Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 8. szám
' ' fc '* R,~ ß i 8 * c V jj a AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA IX. évfolyam, 8. szám ARA: 1,50 FORINT 1980' augusztus hó Célok és tervcélok Á tervezésről, a szocialista tervgazdálkodásról sok szó esik, mégis a mindennapok " gyakorlata alapján az a tapasztalaté m, illetve benyomásom, hogy nagyon sokak számára nem világos az, hogy mi is a tér vezés, illetve mi kell, hogy legyen! Nemegyszer . tisztázatlan: ipit kell tarta Imaznia a terveknek, hogyan kell lebonyolítani és megszervezni, továbbá milyen előnyök származnak a tervezésből. E kérdéssel való foglalkozást jelenleg két körülmény is indokolja: — a most már ténnyé vált vállalati önállóság és — az előttünk álló VI. ötéves terv céljai nak megfogalmazása. Gyakran halljuk, hogy a szakemberek taktikai és stratégiai tervezésről beszélnek a különbséget azonban csak ritkán világítják meg. Különbség, természetesen van, de az inká bb relatív, mint abszolút. Általában azt mondhatjuk minél hosszabb időn át érvényesül egy terv hatása és minél kevésbé változtatható meg, annál inkáb b stratégiáról van szó. A következő heti, vagy havi termelés megtervezése — tervbontása — inkább taktikai. „A tervezés mindkét típusára szükség van, A stratégiai terv — pl. ilyen lesz a vállalat VI. ötéves tervi terve — keretül és alapul szolgál az éves illetve a negyedéves terveknek, amelyekben a vállalati taktika érvényesül az adott időpontban meglévő feltételek, körülmények és követelmények figyelembevételével. A tervezés nem új dolog, noha jelenlegi formájában — történelmileg — viszonylag rövid társadalmi múltra tekint vissza. Először a Szovjetúnióban dolgozták ki az 1920-as években azokat a népgazdasági terveket, amelyek rövid, közép és hosszútávon alapjául szolgáltak a vállalati tervezésnek. Azonban már az ókorból is vannak olyan ismereteink, amelyek arra utalnak, hogy a tervezés fontosságaival, előnyével már akkor is foglalkoztak a bölcsek. Ezt így fogalmazták meg: „A bölcsesség képes arra, hogy előre lássuk a jelenlegi cselekvés távlati következményeit, a rövid távú hasznot feláldozzuk a hosszú távú előnyökért, irányítsuk az irá- nyíthatót, ne pazaroljuk erőinket arra, amire nem érdemes”. Vagyis a bölcsesség lényege a jövővel való törődés, de ez nem jövendő mondás- A bölcs a jövő alakítását is megkísérli! A mai megfogalmazásban a tervezés alapja az a feltevés, hogy a jelenben végrehajtott aktív beavatkozással a jövő kedvezően befolyásolható. A tervezés lényegében nem más, mint egy kívánatos állapotrögzítő elgondolás. Azt fejezi ki, hogy hová és milyen időpontban kíván eljutni a vállalat. A tervezés szempontjából a vállalati magatartás kívánt állapotai és eredményei a célok, amelyek lehetnek elérendőek és megtartandó jellegűek. Pl.: 1980-ra elérendőnek terveztünk 60 millió Ft-os vállalati nyereséget, és az összes körülmények figyelembevétele mellett megtartandónak az 1979. évi nyereségrészesedési színvonalat vagyis 2 millió forint kifizethető nyereséget. A tervezésnek abban a szakaszában amelyben a vállalati célokat és tervcélokat megfogalmazzuk a következő főbb tennivalókat kell elvégeznünk: — A vállalati célok meghatározása és tervcélokká alakítása. Ennek során a tervcélok megvalósítási menetét is meg kell határozni. — Az egyes tervcélok operatív meghatá rozása és az előrehaladás értékeléséhez szükséges mércék megállapítása (mutatók tervszámainak kialakítása). — Az egyes tervcélok (tervfejezetek) közötti ellentmondások felszámolása (vagy a feloldásukhoz szükséges eszközök biztosítása). Vagyis annak eldöntése, hogy mit kell tenni akkor, ha az egyik tervcél irányában tett előrejutás csak egy másik tervcél rovására valósítható meg. (Például a nyereség felosztása fejlesztési célokra és személyi jövedelemre.) Nagyon lényeges tehát a célok meghatáro zása. Amikor ezt az előbb említett példánál elvégezzük, akkor még konkrétan a saját zsebünkön is érezhetjük, hogy a célok olyan állapotok és eredmények kifejezői, amelyekhez értékítéletünk fűződik, mert el kell dönteni, hogy a személyi jövedelmek növelésének terhére növeljük-e a fejlesztés ütemét vagy fordítva. ^ Az egyikhez rövid távú, a másikhoz hoss zú távú érdekünk fűződikA célok tulajdonképp minőségi értelembe n meghatározzák azokat a tevékenységfajtákat (termelés, műszaki és gyártmányfejle sztés, szervezés stb.) amelyeket a cél elérése érdekében a vállalatnak aktívan folytatnia kell. Ezek miatt a tervezés nagyon komoly, tö bb terület szakembereinek közös munkáját igényli. Az egyes tervfejezetek önmagukb an — elszakítva a terv többi részétől — nem alakíthatók ki. Az ugyanis alig képzelhető el, hogy a vállalati terven belül egy-egy részterv élheti a maga külön kis életét. Ha reális célokat akarunk kitűzni, azt csakis úgy tehetjük, hogy a vállalati tevékenységet komplexen kell kezelni, így lehet csak fejlődés dinamikájának helyes megválasztása mellett a terv belső arányait, a résztervek összhangját biztosítani. A mikor ez a cikk megjelenik vállalatunk szakemberei már dolgoznak a VI. öt" éves tervcélunk megfogalmazásán, a vállalat VI. ötéves tervének kidolgozásán. Munkájuk azonban csak akkor lesz hatéko ny, ha minden területről segítséget kapnak a célok megfogalmazásához. Bárdos Miklósné dr. Ki minek a szakértője? FIATAL MŰSZAKIAK ÉS KÖZGAZDÁSZOK ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE ENERGIATAKARÉKOSSÁG TÉMÁBAN. A munkahelyi vetélkedőkön részt vehetnek azok a 35. életévüket be nem töltött fiatal szakemberek, akik egyénileg, vagy csoportosan energiatakarékossági javaslatot készítenek. A szóbeli vetélkedés témakörei : — az energiatakarékossági javaslat megvédése, — szakmai, szervezési, vezetési és mozgalmi ismeretek. A munkahelyi vetélkedőt 1980. december 31-ig kell megrendezni. A vetélkedőn elért összesített teljesítmény alapján történik a munkahelyet képviselő 5 fős csapatok kiválasztása a szakmai-ágazati versenyre. A vetélkedő témakörei: — a munkahelyi energiatakarékossági javaslatok ösz- szesítése, — egy kiválasztott energiatakarékossági javaslat ágazati hasznosításának kidolgozása, gazdaságosságának igazolása és megvédése, — szakmai, szervezési, vezetési és mozgalmi ismeretek. A szakmai-ágazati vetélkedők megrendezésének ideje: 1981. március. A fiatal műszakiak és közgazdászok vetélkedőjének országos döntője 1981 májusban kerül megrendezésre. A szakmai-ágazati vetélkedőkre és az országos döntőre vonatkozó tudnivalókat a munkahelyek jelentkezésük után közvetlenül fogják megkapni. Az évi nagykarbantartás után, az első félévihez hasonló ütemben folyt tovább a termelés, mint ahogy azt az alábbi adatok mutatják;. Cigarettából 4122,5 Mdb-ot állítottunk elő az év eddig eltelt időszakában. Ez a bázishoz 7,4ö/o-os, a programhoz 6,9%-os túlteljesítést jelent, vagyis a gyártás üteme nem változott, és ez dicséret a karbantartást végzők számára, hiszen azt jelenti, hogy nem okozott fennakadást a termelési folyamatban, a gépek jól indultak és hamar elérték a normális munkatempójukat. Mun- kaverseny-vállalásunk is kedvező, hiszen a programot 26,5 Mbd-bal teljesítettük túl. Szivartermelésünk továbbra is elmarad a programozott mennyiségtől. Július végéig 18 794 edb-ot termeltünk, ami 3,7%-kal kevesebb a programnál. Ez a lemaradás azért érdemel különös figyelmet, mert rohamosan kezdődik a dohányválogatás, és ez alatt az idő alatt szivartermelés egyáltalán nem folyik. Készárutermelési értékünk 566 144 eFt-ot ért el, ami a programozott értéknek felel meg. Ez az arány részben a szivar elmaradásának, részben a cigarettatermelés gyártmányszerkezeti módosulásainak eredménye. Terméksoros termelési értékünk 27 143 eFt. Ez 10,3 %-kal meghaladja a bázist és megfelel a programnak. Létszámunk a tervezettnek megfelelően csökkent a bázishoz viszonyítva, sőt a tervezettől Is kevesebb, 1 fővel. Ez a termelésben fennakadást nem jelentett, és jó tartalékot jelent az év további időszakára. A létszámmal való — az eddigiekhez hasonló .— átgondolt, tervszerű gazdálkodást tovább kell folytatni. I Termelékenységi mutatóink — az összetevők hatására — közelítőleg a tervezett szinten alakultak. Munkaverseny,-vállalásaink továbbra is kedvezően alakulnak, éves szintű teljesítésük biztosított. Mint már előző számunkban jeleztük, elkezdődött a tervezési munka. Egyelőre tájékoztató jellegű —előzetes — terveket készítünk a MÉM — közvetlenül a Dohányipari Iroda részére. Ezek még nem jelentik a végleges terveket, csak nagyvonalú elképzeléseinket tükrözik. A végleges terv kidolgozásához még nagyon sok információra — pl. új szabályozók, a DOHÉSZ pontos értékesítési terve — és nagyon sok munkára, számításra van szükség. A lehetőségekhez képest igyekszünk minél több variációt kidolgozni, hogy a vállalat vezetőségének lehetősége legyen a legjobb változat kiválasztásához. Gazdasági tájékoztatónk végén egy rövid visszatekintést szeretnék adni az első félév pontos mérlegszámairól. Vállalati eredményünk 25,5 MFt. Ez jelentősen alatta marad a — még régi árakon számított 47,2 MFt — bázisnak és a tervezett 30 MFt-nak is. Ennek több ösz- szetevője van. A bázistól való elmaradás oka elsődlegesen az 1980. január 1-i árváltozások, amelyek az anyagok beszerzési árait és késztermékeinek termelői árát is érintette, méghozzá olyan mértékben, hogy az előző év hasonló időszakához viszonyított jelentős többletgyártás sem tudta azt kompenzálni. Az egyes gyártmányok nyereségtartalma megváltozott, és így a jövedelmezőségi sorrend is felborult az előző időszakhoz képest, mi viszont a gyártmányszerkezet változtatásával nem tudtuk ezt követni, mivel a fogyasztói igények ezt nem tették lehetővé. A tervtől való elmaradást — noha itt is felmerülnek az eredmény növelésére mutató jelek — elsősorban a félév végi irreálisan magas készárukészlet felhalmozódásában kell keresnünk. Szerencsére a készárukészletek emelkedését más készletfajtáknál sikerült kiegyenlíteni, így féléves átlagkészletünk alig (kevesebb, mint 1%-kal) haladja meg ,a tervezettet, ez azonban az éves előírt készletszintre való beállást nem veszélyezteti. Pénzügyi helyzetünk a félév folyamán végig stabil volt. Megállapíthatjuk, hogy gazdálkodási tevékenységünk az I. félév — és ehhez kapcsolódóan az I—VII. hónapban — feszített, de kiegyensúlyozott volt és fennáll a lehetősége annak, hogy az év hátra levő részében, az előző évekhez hasonlóan sikeres évet zárjunk. Takács György üzemgazdasági csoportvezető Első szárnypróbálgatások Az első brigádkirándulást kétnaposra terveztük. Mivel, hogy most alakultunk, az idősebbektől érdeklődtünk tapasztalataikról, mit és hogyan? Az indulás július 25., reggel 7 óra. Igaz, kis késéssel, de elindultunk 13 fős létszámmal. Álmosságunkat énekilétssel űztük el. A társaságnak megjött a kedve. Kis pihenőt tartottunk a Bagolyvár Csárdában, majd folytattuk utunkat. Á Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban üzemlátogatáson vettünk részt. A gyár nem ismeretlen számukra, hisz szakmabeliek vagyunk. Itt a gyártási vonalon zömmel füstszűrő nélkül gyártják a cigarettát. A gyár gondoskodott egy fő kisérőről, aki tájékoztatott bennünket a gyár jelenlegi helyzetéről. Gyárukban ugyanis átépítések folynak. Üzemlátogatás után bementünk a városba. Ebédünket a dohánygyárban fogyasztottuk el, majd utunkat Sárospataknak vettük. Sárospatakon megnéztük a várat. A kiállítás nagyon tetszett. Külön érdeklődéssel néztük II. Rákóczi Ferenc családfáját és a XVII-XVIII századból való bútorokat, festményeket. Patakon feladtuk üdvözlőlapjainkat az itthon maradottaknak. Sárospatakról elindultunk szállásunk felé. a telki bányai turistaházhoz. Két szobát kaptunk, egyet a fiúk és egyet a lányok. Miután elhelyezkedtünk, szerveztünk egy Ids kirándulást a faluba. Lesétáltunk és nagyon jól szórakoztunk. A fiúk beálltak tekézni. Na persze, mi, lányok sem akartunk lemaradni, így mi is beálltunk. Hát gyakorolni, azt még kell! Jól jött ez a kirándulás, egy kicsit összerázódtunk, megünnepeltük a brigádban levő Annák napját. A második nap elindultunk Miskolc-Tapolcára. Nagyon jól szórakoztunk. Voltak akik fürödtek, mások csónakáztak és sétáltak. Tapolcát 5 óraikor hagytuk el. Kicsit ugyan fáradtak voltunk, de az éneklésben hazafelé s.em volt Ihiba. A kellemes, felejthetetlen kirándulásról egy kicsit fáradtan, elrekedt hanggal értünk haza, die sok élrnénv- nyel. Reméljük, hogy a többi kirándulásunk is ilyen remekül sikerül majd. Hideg Anna filtergyártási ifjúsági brigád
