Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-07-01 / 7. szám
A pártvezetőség az újítómozgalom helyzetével foglalkozott. A vállalat előtt álló gazdasági feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében a vállalat gazdasági vezetése a Szakszervezeti Bizottsággal egyetértésben kiadta az éves feladattervet. A feladatterv pontjai a gazdasági megtakarítást, a minőség javítását, a fizikai munka és a baleset- veszély csökkentését, az egészségesebb munkakörülmények megteremtését célozzák. A megoldásra váró feladatok mellett megjelölték az újítás díjának, külön jutalmának összegét, valamint azt, hogy a megoldáshoz kitől várhatnak szakmai segítséget. 1979. szeptember 1-e és október 31-e közötti időszakra a Dohányipari Vállalatok Trösztje, az Iparági Szakszervezeti Tanáccsal egyetértésben újítási versenyt hirdetett. A verseny célja a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának, biztonságának növelése, a deviza és energiafelhasználás csökkentése, valamint az újítási tevékenység növelése, az újítómozgalom tömegbázisának szélesítése volt. 1979-ben vállalatunk két újítási ankétot rendezett, ahol az újítók, szakvéleményezők, kalkulátorok találkoztak és közösen megbeszélték újításaikat, a kivitelezéssel kapcsolatos problémákat. Az újítási hónap sikeresen zajlott le, ennek érdekében kiszélesítettük a propaganda munkát, ösztönöztük dolgozóinkat arra, hogy aktívan vegyenek részt az újítási versenyben. Az újítási verseny két hónapos időszak alatt 71 újítást adtak be dolgozóink, ebből elfogadott 58 újítás volt. Igen szép ez a tevékenység, ha az éves adatokkal összehasonlítjuk. Az 1979. évi benyújtott összes újítás 132 db volt, ebből elfogadott 80 db. A megvalósított újítások közül 23 munkavédelmi, környezetvédelmi jellegű volt, melynek bevezetésénél csökkent a baleseti veszély, javult a munkakörülmény, 18 javaslat az anyagmegtakarításra vonatkozott. Az újítások gazdasági eredménye 9,7 millió forint. Kifizetett újítási díj 466 600 forint. A kifizetett újítási díj 57%-a „R” alapot, 43%-a pedig a béralapot terhelte. Az 1980. évi termelési feladataink sikeres teljesítése érdekében fokozni kell az újítási mozgalom tevékenységét. A fejlesztési lehetőségek beszűkülése, az energia- gazdasági helyzet megköveteli, hogy az újítómozgalom fejlődjön és ezáltal a műszaki színvonal további növekedése biztosított legyen. Határozat született az újítók negyedévenkénti összehívására, tanácskozására. Itt kell foglalkozni az újítások kivitelezésének rangsorolásával, fel kell hívni az újítók figyelmét a szakirodalmakban rejlő lehetőségekre: pl. az Országos Találmányi Hivatal kiadványa, szabadalmi témafigyelő szolgálat, TABAK Zeitungban megjelenő kimondottan dohányiparban megvalósult újítások, szabadalmak jegyzéke. A rendszeresen újító 85 fő közül eddig hat újító kapta meg a Kiváló Újító kitüntetés arany fokozatát, 4 újító az ezüst fokozatot, 8 újító pedig a bronz fokozatot Ez évben 11 újítót terjesztettek fel Kiváló Újító kitüntetés adományozására. Jelentést hallgatott meg a pártvezetőség a vállalati KISZ-bizottság 1979/80. évi mozgalmi munkájáról. A KISZ- szervezet munkáját az akcióprogram alapján hajtotta végre, melyet az MSZMP XI. kongresszusának irányelvei és a KISZ IX. kongresszusának határozatai alapján állítottak össze. A KISZ-tagok elsőrendű feladata volt, hogy legjobb tudásúk, képességeik szerint dolgozzanak, vegyenek részt a közéleti munkában. Képezzék magúkat szakmailag, politikailag, növeljék általános műveltségüket. A mozgalmi évben 82 fő vett részt politikai oktatáson. Problémát jelentett az, hogy a látogatottság nem kielégítő. A jövőben több gondot kell fordítani a politikai képzési formák színvonalának és látogatottságának emelésére. Az Ifjú Gárda szakasz jó munkáját bizonyítja többek között az If jú Gárda vetélkedő megnyerése is. Kiemelt feladatnak tekintették a termelést segítő tevékenységet, a munka hatékonyságának és minőségének javítását. Négy alkalommal volt kommunista műszak, melyen 485 fővel vettek részt. A végzett munka bére meghaladta az 50 000 forintot. A KISZ-tagok közül 185 fő a szocialista brigádnak, 4 ifjúsági brigád működik. Az alkotó Ifjúsági pályázatra 18 pályamunka érkezett, ebből 12 szakmai, 6 szabadidős pályamű volt. A művelődési, kulturális tevékenységet illetően az volt a cél, hogy a kulturális élet pezsgőbbé, az Ifjúsági Klubot népszerűbbé tegyék. Ezt csak részben sikerült megvalósítani, mert még mindig sokan közömbösen figyelik a klub programját, ennek okát még nem sikerült felderíteni. A klubvezetőség igyekezett olyan programot összeállítani, amelyek között bárki találhat neki megfelelőt. Az „Edzett Ifjúságért” mozgalom terén a feladat az volt, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a fiatalok a tömegsportban. A kondicionálóterem is sok fiatalt vonzott, és segítséget adott a szerek helyes használatának bemutatásával. Az üzemi labdarúgó-bajnokság pálya hiánya miatt elmaradt, de rendeztek üzemi sakk, asztali-tenisz, lövész és tekeversenyt. Az ÉDOSZ Spartakiádon, a Kicsik—Nagyok sportnapon, a DOVÁT Ifjúsági napokon, a szakmaközi úszóba jnokságon, az ÉDOSZ Olimpián összesen 11 első, 8 második és 11 harmadik helyezést értek el. Ez az eredmény azonban egy szűk réteg mintegy 20—25 fő rendszeres és kb. 30 fő alkalomszerű részvételének köszönhető. A pártvezetőség úgy értékelte, hogy a KlSZ-szerve- zet jól végezte munkáját. A jövőben arra is figyelni kell, hogy pl. a végzett szakmunkástanulók hogyan illeszkednek be a vállalat kollektívájába, ehhez természetesen a munkahelyi vezetőknek is segítséget kell adni. — nagy — A járások, városok vezető főorvosai egyre több határozatot kénytelenek hozni a kötelező alkoholelvonó-keze- lésre. Sajnos, az alkoholisták száma egyre növekszik. Miben van az alkohol „varázsa” ? Tulajdonképpen a közvetlen. az acut hatásban. Az alkoholtól csökken a fájdalom, a félelem, megszűnnek a szorongások, jókedvű hangulat lép fel, megszűnnek a gátlások. Amikor a közvetlen hatás elmúlik, az alkohol egy része az izzadsággal, kilégzéssel elpárolog, más részét a máj semlegesíti. Ez az oka annak, hogy az alkoholisták mája betegszik meg igen gyakran. A részegséget, ha egyszer fordul elő, másnapra ki lehet aludni, de az ismételt ivások után idegrendszeri károsodások következnek be, mely nem ritkán, enyhébb esetben is életre szóló következménnyel járhat. Az alkoholista egész lelkivilága megváltozik. Ezzel kapcsolatban számos kérdés merül fel: Betegség-e az alkoholizmus? Igen, betegség. — Akkor miért büntetik, ha valaki ittasan vezet? Mert nemcsak saját, hanem mások testi épségét is veszélyezteti. — Ml értelme van az elvonókezelésnek ? Sokan meggyógyulnak. — De sokan vissza is esnek. Miért? Egy idő után azonban kezdődnek a panaszok. Gyomorhurut, étvágytalanság, leso- ványodás. A máj, amely a méregtelenítést végzi, kifárad, megduzzad, fontos sejtjei pedig sorvadásnak indulnak. Hasonló sors vár a vesére, megbetegednek az erek, Hz alkoholizmusról — Miért szüretelünk? Miért iszunlk bánatra, örömre. Miért kap prémiumot a vendéglős, ha itat? És miért nem kap az orvos, ha leszoktat róla? Miért? Miért? Minden évben megírják a lapok, hogy milyen bortermés volt. Ilyen körülmények között bizony nehéz eredményesen küzdeni az alkoholizmus ellen. Talán nem közömbös, ha néhány szóval megemlítem az alkohol hatását a szervezetre. Kis mennyiségben nem okoz kárt. Egy-egy pohár bor elfogyasztása étkezés után semmi káros következménynyel nem jár. A rendszeres ivó azonban megbetegszik. A gyomor, a bélrendszer, a máj, az idegek kezdetben kivédik az alkohol pusztító hatását. és a szív. Remegéssel járó ideggyulladás fejlődik ki, ezt bénulás követi, végül elme- betegség következik be. A felszívódott alkohol a központi idegerendszer sejtjeiben is felhalmozódik. Az elfogyasztás után az el nem bontott alkolhol 10—20 perc múlva az agysejtekből kimutatható. Az idegrendszer szövetei nem képesek védeni az alkohol támadását. A sejtek életképessége csökken, a tartós italozás után végleges, maradandó torzulások keletkeznek bennük. Ha még figyelembe vesz- szük az alkoholista romlott erkölcsi világát, felborult családi életét, csökkent munka- képességét, megértjük, hogy az alkoholista életmódjával megrövidíti a saját, de mások életét is. Különösen veszélyes a fejlődésben levő gyermekek idegrendszerére. Azok a szülők, akik rendszeresen adnak alkoholt gyermeküknek, súlyos bűnt követnek el. A gyermek értelmi fejlődése elakad, érdeklődése tompul, tanulásában hanyatlani kezd. Hajlamosít a bűnözésre. A fiatalkorú bűnözők jelentős része fogyasztott rendszeresen alkoholt. Nem igaz az, hogy az alkohol, úgy a vörös bor „vért csinál”, megerősít. Még a sör habját se engedjük a gyermeknek szürcsölni. Az alkoholizmus elleni küzdelem nemcsak a szülőknek, hanem minden állampolgárnak fontos feladata. Ezért kérjük, hogy segítsenek — nekünk — egészség- ügyi dolgozóknak — felkutatni a beteg embereket, hogy idejében közbe tudjunk lépni, segíthessünk nekik meggyógyulni és gyógyulás után visszailleszkedni az egészséges emberek közé. Ha egy nappal korábban történik ez a dolog Verhóczki András szertári raktári dolgozóval, áprilisi tréfának vélhette volna. Mint azonban az alábbiakból majd kiderül, szó sem volt tréfáról. Mi is történt tulajdonképpen? Azon a szerdai napon, április 2-án, Verhóczki András a második emeleti férfi öltöző 596-os szekrényébe rakta az utcai ruháit, cipőjét, s — mint előtte már több hónapja mindig — a szekrény felső polcára tette a kvarcóráját és az aranygyűrűjét is. A szekrényt lakattal lezárta, s abban a hitben ment el dolgozni, hogy a lakat megfelelő védelmet biztosít értéktárgyainak. Ezúttal azonban tévedett. Amikor délután kinyitotta a látszólag érintetlen szekrényét, rögtön szemébe ötlött, hogy a farmerzakója hiányzik, s jobban szemügyre véve a szekrény belsejét az is kiderült, hogy a kvarcórának és a gyűrűnek is nyoma veszett. A károsult azonnal jelentette a történteket a rendészeti vezetőnek, az elveszett tárgyak azonban nem kerültek elő. Nem maradt más lehetőség, mint a rendőrség segítségül hívása. Erre annál is inkább szükség volt. mert az ellopott tárgyak 5000,— Ft körüli értéket képviseltek, vagyis lényegesen meghaladták a szabálysértési értékhatárt. A rendőrségi nyomozástól gyors eredményt semmi esetre sem lehetett várni, hiszen szinte semmi támpont nem volt, amelyen el lehetett volna indulni. Viszont azok között, akik az esetről tudtak, megindult az ilyenkor elkerüleheitetlen találgatás. Ezek a találgatások mindig alkalmasak a bizalmatlan légkör kialakítására, s a sokszor ki sem mondott —, de éreztetett — gyanúsítga- tás olyan embereknek oikoz- hat sérelmet, akik arra egyáltalán nem szolgáltak rá. Szerencsére ebben a konkrét ügyben viszonylag rövid idő alatt megszűnt a bizonyrás azt állította, amikor vagyontárgyai elveszését bejelentette, hogy nem tud azokról a korlátozásokról, amelyek a vállalathoz behozható értéktárgyakra érvényben vannak. Nos, bár a kollektív szerződés minden dolgozó számára hozzáférhető, s Öltözői lopás- tanulságokkal talanság. Az elkövetés után kb. három héttel a károsult csomagot kapott, melyben ellopott tárgyait találta meg, majd április 28-án már a tettes személye ismert volt. Úgy vélem, szükségtelen e cikkben azt feszegetni, hogy milyen okai voltak az elkövetőnek, Tiszai Józsefné szertári raktári dolgozónak a szóbanforgó tárgyak eltulajdonítására. A lopás megtörtént, ez a lényeg. Innen kezdve az események felgyorsultak. A rendőrség lezárta az ügyet, s vádemelési javaslattal adta át az ügyészségnek, az ügyészség vádat emelt, a bíróság pedig kiszabta a megfelelő büntetést, lopás vétsége miatt — az eset összes körülményeit mérlegelve — 3000,— Ft pénzbüntetés formájában. Természetesen a károsult is visszakapta jogos tulajdonát, az elkövető pedig — beismerő vallomásával egyidejűleg — távozott a vállalattól. A cikk itt tulajdonképpen véget is érhetne, szükségesnek tartom azonban, hogy az eset kapcsán rámutassak néhány megszívlelendő dologra. Az egyik tanulság az elveszett tárgyak vonatkozásában vetődik fel. Verhóczki Andegyébként a vállalat anyagi felelősségéről már e lap hasábjain is jelent meg tájékoztató, úgy látszik, nem szükségtelen újra felhívni a figyelmet bizonyos dolgokra. Ezek a következők: A munkaügyi jogszabályok szerint a munkáltató a dolgozó dolgaiban keletkezett károkért — ha azok munka- viszony keretében keletkeztek — vétkességére tekintet nélkül felel, ha öltözőjében, megőrzőjében vagy az ilyen célra kijelölt más helyen elhelyezett dolgokban keletkeztek; továbbá, ha a károsodás olyan ruházati vagy fel- szerelési tárgyat ér, amit a dolgozó munka közben is rendszerint magánál tart; végül, ha a károsodás olyan balesettel kapcsolatos, amiért a munkáltató felelős. A munkahelyre bevitt egyéb vagyontárgyakért a vállalat csak vétkessége esetén felel. Fontos szabály, hogy a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben történő elhelyezését, illetve korlátozhatja vagy meg is tilthatja bizonyos dolgok bevitelét. Az e tilalom ellenére bevitt dolgok károsodásáért a vállalat nem felelős. A mi kollektív szerződésünk is tartalmaz ilyen tilalmat. Nevezetesen: „a dolgozók a munkába járáshoz szükséges ruházati és személyi felszerelési tárgyakon kívül egyéb dolgot, (pl. különösen nagy értékkel rendelkező személyi felszerelési tárgyat, ékszert, szerszámot, zseb- és táskarádiót stb.) a vállalat területére nem hozhatnak be.” A jelenlegi esetre vetítve ez azt jelenti, hogy ha az ügy kevésbé szerencsésen végződik, és a tettes ismeretlen marad, akkor a károsult a közel 3000,— Ft értékű gyűrűjéért nem kapott volna kártérítést sem. Az ügy másik tanulsága nem függ össze a paragrafusokkal: a környezet közömbösségéről — ha úgy tetszik: felelősségéről — van szó. Sok szó esik mostanában a vagyonvédelem társadalmasításáról, de úgy tűnik, a gyakorlatban még akad tennivaló. Tiszainé a férfi öltözőben követte el cselekményét, olyan helyen, ahol sémi keresnivalója nem volt. Mégsem tűnt fel senkinek, vagy ha látta is valaki, figyelmen kívül hagyta a dolgot, „nem az én szekrényem, mi közöm hozzá” jelszóval. A férfi öltözőőri munkakört — létszámtakarékossági okból — megszüntettük. Célszerű lenne a fentiekben leírt gondolkodásmódot is — saját érdekünkben — megváltoztatni. Dr. Jakab Gábor Nagykarbantartás A cigaretta-elkészítés június 21-i leállásával kezdetét vette a cigaretta ágazat kéthetes nyári nagykarbantartása. A fogyasztói igények kielégítése érdekében a cigarettagyártás és csomagolás még egy héttel tovább dolgozott és június 28-án kezdték meg a (nagyjavításokat amely június 6-ig tart. A munkákkal — lapzártakor — tervszerint haladtak. Az előkészítési üzemrészben vácuumcsere és az ehhez szükséges csövezés volt a legjelentősebb feladat. Bár itt is sok egyéb javítást, festést-mázolást is elvégeztek a két hét folyamán. A gyártás és csomagolás szakemberei sem panaszkodhattak munkahiányra, az egyhetes leállás alatt, a sok javítás mellett gépáttelepítési munkákat is végeztek. C-,.' DOHÁNYGYÁR 5
