Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
Újra kiváló LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A HlR, HOGY VÁLLALATUNK ELNYERTE A „KIVÁLÓ VÁLLALAT” KITÜNTETŐ CÍMET. UGYANCSAK KIVÁLÓ VÁLLALAT KITÜNTETÉST KAPOTT A PÉCSI DOHÁNYGYÁR KOLLEKTÍVÁJA, AKIKNEK E HELYRŐL IS SZÍVBŐL GRATULÁLUNK. Ötnapos munkahét Pártunk XII. kongresszusán határozat született arra, hogy a VI. ötéves terv első felében sor kerül az iparban az 5 napos munkahét bevezetésére. Kormányzati szinten erre vonatkozóan olyan döntés született, hogy az 5 napos munkahetet a három műszakban, illetve folyamatosan termelő üzemekben 1981. július 1-től, más üzemekben 1982. január 1-től 1982. december 31-ig be lehet vezetni. E munkarend valameny- nyi munkát végző ember számára kedvezőbb munkavégzési feltételeket jelent, hiszen a tényleges munkaidőalap csökken, ugyanakkor heti két pihenőnap biztosítására is sor kerül. E munkarend bevezetésének azonban nagyon határozott előfeltételei vannak. Ezekről az előfeltételekről összefoglalóan azt kell megállapítani, hogy a munkarend megváltoztatásának önerőből kell történnie. Ezt másképpen megfogalmazva, az érintett gazdasági egységeknek olyan további belső tartalékfeltárást és hasznosítást kell végezniük, melynek alapján biztosítható, hogy az új munkarend bevezetése után: 1. nem csökken a termelés, 2. nem romlik a vállalat pénzügyi helyzete, 3. nem nő a létszám, 4. nem csökken a dolgozók jövedelme, 5. a túlórák száma nem nő, 6. a vállalati gazdálkodás alapvető mutatóiban'nem következik be romlás. Ügy gondolom, nem kell közgazdasági képzettséggel, szaktudással rendelkezni ahhoz, hogy mindannyian felmérjük a feltételek szigorúságát. Vállalatunk 1980. és 1981. évi fejlesztési tevékenysége arra irányult, hogy az 5 napos munkahét bevezetésének feltételeit megteremtsük. Az egyes technológiai területek kapacitását növeltük, mert ez teszi lehetővé, hogy a munkaidő csökkenése ellenére se csökkenjen termelésünk. Emellett az új munkarend bevezetésének időpontjától a teljesítményeket — ahol erre lehetőség van — fokozni kell, mert csak így valósítható meg, hogy az új munkarendet vállalatunk nemhogy létszámnövelés nélkül, hanem bérpolitikai okok miatt létszámcsökkentés mellett vezesse be. A háromműszakos munkaterületeken az új munkarendben a heti átlagosan ledolgozandó tiszta munkaidő 40 óra, míg más területeken 42 óra. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy ez átlagos munkaidőt jelent, az egyes munkahetek között a ledolgozott idő tekintetében eltérés lehet, ha ezt a vállalat érdekei megkívánják. A heti második pihenőnap általában, de nem minden esetben szombatra fog esni a termelő területeken, más területeken (karbantartás, anyag- és áruforgalmi osztály, gondnokság stb.) a heti második pihenőnap szombat helyett eshet hétfőre, vagy a hét más munkanapjára. Külön feladatot jelent a vállalat vezetésének az ún. szombati ügyeleti rendszer megvalósítása, mivel az irányító szervezetek (Iroda, minisztérium, stb.) a korábbi gyakorlatnak megfelelően fognak dolgozni, vagyis e területeken csak minden második szombat lesz szabad. Vállalatunk az új munkarend teljes részletességgel történő kidolgozását megkezdte és felkészült arra, hogy amennyiben ezt a későbbiek során illetékesek nem tiltják meg, 1981. július 1-től az új munkarendet bevezesse. Ez a felkészülés nemcsak elméleti számítások több variációban történő kidolgozását jelenti, hanem olyan, például a bér- fejlesztéssel kapcsolatos intézkedéseket is, amelyek az új munkarend bevezetését követően lehetővé teszik azt, hogy a keresetek ne csökkenjenek. Ez pedig nem kis dolog, hiszen az egy órára jutó bérnek mindenképpen növekednie kell és ugyanakkor a fizetett munkaszüneti idő megszűnése miatt is többletbérek kifizetésére kerül sor. A kormány mellett működő szakbizottság a következő hetekben foglalkozik az új munkarend bevezetésének gyakorlati kérdésével és április hónapban, de legkésőbb május hónap első felében várható a kérdéssel kapcsolatos végleges állásfoglalás. Ezt követően kerülhet sor olyan, a munkarend bevezetését megelőző gyakorlati lépésekre, melyekről vállalatunk valamennyi érintett dolgozója kellő időben információt szerez, különböző, a vállalatnál meglévő információs csatornákon. Ü vállalat vezetésének szilárd elhatározása, hogy az új munkarend bevezetésének lehetőségével a legkorábbi időpontban élni fog, a vállalatnál dolgozó valamennyi munkatárs érdekében. dr. Domán László igazgató Az 1981. I. negyedév gazdasági eredményeiről kell számot adjunk. Cigarettatermelésünk 1,861 millió db volt. Tehát a negyedév folyamán jelentkező — a gépek bejáratása miatt jelentkező időszakos lemaradást — behoztuk, bár a február végére kialakult 0,5 százalékos túlteljesítést is sikerült „bedolgozni”, vagyis március hónapban elmaradtunk a programtól. Negyedéves szinten 1 millió darabbal teljesítettük túl a programot, a bázist pedig 16 millió darabbal. A termelés gyártmányösszetétele nem volt teljesen program- szerű, és ez a szerkezetváltozás kedvezőtlenül érintette termelési értékünket. Szivartermelésünk továbbra is jelentősen elmarad mind a tervezettől, mind a bázistól. Ennek több oka van. Az ország szivarfogyasztása az I. negyedévet vizsgálva előző év hasonló időszakához képest 93,2 százalékra csökkent. Az év eleji nyitókészletünk szivarból olyan magas volt, hogy a csökkenő kereslet és az alacsonyabb termelés közti rést ki tudta tölteni, sőt a március 31-i szivarkészletünk is magasabb a szokásosnál. Termelési értékünknél érdekes jelenséggel találkoztunk. Annak ellenére, hogy a cigarettából csak 0,9 százalékkal termeltünk többet és szivarból alig 2 3-át állítottuk elő a bázisnak, készárutermelési értékünk 11,9 százalékkal magasabb az 1980. I. negyedévének idei árszintre átszámított termelési értéknél. Ez az eltérő gyártmányszerkezetből fakad. Tavaly ebben az időszakban egyáltalán nem termeltünk Marlborót és Milde Sortét, amelyek pedig nagyon magas termelői árúak. (A Marlboro ára csaknem ötszöröse, a Milde Sortéé több mint háromszorosa a Románcénak. Tehát, hogy azonos termelési értéket állítsunk elő, ennyivel több Románcot kell legyártanunk.) A szivartermelés lemaradása mellett szintén a termékszerkezet változásával magyarázhatjuk a termelési értéknek a programtól való 1,9 százalékos elmaradását. A negyedév folyamán különböző anyagellátási problémák miatt nem sikerült legyártani a tervezett meny- nyiségű Marlborót és Milde Sortét, összességében 1981 eddig eltelt időszakában 282 887 eFt készáru termelési értéket állítottunk elő. Terméksoros termelési értékünk 13 670,4 eFt. (az új együtthatókkal számolva). Ez — miután kiszűri a gyártmányszerkezet torzító hatásait — a szivartermelés lemaradása miatt visszaesett, alacsonyabb a bázisnál és a programnál is. Létszámgazdálkodásunk nagyjából megfelelt a tervezettnek. Ez azt jelenti, hogy az éves szinten tervezett 29 fős megtakarításból az I. negyedév végére 25 fő csökkenést tudtunk realizálni. A napi létszámok a fontosabb állománycsoportokban március közepére a tervezett szinten álltak. Létszámproblémák egyedül a raktárak területén jelentkeztek a magas kilépési szám miatt, ugyanakkor a tervezettnél magasabb létszámmal dolgozott az üzemfenntartás és a szivarágazat létszáma is több volt, mint amennyit a termelés indokolt volna. Termelékenységi mutatóink a tervezett szint alatt vannak, amelynek okait összetevőin keresztül fentebb már részleteztük. Termékeink minőségi szintje általános emelkedést mutat. Ezt egyrészt saját laboratóriumméréseink, de- gusztációs vizsgálataink biztosítják, másrészt mutatja az is, hogy a külső MÉVI kifogások a bázishoz képest mintegy felére mérséklődtek. A gyártási selejtképző- dés magasabb a bázisnál, ami elsősorban az új gépek beállításából, illetve azok beüzemelési problémáiból adódik. Az anyagellátás területén termeléskiesést okozó probléma nem volt, de egyes dohányfajták beérkezésének késése, egyes esetekben elmaradása néhányszor programmódosítást kényszerített ki. Előreláthatóan április hónap második felében kerül sor az I. negyedéves műszaki konferenciára. Azt megelőzően az egyes területeken megtartják a termelési tanácskozásokat, amelyek feladata— többek között — a Műszaki Konferencia előkészítése. A konferenciához szükséges írásos tájékoztató elkészült, és ez tárgyalási alapot ad a termelési tanácskozásokhoz is. A konferencián hozott határozatokról a lap következő számában részletes tájékoztatást adunk. Takács György Felszabadulásunk 36. évfordulója alkalmából ünnepségre gyűltünk össze. A vállalati ünnepséget Fülöp András, a KISZ-szervezet titkára nyitotta meg, majd az évforduló jelentőségét Molnár Jenő igazgatóhelyettes méltatta ünnepi beszédében. Rámutatott arra, hogy 1945 tavasza nemcsak a magyar nép történetében jelent gyökeres változást és mérföldkövet, hanem Európa számos más országának, népének életében is. A szocialista világrendszer létrejötte, ereje azonban hatását e kontinensen túl is éreztette és reményt adott a felszabadulásukért küzdő gyarmati népeknek is, függetlenségük kivívásáért folytatott harcban. Molnár Jenő igazgatóhelyettes ünnepi beszédében vázolta azt a társadalmi, gazdasági fejlődést, amelyen hazánk — és ezen belül vállalatunk is — átment az elmúlt 36 év alatt és azokat a feladatokat, amelyeket szabadságunk és a béke megőrzése érdekében a jövőben is, összefogva a szocialista baráti közösséggel meg kell oldanunk. Az évforduló alkalmából koszorúzási ünnepségen tisztelgett gyárunk kollektívája a Felszabadulás téri emlékműnél, ahol a város politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetői helyezték el a tisztelet és a kegyelet virágait, a felszabadulásunkért életüket vesztett szovjet hősök emlékművénél. Április 4. X. évfolyam, 4. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. április hó AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA
