Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA IX. évfolyam, 2. szám ARA: 1,50 FORINT 1980. február hó VEZETÖSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEK Bizalom pártunk politikája iránt Az elmúlt hónapban zaj­lottak le a vezetőségválasztó taggyűlések. A taggyűlése­ken részt vettek Morvaközi László, az MSZMP KB mun­katársa, Ambrus József, a Heves megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Ko­vács János, a városi pártbi­zottság titkára, dr. Varga János, a városi tanács elnö­ke Kocsis József, a pártve­zetőség titkára értékelte a pártszervezet ötéves munká­ját. Hazánk felszabadulása 35. évfordulójának évében — ez év márciusban — fog ta­nácskozni a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XII. Kong­resszusa. Pártunk Központi Bizott­sága az elmúlt év decembe­rében nyilvánosságra hozta a XII. kongresszus irányel­veit, vitára bocsájtotta nem­csak a párttagság körében, hanem véleményt kért a párton kívüli -iolgozóktó’ 'u Ez azt a nyíltságot és őszinteséget fejezi ki a párt és a nép kapcsolatában, mely alapvető jellemvonása politikánknak, fejlődésünk­nek. A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a XII. kong­resszus hagyja jóvá az el­végzett munkát, erősítse meg a párt eddigi fő politi­kai irányvonalát, és a prog­ramnyilatkozatban megfo­galmazott távlati célokkal összhangban, valamint az el­múlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve, jelölje ki a fejlett szocialista társa­dalom építésének további feladatait. E tömör megfogalmazás­ban nagyon világosan ölt testet a fő politikai irány­vonal következetes folyta­tása és a szüntelenül változó körülményekhez való rugal­mas alkalmazkodás. Ennek szellemében került sor alap­szervezeteink területén a pártcsoport-értekezletekre, majd ezek tapasztalatait összegezve a taggyűlésekre. Pártvezetőségünknek az a véleménye, hogy párttagsá­gunk nagy érdeklődéssel ta­nulmányozta és mondott vé­leményt az irányelvekről. Az egyetértés az irányel­veknek következő megfogal­mazásában tükröződik. „Az előttünk álló időszak fő feladata az, hogy támasz­kodva eddigi nagy vívmá­nyainkra, tovább erősítsük társadalmunk szocialista vo­násait, megszilárdítsuk a ter­melés, az életszínvonal és az életkörülmények területén elért eredményeinket és biz­tosítsuk népgazdaságunk fejlődését, szocialista építő­munkánk sikeres folytatá­sát.” Megvédeni vívmányainkat, megszilárdítani eredménye­inket, megteremteni a továb­bi fejlődés feltételeit —ezek a kulcsszavak az utóbbi hó­napokban politikai életünk­nek, ezek épültek be politi­kai gondolkodásunkba. Nem csekélység, amit élet- színvonalban, társadalmi vívmányokban meg kell vé­denünk, szilárdítanunk, hi­szen az eredmények a leg­szigorúbb mércével is elis­merésre méltóak. De nem csekélység azoknak a bonyo­lult feladatoknak a tömege sem, amelyekkel meg tud­juk védeni és szilárdítani őket A körülmények az ed­diginél nagyobb, sok tekin­tetben új típusú erőfeszíté­seket követelnek tőlünk. Vállalatunk ■ gazdasági te­vékenysége a beszámoló idő­szakában a minőség, a ha­tékonyság, a műszaki-fej­lesztési tevékenység, az üze­mi demokrácia fejlesztése, a DH-munkarendszer beveze­tése, működtetése, magasabb szintre emelése jegyében folyt. Pártvezetőségünknek az a véleménye, hogy vállalatunk gazdasági vezetésének e fel­adatok megoldására irányuló törekvése találkozott a trösz­ti, a központi elvárásokkal. A feladatok teljesítésének záloga volt dolgozóink több­ségének helytállása, párttag­ságunk nagyrészének példa­mutató kezdeményezése, az ejrvséees ?karat és cselekvés, egység a párt és a gazdasági vezetés között. A gazdasági vezetésnek he­lyes törekvése volt, hogy a fenntartási és karbantartási munkák arra irányuljanak, hogy állóeszközeink elörege­déséből és erkölcsi kopásá­ból eredő termeléscsökkenés ne következzen be. Jelentős volt a műszaki fejlesztési tevékenység keretében a ci­garetta előkészítési üzem­rész korszerűsítése. Eredményeink eléréséhez minden évben komoly segít­séget jelentett az évről évre jó színvonalon szervezett munkaverseny, melynek so­rán mind az anyagmegtaka­rítás, mind a termelői ka­pacitások jobb kihasználása terén jelentős sikereket ér­tünk el. Az egyre hatéko­nyabban működő szocialista brigádmozgalom mindvégig a munkaverseny fő motorját képezte. Amikor az elismerés hang­ján szólunk elért eredmé­nyeinkről, nem szabad meg­feledkezni a jövőbeni fel­adatokról sem. Feladata­inkat a megváltozott köve­telményrendszerhez kell iga­zítani. Pártvezetőségünk mind­három alapszervezet mun­káját jónak értékelte, az ér­tékelés az önmagához törté­nő fejlődés alapján történt. A vezetőség választó tag­gyűlések jól előkészítettek, szervezettek voltak. A ká­dercseréket, ahol arra szük­ség volt, körültekintően, a tagság egyetértésével ter­jesztették a taggyűlés elé. Az intézkedési terveknek megfelelően pártcsoportjaink megtárgyalták az irányelve­ket, a párttagok megfelelő aktivitással vettek részt a megbeszéléseken és nyilvá­nítottak vélertiényt. Egyértelműen megállapít­ható volt, hogy az alapszer­vezetek tagsága és a párton- kívüliek véleménye is az, hogy az irányelvek jók, reá­lisak. Mindenképpen szükséges azonban, hogy az irányel­vekben lefektetett jó célokat következetesen hajtsuk vég­re, nem engedhető meg a lazaság. A tagság véleménye, hogy a pártellenőrzést úgy a gazdasági, mint a politikai Az I-es pártalapszervezet vezetőségválasztó taggyűlésén Markovics Gyula alapszervi titkár tartja beszámolóját élet minden területén fokoz­ni, szigorítani kell. Néhány vélemény, az irányelvekkel kapcsolatban: — A külpolitikai célkitű­zésekkel az alkalmazott bé­kepolitikával kapcsolatban megjegyzés hangzott el. Pl. Kínával és a fejlődő orszá­gok megítélésével kapcsolat­ban. Abból indultak ki, hogy a szocialista tábor „jóatyai” szerepet játszik. Gondoljunk csak Kínára, mennyi segít­séget adott nekik a Szovjet­unió, vagy segítettük a fej­lődő országokat és sokan kö­zülük hátat fordítottak a szocialista tábornak. Természetesen elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szovjetellenes politikáját, mely a békét veszélyezteti. Ennek ellenére véleményünk az, hogy internacionalista kötelességünk továbbra is segíteni a felszabadító moz­galmakat. — Az irányelvek megálla­pították, hogy a termelésben, az igazgatásban, a szervezési és végrehajtási feladatok el­látásában foglalkoztatott al­kalmazottak létszáma a va­lóságos társadalmi szükség­letnél gyorsabban nő. Egyet­értve ezzel a megállapítás­sal, a párttagok úgy foglaltak állást, hogy a csökkentést a legmagasabb szintről a leg­alacsonyabb szintig kell vég­rehajtani. — Formailag sokat fejlő­dött a demokratizmus, azon­ban tartalmilag még nagyon sok a tennivalónk. A kapott jogokat meg ke'] tanulni gyakorolni is, és e téren van lemaradás. A dokumentum e témával kapcsolatban a „jogok és kötelességek együttes érvé­nyesítését” fogalmazta meg. A tagság részéről olyan ja­vaslat érkezett, hogy olyan megfogalmazást javasoljon a pártszervezet, amely jobban i tükrözi a kötelességek elsőd­legességét. — Egyetértünk azzal, hogy a társadalmi juttatások jobban igazodjanak a szo­ciális körülményekhez, első­sorban az idősek, a több- gyermekes családok és csa­ládalapító fiatalok helyzetét tekintve. — Javaslatot kaptunk egy sokakat érintő kérdésben is. A fennálló rendelkezések ér­telmében, az óvodáskorú gyermekek betegsége után a szülő egy évre 30 nap táp­pénzre jogosult. Előfordul­(Folytatás a 2.r oldalon.) Nőnapi köszöntő „Oh, hát miféle anyag vagyok én, hogy pillantásod metsz és alakít? Miféle lélek és miféle fény s ámulatra méltó tünemény, hogy bejárhatom a semmiség ködén ter­mékeny tested lankás tájait?” — írja József Attila és be kell vallanunk, igaz minden so­ra. A legerősebb, a legbátrabb férfinek is remegni kezde­nek a térdei, ha találkozik pillantásukkal. Lehet értük ra- jongani, lehet imádni, szeretni őket, de teljesen elnyer­ni soha. Ez ami mindig ösztönöz és vesztett csatánál is új reményeket sugall. Értük a gyenge képes oroszlánként har­colni, az erős gyáva nyűiként meglapulni. Igen róluk van szó, a nőkről. Akik gyengédségükkel ké­pesek sziklákat zúzni, kietlen pusztaságból paradicsomot varázsolni, őket csodáljuk, akik világra hoznak minket. Honnan veszik a rengeteg erőt, hogy munka után tiszta ott­hont teremtsenek, gondoskodjanak családtagjainkról és ápoljanak, ha betegek vagyunk, ők, akik dicsőséget, hírne­vet sarokba dobnak családjukért. Akik bánatunkra mindig találnak orvoslást. Ha mosolyogni, nevetni látjuk őket egy­szeriben feneketlen jókedvünk kerekedik. Őket köszöntjük március 8-án nagy-nagy szeretettel — mi férfiak. — Teleki S. — Á kongresszus szellemében Az MSZMP XII. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére szerte az ország­ban jelentős vállalásokat tesznek szocialista brigádok, kisebb, nagyobb kollektívák. E vállalások célja, hogy még szervezettebb, jobb mi­nőségű munkával javítsuk gazdasági eredményeinket úgy vállalati, mint népgaz­dasági szinten. E vállalások egyrészt a rendes napi munkánk mennél hatéko­nyabb elvégzésére irányul, másrészt többletmunkavég­zést is vállalnak a különbö­ző kollektívák. A munka­végzésért járó munkabéreket általában valamilyen szociá­lis, vagy jóléti célokra ajánl­ják fel. Mindenki felfigyelt a televízió 1980. február 1-i híradójában a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szo­cialista brigádjának felhívá­sára. Felhívásukban javasolják, hogy 1980. márciusában ese­dékes szabadszombaton kongresszusi műszak kereté­ben munkával köszöntsük a két jelentős politikai ese­ményt — pártunk XII. kongresszusát és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordu­lóját. — Ehhez az országos felhíváshoz csatlakozott az Egri Dohánygyár kollektí­vája, az 1980. február 4-én tartott szakszervezeti tanács és bizalmiak együttes ülése, valamint a műszaki konfe­rencia küldöttei előtt a ciga­rettagyártás Asztalos János szocialista brigád csatlako­zásával, valamint a vállalat többi szocialista brigádja fe­lé tett felhívással. E felhí­vás értelmében március 22- én kongresszusi műszakot tartunk, kétszer 420 perce­set. A két műszak munká­jáért járó munkabért az egri gyermekintézmények terven felüli fejlesztésére ajánljuk fel. A két műszak indítását az indokolja, hogy már a kon­ferencia során több brigád bejelentette részvételét a kongresszusi műszakra. A kon­ferencia egyébként határo­zati pontként jelölte meg a kongresszusi műszak előké­szítésére tett feladatokat, melynek megvalósítására munkacsoportot jelöltek ki. E közeli, s jelentős fel­adaton túl másik, a vállalat szempontjából igen kiemel­kedő pontosságú feladatként jelentkezik —, melynek vég­rehajtását vállalatunk kol­lektívája igen nagy örömmel veszi — a DVT igazgató ta­nácsa és az ISZT együttes ülésén jóváhagyott műszaki fejlesztési és beruházási program végrehajtása. Ugyanis jelentős összeget, 13,9 millió Ft-ot kaptunk cigarettagyártó, cigaretta­csomagoló és filterrúdgyár- tási gépek beszerzésére, il­letve műszaki fejlesztésére. Ez igen jelentős feladat, egyrészt telepítési szempont­ból —, mivel szűkös techno­lógiai területtel rendelke­zünk —, másrészt a szerelési és beüzemelési munkák sem csekélyek és ezeket önerőből kell elvégezni. E feladat sikeres megoldá­sára fordult az üzemfenn­tartás, cigarettacsomagolás, cigarettagyártás, valamint a filtergyártás területén mű­ködő szocialista brigádokhoz a Bolyai János szocialista brigád nevében Szántó György brigádvezető. Ők az 1980-as évi brigádvállalá­sukban központi feladatként veszik számba, hogy a beér­kező gépek felszerelésében, beüzemelésében a katalógu­sok és prospektusok elkészí­tésével, valamint e gépek 'szereléséhez és üzemelteté­séhez szükséges oktatás be­tanítás terén maximális se­gítséget nyújtanak az adott területek szakembereinek. Már e felhívás szóbeli be­jelentését követően bejelen­tette csatlakozását a Lazaro Pena Gonzales, a Kandó Kálmán és a Dobó István szocialista brigád. Reméljük, mindkét felhí­vás méltó visszhangra talál. Jakub Arnoldné munkaverseny-felelős

Next

/
Oldalképek
Tartalom