Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
I A minőség érdekében A Minőségi Kör 1980-as évi első ülésére szép számmal gyűltünk össze, ahol megbeszéltük a múlt évi munkánk eredményét és az 1980. évi céljainkat és feladatainkat. Dr. Huszti Ferenc a Minőségi Kör elnöke tájékoztatójában elmondta, hogy 1980-ban többet, jobbat és olcsóbban kell termelni. Első nagy feladatunk a Marlboro kísérletezés. Eddig a Marlboro cigaretta gyártásához. a dohány vágatot a Philip Morris cégtől kaptuk. Most kísérletezünk olyan vágat előállításával, amely kis részben hazai dohányt tartalmaz. Ha munkánk eredményes lesz. älkkor a vállaA cigarettagyártás dolgozói magukévá tették azt a szellemet, hogy szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a társosztályokkal. A csomagolással már régóta tart a barátság. Azonnal szólnak, ha valamelyik gépről hibás cigaretta kerül át a csomagolásra. Értesülünk arról is, ha nagyon laza, vagy nagyon kemény cigaretta zavarokat okoz az el- csomagolásnál. Ezeket viszonylag nehéz megállapítani a gyártógépeknél. Időközben szárad a cigaretta és különféle reakciók (kihullás, kémén yedés) később válnak egyértelművé. Mindenképpen jó az, ha figyelik az osztályok* dolgozói egymás termékeit és időben szólnak. A hibák kiküszöbölése így perceket vesz igénybe. A termelés zavartalanul folyhat tovább, kevesebb a selejt, jobb a minőség, kisebb a veszteség. Ezt a szoros kapcsolatot realizálta két gyártási műszerész, amikor két marék filterrel felment a filtergyártásra, nem kis meglepetést keltve az ott dolgozók latunk jelentős nyereséghez juthat. Továbbiakban törekednünk kell, hogy minél jobb dohányvágatot állítsunk elő. Ennek feltétele, hogy korszerűsítsük a cigarettaelőkészítést. Egyik ilyen intézkedés a rázócsatorna meghosz- szabbítása, ezáltal egyenletesebben rázódik a kocsány a vágógépbe. A cigaretta- gyártásnál legfontosabb feladat a selejtcsokkentés. (3“ () alatt legyen.) 1980. januárjában 0,5%-kal sikerült csökkenteni. Ha a vágat és filter minősége javul. úgy a seleijit százalékos értéke is várható, hogy csökkenni fog. Fokozni kell az együttműködést a TMK-val. Lehetővé kell tenni a rendMi is az a DH? körében. Az utóbbi időben ugyanis a papírfilter minősége sokat romlott. Megmutatkozott ez a termelésben is. Amíg acetát filterrel ment a Sy mphonia, nem volt ritka a tízmilliós műszakonkénti termelés. Ezzel szemben a papírfilteres Románcnál alig éri el a kilenc milliót. Baj van az átmérőjükkel (7,9 helyett 8,2 mm, pedig Solexszei mérik!) a hosszukkal, keménységükkel, a formájukkal. Ez utóbbi okozta a legtöbb gondot. A Max filterfelrakóknak megvan az a tulajdonságuk, hogy szeretik a kerek filtert és a kerek cigarettát. Ez rendkívül érzékeny pontjuk! Csak így hajlandók megsodorni, pontosan összeilleszteni. Ha szögletes a filter, vagy ovális és a ragasztásnál, a szalag élt nyom bele, abból jó cigaretta nem lesz! Folyamatos üzemelés pedig csak jó anyagokkal alakulhat ki. így hát felmentek és megnézték mi okozza a filterek szeres tmk munkát, ezt elősegítheti az egyféle cigaretta gyártása. Ez elsősorban szervezés és koordinálás kérdése. A szivargyártásnál is nagy összefogásra van szükség, a szivargyártási régi elavult, gépek, berendezések felújításához. Nagy gond az alkatrész-előállítás is. Keresni kell olyan gyártócéget, vagy kisiparost, akik vagy aki gyártana szivargyártási alkatrészeket. Nagy feladat hárul a cigarettagyártásra, gyártó illetve csomagoló gépeket vásárolunk, részben használtakat, részben újakat. A gépek ilyetén nem kívánatos formagazdagságát. Megállapították, hogy nem méregdrága importból beszerezhető alkatrészek hiánya, nem is egy — a tojás szögletesítéséhez hasonló — találmány, az elavult kerek filter új formatervezett változatának bevezetésére tett kísérletek, hanem egyszerű (viszonylag !) gépbeállítási probléma folytán születtek ezek a torzszülöttek. Nem kis bosz- szúságot okozva azoknak, akik minőségileg és esztétikailag egyaránt jó cigarettát szeretnének kihozni belőlük. Vittek fel jó filtert is. Olyat, amilyet szívesen vennének. Azok is azokon a gépeken készültek. Bizonyítva azt, hogy az öreg gépeken is lehet jó termékeket készíteni. Gondosabb, figyelmesebb munkával, önellenőrzéssel. Hiszen DH-ban dolgozunk! Reméljük szándékunkat megértik, és nem kákán csomó-keresésnek tekintették a dolgot, hanem a hibák kijavításában való segítő közreműködésnek. —T. S.— elhelyezésére felméréseket kell készíteni. 1980—81-re a bővítést be kell fejezni. Legnagyobb feladat a pontos munka, döntő, hogy a minőség ne csökkenjen. Növekszik a kapacitás, növekszik a termelés, növekednie kell a minőségnek is a piac szempontjából. Mindenféle minőségjavító hatásokra fel kell figyelni. Befejezésül Huszti elvtárs megköszönte a Minőségi Kör tagjainak elmúlt évi munkáját. A Minőségi Kör nagyta- pasztalatú aktív tagjától Szabó Andrástól, Bandi bácsitól búcsúztunk nyugdíjba vonulása alkalmából és egy könyvvel kedveskedtünk neki. Kértük, mielőtt elmegy, hasznos tapasztalatait adja át, hogy a Minőségi Kör továbbra is hasznosíthassa. Bandi bácsi javasolta a Minőségi Kör tagjainak: sajátítsák el a hibaféleségek ismeretét, a szabványban rögzített megengedett értéket és így hasznos munkát végezhetnek a MEO és nem utolsósorban a vállalat részére is. Jó kis eszmecsere alakult ki. Pelyhe Miklós helyeselte Szabó András javaslatát, a hiba,féleségek ismeretének elsajátításáról. Nyári József és Nagysoly- mosiné a fóliánál tapasztalt raktári problémát vetették fel. Ök is javasolták a MEO felé, hogy a hibás anyagokat jelezzék, azáltal nem keveredhet össze a jobb minőségű anyagokkal. Ügy vélem így tartalmas, jól sikerült összejövetelünk volt. Mi, a Minőségi Kör tagjai ígérjük, hogy még hatékonyabban dolgozunk, hogy jobb munkával segítsük a vállalat 1980. évi feladatainak megvalósítását. —Deákné— Ahogyan a munkáskiildött látja Döntésjogi szempontból a Dohányipari Vállalatok Trösztjének a legmagasabb döntést-hozó fóruma az Igazgatótanács.. Ezen a fórumon dőlnek el az ipar mintegy 6 ezer dolgozójának jelenét és jövőjét meghatározó legfontosabb kérdések. ÍQV pl-' a termelés, a bér- fejlesztés, a különböző érdekeltségi alapokkal, azok szabályozásával kapcsolatos kérdések épp úgy, mint a szociálpolitikai intézkedések és a munkavédelem feladatai. Az Igazgatótanács tagjai a tröszthöz tartozó szervezeti egységek igazgatói — kiképző, gyártó, és értékesítő vállalatok, valamint a kutatóintézet —, elnöke pedig a tröszt vezérigazgatója. A 9 főből álló szavazati joggal rendelkező tanács többségi szavazattal dönt. De a tanácsüléseknek ennél sokkal több résztvevője van, hiszen részt vesznek a vezérigazgató helyettesei, a MÉM összekötője, a különböző tröszti vezetők, és néhány év óta munkások is résztvevői lettek e magas fórumnak. Az üzemi demokratizmus tartalmi fejlődésére utal, hogy — ha nem is szavazati, csak tanácskozási joggal — évente három vállalat és minden évben más-más vállalat delegál munkásküldöttet az Igazgatótanácsba. Ez évben ismét az Egri Dohánygyár is a delegálan- dók közé került. Mint az már ismeretes, a február elején tartott Szakszervezeti Tanács és Bizalmi együttes ülés a Műszaki Konferencia résztvevőivel közösen Teleki Sándort, a cigarettagyártás fiatal műszerészét választotta meg munkásküldöttnek. Bemutatni talán nem kell, hiszen annak ellenére, hogy fiatal, 10 éve már lassan, hogy itt dolgozik. Érettségizett szakmunkásként került ide Ózdról és ehhez a szakmájához szerzett dohányipari technikusi minősítést, de azóta is 3 műszakban dolgozik. Szereti a szakmáját. Az örökké mosolygó, nyüzsgő, de igen szerény és kedves fiatalembert alig akadhat olyan ember a vállalatnál, aki nem ismerné. Üzemi lapunkban is gyakran jelentkezik olykor kritikus, olykor humoros írásaival és rajzaival. Riportot készít másokkal, kényes kérdéseket boncolgat. Ezek után azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, „akasztják a hóhért”. Vagyis faggatom Telekit, az első igazgatótanács ülés után, milyennek látta az egészet? Mi tetszett, mi nem? Ilyennek képzelte-e egyáltalán, stb. stb.? Jó riportalanyra sikerült szert tennem. Nem kell sokat faggatnom. Minthogy mindig van valamilyen véleménye és nem is rejti véka alá, könnyen megy a dolog. — Én azt hiszem, hogy az „IGAZGATÓT AN ÁCS”-ot mindenki egy kicsit misztikusan képzeli, szóval olyan Istenek tanácsa-félének. Mert ugye ott van a vezér meg egy csomó igazgató, minisztériumi meg tröszti vezetők. És csupa olyasmiről beszélhetnek és olyan stílusban, amit ilyen magam fajta közember legfeljebb foszlányokban érthet (mindenféle közgazdasági szabályzók, mutatók meg ilyenek). Ha hasonlítani lehetne — mármint a képzeletemben alkotott képet — olyan „boszorkány-konyhának” képzeltem az egészet, ahol a sok lombik és cső-dzsungel- ben minden fortyog és ro- tyog, de hogy mi lesz belőle, azt csak a „benfentesek” sejthetik. Nos az első ülésen szerzett élményem és tapasztalatom nagyon rácáfolt erre a misztikus képzeletre. Az egész annyira hétköznapi — a szó jó értelmében —, annyira gyakorlatias, annyira nyílt és aktív, hogy semmiféle ülésre és értekezletre nem hasonlít. Egyszerűen: dolgoznak, érvelnek, döntenek! Annyira emberközeli a résztvevők magatartása, olyan emberi, hogy egyszerűen nem éreztem azt, hogy ők főnökök, vezérek, én meg „csak” munkás vagyok. Lehet, hogy ez nagyképűségnek vagy borzasztó butaságnak tűnik, de egyenrangúnak éreztem magam velük, olyan volt a légkör. Nagyon nagy élmény volt számomra, hogy az érdekeltségi — fejlesztési és részesedési — alapképzés és felosztás vitájában az egyes igazgatók milyen felelősséggel és milyen embercentri- kusan nyilatkoztak meg, amikor vállalataik dolgozóinak érdekeit képviselték. összevetve az eddig itthon, — a termelési tanácskozáson, műszaki konferencián és más hasonló fórumon ■szerzett tapasztalatommal, ott sokkal aktívabb és nyíltabb a vita. Lehet, hogy ebben nagy szerepe van annak is, hogy rangban és felkészültségben hasonló, vagy azonos szinten állók „ugranak össze”. Természetesen képezni kell magamat, alaposan áttanulmányozni az előterjesztési anyagokat ahhoz, hogy érdemben lehessek résztve- vője a tanácsüléseknek. Mit szóltak a közvetlen munkatársai ehhez a funkciójához? — Viccelnek, hecceinek, de valójában örülnek, hogy a soraikból került ki a küldött. És ilyen téma is mint például a beruházás meg a nyereség mindenkit konkrétan érint és érdekel. Ök megtudhatják tőlem rögtön és közvetlenül a döntést, meg azt is, hogy adott esetben nekünk mit kell tenni. Gondolok itt például a tanácsülésen elhangzott 300 milliós cigaretta többletgyártási vállalásunkra. Milyen elképzelései vannak a jövőt illetően? — Jó volna, ha más üzemrészekből is eljutnának hozzám olyan problémák, javaslatok, amelyeket esetleg továbbvihetek. Természetesen olyanok, amelyek nagyobb kollektívát, többeket érintenek. Az ilyen gondokat úgy érzem kötelességem lesz elmondani. Szavazati jogom ugyan nincs, de a véleményemet elmondhatom, s ahogy eddig tapasztaltam a reális, megalapozott érveket, véleményeket a döntésnél figyelembe veszik. Vagy például a munkám során szerzett tapasztalataim alapján is el fogom majd mondani az import anyagkiváltás terén tett intézkedések gyakorlati hatását és a bővítés lehetőségeit. Mindent összevetve őrülő' hogy rám esett a választás, ez bizalmat jelent, de felelősséget is. A magam részéről igyekszem megfelelr ennek. Jó egészséget, sikeres és eredményes *működést kívánva köszönöm a beszélgetést. —Bné— Események-képekben A részesedési alapképzés és felosztás 1979 évi végrehajtását, illetve az 1980 évi tervet a Szakszervezeti Tanács és Bizalmi Együttes Ülésen hagyták jóvá a résztvevők. A Szovjet Hadsereg és Hadiflotta megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen vállalatunk dolgozói is résztvettek. Bakonyi Péter rádióriporter, a cigarettacsomagolás művezetőjével és az egyik újonan felvett dolgozóval beszélget a munkáltatói jogok decentralizálásáról, a munkásfelvételt illetően Álarcos bál! A telet űző farsangi mulatságot a kisóvodások is megrendezték. Reméljük sikerrel, és mielőbb ránk köszönt a tavasz! Az utolsó évben (Folytatás a 2. oldalról.) telezettségünket. Bérszínvonalunk alakulása is igen kedvező. Hiszen a középtávú terv adatai szerint 1979-re 34 689 forintos bérszínvonal elérése volt a cél, s ezzel szemben —, mint már korábban is beszámoltunk — 38 950 forint bér- színvonalat tudhat magáénak az Egri Dohánygyár, amely 112,3%-ot jelent, s ez nem csekélység. Beruházás vonatkozásában azt mondhatjuk, hogy igen is, meg nem is. Nem valósult meg néhány termelőgépi beruházásunk devizahiány és fejlesztési alapszűkösség miatt. Ez a körülmény megnövelte gondjainkat és feladatainkat, hiszen 1979-ben már a 70%-ban amortizálódott gépparkkal teljesítettük túl éves tervünket közel 5°/o-kal. Ugyanakkor a szociális beruházásokat terven felül teljesítettük, bár ebben az előre nem látott okok is bejátszottak — szociális épület statikai problémája. Összességében pozitív az V. ötéves terv időarányos teljesítése. S az év első két hónapjának termelési adatai szerint is bizonyosra vehető, hogy minden olyan vonatkozásban teljesítjük középtávú tervünket, amelyre a vállalatnak, a vállalati magatartásnak hatása van. , Bárdos Miklósné dr. DOHÁNYGYÁR 3
