Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
a gyár, az üzemorvos szemével Az eltelt csaknem három hónap alatt szerzett tapasztalataimat összegezve, fontosnak tartom, hogy néhány üzemegészségüggyel kapcsolatos megfigyelésemről a lap hasábjain szóljak. Eddigi .tapasztalataim szerint, az üzemegészségügy feladata, dolgozóink körében nem egészen egyértelműen megfogalmazott. Ugyanis nem sokan tudják, hogy az üzemegészségügy munkája, elsősorban a betegségek, foglalkozási ártalmak megelőzése (prevenciója), és ennek megfelelően elsőrendű feladatunk az időszakos szűrővizsgálatok minél szélesebb körű kiterjesztése, színvonalának emelése. Ez a munkánk csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő üzemi, munkahelyi ismeretekkel rendelkezünk. Ismernünk kell a gyártási folyamatokat külön-külön. és összefüggéseiben, valamint az egyes munkaterületeken meglévő ártalmakat, mint pl.: por, zaj; klíma, stb. Az említett munkaköri ártalmak alapos ismerete, „ feltérképezése” nélkül nem végezhetünk eredményes „megelőző” munkát. Ehhez azonban munkaidőnk jelentős részét az üzemben kell eltöltenünk. Ebből következik, hogy a gyógyítás, betegellátás csak egy része a munkánknak, s ezért szükséges, hogy pontosan — a jövőben még szigorúbban — betartsuk a rendelési időt, és ne vegyünk el hasznos félórákat, órákat a „megelőző” munkától. Ezen meggondolás alapján határoztunk úgy, hogy a szombati munkanapokat — rendelés helyett — a munkahelyek rendszeres látogatásával töltjük. Az a tapasztalatom, hogy a dolgozóinkkal a munkaterületükön folytatott elbeszélgetéseink, kölcsönösen hasznosak, értékesek voltak. Itt kell megemlítenem, hogy téves az a felfogás, mely az üzemegészségügyet, a gyár területére helyezett körzeti orvosi rendelőnek véli, melynek egyetlen feladata a betegellátás, vér- nyomásmérés, receptírás! Kétségtelen, . hogy erre is szükség van, de nem ez a fő feladatunk, mert ennél sokkal szélesebb körű munkát kell végeznünk. A fentiekben már említetten kívül, többek között feladataink közé tartozik pl. a gépjárművezetők alkalmas- sági vizsgálatának végzése, mely nagy figyelmet és körültekintés igényel. Nem tartozik viszont munkakörünkbe — ellentétben a körzeti orvosi rendelők munkájával — a fekvőbetegek ellátása, gyógykezelése, látogatása, családtagok vizsgálata, gyógyszerrel való ellátása. Ez minden esetben a körzeti orvos feladata, még lakóhely szerint illetékes akkor is, ha gyári dolgozó válik járó-, illetve mozgás- képtelenné, magas láz, ízületi gyulladás, baleset, epe- vese-, gyomorgörcs stb. miatt. Az üzemorvos csak a járóképes dolgozót látja el és veszi, szükség szerint, keresőképtelen állományba! Előfordul olyan eset, hogy a dolgozónk egy-két nap elteltével jelentkezik rendelésünkön, azzal a panasszal, hogy már napok óta beteg és nem tudott dolgozni, de nem hívott orvost, (körzeti, illetve ügyeletes orvost) mert ő ide tartozik az üzemi rendelőbe, hiszen csak itt vehetik betegállományba! Felkeli hívnom a figyelmet arra, hogy ez nem elfogadható indók, egy félreértelmezett, téves elképzelés a beteg részéről, mert ha valaki otthonában betegszik meg, vagy olyankor jelentkeznek a panaszai. amikor az üzemben nincs rendelés, akkor, — saját érdekében — nem kell megvárni a következő üzemi rendelést, hanem forduljon segítségért a körzeti orvosához vagy az ügyeletes orvoshoz, akik kötelesek a beteget megvizsgálni, gyógyszerrel ellátni. Amennyiben a betegség járóképtelenség- gel jár, úgy a táppénzes állományba vétel is az illetékes _ körzeti orvos feladata, ha a beteg járóképes, akkor az ellátást végző orvos (körzeti vagy ügyeletes) az üzemi rendelőbe irányítja, aholJ a legközelebbi rendelési napon jelentkezni köteles. Dolgozóink részéről felmerült olyan igény, hogy délelőtt is és délután is legyen rendelés. Ennek a kérésnek nem tudunk eleget tenni, mivel a munkaidőnk másik felében a „Borgazdaság” egészségügyi ellátását végezzük, ami szintén napi négyórás elfoglaltságot jelent, melyből két óra a rendelés ! A jövő évtől az egyes munkaterületeken dolgozók időszakos szűrővizsgálata rendszeres és folyamatos lesz, különös tekintettel az adott munkahely ártalmaira (mint pt zaj, por stb). Ezek a vizsgálatok behívásos alapon és rendelési időn üdvül történnek. Vannak olyan elképzeléseink, hogy egyes szűréseket — melyek nem felszerelés igényesek — az adott területen, helyben végezzük el, ilyen pl. a valamennyi dől gozóra kiterjedő „vlzeletcu- kor” vizsgálat, vagy általános vérnyomás ellenőrzés. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy „kiszűrjük” azokat a dolgozókat, akiknél panaszt még nem okozott az elváltozás, de az idejekorán alkalmazott gyógykezeléssel és ellenőrzéssel meg tudjuk akadályozni a megbetegedés kifejlődését, illetve a már meglévő súlyosbodását. Idült megbetegedésekben (mint pl. szívbetegség, ízületi betegség, stb.) szenvedő dolgozóink rendszeres orvosi ellenőrzése, „gondozása”, ez ideig nem volt megoldva. Az elkövetkezendő időben ezt szeretnénk rendszeressé tenni és minél szélesebb körben kiterjeszteni azokra a betegeinkre is, akiknél még szervi megbetegedés nem alakult ki, de szubjektív panaszaik miatt (mint pl. fáradékonyság, rossz közérzet, stb). gyakran jelenik meg a rendelésen. A rendszeres, havonkénti ellenőrzésekkel, az idejében elvégzett kivizsgálásokkal megelőzhetjük a 4 DOHÁNYGYÁR szervi elváltozások kifejlődését. Nagy gondot jelent az a tény, hogy betegeink 70—80 %-a valamilyen ízületi megbetegedésben szenved. Ez késztetett bennünket arra, hogy a helyi adottságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve keressünk valamilyen megoldást. így jutottunk arra az elhatározásra, — ami az 1981. évi' tervünkben is szerepel, — hogy a kondicionáló terem és a szauna által adott lehetőségeket felhasználjuk az idült mozgás- szervi megbetegedésekben szenvedő, illetve az ízületi betegségre hajlamos dolgozóink rendszeres — a szervezetet nem megterhelő — testedzésének szakember felügyelete melletti megvalósítására, kiegészítve még egy-egy fizikoterápiás kezelés (rövidhullám vagy ultrahang) helyben történő elvégzésével, illetve kénes fürdő alkalmazásával — megbetegedés jellegének megfelelően —. Nem kis problémát jelent számunkra a cigaretta-előkészítés és -gyártási területén dolgozók zaj és por expozíciója, valamint meg a párás klíma, mivel a meglévő ventillátorok nem oldják meg a munkahely légcseréjét, és a „befújt” hideg levegő kellemetlen, „diszkom- fort” érzést vált ki a dolgozóban, ezért ezen — a gazdasági vezetéssel és a munkavédelem képviselőjével egyetértésben — feltétlenül változtatnunk kell. A zaj — mivel az a gyártás folyamatával függ össze — műszakilag teljesen nem küszöbölhető ki, ezért válik szükségessé az orvosi megelőzés, mely részben a zajos helyen dolgozók évenkénti hallásvizsgálatából áll, valamint a már károsodott hallású dolgozónak a zajos munkaterületről való áthelyezéséből. S végül a legfontosabbb, az egyéni hallásvédő eszközök kötelező használata, amit az 1979-ben kiadott EüM rendelet ír elő! Eddigi tapasztalataim szerint dolgozóink idegenkednek a különböző egyéni hallásvédők használatától, de meggyőződésem, hogy ennek fő oka nem az említett szubjektív panaszok, mint pl. a fejfájás, szédülés, hányinger stb., hanem á kellő tájékoztatás hiánya, a zajártalomról és annak következményeiről. Bizonyára nem sokan tudják, hogy a zaj hatására a szervezetben átmeneti változások, (álmatlanság, idegesség, fülzúgás, fejfájás) vagy maradandó károsodások alakulnak ki, ez utóbbi a tulajdonképpeni „zajártalom”. Maradandó hallásveszteség először a magas hangoknál jelentkezik (nem hallja az óra ketyegését pl.). A zajjal szembeni érzékenység eltérő, statisztikai felméréseket végeztek és megállapították, hogy a férfiak zaj érzékenysége nagyobb, mint a nőké, az idősebbeké nagyobb a fiatalokénál. Különösen érzékenyek a zajra a fülműtöttek, ezért zajos munkahelyen nem foglalkoztathatók! A már kialakult maradandó halláskárosodás nem gyógyítható, az alkalmazott gyógyszeres kezelés (vitaminok, értágítók) csak a rosz- szabbodást gátolják, késleltetik. Ha az elmondottakon egy kicsit is gondolkoznak, azt hiszem, hogy valamennyiünk számára érthetővé válik az egyéni hallásvédelem rendkívüli fontossága. Ipari üzemekben legelterjedtebb a „Bilsom vatta”, mert könnyen megszokható, a beszédhangokat nem szűri ki, csak a halláskárosodás szempontjából veszélyes hangokat. Minden egyéni hallásvédő folyamatos használata előtt célszerű fokozatosan szoktatni a fülünket napi V2—-V2 órával emelve a hordási időt, az 5. naptól már teljes műszakban hordható anélkül, hogy bármilyen szubjektív panaszt okozna a viselése. Befejezésül még szeretnék néhány elismerő szót szólni az üzemélelmezésről, mely az eddigi — általam ismert üzemek — élelmezési színvonalát messzemenően meghaladja, mind az étrend változatosságában, mind az ételek ízletes, házias elkészítési módjában. Véleményem szerint a tervezett diétás étkeztetés megvalósítása, még további „minőségi ugrást” eredményez az üzemi élelmezés dicséretre méltó színvonalában. Röviden ennyiben tudnám összefoglalni a Dohánygyárban eltöltött idő alatt végzett üzemorvosi munkám során szerzett tapasztalataimat, megfigyeléseimet. Ahhoz, hogy az üzemegészségügyi szolgálat a jövőben következetesen be tudja tölteni hivatását, hogy részese lehessen a jó munkahelyi közérzet kialakításának, továbbra is nélkülözhetetlen az együttműködés, a nyílt, őszinte kapcsolat, úgy a gazdasági vezetéssel, mint a gyár valamennyi dolgozójával. Dr. Bírta Éva üzemorvos Folytatni érdemes Sok szó hangzott el előző számainkban gyárunk dolgozói és az úttörők kapcsolatáról. Hogy ezt a barátságot folytatni érdemes, arról a következő pár sor is tanúskodik. Talán még sohasem voltak ennyien KISZ-gyűlésen a Nógrádi Sándor alapszervezet tagjai, mint november 5-én. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére - műsoros megemlékezést szerveztünk, melyre meghívtuk az általunk patronált 5. a. osztály tanulóit is. Legnagyobb meglepetésünkre a gyerekek teljes létszámmal eljöttek úttörő egyenruhába öltözve, osztályfőnökük, és énektanárnőjük vezetésével, méltó keretet adva ennek a fontos eseménynek. A rövid megemlékezés után 31 kisdiák ajkáról zengett a forradalmi induló. A lelkes, tisztán csengő éneklés üdítően hatott ránk. A bátrabbak megpróbáltak velük együtt énekelni, persze nagyon halkan, inkább csak magukban. Jutalmul minden kis úttörő Coca Colát kapott, aminek nagyon megörültek, hiszen az éneklés után jól esett a hideg üditő. Mikor elmentek a vidámságuk még sokáig velünk maradt. Űjabb találkozásunk december 5-én volt, amikor alapszervezetünk képviselői mikuláscsomagokkal felpakolva kopogtattak be az 5. a. osztályba. Hangos üdvrivalgás fogadott bennünket. Kedves kis műsorral fogadtak. Eszünkbe jutottak gyermekkorunk napjai, amikor mi is ilyen lázas izgalommal vártuk a Télapó érkezését. Mi is készültünk műsorral, melyet a 111. osztályos szakmunkástanulók adtak elő. Mikor becsuktuk magunk mögött az osztályterem ajtaját a folyosón egyre halkabban hallottuk a dalt. „Hull a pelyhes fehér hó..." Teleki S. Szakszervezeti vetélkedő A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa és a KISZ Heves megyei' Bizottsága vetélkedőt hirdetett a megyei ifjúmunkás napok keretén beliül az 1980. évben megválasztott 30 éven aluli bizalmiak, főbizalmiak és helyetteseik részvételével. A szakszervezetek ifjúság- politikai tevékenységének fontos területe a KISZ-szervezetekkel való együttműkö. dés. Az együttműködés megvalósulásában, a dolgozó fia_ talok nevelésében, érdekeik képviseletében, -védelmében nagy feladat hárul a fiatal szakszervezeti bizalmiakra. A vetélkedő célja: a fiatal szakszervezeti bizalmiak minél jobban ismerjék meg feladataikat, jog, és hatáskörüket, a KlSZ-szervezet- tel való együttműködés lehetőségeit és módszereit. A . vetélkedő megszervezését a Dylski Aurél szocialista brigád vállalta el. Vállalatunk Szakszervezeti Bizottsága és KlSZ-bizottsá- ga felhívásra felhívással válaszolt, mégpedig a vállalat szocialista brigádjai, KISZ- fiataljai és szakszervezeti tisztségviselői felé. Nem várt eredmény született, összesen 20 háromfős csapat jelentkezett a felhívásra. Őrültünk ennek a fejleménynek, de igen sok munkát is jelentett a vetélkedő anyagát összeállító bizottság- nak. A résztvevő csapatoknak a felkészülés érdekében írásos anyagot állítottunk öissze, de az • eredményes szerepléshez ismerni kellett a vállalati sajátosságokat is. A vetélkedőre november 10-én került sor az étteremben. A szűkös helyre való tekintettel sajnos a szurkolók nem jöhettek el, de ennek ellenére igen színvonalas' és hasznos volt az itt töltött két óra. Az induló 15 csapat — közben öt visszavonta jelentkezését — hat fordulóban bizonyította felkészültségét. A verseny végeredménye: 1. Marie Curie szoc. b. 1500,— Ft 2. Zrínyi Miklós szoc. b. 1200,— Ft 3. Martos Flóra szoc. b. 900,— Ft 4. Kandó Kálmán szoc. b. 600,— Ft 5. Balázs Ignác szoc. b. 450,— Ft 6. Karikás Frigyes szoc. b. 300,— Ft A 7—8—9. helyezett csapatok könyvjutalmat, a többi résztvevő 1981-es zsebnaptárt kapott a szép szereplésért. Az ÉDOSZ Heves megyei Bizottságához tartozó szak- szervezetek megyei vetélkedőjére is sor került november 20-án. Nagy örömünkre csapatunk — Nagy Hajnalka, Sirokai Julianna és Sumi Józsefné — megszerezte az első helyet. Jutalmuk, hogy résztvevői lehetnek a megyei döntőnek, ahol szakmánkénti döntők első helyezettjei indulnak. Megrendezésére 1980. december 13-án kerül sor. Sok szerencsét és eredményes versenyzést kívánunk a vállalatunkat és szakmánkat képviselő csapatnak. Veres Jánosné NŐKNEK Legreálisabb kritikus a tükör. Álljon elé és pillantson bele. Na ügye? A kevés mozgás, a célszerűnek igazán nem mondható étkezések, az éhgyomorra elfogyasztott méregerős kávé nyomai még pluszként jelentkeznek az arcon, azon túl, amit a „rendes” napi fáradtság is okoz. Az új év — sok egyéb mellett — arra is alkalmas, hogy új életet kezdjünk. Csak elhatározás és akarat kérdése! Mindenekelőtt fontos a mozgás és az egészséges táplálkozás harmonikus kialakítása. Ne igyunk reggel éhgyomorra feketekávét, helyette inkább bármilyen — vízzel vagy kristályvízzel — felhígított gyümölcslevet. Sokkal jobban felüdít, s a gyomornak egyenesen jó hatású. És hiába vagyunk dohánygyáriak, legyünk mértékletesek a dohányzásban is. Aki túlsúlyban van, sütemény helyett forró, finom, illatos sült tököt fogyasszon! Ez úgyis téli csemege és most még ráadásul olcsó is. Emellett vitamindús és jót tesz a bőrnek, szemnek. És ami a legfontosabb mozogni, mozogni, mozogni! Ez nemcsak esztétikai, de egészségügyi szempontból is igen fontos. Az üzemorvos terve között is szerepel az ízületi mozgásszervi bántalmakb; szenvedők vagy erre haj1 mos dolgozók rendszer szakszerű testedzésének rr szervezése, a kondíció teremben. Az szb is fogla. zik a gondolattal, hogy sz ember igénybevételével se a rendszeresén tornázni gyókat, aki majd alkatukna koruknak és egészségi álla potuknak megfelelő gyakorlatokat dolgoz ki és tanít be. Reméljük megvalósul, de vegyük is igénybe! Indul az új év, kezdjünk új életet! Nőknek szóló kis írásunkban minden hónapban igyekszünk majd hasznos és viszonylag könnyen megvalósítható tanácsokat adni. — s — Továbbképzés a VI. ötéves tervidőszakban Régi gyakorlat, hogy a közép. és felsőfokú végzettségű szakemberek továbbképzésével a MÉM területén a MÉM Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézet foglalkozik. A vállalatok a fenti szakemberek képzésére éves és középtávú (5 éves) tervet készítenek. A tervek készítése az évenként kiadott „Tájékoztató” tanulmányozásával kezdődik. Ugyanis a „Tájékoztató” terjedelmes, felöleli a MÉM területén előforduló összes szakmákat, igényeket, célkitűzéseket. Vállalatunk a beiskolázások során figyelembe veszi a munkaköri előírásokat, a technológiai, a műszaki fejlesztésben, a vállalati szervezetben történt változásokat, ill. az ezzel kapcsolatos képzési igényeket és nem utolsósorban a szakmai és vezetői Utánpótlás szempontjait. A Dohányipari Iroda koordinálásával fejeződik be a tervkészítés. A középtávú tervünkben TWbi (1981—85) 164 dolgozó képzését irányoztuk elő. E tervünkben a más tárcákhoz tartozó tanfolyamok is szerepelnek. Az új tervidőszakban a dohányipar céltanfolyamait a felsőtálrkányi üdülőnkben szervezzük, mivel a vállalatunk a dohányipar oktatási központja lett. Céltanfolyamok: művezetőképzés 5X1 hét 200 óra munkavédelmi tf. 4 nap 32 óra energiagazd. tf. 4 nap 32 óra Dohánytenm. Fermentálókés Cigarettagyártók integrációs jellegű értekezlete 5 nap 40 óra Az 1981. évre szóló beiskolázási tervünket névre szólóan elkészítettük. A MÉM Mérnök, és Vezető-továbbképző Intézet 1981- ben már a kohó. és gépipari jellegű tanfolyamokat is koordinálja. Fialkovics István személyzeti vezető
