Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-05-01 / 5. szám

Á minőségért Választások küszöbén ••• Már túl van félidején a június 8.i válasz- ; fásokat előkészítő jelölőgyűlések sorozata. Képviselőket és tanácstagokat választ az or- ; szag a nyarat köszöntő hónapban. Az ál- i lampolgárok alapvető joguknak tesznek ele­get, hogy szavazataikkal eldöntik, kik le­gyenek képviselőik a tanácsokban és az or­szággyűlésen. A választási gyűlések hasznos fórumok­nak bizonyultak. Mindenütt eszmecsere bontakozott ki hazánk mai helyzetéről és jövőjéről, az állampolgárok örömeiről és gondjairól. Az a cél, hogy az MSZMP XII. kongresszusának határozatai szellemében a politikát megértő és elfogadó emberek sza­vazatukkal támogassák a népfront válasz­tási programját. Hallatlan nagy erő van a nemzeti egy­ségben és ez nemcsak az értékek létreho­zásában, hanem az emberi kapcsolatok ala­kulásában is jelentős szerepet játszik. A társadalom osztályainak és rétegeinek, a különböző generációknak, jobb ma az egy­máshoz fűződő kapcsolata, mint történel­münk során bármikor. Cél az, hogy növe­kedjék az emberek érdeklődése a haza és az egész nép sorsa iránt. Mint a Hazafias Népfront választási fel­hívásában olvasható: „Hazánk három és fél évtizede szabad. A magyar nép élni tudott a szabadsággal: ma már a fejlett szocialista társadalom megvalósítása a feladatunk. , Népünk egységben, közös akarattal mun- 1 kálkodik a külső és belső eredetű nehézsé­> gek leküzdésén, értékeink gyarapításán. Az > MSZMP.nek változatlanul világos, közért- j hető és a feladatok megoldására lelkesítő | nemzeti programja van. A XII. kongresszus évekre szóló politikai, gazdasági és kultu­rális tennivalókat adott mindnyájunknak. A Hazafias Népfront egyetért ezzel a programmal, magáénak vallja és alkotmá­nyos kötelezettségének tesz eleget, amikor megvalósítására is felszólít minden állam­polgárt. Mindez jól szolgálja népünk jele­nét és jövőjét, az emberi haladást és a világbéke ügyét. Társadalmunk alapja a munka. Népünk szorgalmas és tehetséges. Céljaink világosak és lelkesítőek. Rajtunk múlik, hogyan alakul a jövő. Jól és gondo­san végzett munkánk a legfontosabb felté­tele annak, hogy szándékainknak megfele­lően teljesítsük terveinket. Legyen a munka minden dolgozó ember éltető eleme, mai és holnapi boldogulásunk alapja, forrása. A nemzet egésze által vál­lalt feladatokat a munka és a lakóhelyi kö­zösségek, a családok és egyének összefogá­sának erejével megoldjuk. Népünk akarata, tudása, hazaszeretete továbbra is képes eredményeink növelésére. A legnagyobb megbecsülés a legjobban dolgozókat illesse meg. Tartsuk tiszteletben a közérdeket és a közösség hű szolgálatát. Célunk a művelt, önmaguk, családjuk, a haza és a világ dolgaiban felelősen gondol­kodó és cselekvő állampolgárok nemzeti összefogásának erősítése...” Nos, a jelöltek, akikre június 8-án az ál­lampolgárok leadják majd szavazataikat, a következő öt esztendőben mint tanácstagok és mint országgyűlési képviselők végzik majd felelősségteljes munkájukat: bizalom­ból! Mentusz Károly Tröszti DH-konferencia „A minőség alakulása az I. n. évben” — ez volt a té­ma a minőségi kör ülésén. A kiemelt termékek minőségmutatója 3,74. Az első negyedévben, s bázisokhoz viszonyítva ez kismértékű emelkedést mutat. Jelentő­sebb a javulás a különleges termékeknél, ahol a bázishoz, 3,37-hez viszonyítva 3,92 lett, a mutató értéke. A mutató­növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy 1980. január 1-től a Helikon ciga­rettánál is számolunk minő­ségmutatót, amely szinte mindig kiváló, de közreját­szik az is, hogy megváltozott a mutató képzési rendszere és a különleges minőségű ci­garettáknál ez kedvezően hat. Készárukizárásra az I. n. év folyamán nem került sor. A gyártásközi ellenőr­zés még mindig gondosabb munkát igényel. Ügyélni kell arra is, hogy ragasztási hi­bák miatt ne kelljen kizárni cigarettát. Figyelni kell a ci­garetták, s ezen belül főleg F. Symphónia égőképességét. A DH-akcióbizottsági ülésen is foglalkoztunk égőképesség­gel és határozatba foglaltuk, hogy a receptúrában szereplő dohányok izzóképességét rendszeresen vizsgáljuk. Min­dent megteszünk a minőség érdekében s beérkező hazai dohányanyagból 21 tételt 2694 bálát kifogásolt az el­lenőrzés, melynek magas nedvesség- és kocsánytartaL ma meghaladta a szabványt. A reklamációk minden eset­ben rendeződtek. Probléma volt a nikotinszegény dohá­nyok nikotintartalmával is. Ezért a laboratórium folya­matosan vizsgálja a beérkező nikotinszegény dohányok ni­kotintartalmát. Vizsgálatok folynak a filterek szűrőhaté­konyságát illetően is. Dr. Huszti Ferenc főmér­nök a beszámolójához ki­egészítéséül hozzátette: a re- ceptúra miatt előálló gondo­kon gyáron belül nem sokat tudunk javítani, hiszen a degusztációs értékeket szin­tén a dohányok minősége ha­tározza meg. A receptúra felülvizsgálá­sa mellett az egyenletes ki- töltöttség és a nagyméretű ko- csánytartalom csökkentése is feladat. A minőségi kör le­gyen a minőség őre, a terv­teljesítés mellett a minőséget is tudjuk folyamatosan bizto­sítani. Az anyagmegtakarítás már megfelelő szinten áll1, de ugyanakkor a minőségre is fokozottabban kell ügyel­nünk. Majd megkezdődött a hibák feltárása, javaslatok a jobb munka érdekében, sok hoz­zászólással mint is csináljuk, hogy minél jobb legyen és eredményesebb. Szabó András javasolta, a dohányelosztókat a MÉVI képviselőivel együtt kellene ellenőrizni, mivel a tárolás nem mindenütt megfelelő. Ez a cigaretták károsodását okozza. A tárolás sok helyen penészes, dohos, vagy száraz helyeken történik. Mirkovszki Józsefné is el­mondta észrevételét. Az elő­készítésen eddig szombat délután volt takarítás, de amióta hétfőn reggel végzik nem megfelelő a dohányellá­tás és a dohány minősége sem. Bojtor István megjegyezte, a takarítás a tmk kérésére történt, karbantartás miatt. Ceglédiné is alátámasztot­ta, hogy a késztermék ellen­őrzésben főleg hét elején je­lentkezik az a probléma, hogy a vágat nem egyenle­tes nedvességtartalmú és ezt közös erővel kell kiküszöbölni. Murányiné szerint a tá­maszponti ellenőrzésen mért nedvességeredmények alap­ján nagy az eltérés a csoma­golás előtt és után. Vass László műszerész sze­rint, a csomagológépeken ez valóban előfordulhat a meleg hatására. Majd Pelyhe Miklós szólt hozzá: az égés valóban függ a gyártás utáni tárolás kö­rülményeitől és ezt saját ta­pasztalataival támasztotta alá. A gépszemélyzetet jobban érdekeltté kellene tenni a jó minőségű cigaretta gyártá­sában. Hisz a minőségi prémium ezért van létrehoz­va! Igen, csakhogy az értéke­lés nem tükrözi a valóságos helyzetet. Mirkovszkiné tolmácsolta a gyártás problémáját, nincs hatása a minőségprémium­nak, mert a levett minta olyan kicsi, hogy nem tükrö­zi reálisan a minőséget. Még nagyon sok hozzászólás volt. Dr. Huszti elvtárs a hoz­zászólásokban felvetett hibákat javaslatokat ösz- szegezte és kérte, hogy meg kell vizsgálni a minőségprémium jelenlegi formáját és ha szükséges vál­toztatni kell rajta. Még egy­szer felkérte a tagságot, hogy a minőség javítása érdeké­ben munkaterületükön tegye­nek meg mindent! Ezért a jövőben még lelki- ismeretesebben dolgozzunk, jó minőséggel, ahol kell segí­tünk, hogy a féléves beszá­molókban még több és jobb eredményt tudjunk felmu­tatni. — Deákné — A tröszti DH_akcióbizott- ság április 15-re hívta össze a II. tröszti DH_konferenci- át, amelynek az volt a fel­adata, hogy kitűzze a DH- munkarendszer tröszti szintű bevezetésének céljait a fo­lyamat második „megvalósí­tási” szakaszára. A tröszt új épületének ta­nácstermében összegyűltek a vállalatok felső vezetői és DH_akcióbizottsági titkárai, valamint a tröszti vezetés ré­széről Bordács István vezér- igazgató, Vajdics Zoltán mű­szaki főosztályvezető, Tatár Sándor gazdasági igazgató, dr. Bóna Gyula szervezési osztályvezető és tröszti DH- titkár, Rácz Attilámé a tröszti szervezési osztály munkatársa és mások. Az Egri Dohánygyárat dr. Domán László igazgató, Ko­csis József a VDHAB-titká- ra, Keresztessy Ferenc szer­vezési osztályvezető és Sán­dor András, a dokumentációs szolgálat vezetője képviselte. Dr. Bóna Gyula ismertette a bevezetés első szakaszának eseményeit és eredményeit az egyes vállalatoknál. Rácz Attiláné a megvalósítási szakasz általános programjá­hoz fűzött megjegyzéseket. Az előadásokhoz Irimi Sán­dor, a Pécsi Dohánygyár igazgatója, dr. Domán László, Keresztessy Ferenc, Sándor András és Sárkány István, az Élelmiszegazdasági Kutatóin­tézet munkatársa szólt hozzá. A konferencia Bordács Ist­ván vezérigazgató zárszavá­val ért véget. A NOT-nái Radomban Az elmúlt év őszére ter­vezett utazásunkba az idő­járás szólt közbe, de lengyel barátaink a tavalyi meghí­vásukat ez évben megismétel­ték és megerősítették. A rövid telexmeghívás így szólt: „A delegációt nagy szeretettel vájuk 1980. már­cius 24-én a varsói repülő­téren. Szívélyes üdvözlettel W. Brozsyna a NOT-dlelnö- ke” (a NOT a MTESZ len­gyelországi testvér szervezete). Egerben és Budapestre menet ismét köd volt, de Ferihegyen a kicsit jobb lá­tási viszonyok lehetővé tet­ték, hogy a MALÉV TU— 154-es gépe másodpercnyi pontossággal emelkedjen ve­lünk a magasba. A vonaton mintegy 24 órás utazás e korszerű, kényelmes gépen 1 óra 20 percre zsugorodott. A csinos légikisasszonyok -— no és a kedves és elegáns „légi- fiúk” — rövid utazásunkat is igen kellemessé tették (egyébként minden propa­ganda nélkül jegyzem meg, hogy a légitársaságok közül szerintem a MALÉV sze­mélyzete a legbarátságosabb és legszívélyesebb). Varsóban hosszadalmas út­levélvizsgálat. A fiatal ha­tárőr minden utast alaposan szemrevételez, tudományos pontossággal vizsgálja át út­leveleinket, de végül is be­bocsátást nyertünk Lengyel, országba. Útitársaim. Nagy Lajos sü­tőipari és Talán Béla kon­zervipari szakosztályi titká­rok. A repülőtér várócsarnoká­ban nagy tömeg, delegáció­kat várnak, ezt a kezükben lévő táblák jelzik. Én re­ménykedem. hogy a minket várók valamelyikét ismerem. Fürkészem az arcokat, néze­getjük a delegációt várók névjegyzékét. Sajnos. A tö­meg fogy, és minket nem vár senki! Ez egy kicsit el­szomorít, de eszembe jut egy kedves anekdota. Mondom a többieknek. Jót nevetünk. A kiskatonát ejtőernyősnek akarják beszervezni. Az agi- tálás során ecsetelik azt a semmiséget, amit tennie kell és az érte járó nagy jutal­mat. „Szóval kiugrasz, szá­molsz háromig, és meghúzod a bowdent — mondja az őr­mester —. Aztán kinyílik az ernyő, leérsz a földre. Ott máris vár a dzsip, és kész! Ennyi az egész, és kapsz egy hét szabadságot”. A fiú ki­ugrott, számolt háromig. Az ernyő nem nyílt. „Na, most- már csak az hiányzik, hogy még a dzsip se várjon. Ak­kor aztán jól nézek ki!” A dzsip minket sem vár, szögezzük le a szomorú tényt, amikor a bejáratnál feltűnik egy ismerős arc. Szűcs Zoltán. a Radomi Dohánygyár gépészmérnöke. Sűrű elnézést kér, a csúcs- forgalom miatt, nehezen ver­gődtek ki Varsóból. Itt van Brozsyna is — mondja —, rögtön jön. A név dallamos­sága alapján úgy véltem Brozsyna nő lesz. Aztán jön egy szőke mosolygós lengyel férfi egy csodálatos virág­csokorral, amin nemzeti szí­nű szalagdíszítés. Ha ezt nem nekem hozzák én nagyon szo­morú leszek — gondolom, de a protokoll szabályai sze­rint továbbra is mosolygok. A meglepetés kellemes, a mosolygó, szőke lengyel Bro­zsyna. a virágcsokor pedig az enyém. És Brozsyna mo­solya nem protokoll, mindig mosolyog — mint később kide­rült — a Radomi Dohány­gyár igen népszerű szakszer­vezeti elnöke. A NOT Radomi Területi Szervezete nagyon szép, mo­dern székházában vártak már vendéglátóink. Cezary Zacharski az Élel­miszeripari Mérnökök és Technikusok Radomi Terü­leti Szervezetének elnöke tá­jékoztatott bennünket a NOT szervezeti felépítéséről és működéséről, a területükön működő élelmiszeripari szak­osztályok munkájáról, vala­mint Radom megye gazda­sági életéről és szerepéről a lengyel gazdaságban. Négynapos tanulmány- utunk jól szervezett prog­ramjából természetesen en­gem elsősorban a Radomi Dohánygyár érdekelt. A 2400 főt foglalkoztató kombinát — fermentáló és gyártó vál­lalat — éves terve 30 milli­árd (!) darab cigaretta gyár­tása, de mint az igazgató mondta, szeretnék éves ter­vüket 31 milliárdra teljesí­teni, az érdekeltségszabályo­zás szerint így érhetnének el olyan vállalati jövedelmet, amiből a béreket is tudnák emelni — ismerős gondok, de a számok lenyűgöznek. 31 milliárd darab cigaret­ta. s ezt lényegében 1400 ember állítja elő! (Csak összehasonlításul jegyzem meg, hogy összesen a négy magyar dohánygyár­ban 26 milliárdot terveztünk 1980-ra.) A géppark egyik fele na­gyon modern és nagy telje­sítményű 4000-es Molim Smark 9. típusú angol, a másik fele külsőre a Trium- phokhoz hasonló 30 éves ame­rikai gépek, de 1800-as for­dulatra lettek már átalakítva. A konveyor-pálya 2 eme­let között szállítja a napi 120—130 millió cigarettát. A csomagológépek egy része Niepmann típusú nagy telje­sítményű, automatikus garat­töltővel. Nem celofánoznak. A csomagológépekről kötegelő­gépekre megy — automati­kusan a tasak. Egy kötegelő­gép 3 csomagológéppel van szinkronban. A gép sok. A terület nem túl nagy. A hely- kihasználás nagyon jó. Ahol pl: nincs már hely a köte­gelőgépnél a ládázásra, ott egy kígyós csúszdán az egy szint­tel lentebbi helyet használ­ják ki, ott ládáznak. Nagy tömegtermelés éven­te 4—5 féle cigaretta csu­pán és igen magas termelé­kenység. Az átlagkereset 4400 zloty. Sok jó és érdekes olyan műszaki megoldást lát­tunk, ami nálunk főleg hely- kihasználás és ergonómiai szempontból érdemel figyel­met. A szakmai programban szerepelt még egy sütőipari és egy konzervipari tapaszta­latcsere. Minthogy a körzet zöldség- és gyümölcster­mesztéséről híres, a konzerv- gyártás igen jelentős helyet foglal el a megye iparában. A HORTEX egyik modern üzemével ismertettek meg vendéglátóink. A gyár keres­kedelmi igazgatója, párttit­kára és szakszervezeti elnö­ke fogadta delegációnkat. A 600 fős üzemben ottjártunk- kor a mélyhűtött gyümöl­csök — eper, málna, cse­resznye — egységcsomagolá­sa, kiszerelése folyt —5 C“-os munkatermekben. Mi bizony fáztunk, de az ott dolgozók már megszokták, de termé­szetesen jó munka- és védő- felszerelésekkel voltak ellát­va. Másrészt a hagyományos konzervgyártás keretében szintén a nyári és őszi sze­zonban tartósított, és nagy egységekben tárolt termékek kisebb egységű kiszerelését végzik addig is, míg meg nem jön a számunkra mást jelentő „uborkaszezon”. A NOT vezetősége foga­dást rendezett tiszteletünk­re. Igen ünnepélyes külsősé­gek, lengyel—magyar nemze­ti zászlók, az ülési sorrend protokoll szerint, de a be­szélgetések igen barátiak és formaságmentesek voltak. Lengyelül, magyarul, néme­tül, oroszul, és keverve a négy nyelvet, de megértettük egymást! A negyedik napon C. Za­charski búcsúztatta delegáci­ónkat Radomban és nekem ismét nagy örömöt szerzett egy szép színes és illatos fréziacsokor. Radomból Varsóba Halina Szűcs mérnöknő — Szűcs Zoltán felesége — kísért és kalauzolt igen kedvesen és lelkesen. Az ő jó szervezőkészségé­nek és kedvességének kö­szönhettük, hogy a rövid né­hány óra alatt némi képet kaptunk Varsó tudományos és kulturális központjairól és megtekinthettük a romjaiból teljesen és az eredetivel azonosan újjáépített óvárost, amelynek hangulatát a piac­téren készített felvétel érzé­keltetheti valamelyest. Lengyelországi tartózkodá­sunk mindvégig igen kelle­mes volt. Szakmailag mind­három területen hasznos is­mereteket szerezhettünk, amelyeket úgy a vállalati, mint az egyesületi munká­ban igyekszünk mielőbb hasznosítani. A METESZ és a MÉTE ve­zetőinek ezúton is köszönjük a lehetőséget, lengyel bará­tainknak pedig a kedves gondoskodást, alkalomad­tán igyekszünk mi is hason­lóan viszonozni! — Bárdosné dr. — 2 v­DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom