Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-12-01 / 12. szám

(f j tervidőszak küszöbén Vállalaituink a dohányipar szervezeti korszerűsítése eredményeként 1980. július 1 —tői teljes körű önállóság­gal rendelkezik. Az önálló­ság egyik nagyon fontos is­mérve a nagyobb döntési szabadság, természetesen, a döntésre vonatkozó lehétősé- gék és korlátozó tényezők fi­gyelembevételével. M szocialista vállalatok tevékenységére a terv- szerűség jellemző. A tervsze­rűség a tervezésen, mint esz­közön keresztül biztosítja az eredményes, hatékony, az igényekhez, a külső- és belső követelményekhez alkal­mazkodó vállalati munka­végzést. A vállalati önálló­ság 1980. évre vonatkoztatva még nem tette lehetővé, hogy az önállóságiban rejlő lehetőségek a tervezőmun­kában is megmutatkozzanak. A dohányipari vállalatok működése során első ízben nyílik lehetőség az önálló tervkészítésre, méghozzá úgy, hogy a jelenleg folyó tervezési munka egyrészt kö­zéptávú, másrészt rövidtávú tervezést jelent. Napjaink­ban ugyanis el kell készíte­ni a vállalatunkra vonatkozó VI. ötéves tervet, és ugyan­akkor el kell készítenünk az 1981. évre vonatkozó vállala­ti tervet is. A vállalati tervezés során a rendelkezésre álló emberi és anyagi lehetőségek térbe­ni és időbeni összehangolá­sával biztosítani kell a nö­vekvő eredményességű vál­lalati munkált, s mindezt ügy kell megtenni, hogy e munka során pártunk hatá­rozatait, a népgazdasági ter­vet, a különböző jogszabá­lyokat, ezen belül kiemelten a gazdasági szabályozókat messzemenően figyelembe vesszük. A vállalati terv tartal­mazza a termelés, az értéke­sítés, a műszaki fejlesztés, beruházás, az anyagi és mű­szaki ellátás, a jövedelmező­ség, a szociális ellátás leg­fontosabb kérdéseit, és e kérdésekkel összefüggés­ben céljainkat és a célok megvalósításának eszközeit. A VI. ötéves tervre vonat­kozó legfontosabb elképzelé­seink a következőkben fog­lalhatók össze: A termelés mennyiségének szükséges mértékű (előrelát­hatólag 6—10%-os) növelé­se, a termékösszetétel kor­szerűsítése, a fogyasztói igény teljes mértékű kielé­gítése, növekvő minőségi színvonalú termékek mellett. Ugyanakkor az előzőekben említett célkitűzés fokozot­tan növekvő vállalati ered­mény mellett érendő el, mert csők ez biztosítja a vállalatnál dolgozó emberek anyagi jólétének növelését, Az anyagi jólét növelése, amely elsősorban a bérfej­lesztésben mutatkozik meg mérhető formában, szüksé­gessé teszi, hogy a növekvő termelést csökkenő vállalati összlétszám mellett valósít­suk meg. Ügy tervezzük, hogy a vállalati létszámot évente mintegy 3%-kal csökkentjük, merít ez bizto­sítja az élőmunka hatékony­ságának igényelt mértékű növekedését, s ezen keresz­tül az évi 6—7%-os bérfej­lesztés • megvalósítását. E feladat megoldásának alap­feltétele a műszaki fejlesz­tés színvonalának nö­velése, olyan fejlesztési megvalósítása, amely lehető­vé teszi, hogy az esetek nagy többségéiben, a munka­intenzitás növelése nélkül növekedjen, a termelékeny­ség, elsősorban nagyobb tel­jesítményű, korszerűbb gé­pek és berendezések üzembe állításával a cigaretta-, filter- és szi.varágazaton. E korsze­rűsítési munka előjelei már napjainkban is láthatók, hi­szen a cigarettagyártás, a ci- garéttacsomagolás és a filter­gyártás dolgozói is tanúi le­hetnék az ez irányú vállalati tevékenységnek. A termelés és műszaki fejlesztés kérdései mellett a következő időszakban sem lesz elhanyagolható a szoci­ális fejlesztési, hiszen a szo­ciális és munkahelyi körül­mények javítása, ha közve­tett úton is, de szintén hoz­zájárul dolgozóink életszín­vonalának növeléséhez. E te­rületeken végrehajtandó fej­lesztések egyik jelentős állo­mása a szociális épület fel­újítása és bővítése. Emellett, e kérdéssel összefüggésben rendkívüli jelentősége van a minden héten szabad szom­batos munkarend bevezeté­sének, amelynek legkésőbbi időpontja elképzeléseink sze­rint 1982. január 1. E mun­karend a három műszakos üzemekben lehetővé teszi a 40 órás munkahét megvaló­sítását, ami viszont feltéte­lezi a termelékenység továb­bi növelését, hiszen e mun­karend bevezetésének alap­vető feltétele, hogy se a termelés, se a termelékeny­ség ne csökkenjen. Tervkészítési munkánk so­rán fokozottan figyelembe kell vennünk az alulról jövő kezdeményezéseket, s ennek érdekében DH. munkarend- szerünk további fejlesztését, melynek célja, hogy egyet­lenegy értékes javaslat sem kallódhat el, amely előse­gíti vállalati elképzeléseink megvalósítását. A DH-munkarendszeirel összefüggésben a jövőben tovább kell fokoznunk min­den szinten a vezetés szín­vonalát, meg kell követel­nünk vezetőinktől a kezde­ményezést, a körültekintő, de viszonylag gyors döntés­hozatali képiesség fokozásét, az értelmes munka és az ér­telmes munkát végző ember fokozottabb megbecsülését, anyagi és erkölcsi ösztönzé­sének növelését. A vállalati tervezés a gyorsan változó külső körül­mények hatásait figyelembe véve rugalmas kell, hogy le­gyen. Több esetben szükség van alternatívák kialakítá­sára, és olyan információs rendszer kialakítására, amely alkalmassá tesz bennünket a váltakozó kö­rülmények gyors észlelésére, s ennek alapján a gyors rea­gálásra. Ügy gondolom, hogy az eddigiekből is világosan ki­derül, hogy a vállalati ön­állóság a lehetőségek növe­kedésén túl, a felelősség fo­kozódását is jelenti, vala­mennyi vállalati .dolgozó, de elsősorban a vállalati veze­tés számára. V állalati tervezőmun­kánk során a népgaz­dasági és fogyasztói igények figyelembevétele mellett ki­emelt figyelmet fordítunk dolgozóink munkájának fo­kozottabb elismerésére, a vállalatnál dolgozó emberek életszínvonala és „életminő­sége” növelésére. dr. Domán László igazgató FELJEGYEZTEM Előre bocsájtom nem csak elvi híve, hanem aktív társa­lmi munkavégző is vagyok. Vannak sokan olyan embe­k, akik e formáját is vállalják a munkának, de ezzel yan égbekiáltót nem mondtam. A következő példákat megfigyeléseimből, tapasztalatból szeretném közreadni. Teszem azért is, mert ha netán az aktív tábor egyszer „nemet” mond — miért ne mondana? — tanulságul szolgáljon! Példát kitől is vehetnének gyermekeink, ha nem a fel­nőtt generációtól? Nem is kell félteni őket, az értelem magas szintjén, pil­lanatok alatt átveszik a jó, és rossz szokásainkat egyaránt. Az sem vitás, hogy pedagógusok, nevelők, a szülők nél­kül nemigen tudnak megoldani különböző rendezvényeket, vagy éppen farsangi mulatságot. Gondolom tanulás mellett kijár nekik is egy kis szórakozás. Eljutva a bölcsődékhez, óvodákhoz és iskolákhoz — ugyanis innen szeretném szolgálni a példákat, melyeket ígértem. Kiragadva az iskolát, ahol gyermekeink már az értelem bizonyos fokán állnak, tehát figyelnek, reagálnak a felnőt­tek tevékenységére. Több éve részese vagyok egyik óvoda és iskola rendezvé­nyeinek, már nem mint tanuló, hanem mint társadalmi te­vékenységet végző, az én megszokott kis társaságommal és ugye mint szülő. De nem minden szülő olyan, hogy ott legyen. Azért is említem a „társaságot”, mert megszokott arcok, mindig ugyanazok. Sütik a palacsintát, rendezked­nek, takarítanak, — szóval dolgoznak. Feláldozva szabad szombatot, vagy éppen délutánt. Hát igen, ez ezzel jár! De csak azoknak akik elkezdik, mert akik nem hajlandók ilyen elfoglaltsággal magukat lekötni azok ugye el sem kezdik! De sajnos nemcsak az iskolában van így! Elintézzük a dolgot azzal, hogy. „mindig azt a lovat ütik, amelyik úgyis húz.” Vagyis arra teszünk, akin már úgyis sok van, mert az egy becsületes — bár sokak szemében egy balek — és úgy­is megcsinálja. Az iskola példánál ráaradva: azt hiszem gyermekeink mosolya, mosoly alatt a szeretet az, ami továbbra is energiát ad azoknak, akik hajlandók a társa­dalmi tevékenységre. Amiért nem jár pénz, de sokszor még egy „köszönöm” alig jut nekik. Azoknak a „kezdőknek” akik valamely formában most kezdik el a bekapcsolódást valamiféle társadalmi tevékeny­ségbe — bölcsőde, óvoda, iskola stb. — állíthatom, hogy gyermekeink nem szégyellik, hogy anyukája, apukája pl: takarít vagy palacsintát süt, kerítést javít vagy más effélét, sőt megnyugtathatok mindenkit, nagyon is büszkék. Boldogan mondják, az én apukám, az én anyukám csinálta! — Bukta Brigádjaink életéből A Zrínyi Ilona szocialista brigád ez évben is patronál­ja Béta Feri bácsit. Patro­náltjuk ügyes-bajos dolgai intézése közben ismerkedett meg a brigád Farkas Sán­dorral, a Heves megyei Mun­kásőrség parancsnokával. Brigádgyűlésük keretében felkérték Farkas elv társat, hogy lépjen be a brigádjuk­ba, ki igen örült a kérésnek, hisz a brigádot jól dolgozó, mások gondját-baját szívén viselő kollektívának ismerte meg. ★ A filtergyártási üzemrész egyik, irodahelyiségét a TEK áthelyezésékor elvették. A megmaradt iroda kicsinek bizonyult, így egy irodahe­lyiség kialakítása vált szük­ségessé. A kőművesek kapa­citása sem bírta el ezt a munkát, így a filtergyártási osztály Alkotmány ’74 szo­cialista brigádja vállalta a faiak felhúzását és vakolá­sát. ★ Ez évben igen nehéz hely­zetbe került ismét a mező- gazdaság. A rossz időjárás késleltette a termés beérésát, a korán beköszöntött mosto­ha időjárás a betakarítást. Ezúton köszönjük meg annak a húsz munkatársunknak a márkáját, akik a rossz idő­járás ellenére kisegítették az egerszóláti termelőszövet­kezetet, és lelkiismeretesen helytálltak a szüretein. ★ A Kossuth Zsuzsa szocia­lista, brigád ünnepélyes bri­gádgyűlésükön beszámolt az elmúlt időben végzett mun­kájukról, eredményeikről és gondjaikról. A brigádgyűlé- sen jelein volt Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára és Jenes Pál, az SZMT titkára. ★ A Leövey Klára szocialista brigád tanulmányi kirándu­lást szervezett a Sátoralja­újhelyi Dohánygyárba. A gyár megtekintése során a brigád megismerkedett az úg termékükkel, a füstszűrös Kossuth-cigarettával, amely termék, remélik, rövidesen megjelenhet az üzletekben. Ebéd után a brigád városné­zésre indult. Nagy szélben, hidegben, esernyő alól is­merkedtek a várossal. A rossz időre való tekintettel lemondtak a sárospataki vár megtekintéséről, helyette a halászcsárda jó melegét vá­lasztották a finom vacsora elfogyasztására. A rossz idő nem vette el a brigád jó­kedvét, sőt még a fárasztó, hosszú vonatozás sem. ★ A Petőfi Komplex szocia­lista brigád az egri Szociális Otthonban végzett társadal­mi munkát. Az olajkályhák és mosógépek kijavítása volt igen sürgős feladat, valamint vízvezeték-szerelési mun­kákat végzett a brigád. ★ A vállalatunknál ez évben magasabb kitüntetést elért brigádjainkban dolgozók ál­tal ános iskolás gyermekei részére Télapó-csomagot vá­sároltak, melyet a szülők adtak át gyermekeiknek. A gyerekek nevében ezú­ton köszönjük meg a Télapó ajándékát a Zrínyi Miklós, Irányi János, Dobó Katica, Kossuth Zsuzsa, Braun Éva, Karikás Frigyes, Balázs Ig­nác, Dylsky Aurél, Alkot­mány ’74 és a 60. évforduló szocialista brigádoknak. Események-képekben — Meghosszabbították a Milde Sorte cigaretta licenc­szerződését. Ez alkalomból üdvözölhettük vendégeink között — régi kedves ismerősként — Gabriel és Tondl urakat (kép bal oldalán.) — „Szerelési terület. Idegeneknek belépni tilos!” Mi megszegtük a szabályt, de csak kameránkkal. Megérkeztek tehát az osztrák gépek és végzik szerelésüket. — A politikai könyvhét alkalmából szépen rendezett kiállí­táson sok érdekes és aktuális témájú könyvből vásárolhat­tunk. — Fiatal szakszervezeti bizalmiak és KISZ-esek vállalati vetélkedőjét nagy érdeklődés kísérte, a továbbjutott csapat a megyei ÉDOSZ-vetélkedőn 1. helyen végzett. DOHÁNYGYÁR — A november 7-i vállalati ünnepségen párt, szakszerve­zeti és ifjúsági aktivistákat jutalmaztak. Képünkön Sebe József cigarettacsomagolási műszerész veszi át a jutalmat a vállalat igazgatójától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom