Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

A minőség* őrei Mérlegelve Azok a vezetők, akik bér­rendezést, illetve béremelést javasolnak, nincsenek köny- nyü helyzetben. Azt hiszem, nem is lehetne találni olyan személyt, aki egyértelműen, tárgyilagosan, mindenki megelégedésére le tudna ren­dezni egy bérrendezést. Ha csak nem egyformán, de az már nem zökkenő­mentes ugye... Az üzemi demokrácia te­remtett arra lehetőséget, hogy több személy beleszól­jon a személyi hírek kiala­kításába. Mindenképp fejlő­dést kell, hogy hozzon ez a változás, ha megfelelő oda­figyeléssel járunk el. Több éve van lehetősé­gem figyelemmel kísérni, több-több szakszervezeti bi­zalmi vagy éppen a KISZ képviselője hogyan fejtette ki véleményét a bérek ki­alakításánál. Ráébredtek már a dolgo­zók képviselői, hogy igenis szükséges a véleményüket kifejteni, mert csak így ér­hető el napjainkban a dol­gozók bérének igazságosabb kiaj.akítása. Mérlegelve: fejlődést, min­denesetre a szakszervezeti bizalmiak tudati átalakulása hozta, túllépve azon, hogy csak azért megy el egy ilyen megbeszélésre (jelen esetben bérezésről lévén szó), hogy „beszámoljon” a dolgozók­nak, „Te, ez és ez a bizalmi ezért és ezért nem javasolt, de én kiálltam melletted”, hiába tudja, hogy a másik bizalminak igaza volt, mert az az ember nem érdemli meg azt a béremelést. Azt hiszem a bizalmiak is egymásra vannak utalva, ha valamely bizalmi kiáll valaki érdeme mellett, illet­ve reálisan mérlegel a meg­beszélésen, ekkor a többi bi­zalmi is helyesli, de több esetben csak akkor — kint a nagyközönség előtt már nem. Nem titoktartásra hí­vom fel a figyelmüket a bi­zalmiaknak, csak arra, ha már valami ügy mellett ki­álltunk, beleegyeztünk, ne szégyelljük és támogassuk a megvalósítást, mert csak úgy lesz értelme. — B. B. — A népgazdaságban tapasz­talható változások egyre in­kább a minőségi termelésre, ennek szükségességére for­dítják a figyelmet. A termelés mennyiségi nö­velése helyett ma, már egy­re inkább a termékszerkezet korszerűsítése és a minőség javítása az, ami a vállalati tevékenység hatékonyságát biztosítja. Vállalatunk már évekkel ezelőtt felismerte, hogy hír­nevünk és eredményeink megtartásának —, a ha lehet fokozásának — egyetlen módja a minőségi termelés. Jó érzés hallani szerte az országban, hogy a fogyasz­tók az „egri Fecskét, „egri Symphoniát” keresik. A minőségért azonban ten­ni kell, méghozzá nem is keveset; hiszen az anyag be­szállításától a készáru ki­szállításáig igen sok munka­folyamat megy végbe. Ha csak egy helyen is hiba csúszik be, felületes vagy figyelmetlen a munkavégzés, ez a termék minőségén ke­resztül visszaüt. A Minőségi Kör tagjai — akiket a szocialista brigádok delegáltak erre a tisztségre — éberen őrködnek. Ülései­ken rendszeresen megvitat­ják azokat a körülményeket, amelyek mint minőségrontó tényezők jelentkeznek, ill. j elentkez,hetnek A kör legutóbbi ülésén a technológia cigarettagyártá­si és -csomagolási folyama­taiban jelentkező minőség­rontó tényezőkre világított rá vitaindító előadásiában Sza- nyi Nagy Mihály gyártási művezető. A mintegy 70%-ban amor­tizálódott géppark, a gyár­tógépek alkatrészellátáséra kell, hogy fordítsa figyelmün­ket, mert ez az egyik elsőd­legesen befolyásoló tényező. De nem elhanyagolható té­nyező a vágat- és a filtermi- nőség — mondta, és példák­kal illusztrálta az egyes „alaphibák” következmé­nyeit. A minőségbérezés több­szörös módosítása ellenére sam váltotta be teljesen a hozzáfűzött reményeket. Legnagyobb hibája — amel­lett, hogy nem is eléggé ösz­tönző —, hogy nincs megfe­lelő összefüggés a termék minősége és a minőségi bé­rezés összegének változása között. Értékelési és minta­vételi hibák egyaránt közre­játszanak ebben. Az ülés résztvevői s,aját tapasztalataikkal egészítették ki az elhangzottakat, ame­lyek főleg a felhasználan­dó anyagok minőségi para­métereinek sokszor jelentős változását említették, de többen a minőségbérezés problémájával foglalkoztak. Dr. Huszti Ferenc a kör elnöke, amikor az elhangzott észrevételekre is reagált, fel­vázolta azokat a beruházá­sokat és műszaki fejlesztést, amely a jövőben — minden bizonnyal — a minőségj aví- tiás érdekében tett erőfeszí­téseinket segíti. A tárgyi és ösztönzési feltételek biztosítása mellett azonban elengedhetetlen, hogy a munkát végző embe­reknek maguknak kell át­érezni a minőség jelentősé­gét és fontosságát. Ebből a munkából pedig a Minőségi Kör tagjainak kell jelentős részt vállalni! — s — é — Brigádjaink életéből A Karikás Frigyes ifjúsá­gi komplex szocialista brigád a Gyermekvárosban terep- rendezési munkálatokat vég­zett társadalmi munkában. Ezzel hozzájárultak a gyer­mekek részére épülő sport­pálya mielőbbi elkészülésé­hez. ★ A Korach Mór szocialista brigád tovább folytatja a VI. sz. általános iskola 5. osz­tályának patranálását. Au­gusztus végén társadalmi munkában festés utáni nagytakarítást végzett, így tiszta osztály várta a gyere­kekkel együtt az új tanítási évet. Ezenkívül a raj és az őrsi zászló hímzését és var­rását is elvégezték a brigád itlagijai. ★ A szivargyártási üzem­részben augusztus 11-én beindult a hevesi dohány válogatása. Az első hónapban 1321 q dohány válogatását végezték el, amely megfelel a tervezett mennyiségnek. Nagy súlyt helyeznek az ex­portfeladat teljesítésére. Az anyagszállítás döntő részét a kecskeméti VOLÁN végzi, ami nagyban elősegíti mun­kájuk végzését. Jr A Zrínyi Miklós szocialista brigád gyakran besegít az alkalmi cigaretták gyűjtőzé­sében, fej zárózásában és át­árazásában. így történt ez most is, az Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és vásárra megje­lenő OMÉK-cigaretta zárózá­sánál is, mellyel elősegítették, hogy a oigeretta gyorsan a fogyasizíókhoz kerüljön. így nem történt fennakadás az ellátásban. A Dylski Aurél szocialista brigád augusztusban öt napot töltött együtt család­tagokkal közösen Várkúton. A kirándulás igen jól sike­rült, melyhez még a jó idő is hozzájárult. Az öt nap alatt bőven jutott idő a tú­rára, nyársaláara és vidám­ságra. ★ Befejeződtek az üdülteté­sek. A felsőtádkónyi gyer­meküdülőben három csoport­ban nyaraltak az óvodások, a szülők és gyermekek leg­nagyobb megelégedettségére. A balatonszabadi üdülőben több turnusban üdültek a do­hánygyári vállalatok dolgo­zói, családtagjaikkal együtt. Mind a két helyen dereka­san helytálltak a Hámán Kató szocialista brigád tag­jai. ösisze?,en 28 hetet helyet­tesítettek, hozzájárulva ez­zel is az üdültetési gondok enyhítéséhez. A bizalmiak is A május 22-i választás óta első ízben ült östsze az újjá­választott szakszervezeti bi­zalmi testület, augusztus 13- án Első ülésükön az Élel­miszeripari Dolgozók Szak­szervezete 45. kongresszusa határozattervezetével kap­csolatos észrevételek megtár­gyalása szerepelt. Elismerés illeti meg a bi­zalmiakat, akik a részükre kiadott határozattervezetet ismertették tagjaikkal, meg­beszélték a benne foglalta­kat, és az ezziel kapcsolatos észrevételeiket eljuttatták a főbizialmSiaknak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szer­vezeti életben történt válto­zás jó hatással van a szak- szervezeti munkára, eredmé­nyesen dolgoznak a szak- szervezeti csoportok. Az összegyűjtott észrevé­telek alapján elmondható, hogy a határozattervezet részletesen foglalkozik: a gazdasági építőmunkával, ezenkívül a bérezéssel, a tervezés demokratizmusá­nak további növelésével, a szocialista brigádmunkával. Gazdasági célkitűzéseink eredményes megvalósítása rendkívül fontos politikai feladat, hiszen ez határozza meg az elosztható javakat, így a bérezést!, és a bérien kívüli juttatásokat, dolgo­zóink életszínvonalát. Az egyetértés mellett azonban több észrevétel ér­kezett be a tagságtól, .me­lyekből néhány fontosabbat megemlítenék: — Nem valósult meg az előző kongresszusinak az, a határozata, mely többek kö­zött a dohányipar bérszín­vonalának növekedését irá­nyozta elő. — Tagságunk kéri. hogy a 45. kongresszus határozatai között szerepeljen, hogy a következő tervidőszakban milyen lehetőségek vannak ezen célkitűzések megvaló­sítására. — Foglalkozzon a 45. kongresszus az ötnapos mun­Sikeres seregszemle Az ünnepélyes zászlólevonással bezárta kapuit az idei 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Az élel­miszergazdaságunk eredményeit hűen rep­rezentáló bemutató társadalmunk széles ré­tegeinek érdeklődését váltotta ki. Talán még soha nem volt ennyi kíváncsi érdeklő­dő az OMÉK-kek történetében, mint az idén. Bizonyítja ezt a 750 ezer hazai és külföldi vendég, amely több mint két hét alatt szemtanúja volt a pavilonokban és szabad­téren felvonultatott érdekességeknek. A kiállítás jól tükrözte azt a széles körű társadalmi erőfeszítést, amelyet a 70-es év­tizedben tett hazánk a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság fej­lesztésére. A bemutató azt is jelezte, hogy a termelőerőkben, az agrárkutatásban és a szakoktatásban is milyen nagyszerű ered­ményeink születtek. Ez a termelési színvo­nal lehetőséget teremtett arra — amint azt megnyitójában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is kifejtette —, hogy az élelmiszerellátás kiegyensúlyozott volt, növekedett a fogyasztás és szerkeze­te korszerűsödött. Miközben javult a hazai élelmiszerellátás, vele együtt növekedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportja is. A versenyképesség kiállítása volt. így jellemezték az idei OMÉK-et a szakembe­rek. A nemzetközi mezőnyben ugyanis je­lentősen előbbreléptünk, különösen a gabo­na- és a hústermelésben. A hatezer négy­zetméteren kiállított hazai élelmiszerek, egyebek mellett a búza, a kukorica, a hús- készítményeink, a szalámi és kolbászfélék, mélyhűtött áruink, a zöldségfélék, a gyü­mölcsök, a fűszerpaprika, hogy csak a föb- í beket említsük, ékesen bizonyították ver­senyképességüket. í A kiállítás is jól jelezte azt a sokoldalú nemzetközi együttműködést, amelynek ré­szesei vagyunk. Eredményeink egyik fórrá- sa — ezt a baráti országok bemutatói egy­értelműen dokumentálták — a KGST-ben való együttműködést a szocialista országok- kai. A kiállítás nagy sikert hozott, mégis > egyik fő tanulsága, hogy az MSZMP XII. J kongresszusának határozatai szellemében ér- \ dekünk a mezőgazdaság és az élelmiszer- > ipar továbbfejlesztése. i Élelmiszereink súlya a világpiacon jelen- i tős, miután a hazai termékek közül 22—24 / százalékkal részesedik. A holnapra készülve ! azonban ezt tovább kell növelnünk adott- ) ságaink és lehetőségeink széles körű fel- ' használásával. A vásár egyik jelmondata ( volt, hogy „az élelmiszer a mi kőolajunk a í világpiacon”... Nos, ez így van, a magyar élelmiszereket szívesen fogadják határain­kon túl, mivel rangot, tekintélyt vívtak ki < maguknak. A nehezebb világpiaci helyzet- ben is lehetőségünk kínálkozik az export í fokozására. í Fontos feladatunk ezért, hogy a következő, hatodik ötéves tervben a gazdaságos tér- i melésnövekedés minden lehetőségét haszno- í sítsuk ennek érdekében a nagyüzemekben, a háztájiban a kistermelők körében is. El­ismerés a kiállítóknak — közöttük a sikere- ; sen szereplő Heves megyeieknek is — a nagyszerű rendezésért, amely jól bizonyítót- > ta élelmiszer-gazdaságunk tekintélyét itt- i hon és a nagyvilágban. Mentusz Károly Dotacmyifílág — Japán A mindeddig virágzó ja­pán cígarettapiac az idén fog először visszaesést el­könyvelni. Az áprilisi ciga- nettiaáramelés, amely átlago­san 21%-kal növelte a japán cigaretták árát, mintegy 3%- o,s forgalomcsökkenést okoz. A „Mild Seven” és „Seven Stairs” cigaretták (a legnép­szerűbbek) ára most már mintegy 82 centnek megfe­lelő (180 yen), tehát — fo­rintra átszámítva — min­denképpen 20 forint fölött van. Tavaly még 1,8%-os forgalomemelkedést mutattak ki; a „Mild Seven”, csak­nem 100 milliárd darabbal, az összforgalom 32,5%-át te­sz; ki. A japán dohánytröszt azonban egyéb módon igyek­szik kiegyenlíteni a várható visszaesésből származó vesz­teséget. Ez pedig nem egyéb, mint szellemi export; szer­ződést kötöttek az Iraki Or­szágos Dohányipari Vállalat­tal az újoninain épülő bag­dadi dohánygyár megterve­zésére, az építkezés felügye­leteire, a gyár technikai be­több, mint 3 és fél millió dollárt hoz a japán dohány­tröszfmiek. — Szovjetunió Nagy érdeklődés kísérte a szovjet-moldvai Kisiinyov- ban ez év júniusában meg­rendezett „Mastatoak ’80” nemzetközi dohányipari gép­kiállítást. A szovjet dohány­iparon kívül számos látogató érkezett Bulgáriából, Romá­niából és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságból. A kiállításon sok amerikai és nyugat-európai gép szere­pelt, a termesztés, a fermen­tálás és a gyártás területéről egyaránt. Ott volt a Balthes (Kanada), az olasz GD, a Quester, a Kopp Vacuum Anilagebau, a SASIB, a ba- sel.i TAMAG, a Hauni, a svájci Sandoz, és még sokan, másak. A gépek ismertetése korszerűen, audiovizuális eszközökkel történt. — Franciaország Nem könnyű annak a dol­ga, aki Franciaországba kí­ván cigarettát exportálni. A franciák túlnyomórészt sjaját márkáikat szívják, amelye­ket a dohánymonopólium a SEITA gyárai állítanak elő. Ezek között is két márka ve­zet fölényesen, a „Gitanes” és a „Gauloises” (mind­kettő sötét, erős ciga­retta, filteres és filter nélküli változatban). Mindeddig ‘a cigairettaértékesítés monopó­liuma is; a SEITA kezében volt; külföldi vállalatok is csak a SEITÁ-nak adhatták el cigarettáikat. (A SEITA, természeteden, nem igyeke­zett a külföldi cigaretták forgalmát fellendíteni, saját termékei rovására.) Nos, 1981 januárjától a SEITA le­mond a külföldi cigaretták értékesítésének jogáról. Ez a hír eleinte mozgolódást keltett a világ nagy cigaret- tlaexportőrjei — elsősorban angol és amerikai dohány- trösztök — között, de a lel­kesedés máris lelohadt. A piackutatás azt mutatja, hogy a franciák akkor sem fognak több külföldi ciga­rettát szívni, ha az exportőr- vállalatok magúik értékesí­tik áruikat Franci, aország- bain, s így a SEITÁ-val pár­huzamosan értékesítő háló­zatok olyan költséget emész­tenének föl, amely megha­ladná a bevételt. Most már nem kötelező, de még sokáig kifizetődőbb lesz Franciaor­szágban az exportálható sze­rény mennyiségeket a SEITA hálózatában értékesíteni.-NSZK Félelmetes ellenfelévé vált a Marlboro a nyugatnémet cigarettáiknak. Forgalma az NSZK-ban, 1979-ben, 30,7%- kal növekedett; a licencek közül a Reynold’s, „Camel”- je jár a nyomában., 11,2%- os növekedéssel. Ez a térhó­dítás a nyugatnémet do­hánygyárak rovására törté­nik. A Reernsf ma - tá rsu 1 á s, az ország vezető dohányvál­lalata, 1979-ben 1,28%-os veszteséget könyvelhet el; a’ HB l,l0/n-kal szorult vissza. Ezt a brit—almiarikai BAT NSZK-beli gyára állítja elő; a BAT még némileg vigasz­talódhat a KIM nevű női cigarettával, amelynek for­galma 5%-kal nőtt. Még a harmadik legnagyobb gyár­tócég, a Brinkmann is vesz­tett 0,37%-ot. A „Marlboro- vészl” az Ausitiria Tabakwer- ke nyugatnémet pozíciói is megérezték, 0,75%-os vesz­teséggel, mely ebben az év­ben tovább nőtt. rendezésére és szakemberek kiképzésére. Ez az üzlet megvitatták kahétre való áttérés lehető­ségével. Ezeken kívül több észre­vétel hangzott el pl. a mun­karuhák minőségével, mé­retével. az üdülőjegyekkel, a tisztségviselők oktatásával, szolidaritási bélyeggel, az 50%-os utazási kedvezmény­nyel stb. kapcsolatban. A felvetett javaslatokat a bizalmi testület javasolta a megyebizottsághoz továbbí­tani. Dr. Po'gáry Lászlóné adott tájékoztatást a nyugdíj előtt álló dolgozók havi 200 Ft-os korpótléka megszűnésének okáról. Ugyanis a kiadott irányelvek nem teszik lehe­tővé a nyugdíjazást megelő­ző közvetlen időszakban a teljesítménnyel arányban nem álló összegek kifizeté­sét. A jövőben az ilyen pótlékra a jogosultság megszűnik. Jelenleg az ösz- szeg alapbéresítésre került, és órabér esetén plusz egy forintot jelent. A jövőben egyedi elbírálás alapján, a vállalat mindenkori anyagi lehetőségétől függően, a munkahelyi vezetők rend­ikívüli alapbéremelésre java­solhatják a nyugdíj előtt ál­ló dolgozóikat. Több észrevétel, kérdés hangzott el az üzemorvosi és étkeztetési ellátással kap­csolatban, melyre Bódi Lász­lóné szb-titfcár adott vá­laszt, egyben kérte a jelen­levőket, hogy a tagjaikat az itt hallottakról értesítsék. Ezek után a bizalmi testü­leti ülés elfogadta a szak- szervezeti bizottság II. fél­éves munkatervét, valamim,t a munkabizottságok felada­tainak meghatározását. Reméljük, hogy a szak- szervezeti bizottság ered­ményes, jó munkát fog vé­gezni, s valóra váltja mun­katervében foglalt felada­tokat. — Smuczer Zné — 2 dohánygyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom