Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
Szakma kiváló tanulója verseny Az ország szakmunkás- képző intézeteiben már több éves hagyománya vain a Szakma kiváló tanulója versenynek. Az országos döntőn helyezést elért tanulók szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A dohányfeldolgozó szakin unkás tan utóinknak ni ncs ilyen, lehetőségük, hiszen csak Debrecenben és Egerben van képzés ebben a szakmában, így országos versenyt kiírni nem lehetett. De egvidőben a többi szakmák versenyével mi is , rendeztünk egy „házi versenyt”, melynek célja az volt, hogy a szakmunkásvizsgára alaposabban felkészüljenek tanulóink. Ez volt a szakmunkásvizsga főpróbája. A verseny 4 órás szakágazati technológiai írásbeli, gyakorlati és szóbeli feladatból áll. Szóbeli vizsgát technológiából, géptanból és történelemiből tettek. A versenyre a tanulók lelkiismeretesen felkészültek. Maximálisan 60 pontot lehetett szerezni: 10 pontot az írásbelire, 40 pontot a gyakorlati munkára és 10 pontot a három elméleti tárgyra. Az osztály átlaga 48,9 pont, ami 78,1%-os teljesítményt jelent. Ez az eredmény biztató ahhoz, hogy a szakmunkásvizsgán nagyobb probléma már nem lehet. A verseny során az is kiderült, 'hogy hol vannak még bizonytalanságok és ezt a hátralevő majd két hónap alatt még korrigálni lehet. A verseny helyezettjei: I. Vajda Erzsébet 58,1 pont 96,8% teljesítmény II. Juhász Erzsébet 55,7 pont 92,8% teljesítmény III. Vajda Erika 53,0 pont 88,3% teljesítmény A forgóeszköz-készletgazdálkodásról A forgóeszköz- és pénz- gazdálkodás olyan szoros összefüggésben van egymással, hoigy egyikről sem lehet anélkül 'beszélni, hogy a másikkal való kapcsolatáról ne esne szó. A f argó es zk ö z-k észl et ek nagysága meghatározza a vállalat mindennapos fizetőképességét, a pénzforgalom lebonyolításához szükséges pénz mennyiségét, a hitelek összegét és igénybevétel-tartamát, a hitelkamat költségtarhét. A forgóeszköz összefoglaló fogalom, amely a vállalat anyag, fogyóeszközök, szerszámok, munkaruha, belföldi és import dohány késztermék befejezetlen és félkésztermék készleteket, a vevők tartozását, import beruházásokra kifizetett előlegeket, • pénzkészleteket, munkavállalóink tartozásait tartalmazza. A forgóeszközök finanszírozásához — mindennapos fizetőképességünk biztosításához — részben saját forrásaink állnak rendelkezésünkre, részben idegen forrásokkal kell azt kiegészítenünk. Salját forrásaink: a forgóalap, az adózott nyereség, a szállítók felé fennálló tartozásaink, tartós passzívák és egyéb források. IDEGEN FORRÁS a hitel. A hitelekről csak annyit, hogy a vállalat rövid lejáratú — 12 hónapnál nem hosszabb időtartamú — hitelt vehet igénybe. A hitelkamat terhe attól függ, hogy mennyi 'hitelt és milyen hosszú ideig veszünk igénybe. Csak egyetlen példán szeretném érzékeltetni a költség vonzatúi. Ha 10 millió hitelt egy évre kell igénybe vennünk, annak kamatköltsége 1,3 millió forint (13%- os hitelkamat); ha csak két hónapra, akkor a kamatláb 9%. A forgóeszközikészlet növekedése kedvezőtlenül hat a fizetőképességünkre, illetve az csak úgy tartható egyensúlyban, ha növeljük idegen forrásaink összegét, növekszik a kamatköltségünk. Költségkímélés miatt érdeke a vállalatnak, hogy forgóeszközeink állománya miniéi alacsonyabb értékű legyen. Ezen túl, követelmény a vállalattal szemben a forgó- eszközkészletek forgási sebességének javítása is. Ez pedig, ha az árbevételünk nem növekszik, akkor készletcsökkenés nélkül nem érhető el. De várni a forgóeszköz-készletgazdálkodással szemben olyan követelmény is, hogy a tartósan tartott készletekkel el kell számolni a vállalatnak. A tröszt szervezetekben működő vállalatok összes állományával a Dohányipari Vállalatok Trösztje számol el a bankkal. A NÖVEKEDÉS MÉRTÉKÉVEL azonos összegű fejlesztési alapból kell feltölteni a dohányipar forgóalapját. Azt hiszem, egyértelmű, hogy fejlesztési pénzeszközökből kell elvonni a forgó- alap-feltöltéshez szükséges pénzt, amelyből anélkül is szűkösen állunk. Ezért minden vállalatnak a Trösztön belül arra kell törekednie, hogy tartós forgóeszközkészletei úgy alakuljanak, hogy fejlesztési alap ilyen célú felhasználására minél minimálisabb mértékben kerüljön sor. A tartós forgóeszközök, illetve források elszámoltatása 1980. január 1-től lényegesen megváltozott. Az ezt megelőző években egy időpontban — augusztus 31-én — meglevő forgóesz- köz-állománnyad kellett elszámolnia a trösztnek, így a vállalatnak is ebben az időpontban tartható forgóeszköz-állományára kellett fokozottan figyelnie. Amennyiben tröszti szinten a forgóeszközök volumene növekedett, vagy a saját források csökkentek, fejlesztési alapból kellett a forgóalapot növelnie. Az új mérési rendszerben most már nem az összes forgóeszköz-állomány, hanem csak a készletek kerülnek elszámoltatásra. De most már nem egy időpontban meglevő, hanem 3 év átlaga. A hasonlítás alapja a tárgyévet megelőző év (1980. évben: 1977. 1978. 1979) negyedévenkénti készleteinek kronologikus átlagának a számtani átlaga a bázis. Ehhez hasonlítja a bank a tárgyidőszak 3 éves átlagát (1980-ban: 1978, 1979 és 1980). A bázis és a tárgyidőszak növekményét kell fejlesztési alapból forgóalapba helyezni. FELADATUNK AZ ELKÖVETKEZŐ időben: forgó- eszközkészletünk negyed- évenkénti átlaga — a tröszti készlettervek alapján a vállalat részére meghatározott hároméves átlagot — 165 millió forintot ne haladja mieg. Eminek elérésére csak akikor lesz lehetőségünk, ha az 1980. évi átlagos készletértékünk 160 millió forint érték fölé nem emelkedik. A szállítási határidőket fokozottan figyelni kell. 1980. év I. negyedévi tény- száma kedvezően alakult. A tényleges tervezett érték alacsonyabb volt a tervezettnél. Kovács Gyuláné pénzügyi osztályvezető Vöröskereszt mindenütt, mindenkiért“ Vilá'gmozgalmunk ez évi jelszava alatt tartotta taggyűlést s egyben a véradó- anikétot vállalatunk Vöröskereszt Szervezete. A gyűlést az óvodások kedves kis műsorral nyitották meg. A megnyitó után dr. Takács József üzemorvos, a Vörös- kereszt Szervezetünk elnöke tartotta világnapi megemlékezését. A ma már hagyománnyá váló megemlékezésekhez kapcsolódó jelszavak — mondta — lendületet adták egy-egy aktuális problémát megoldó tevékenységnek és hozzájárultak a világmozgalom fejlődéséhez. A Vöröskereszt a nemzetközi mozgalom alapelveinek megfelelően iparkodik eljárni, amikor nem tesz különbséget nemzetiségi, faji, vallási, osztály, vagy politikai hova tartozás t ekimtet ébe n. Arra törekszik hogy enyhítse az emberek szenvedését. A Vöröskereszt mindenütt mindenkiért tud tenni valamit és ez a feladata a mozgalom minden tagjának. A megentlókezés után tájékoztatást adott az 1980. április 1-től fennálló új üzemi táppénzes állományról, amelyet a résztvevők nagy érdeklődéssel hallgattak. A véradóamkét filmvetítéssel kezdődött. A film címe: „Ütközet a vérben”. Vendégünk dr. Molnár Miklós, a megyei vértrainszfú- ziós állomás igazgató főorvosa' a véradás jelentőségéről, a vérből előállított készítményekről tartott előadást. Előadásában kiemelte azt a tényt, hogy bizonyos betegségekben nélkülözhetetlen a friss vér adása, de egyes vérkészítményeket is csak friss vérből lehet előállítani. Ma már minden vérátömlesztés és minden sejtes készítmény adásának alapelve az adó és kapó A, B, 0 és Rh vércsoport rend- szerbeni azonossága. A lakosság vércsoportmagoszlá- sán belül vannak úgynevezett ritka vércsoportú egyének: A B Rh pozitív 6%-ban AB Rh negatív 1%-ban B Rh negatív 2%-ban A Rh negatív 6%-ban 0 Rh negatív 6%-ban Sürgős esetekben csak körülményesen és nehezen biztosítható a beteg számára a „ritka vércsoportú” vér. Az emberek egészségének visz- szaadásában, nemegyszer életük megmentésében nélkülözhetetlen szerepe van a véradásnak. Az előadás befejeztével a résztvevők mind a két témához hozzászóltak, kérdeztek, vitatkoztak. Majd megtekintették az ankét alkjaiméból készített kiállítást. Naigy tetszést és részvétet keltett az a bájos síró gyerekportré, amely fölött ezt olvashatták: „Adj vért, életet adsz!” Kiss Mihályné VK-titkár üzemi orvosi rendelés Hétfőn: Délelőtt 9—11 óráig Délután: 13—15 óráig Kedden: Délelőtt: 10—12 óráig Szerdán: Délelőtt: 10—11 óráig Délután: 13—15 óráig Csütörtökön: Délelőtt: 10—12 őrá i g Pénteken: Délelőtt: 9—11 óráig Miniden második nem szabad szombaton: Délelőtt:' 9—11 óráig Felül vizsgálat: Szerdán: 8.15—10 óráig Felülvizsgáló főorvos: Dr. Kozma József kórházi igazgató-főorvos helyettes A műszakban dolgozókat soron kívül ellátjuk! Vetélkedő a VILÁTI-ban Május 23-án nagyszabású propagandista vetélkedőt rendezett a VILATI KISZ- szervezete. Vállalatunkat hárman képviselték. Már a fogadtatás igen barátságos volt. Sejteni tehetett, hogy igen színvonalasan van megszervezve. Tizenhárom csapat indult —, mely a város különféle üzemeinek tagjaiból állt. A zsűri öttagú volt és nem kisebb személyekből állt, mint a városi pártMUNKAVÉDELEM Mit kell tudni az új rendeletről ? H. Ellentétben a korábbi jogszabályokkal, amelyek az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését nem személyekre szólóan, hanem a munkáltató, gazdálkodó szervezetre határozta meg, az új fogalmazás az egyszemélyi felelősség növelését hangsúlyozza. Ezek közül különösen figyelmet érdemel néhány olyan új kötelezettség, amely eddig nem terhelte a gazdálkodó szervezetet, illetőleg annak vezetőjét, ilyenek például: 1. A létesítmény, termelő- eszköz használatba vételének, üzembe helyezésének, újraindításának, új technológiai eljárás bevezetésének munkavédelmi szempontból történő engedélyezése korábban a munkavédelmi felügyelőt illette meg, jelenleg már a gazdasági vezetőt. A gazdálkodó szervezet vezetőjének biztosítani kell az illetékes munkavédelmi felügyelő ellenőrzési jogát azzal, hogy őt a használatba vétel, üzembe helyezés időpontjáról értesíteni kell. 2. Üj munkáltatói kötelezettség — mos)t már nemcsak erkölcsi., hanem jogi is, — a 'munkavédelmi tevékenység társadalmasításának elősegítése, a munkahelyi aktívák működéséhez szükséges tárgyi, szervezési, személyi feltételek biztosítása. 3. A gazdasági vezetőknek a jövőben arról is gondoskodni keik hogy a vállalat álltai gyártott és belföldön is forgalomba kerülő termékek munkavédelmi minősége kifogástalan legyen, azaz minőségiét szavatolja, illetőleg tanúsítsa, karbantartások befejezésekor a munka megfelelő minőségét- írásban kell tanúsítania4. A rnuníkavédelernmel kapcsolatban a gazdálkodó szervezet vezetőjének gondoskodnia kell 'az anyagi, erkölcsi ösztönzésről, ami azt jeleníti. hogy a prémiumfeladatok megállapításánál, különböző címek, 'illetőleg kitüntetések odaítélésénél is figyelembe kell venni a személyek, csoportok, üzemrészek munkavédelmi tevékenységét. 5. Figyelemre méltó, hogy a gazdaságii vezető a mun-ka- védelemmlel kapcsolatos kötelezettségeit nem ruházhatja át a munkavédelmi szervezetre. Mindig egy fokkal magasabb beosztású vezető felel az üzembe helyezésért, mint aki aiz adott gépeit, technológiát stb. üzemelteti. Erre egy példa: A cigarettagyártás területére (telepített új gép üzembe helyezéséért, a technológiai biztonságért az osztályvezető a felelős. Szakszervezeti tevékenység Annak eredményeként, hogy megszűnt a szakszervezet üzembe helyezési engedélyt megadó funkciója, a jövőben a munkavédelmi felügyelőnek több ideje marad az elő- és utóellenőrzésre. Éppen ezért a felügyelő az új üzem, gép. stb. indításánál nem köteles megjelenni, s ha azon részt is vesz, írásban nem nyilatkozhat! S hogy nem csökkent a munkavédelmi felügyelő szerepe, fontossága, arra az alábbi tények adnak választ: A felügyelők ezentúl nem „intézkedést” hoznak, „felhívást”, vagy „kiírást” intéznek a vállalathoz, vezetőkhöz, hanem határozatot hoznak. Ez nem formai, hanem tartalmi változás, mert a gazdasági vezetők számiára szigorúbb kötelezettségéit jietamt. Megemlítem, hogy a múltban :a főfelügyelő 3000. a felügyelő 2000 forint bírságot szabhatott kli, az idei esztendőtől kezdve már a felügyelő is 5000 forintra büntethet, s ezt megismételheti, míg az általa határozatba vett munkavédelmi veszélyt meg nem szüntetik. A dolgozók jogai, kötelezettségei A minisztertanácsi rendedet önálló fejezetben foglalja össze a dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos jogait és kütelességiaiit. A rájuk vonatkozó előírások is bővülitek a korábbiakhoz képest, elsősorban azzal, hogy nemcsak kötelességeiket, hanem a jogaikat is meghatározzák. Eddig csak veszélyhelyzetben tagadhatta meg a munkát a dolgozó, már jogosult megkövetelni, hogy a szabályok 'megtartása medüettt termelhessen és a munka végzéséhez munka- védelmi szempontból szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket, az előírt védőételt és -italt, valamint tisztálkodószereket rendelkezésére bocsássákA jogok meiltetit azonban szigorúbbá tették a köteile- zieitltségekelt is. Ezzel összefüggésben kiemelem a következőket: 16 § (3) c. ,,A dolgozó köteles munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és így munkát végezni.” Ez a különféle munkakörökben mást és másít jelenít, de minden esetben alkohölmen- tességet, pihenést ír elő, s olyan tárgyak viselésének mellőzését is jelenti, amely az adotít helyen veszélyeket idézhet elő. A dolgozó köteles továbbá a rendelkezésére bocsátott gépet, berendezésit, egyéb eszközt és anyagot munkakazdéis edőftlt a számára előírtak szerint megvizsgálni, használni és a meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni, az előírt védőeszközöket használni. A munkavédelemben a hangsúly a biztonságos munkavégzésein, a megelőzésen van. Hatékony termelés, biztonságos munkavégzés, e két fogalomnak együtt és egy- iidőben kéül érvényesülnie. A minisztertanácsi rendelet meghatározza, hogy a munkahelyi vezetőknek miit) kell tenniük, a dolgozóknak, hogy mit jogosultak megkövetelni. Ehhez megvan a jogialapunk, a gyakorlatban mindany- nyiumk feladata, hogy mindent megltiegyünk az egészséges és biztonságos munka- feltételek megteremtése érdekében. — Várkonyi József — bizottság, a városi KISZ-bi- zottság munkatársai, a VILATI igazgatója és ifjúsági szervezetének vezetői. Az értékelést szellemesen, a korcsolyabajnokságra emlékeztető pontozótáblákkal oldották meg, melyen 0—5 pontig választhattak. Rendkívül szemléletessé vált a zsűri szubjektív vélemény- különbsége és ez külön fokozta az izgalmat. Talán mondanom sem kell, hogy a színvonalnak megfelelő korrekt kérdéseket kaptunk borítékokban, melyre nem mindig sikerült hasonló választ adnunk. A témák a politikai vitakör és az aktivisták köre múlt évi anyagát dolgozták fel. Sokat kellett tudni az olimpiáról, a Szovjetunióról, de voltak irodalmi kereszt- rejtvények és fejtörők is. A vetélkedő vége fellé már meglepően gyorsan reagáltunk a szellemi totókra és villámkérdésekre. A hátrányunkat azonban már behozni nem tudtuk. 98 ponttal az 5. helyen végeztünk a szoros élmezőnyben (hiszen a második helyezett mindössze 108 pontot ért el). Első a VILATI csapata lett. Tavaly több szerencsével mi nyertük ezt a városi döntőt. Mlentségül talán annyit, hogy egy „beugró” versenyzővel keltett indulnunk más elfoglaltság miatt, és ketten éjszakai műszakban dolgoztak, ami a reakcióidőt nagyon megnöveli. Sajnos, ennek a vetélkedőnek legfontosabb alapfeltétele volt a gyorsaság. Azért jutalmul álljon itt hármójuk neve: Jakab Anna, Halász László, Teleki Sándor. Mindhárom a Nógrádi Sándor KlSZ-alapszer- vezetből (?!) T. S. DOHÁNYGYÁR
