Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
Gondolatok a minőségről A műszaki ellenőrzés felelőssége (3.) Üdülési tájékoztató Még alig tavaszodik, de már nagyon sok dolgozónkat foglalkoztat az a gondolat „hol fogunk üdülni a nyáron?” Szakszervezetünk tudja, hogy évről évre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik éves szabadságukat üdüléssel szeretnék eltölteni, éppen ezért igyekszünk új üdülők építésével a régiek felújításával az igényeket kielégíteni. Szakszervezeti Bizottságunk megkapta az 1980. évre szóló beutalókat összesen: 73 drb-t. Részletezem: Magaslat 20 db Sopron—Lillafüred, gyógyüdülő 16 db Hévíz— Hajdúszoboszló, Balaton 18 db. Családos 4 db egy család kislakással, szanatóriumi 3 db Hévíz—Balatonfü- red, iskolásgyermek 4 db Vajta—Ormándpuszta, nyári gyermek 5 db Sátoraljaújhely—Parádsasvár, külföld 3 db Csehszlovákia —Bécs hajó. Jelenleg ezeket a beutalókat kaptuk, reméljük, hogy még pótlólag fog érkezni. Azt tudjuk, hogy az üdülőjegyek az év 12 hónapjára szólnak, nemcsak a három nyári hónapra, ezért kérjük munkatársainkat, hogy ennek figyelembevételével adják be igényeiket, ugyanis a beutalók közül 8 felnőtt, 2 családos és 5 gyermekjegy szól főidényre, a többi jegy az év más-más hónapjaira. Az üdülő jegyek térítése 1980. január 1-től megváltozott. I. osztályú beutalójegy 672 Ft/fő, II. osztályú beutalójegy 504 Ft/fő, III. osztályú 420 Ft/fő, szanatóriumi 420 Ft/fő, iskolás gyerek beutalójegy 368 Ft/fő. Az üdülőjegyek a műhelybizottságoknál és a kapunál levő táblán vannak meghirdetve. Kérjük igényeiket minél előbb bejelenteni. A házasulandó dolgozóink figyelmét szeretnénk felhívni, hogy házasságkötésük időpontját időben jelezzék, hogy megfelelő üdülőjegyet tudjunk biztosítani számukra. Ez évben is üdültetünk nyugdíjasokat, ők már most az év első üdülőjegyével pihennek. Nyugdíjasaink is főleg gyógyüdülőt igényelnének, ez érezhető is, de sajnos ezt nem tudjuk biztosítani minden esetben. Vállalati üdültetésünk Balatonszabadiban és Ábra- hám-hegyen 1980. június 3— augusztus 26-ig 1, vagy 2 hetes időtartamban fog történni. EGY TÉVHITET kell eloszlatni, nevezetesen azt, hogy a műszaki ellenőrzés felelős vállalaton belül a minőség biztosításáért és a képződött selejtért. Ez nem igaz! Láttuk az előzőekben, hogy a minőség biztosítása és fejlesztése KOMPLEX vállalati feladat, a selejtká- rért pedig mindig az felel, aki okozta! Ezzel szemben a műszaki ellenőrző szerv vezetője és vele együtt az egész szervezet a minőségért a következőképpen felelős: 1. a minőség ellenőrzésének végrehajtásához szükséges korszerű eszközök és berendezések meghatározásáért és alkalmazásáért; 2. azért, hogy ne kerüljön átadás-átvételre a követelményeknek meg nem felelő termék; 3. az előírásoktól eltérő gyártás esetén az üzem illetékes vezetőjét azonnal értesíteni, ha szükséges az üzemvezető közvetlen felettesének, végső soron az igazgatónak jelenteni; 4. ha az igazgató felruházta az előírásoktól eltérő gyártás leállítására és azt elmulasztja; 5. az ellenőrzés megállapításának helyességéért; 6. az általa aláírt és kiadott minőségtanúsító okmányok kiállításáért és azok tartalmának valódiságáért; 7. a minőségellenőrzés megtörténtének igazolásáért; 8. az újítások minőség szempontjából való helyes véleményezéséért; 9. a minőséggel és a műszaki ellenőrzéssel kapcsolatban adott tájékoztatások adatainak helyességéért és valódiságáért; 10. a műszaki ellenőrzésre vonatkozó utasítások végrehajtásáért és betartásáért. A műszaki ellenőrző szervezet dolgozóinak felelőssége nem érinti a minőségtől eltérő termék előállítását, vagy előállíttatását végző dolgozók felelősségét, még abban az esetben sem, ha a terméket a műszaki ellenőrző szerv dolgozói megfelelőnek minősítették. A NEM MEGFELELŐ termékért az felel, aki gyártotta, vagy gyártatta, a MEO pedig a helytelen minősítésért. Mindkettő az általuk okozott kárnak megfelelő értékben, anyagilag, fegyelmileg, büntetőjogilag felelős. — A következőkben ismerkedjünk meg a műszaki ellenőrökkel szemben támasztott követelményekkel. A műszaki ellenőrök felelősek a termékek minőségtulajdonságainak valós megállapításáért és rendeltetés- szerű használatra alkalmatlan termékek átvételének megtagadásáért. Ehhez azonban a vállalatok elsőrendű kötelessége a megfelelő minőségű termékek minőségi jellemzőinek meghatározása. Ezen túlmenően a gyártásukat úgy kell a vállalatnak megszerveznie, hogy az a műszaki ellenőrzés eredményétől függő és időben történő szabályozással a lehető legkisebb selejtaránynyal megvalósítható legyen. Ebből következik, hogy a műszaki ellenőrzésnek a reguláié (szabályozó) szerepét kell betöltenie a vállalat életében. Ezt a feladatát csak úgy tudja biztosítani, ha ellenőrzési tevékenysége kiterjed az előállítási folyamat minden olyan szakaszára, amelynek eredménye számottevő befolyással lehet a termékek minőségére. A helyesen értelmezett műszaki ellenőrzés olyan segítőkar, amelyre a termelő üzem nyugodtan támoszkodhat. Ha megfelelőképpen alkalmazzuk, hasznos támasza minden vállalati szervnek, nem pedig terhes kritikusa az üzem teljesítményének. — A műszaki ellenőrök a fentiekből adódó feladataiknak csak akkor tudnak eleget tenni, ha a feladatuk ellátásához elengedhetetlen követelmények birtokában vannak, melyek közül a legSzeretnénk köszönetét mondani a vállalat, s azon belül a szivarágazat nevében a vállalat vezetőségének, hogy részünkre is lehetővé tették ennek a csodálatos létesítménynek a használatba vételét, kondíciónk javítását. Szocialista brigádunk tagjai egy kellemes délutánt töltöttek el a szaunában. Nagyon ötletes, jó dolog a kondicionáló terem. Azt hiszem minden nőtársamra ráfér egy kis rendszeres testíontosabb a KÉPZETTSÉG. — A műszaki ellenőröknek a beosztásuknak megfelelően legalább olyan szinten kell, hogy álljanak műszaki ismeretei, mint azoké a dolgozóké, akiknek munkáját ellenőrzi. Nagy elméleti és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie a munkaterületén folyó gyártást illetően, mert csak így lehet megfelelő partnere az ott dolgozóknak. Szakmai tudás birtokában tudja csak megállapításait alátámasztani és elfogadtatni az üzemmel. A műszaki szakmai tudáson kívül még rendelkeznie kell a beosztásának megfelelő műszaki ellenőri szakmai képzettséggel is. Követelmény még, hogy' az ember alapvető érzékszervei az átlagosnál jobban fejlettek legyenek! Mindezen kívül át kell hogy hassa a minőség gondolata, a személyes felelősség tudata, a hivatástudat. A jól megalapozott tudás mellett még biztos fellépést és tárgyilagos szakbírálatot is megkívánják az ellenőröktől. A MŰSZAKI ELLENŐRI munka megbízható módon való elvégzése jelentős tényezője a vállalati folyamatnak, míg gondatlan elvégzése igen súlyos károk forrása lehet. — A MEÖ-s munkaköre felelős beosztás, ezért személyes felelősséggel tartozik, mely lehet szabálysértési és lehet büntetőjogi! A kártérítés mértéke szabálysértésnél az átlagkereset 50%-a, ha bűncselekmény, akkor a bíróság szabja meg a büntetés mértékét! — Bukucs — mozgás, edzés, ugyanis a szivarágazat női dolgozói, állandó ülőmunkát végeznek. Nagyon szép a szauna terem, rendszeres használatával biztos megszabadulunk egypár fölösleges kilótól és a kevés mozgás okozta izületi bántalmaktól. Gyönyörű az úszómedencével ellátott terem, csupa csempe és mozaik. Egészséges dolog a kvarcolási lehetőség is. Köszönjük! —Balogh Imréné— EMBER ÉS KENYÉR. Az embernek és a kenyérnek több évezredes közös múltja van. Marosán György a kenyér történetét, kultúrtörténetét vázolja fel, de ismerteti a molnárok, cukrászok, húsipari dolgozók, dohányipari munkások és általában az élelmiszeripar kialakulásának szakaszait is. E történeti szakaszok elválaszthatatlanok a munkásmozgalmi, szakszervezeti harcoktól, és a kulturális törekvésektől. Marosán György tanulmánya sok érdekes történeti adatot közöl, sok munkás- és szakszervezeti mozgalmi ösz- szefüggésre hívja fel a figyelmet. Közel száz év krónikája ez a mű, a kenyérharc és a kenyérért folytatott harc tükrében. A szerző soraiból a munka, a tudás iránti szeretet, az elnyomás elleni nemes indulat árad, mely az olvasót is magával ragadja. A RÓKA MEGSZELlDlKönyvespolc TÉSE. Ez Bálint B. András könyvének címe, az alcím pedig így fogalmazható: Gondolatok a barátságról. A fiatal író vallomása szerint már régóta foglalkoztatja a téma, különösen, mert mint jelzi, rossz tapasztalatai vannak az emberi kapcsolatokról. — Közösséget igénylő ember vagyok, a családi és munkatársi kapcsolatok mellett baráti kapcsolatokra is alapvetően szükségem van; egyik sem pótolja ugyanis a másikat. — vallja az író —. És az, hogy a barátságról írhattam, arra is lehetőséget nyújtott, hogy felhívjam a figyelmet: a közösségi társadalom felé nem haladunk olyan gyors léptekkel, mint A beutaltak térítési díja itt is emelkedett a 18/1979. XII. 1. MŰM sz. rendelet szerint. Vállalati dolgozó 46 Ft/nap (644 Ft 14 napra), házastárs (nem dohányipari dolgozó) 50 Ft/nap (700 Ft 14 napra), gyermek 2—14 éves 20 Ft/ nap (280 Ft 14 napra), gyermek 15 éven felüli (iskolás tan.) 24 Ft/nap (336 Ft 14 napra), egyéb vendég 150 Ft/nap (2100 Ft 14 napra). Vállalati üdülőinkben az előző évekhez hasonlóan jelentkezési lapok kitöltése alapján lehet jelentkezni, melyet március 20. után fogunk kiadni és április 15-ig kérünk vissza elbírálásra. Az igényekre való tekintettel a három évenkénti beutalást kell alkalmazni. Üdülési albizottságunk igyekszik minden szempontot (pl- egészségileg rászorult, három műszak, törzsgárda, nagy családos, egyedülálló) figyelembe venni. Reméljük, hogy igyekezetünk találkozik dolgozóink egyetértésével. Jó üdülést és kellemes pihenést kívánunk. Csizik Istvánná üdülési albizottság vez. amennyire az ember, mint közösségre vágyódó lény, szeretné. Ezt a barátságok is megsínylik, pedig az érzelmi érettség barátság nélkül nem lehet teljes, ha pedig érzelmileg szegények vagyunk ... Nézzünk szembe a dolgokkal! A RÓZSA-FIVÉREK. Rózsa Ernő vasúti mérnök, felesége és három gyermekük együttéléséről, majd a fiatalok önálló életútjáról kapunk tájékoztatást Simor András könyvéből. De mert Richárd, Ferenc és Irén élete korán, (még a húszas években) ösz- szekapcsolódik a hazai kommunista mozgalommal —, a családi és személyes információ kiterjed erre a politikai szférára is. A legfontosabb mégis, a két fivér fejlődésrajza és arcképe. Richárd, Ferenc és Irén arcképe nagyobbrészt dokumentumokból bontakozik ki. Szauna... A Munka Törvénykönyvének módosításáról II. rész Januári számunkban elkezdtük a Munka Törvény- könyve és annak végrehajtására vonatkozó munkaügyi jogszabályok módosításának ismertetését. A mostani számunkban elsősorban azokkal a módosításokkal foglalkozunk, melyek a fegyelmi ügyek elbírálására és a fegyelmi büntetésekre, illetve a kártérítési (anyagi) felelősségre vonatkoznak. Mi az új? Alapvető, a Munka Törvény- könyve fegyelmi felelősség- revonási rendszerét alapjaiban megváltozitaitó módosításokra nem került sor. a végrehajtott módosítások mégis — összességében — szigorítják a fegyelmi felelősségre- vonást. Változatlanul lehet alkalmazni a „megrovás”-t „szigorú megrovást”-t és a „meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg „megvonáisá”-t fegyelmi büntetésként és az eddigivel azonos feltételekkel. Továbbra is szerepel a fegyelmi büntetéseik között a „személyi alapbér csökkentése”, amely mind határozott, mind pedig határozatlan időre kiszabható és amelynek a mértékét a jogszabály nem korlátozza. Tekintetbe vette azonban a módosítás most már azt, hogy vannak olyan dolgozók, akiknek megállapítást nyert ugyan munkaszerződésükben a személyi alapbérük, de munkabérüket mégsem e szerint, hanem teljesítményük alapján kapják. Ha ilyen dolgozóval szemben kell a bér- csökkentést alkalmazni fegyelmi büntetésként, akkor az ilyen dolgozó tényleges munkabéréből 5 százaléktól 20 százalékig terjedő rész levonása állapítható meg csupán, és legfeljebb egy évi időtartamra. Nincs változás az „áthelyezés” fegyelmi büntetés alkalmazási körével és lehetőségeivel kapcsolatban, mindössze az esetleges viták elkerülése érdekében pontosítja a jogszabály azt, hogy ilyen fegyelmi büntetés alkalmazására csak ugyanazon munkáltatónál kerülhet sor (más munkáltatóhoz tehát fegyelmi büntetésként nem lehet dolgozót áthelyezni!). Előírja még a jogszabály, hogy fegyelmi büntetésként történő áthelyezés esetén a fegyelmi határozatban meg kell jelölni a dolgozó új munkakörét, munkahelyét és személyi alapbérét. A fegyelmi büntetés kiszabására van befolyással az a rendelkezés, melynek értelmében a fegyelmi büntetés végrehajtásának legfeljebb egy évi időtartamra történő felfüggesztésére csak a „meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonásai”, és a „személyi alapbér csökkentése” esetén kerülhet sor. Nem lehet tehát felfüggeszteni 1980. január 1-től a jogerősen kiszabott „áthelyezés” és „elbocsátás” fegyelmi büntetésének végrehajtását. 1979. december 31-ig — ha a dolgozó a fegyelmi büntetés végrehajtása alatt változtatott munkahelyet — gyakorlatilag ki lehetett játszani a fegyelmi büntetés végrehajtását, kivéve természetesen az „elbocsátás” fegyelmi büntetését. Ennek megakadályozására a módosítás úgy rendelkezik, hogy „ha a dolgozó munkaviszonya jogerős fegyelmi büntetés, illetőleg a fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott büntetés végrehajtása előtt, vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést az új munkáltatónál kell végrehajtani”. Előfordulhat, hogy a fegyelmi büntetést az új munkáltatónál valamilyen oknál fogva mégsem lehet végrehajtani. Annak érdekében, hogy a fegyelmi vétséget elkövetett dolgozó mégis érezze cselekményének a következményeit, a módosítás előírja, hogy „ha fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, és munkahelyét változtató dolgozó büntetése az új munkáltatónál nem hajtható végre, az ottani munkábalépés egy év tartama alatt — a bérmegállapítást kivéve — a munkábalépés előtti időit számításon kívül kell hagyni mindazokban az esetekben, mikor a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munka- a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő”. Ilyen esetek pl.: hosz- szabb felmondási időre való jogosultság, munkaviszony alapján járó pótszabadság, jubileumi jutalom, stb. Változások Míg a korábbi rendelkezések szerint a gondatlan károkozás esetén az anyagi fe- lélősségrevonás általános felső határa a dolgozó egyhavi munkabérének 15 %-a volt, addig 1980. január 1- től ez a határ 50 %-ra emelkedett. Bizonyos esetekben az anyagi felelősség felső határa ennél magsabb is lehet, általában olyankor mikor maga a gondatlanság is súlyosabb fokú, illetve olyan beosztású dolgozó okoz gondatlanságból kárt, akitől — éppen beosztásánál fogva — a szokásosnál nagyobb gondosságot vár el a társadalom. A módosítás ezeknek az eseteknek a szabályozását jelentősen egyszerűsítette és lényegében — vállalati szempontból — két kivételt szabályoz/ a) másfél havi átlagkeresetével felel a kollektív szerződésben meghatározott felelős beosztású dolgozó, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési feladatai ellátása körében okozta (ez a rendelkezés lényegében változatlan) b) a dolgozó kirívóan súlyos gondatlansággal, illetve gondatlan bűncselekménynyel okozott kárért hat havi átlag keresete erejéig felelős. Továbbra is a teljes kárért felel az a dolgozó, aki a kárt szándékos cselekménynyel okozta, ugyancsak teljes anyagi felelősséggel tartozik — mégpedig vétkességére való tekintet nélkül — a dolgozó a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyet állandóan őrizetben itart, kizárólagosan használ vagy kezel. E szerint a szabály szerint feled a dolgozó az üzemanyag-túlfogyasztás miatt is, de csak akkor, ha a felvett és a jármű által ténylegesen felhasznált üzemanyag mennyisége járművezetőként külön-külön megállapítható és ha a munkáltató bizonyítja, hogy a túlfogyasztásnak műszaki oka nincs. Módosítás A munkaügyi döntőbizottság hatásköre és működési szab ály ainaik v álitoz atlamu 1 hagyása mellett jelentős változásit hoztak a módosító rendelkezések a munkaügyi döntőbizottság létrehozásában. Míg korábban a munkaügyi döntőbizottság tagjait — egyenlő arányban — a munkáltató, illetve a szakszervezet vállalati szerve jelölte ki és bízta meg, a munkaügyi döntőbizottság elnökét pedig tisztségében a Munkaügyi Bíróság elnöke erősítette meg, addig az új rendelkezések a döntőbizottság létrehozását a dolgozókra bízzák. Ennek gyakorlati megvalósulása úgy történik, hogy a munkáltató és a szakszervezet vállalati szerve közös javaslata alapján a dolgozók legmagasabb szintű üzemi demokratikus képviseleti fóruma, a Szak- szervezeti Tanács és a Szakszervezeti Bizalmiak Testületé Együttes Ülése választja meg a munkaügyi döntőbizottság elnökét, 2 elnökhelyettesét és legalább négy tagját. Annak érdekében, hogy a munkaügyi döntőbizottság pártatlansága még fokozottabb mértékben biztosított legyen, a korábbitól eltérően nem lehet a munkaügyi döntőbizottság tagjává választani a munkáltatói joggal rendelkezőket, továbbá a Szakszervezeti Jogsegély- szolgálat munkatársait sem. Természetesen a korábbi korlátozások változatlanul érvényesek (nem lehet a MDB tagja a vállalat igazgatója, igazgatóhelyettese sem jogtanácsosa, stb.). Vállalatunknál a munkaügyi döntőbizottság új tisztségviselőinek a megválasztása az 1980. február hó 4- én megtartott együttes ülésén történt. Tájékoztatásul közlöm a munkaügyi döntő- bizottság új összetételét: Elnök: Terenyei Sándor szervező, szervezési osztály, Elnökhelyettesek: Fajka Petemé munkairányító, szivarágazat. Prokaj Kálmán műszaki átvevő, ag. és áruf. o. Tagok: Beszteri József né filtergyártás, Király József- né szivarágazat, Nagy Jánosáé cdg. csőm., örsi Jánosné cig. gyárt. DOHÁNYGYÁR (dr. Szalóczi György)
