdültetésihez, me­lyet a Mozgássérültek Egri Egyesülete „Értünk, velünk a Vöröskereszt” csekkszám­lájára fizettünk be. ★ A Hatvanadik Évforduló szocialista brigád a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola II. sz. Általános Iskolája 7. osztályos tanulóit látta ven­dégül a pályaválasztás meg­könnyítésére gyárlátogatás keretében. A technológiai folyamatok megtekintése után az ifjúsági klubban üdítő mellett beszélgettek a látottakról, s érdeklődtek vállalatunk élete, ifjúsági mozgalma felől. ★ A Várnai Zseni és a Zrí­nyi Miklós szocialista brigád kb. 500 ezer db Symphonia címjegyzéket válogatott át. így megakadályozták, hogy idegen illatú címjegyzék ke­rüljön felhasználásra, mi­vel egy korábbi szállítmá­nyunknál egy szennyezett tételű címjegyzékkel keve­redett. ★ A filtergyártási üzemrész dolgozói határidőre átalakí­tottak és üzembe helyeztek 1 db Garant gépet. A gép március 29-től üzemel. Az új gépen gyártott filterrudak jó minőségűek. ★ A Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár egyik KlSZ-alap- szervezetét fogadta a Leövey Klára szocialista brigád a íelsőtárkányi üdülőben, ahol kellemes estét töltöttek együtt. A csoport a harma­dik napon az Egri Dohány­gyárral ismerkedett meg. Re­méljük jó ötletekkel, tapasz­talatokkal gazdagodtak. ★ A Hajdúhegyi Szociális Otthon igazgatójától, Kerek Kálmánnétól levél érkezett, amelyben köszönetét mon­dott a Táncsics Mihály szo­cialista brigád társadalmi munkájáért, amelynek ered­ményeként az otthon idős lakói kényelmesebb, korsze­rűbb körülmények között él­hetnek. J. Ané Reális értékelés... Kölcsönös a bizalom. Ezt állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi márciusi ülésén. Kölcsönös a bizalom a párt és a tömegek között, amely kedvező feltételeket biztosít a szocialista építőmun­kához, a párt és a kormány nemzetközi tevékenységéhez. Belpolitikai életünk középpontjában az MSZMP XII. kongresszusának határozatai állnak, amelyek megvalósítására törek­szünk. A kongresszust követően olyan fon­tos eseményekre került sor, mint az or­szággyűlési és tanácsi választások, a kor­mány ötéves munkaprogramjának jóváha­gyása az országgyűlésen, továbbá a VI. öt­éves terv kidolgozása, széles körű társa­dalmi vitája és elfogadása. Ezek mellett a múlt esztendő végén ülésezett a szakszer­vezetek, most legutóbb pedig a Hazafias Népfront kongresszusa. Életünk kiegyensúlyozottságának alap­vető tényezője, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, népünk túlnyomó többsége a párt vezetésével sikeresen dol­gozik a fejlett szocializmus építésének fel­adatain. Közvéleményünk reálisan értékeli helyzetünket. Megérti és támogatja, hogy a következő években a nehezebb külső és belső feltételek között a fő feladat az elért eredmények megszilárdítása és a későbbi gyors fejlődés feltételeinek megteremtése. A nehezebb, feszültebb nemzetközi helyzet ellenére népünket bizalom tölti el, hogy látja munkájának értelmét, társadalmi, po­litikai céljainkat, a célokhoz vezető utat és azt is tudja, hogy nincs egyedül, vannak barátai, szövetségesei. A szocialista rendszer erősítésének alap­vető feltétele nemzeti programunk valóra váltása, a gazdasági és kulturális építő­munkánk feladatainak megoldása. További erőfeszítésekre van szükség, hogy népgaz­daságunkban az utóbbi években kibontako­zott kedvező folyamatok tartóssá váljanak. Különleges jelentősége van a tudományos­technikai eredmények, a találmányok, újí­tások gyors gyakorlati alkalmazásának, az anyag és energiatakarékosságnak, a jó munka nagyobb megbecsülésének. Legyen tehát még több hasznos kezde­ményezés, támogassák a kockázatot vállaló, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezető­ket. Növekvő fontossága van az emberi, a tudati tényezőknek. A szocializmus építésé­nek előttünk álló feladatai megkívánják, hogy nagyobb figyelmet összpontosítsunk az ideológiai, politikai kérdésekre, a kultu­rális nevelésre, az emberi kapcsolatokra, a szocialista erkölcs és életmód fejlesztésére. A reális értékelés rámutat az előttünk álló időszakban legfontosabb feladatokra, hogy megőrizzük és erősítsük a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalmat. Ennek továbbra is nélkülözhetetlen feltétele a nyílt beszéd, az őszinte szó, a szavak és a tettek egysége. Mentusz Károly Vezetőképzés az Alpok alján (München, 1981. március) Lám, akárha Felsőtár- kányban volnék. Csakhát itt németül beszél­nek, az ablakból nem a Vár­hegy látszik, hanem az Al­pok, a vállalat létszáma 334 ezer, az „üdülő” pedig, bel­ső berendezéssel együtt, 22 millió márkába került. A Siemens AG vezetőkép­ző központja — „Siemens— Bildungszentrum” — a Star- bergi tó partján, félúton München és Garmisch—Par- tenkrichen között. Ernst Siemens, a XVIII. század végén, mi mást tehe­tett, katonatiszti pályára ment, mert a családnak nem volt pénze. Azután összeta­lálkozott egy Halske nevű mérnökkel, nevükhöz fűző­dik a távíró, később az első vasutakkal együtt, a jelzőbe­rendezés. Ma bezzeg van a család­nak pénze. A Siemens urak ma egy olyan multinacioná­lis vállalat felügyelőbizott­ságának állnak az élén mely­nek vagy száz országban van telephelye és olyan óriások­nak konkurrense, mint pél­dául a General Motors. A vállalat forgalma 1980- ban 30 milliárd márka volt (ilyen-olyan árfolyamon át­számítva 400—600 milliárd forint), adózás utáni nyere­sége 882 millió márka (hi­vatalosan bevallva), oszta­lékra jutott 283 millió már­ka, egy részvény értéke 8 márka, beruházásra fordítot­tak 1 milliárd 637 millió márkát. A vállalat hét nagy termelési területe — elektro­nikus alkatrészek, adat- és információrendszerek, ener­giatechnika, távjélzőrendsze- rek, elektronikus berendezé­sek, orvosi műszerek, hír­adástechnika — egy-egy „profit-centrum” és öt köz­ponti funkcionális alrend­szerben működik: üzemgaz­daság, pénzügy, személyzet- ügy, műszaki fejlesztés és ér­tékesítés. A 334 ezerből 25 ezer a vezető. Csak felső vezető há­romszor annyi van, mint az Egri Dohánygyár teljes lét­száma. Az „Erzsébet királyné”-ban kezdődött A Siemens már az 1950-es években megkezdte a válla­lati vezetőképzést, itt, Fel- dafingban, a „Königin Eli­sabeth” szállodában. A hat­vanas évek végén vetődött fel egy saját vállalati veze­tőképző központ gondolata; 1971 decemberében vették meg a tóparti, dombos, lej­tős, ligetes, 36 ezer négy­zetméteres telket és az aarhus-i (Dánia) Knud Friis professzor tervei szerint épült fel , ez az épület- komplexum, melyből csodá­latos kilátás esik az Alpok­ra és elrendezése oly logi­kus, oly egyszerű, hogy fél­órán belül töviről hegyire is­mertük mind a 14-en: jugo- szlávok, magyarok, lengye­lek. A fő -szempontok ezek voltak: alkalmazkodjék a vállalathoz, otthonos és hangulatoldó legyen, ne es­sék messze Münchentől, al­kalmas legyen későbbi bő­vítésre, lejtőn épüljön, szol­gáljon oktatásra, társadalmi érintkezésre, kulturált szál­lásra, testi-lelki felüdülésre egyaránt. így épült fel a há­romszintes beton-üveg épü­let, lépcsőzetesen és két- szárnyúan: az egyik az ok­tatási, a másik a társadal­mi szárny. Karéjban veszi félkörben körül a szálló, a nagy kiterjedésű parkban pedig rendelkezésre áll a sokféle sportlétesítmény. Felsővezetői utánpótlásképzés Két főszeminárium alkot­ja a képzés gerincét. A Siemens-szeminárium I. résztvevői különlegesen mi­nősített középvezetők, 40 éves korig, akik felsővezetői meg­bízásra számbajöhetnek. A Siemens-szeminárium Il.-őt pedig azoknak a felső szintű vezetőknek rendezik, akik kinevezésük előtt nem vet­tek részt a I. szemináriu­mon. Lent, az 1. szinten szokták lejátszani a vállala­ti esetjátékokat (számító­géppel, perifériákkal, adat- feldolgozással) ; itt mintegy 24 résztvevő fór el a 90 négyzetméteres nagy tante­remben és három csoport­munka-szobában. A 2. szint beosztása hasonló, de itt egy 20 személyes nyelvi labora­tórium is van (angolul ta­nulnak). Mozgathatók a vá­laszfalak és három csoport­munka-szobából egyetlen tantermet lehet alakítani. A 3. szinten található a 160 négyzetméteres nagyterem, de ha kell. ezt is több kis szobává lehet formálni. A nagyteremben, ha ott van­nak a munkaasztalok, 110-en férnek el. Ám, ha úgy for­dul, a munkaasztalokat pil­lanatok alatt lesüllyesztik a padló alatti tárolóhelyiség­be, és akkor már 220 a te­rem befogadóképessége. A pihenőfolyosók mindegyikén kávéautomaták. S annak a Witzlebennek a mellszobra, aki még a század elején a vállalatnál a vezetőképzés előharcosa volt. Szauna, teke, uszoda, A középső szinten az ebédlő, a büfé, továbbá egy klubszoba; ebből fedett te­kepálya, meg egy pingpong­szoba nyílik. Az alsó szin­ten a társalgók és könyv­társzobák, napilapokkal és folyóiratokkal. Mindez a társádalmiszárnyban van, a bejárattól balra. A szálló egy félköríves sorház, 80 személyre méretezve. Egy­ágyas szobák, kis előtérrel, tvvel, rádióval, digitális ébresztőórával, telefonnal és kis íróasztallal. Kint, a kert­ben szauna napfürdővel, röplabda- és kosárlabda­pálya, uszoda, atlétikai gya­korlótér. Lejtős a terep; így teniszezni, díjmentesen, a feldafingi teniszpályára jár­nak. És a tanárok? Nincsenek. Illetve vannak, de azok a vállalat különbö­ző vezetői, akiket többéit között szemináriumvezetésre is kiképeztek. A vezetéstu­dományt itt a vállalati prob­lémák konkrétumaiban sa­játítják el, vitákon. Az alap­elvek nagyon hasonlóak az Egri Dohánygyár vezetőkép­zőjének alapelveihez. Nem általában, hanem a vállalat szükségleteire képeznek ve­zetőket és a módszerek nagymértékben aktivizálók. A két főszemináriumon kívül még 14 szeminárium műkö­dik itt évente: kéthetes in­tenzív angol tanfolyam, tár­sadalompolitikai, személy­zeti, szakképzésvezetői és al­kotástechnikai szemináriu­mok, szinektikaülések, „in­formációpiacok” (ez utóbbi kettő nálunk ismeretlen). A szemináriumok időtartama 1 naptól 4 hétig terjed. Ide már az alapszemináriumot végzettek jönnek; 65 ilyen alapszeminárium folyik de­centralizáltan a vállalat kü­lönböző telephelyein. Sör Vendégül látnak: bajor sört kapunk. — Persze, ezt csak a ven­dégek számára tartják — jegyezzük meg. — Nem — feleli Scherff úr, a vezető. — Bármikor kapható a büfében és az ebédlőben sör és palackos bor. — És... nem szokott előfor­dulni, hogy... — Nem. Még sohasem történt ilyen. Sándor András 2 DOHÁNYGYÁR T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom