Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA IX. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1,50 FORINT 1980. január hó Az év vége mindig a számvetésé, az új év kezdete meg a tervezésé, így van ez a családban és a munkahelyen egyaránt. Számbavesszük mit, s hogyan teljesítettünk célkitűzéseinkből, és milyen erőfeszítésekre, teljesítményre lesz szükség újabb céljaink eléréséhez. A z 1979-es évet eredményesen zárta az Egri Dohánygyár kollektívája. A cig'arettatermelési tervet 104,8 %-ra teljesítettük a tervezetthez képest, mintegy 10%-kal magasabb nyereséggel. Javult a termékek minősége, több vonatkozásban hazai anyagokkal sikerült jelentős tőkés devizát megtakarítani. Anyag, készlet és pénzügyi gazdálkodásunk egész évben kiegyensúlyozott volt, S mindezt az előző évinél 23 fővel kevesebb emberrel oldottuk meg. Igaz, olykor voltak problémáink a munkaerő-ellátásban, de sikerült ezeken is úrrá lenni, a korábbi évekhez képest javítva a vállalati létszám belső szerkezeti arányait, a közvetlenül termelők javára. Az erőfeszítés nem maradt eredménytelen, s ez a dolgozók keresetében is megmutatkozott. Míg 1978-ban 36 800,— Ft volt az egy főre jutó átlagbér, addig ez 1979-ben 38 950,— Ft-ra, vagyis vállalati szinten +5,8%-kal nőtt — ezen belül a munkások bére 5,9, az alkalmazottaké 5%-kal. Eredményes évet zártunk a munkaverseny és az újítómozgalom vonatkozásában is. S bár évközben úgy tűnt, hogy munkavédelmi mutatóinkkal már-már „súroljuk a lécet”, nem ütöttük azt le. Az év második felére szigorúbb ellenőrzéssel a munka biztonsági feltételeinek maradéktalan biztosításával, figyelmesebb munkavégzéssel sikerült ezeket a mutatókat is a báziaszániok aia szorítani (itt ez a lényeg, minthogy balesetet nem tervezünk!). A MÉTE Heves megyei Szervezete decemberben az Egri Dohánygyárban tartotta évzáró titkári értekezletét, ahol dr. Huszti Ferenc, az egyesület megyei titkára értékelte az 1979. évi munkát. Beszámolójában elmondta: — A szakosztályok munkáját akár együttesen, akár külön-külön értékeljük megállapítható, hogy minden vonatkozásban sokat léptünk előre 1979-ben. — A szakosztályi munka tartalmában, színvonalában sokat fejlődött, igazodott a vállalati és a népgazdasági igényekhez, — Jelentős fejlődést értünk el a tagszervezésben, s ezen belül ki kell emelni: a konzerv és cukoripari szakosztályt. A Selypi Cukorgyárban például új üzemi csoport alakult. — Nagyon jelentős volt a METE részvétele a „Műszaki hetek ’79 Heves megyében” rendezvénysorozatán, ahol elsősorban a rendezvénytémák aktuális megválasztásával a tavalyinak mintegy két és félszeres rendezvényét három és félszeres látogatottság jellemezte. A tapasztalatcserék, tanulmányutak vonatkozásában is jelentős fejlődés tapasztalható. Három nagycsoportos tanulmányutat szerveztünk 12 különböző élelmiszeripari vállalathoz. S ezenkívül a kisebb — a 2—3 fős — tapasztalatcseréket rendszeressé tettük. Fogadtunk külföldieket. Együttműködési szerződést kötöttünk a MÉTE Nógrád megyei szervezetével. Az 1979. évi költségvetésünket, — amelyet a korábbi (folytatás a 2. oldalon) Telexen érkézéit Örömmel adjuk hírül vállalatunk dolgozóinak, hogy 1980. január 2-án vállalatunkhoz az alábbi telex érkezett: „dr. Domán László igazgató elvtárs részére Egri Dohánygyár Iparunk kiemelkedő eredménnyel zárta az 1979-es évet. Az Ön által vezetett vállalat a legtöbbet tett, amit tehetett, példát mutatott a többieknek. A vállalat erre érdemes minden dolgozójának, közvetlen munkatársainak és Önnek megköszönöm átlagon felüli munkáját, az ipar eredményeinek elősegítését. Őszintén kívánok mindenkinek sikeres, boldog új évet. Bordács István vezérigazgató.” Ezt a telexet úgy véljük, minden kommentár nélkül adhatjuk közre. — szerkesztőbizottság — Sok olyan műszaki, technológiai, gazdálkodási feladatot oldott meg egy-egy szakterület kollektívája, amelyről szólni lehetne, vagy illene szólni. Hogy most mégsem tesz-7 szűk, az elsősorban nem helyspórolás, vagy valamiféle ál- szerénység miatt van, hanem mert egyrészt nem lehet rangsort állítani: hiszen a takarítónő lelkiismeretes munkája éppoly fontos tényezője eredményeinknek, mint a gépek mellett becsülettel helytállóké, vagy a termelést előkészítők, kiszolgálók munkája. Másrészt a számok önmagukért beszélnek. Az évről-évre javuló anyag- és minőségmutatókban, a tervezettnél magasabb termelékenység növekedésben és vállalati eredményben mindenkinek része van — és e vonatkozásban szó szerint is igaz, — mindenki letette a garast, aki becsülettel hajtotta végre az 1979-ben reá bízott munkát. Az 1980. évi feladataink nem könnyűek. Erről már több helyen, s korábban is sok szó esett. Az MSZMP Központi Bizottsága 1979. december 6-i ülésén határozatokat hozott a népgazdaság 1980. évi feladatairól, célkitűzéseiről. Ehhez a népgazdasági célkitűzéshez alkalmazkodva, igazodva készítettük, s készítjük mi is az 1980. évi vállalati komplex tervünket, amelynek főbb számai már december közepén ismertek voltak. A termelés vonatkozásában — ennek volumenét tekintve — az előző évivel azonos nagyságrendű termeléssel kell számolnunk, de nem hagyhatjuk itt figyelmen kívül, hogy ugyanolyan termeléssel, de egyre jobban elöregedő gépparkkal. S ez a tény már most rá kell irányítsa figyelmünket arra, hogy az elkövetkező időben — sokkal inkább, mint eddig bármikor — igen nagy szükségünk lesz az újító, fejlesztő gondolatokra, s azok gyors és színvonalas megvalósítására. Fejlesztési lehetőségeink — forrásaink — meglehetősen korlátozottak, s lényegében már ez is foglalt a szociális , épület átépítésének kényszere miatt. Ezért is lép most elő a szellemi beruházás realizálásának nagyobb szerepe. Vállalatunknál sok jól és magasan képzett értelmiségi, szakmáját jól ismerő és szerető munkás és alkalmazott dolgozik. Az elmúlt évek során a vállalat sokat tett azért, hogy a tanulni vágyók tanulhassanak, korszerű ismereteket szerezzenek. De a tanulás nem lehet öncélú, minthogy a ráfordított költség sem lehet ablakon kidobott pénz. A több tudásnak, a magasabb, s korszerűbb ismereteknek a munkavégzésben, annak eredményeiben kell tükröződnie. Most, amikor az 1980-as év tervszámain, az egyes részmutatók kialakításán dolgozunk, figyelembe vesszük ezt a szellemi tőkét is. T erveink fejldődést mutatnak évről évre, s ezeket eddig mindig sikerült teljesíteni, sőt túlteljesíteni. Most sem rugaszkodunk el a valóságtól, igyekszünk mindent megfontoltan számbavenni, reális, megalapozott terveket készíteni, mind a termelés, mind a fejlesztés, mind pedig az érdekeltségi alapképzés és felhasználás vonatkozásában. Terveink tükrözik azt a népgazdasági célkitűzést, amely a takarékos anyag és energia felhasználást, a hatékony gazdálkodás eddiginél erőteljesebb növelését követeli meg. Amikor ezeket a terveket készítjük, számítunk gyárunk kollektívájának további becsületes munkájára, s joggal hisszük, hogy az eddigi munka egyben garanciát is jelent az 1980. évi tervek valóra váltásában. — dr. Huszti Ferenc — főmérnök Elérkeztünk az 1979-es évről szóló utolsó beszámolóhoz. Áttekintjük, hogyan dolgoztunk az elmúlt évben, hogyan feleltünk meg a népgazdasági elvárásoknak, a folyasztói igényeknek, és önként magunk elé támasztott követelményeknek, vagyis a vállalati tervnek és a munkaverseny-vállalásainknak. SIKERES ÉV? Az előző rendkívül jól sikerült gazdasági év után nem túl kedvező kilátásokkal vártuk 1979-et. Hogy végül megint sikeres évről, eredményes termelési-gazdasági tevékenységről számolhatunk be, azit elsősorban a vállalati kollektíva erejének, összefogásának és célirányos munkájának köszönhető. Nézzük át részletesebben a vállalat termelési tevékenységét jellemző legfontosabb mutatószámokat. 1979-ben összesen 6 707 Mdb filteres cigarettát állítottunk elő. Ez jelentősen meghaladja az év elején tervezett (4,8%-kal) és magasabb a programozott meny- nyiségnél is (0,6%-kal) jelentős változás van ezen belül a gyártmányszerkezetben. A legjelentősebb eltérés a Fecske és a filteres Sym- phqnia cigaretták arányeltolódása volt. A terv szerint Fecskéből több, mint két és fél milliárdot, Symphóniából elenyésző mennyiséget, mindössze 200 millió db-ot kellett volna gyártanunk. Ezzel szemben mindkét gyártmányfajtából közel másfél milliárdot állítottunk elő. Ezen változások elsősorban a filtergyártás gondjait növelték, hiszen nagymértékben megnövekedett a filterigény. (Amiben a megnövekedett filterhossz is közrejátszott.) Szivargyártásunk végülis előállította a programozott mennyiséget; és összesen 22 569 edb-ot termelt. Ez a bázishoz 22,2%, a tervhez 12,9% elmaradást jelent, de a programot 1,3%-kal meghaladja. A fogyasztói igényeket így is sikerült kielégíteni. Készáru termelési értékünk 909 598 eFt volt. Ez az alacsonyabb termelés miatt elmarad a tavalyitól 7,5%-kal, a tervezettel és a programmal szembeni naturális túlteljesítés miatt meghaladja a ‘ tervezett, illetve programozott termelési értéket 2,2, illetve 0,8%-kal. Terméksoros termelési értékünk —, ami kiszűri a gyártmánystruktúra változás torzító hatását, és így a tényleges termelés összehasonlíthatóságát teremti meg — hasonló irányban, de eltérő arányban változott. Terméksoros termelési értékünk 45 282 eFt. 3,3%-kal elmarad a bázistól, de 3,1%-kal túl van a tervezetten és 0,8%- kal a programon is. Létszámunk a — tervnek megfelelően — a tavalyihoz képest csökkent 23 fővel. Az időnként és helyenként jelentkező létszámproblémákat egyrészt rugalmas munkaerő-átcsoportosítással, «íás- részt gondos felmérés és élőkészítés után létszámáthelyezéssel sikerült áthidalni. Az összetevők változásának hatására hatékonysági mutatóink is javultak a tervezetthez viszonyítva. Az egy főre jutó termelési érték 932 766 Ft. Ez elmarad ugyan a bázistól, de 2,1%-kal magasabb a tervezettnél. A 42 678 Ft- os egy főre jutó terméksoros termelési érték ugyancsak alacsonyabb a bázisnál, ám 3,1%-kal meghaladja a tervet. A fentiekből kitűnik, hogy a tervben rögzített feladatokat teljesítettük. Ezek mellett szólnunk kell néhány egyéb mutatóról is, amik jellemzik a vállalatunk tevékenységét. A munkavédelmi helyzetet tekintve bizonyos javulás mutatkozik, mert az üzemi balesetek 'száma a tavalyi 9-cel szemben összesen 7 volt, de a kiesett munkanapok szárny emelkedett, vagyis a felmerült balesetek súlyossági mutatója növekedett. Az 1979. évi munkavédelmi és higiéniai tervet néhány kivételtől eltekintve teljesítettük. Ezen kivételek kiegyensúlyozására több terven felüli intézkedést hajtottunk végre. Munkaverseny Vállalásaink teljesítése ebben az évben különös figyelmet kapott, hiszen az éves „rendes” vállalások mellett olyan rendkívüli esemény méltó megünneplésére indult munkaverseny, mint az MSZMP XII. kongresszusa, illetve hazánk felszabadulásának 35. évfordulója. Mi is megtettük vállalásainkat a két kiemelkedő esemény tiszteletére. Tekintsük végig ezeket. Vállaltuk, hogy az eredeti 100 millió db-os túlgyártást 300 millió db-ra emeljük. Ennek a vállalásunknak eleget is tettünk, hiszen terven felül 309 millió db cigarettát gyártottunk. Dohányanyag-mutatóink alakulása az év végére beállt a kívánt szintre. A bázishoz viszonyított dohányanyag-meg takarításra vonatkozó vállalásunk 0,5% volt. (Ez is már a kongresz- szus tiszteletére emelt mutató.) Ez súlyban 221 q-nak, értékben 1940 eFt-nak felel meg. A tényleges teljesítés 1,69%, súlyban 991 q, értékben 8700 eFt. A javulás, illetve túlteljesítés nyilvánvaló. A normához mért fajlagos dohányanyag-meg takarításunk I—XI. hónap viszonylatában pontosan a vállalás szintjén állt, és december hónap itt is a túlteljesítés felé viszi el a mutatót. Minőségi mutatóink is magasabbak a vállaltnál. A kiemelt termékekre vállalt 3,68-as mutatóval szemben 3,74 pontot értünk el. Az egyetlen pont, amit nem tudtunk teljesíteni, az a gyártási selejt alakulása. Több összetevő hatására a dohányanyagok gyengébb minősége, a filterproblémák, a vágófóíia rossz felhasználhatósága — a gyártási selejt szintje nemhogy csökkent volna, hanem még valamelyest növekedett is az előző évhez viszonyítva, PÁLYÁZAT Az előzőekben vázolt általában kedvező —, sőt nem egy esetben kiemelkedő — eredmények alapján a vállalat vezetése úgy döntött, hogy ki kell dolgozni és illetékes helyekre be kell nyújtani a „Kiváló Vállalat” cím elnyerésére vonatkozó pályázatot. December végén megindult vállalatunknál is a tervezési tevékenység. Bár minden lehető előkészületet megtettünk, a munka így is nagyon feszített tempót követel, rendkívül szűkre, szabott határidők miatt. A feszített tempó mellett még rendkívül gondos munkát is igényel, hiszen megváltoztak a gazdasági szabályozók, nagy mértékű árváltozások történtek, és új tervezési metodikával kell dolgoznunk, A tervezést végző valamennyi szakember tudatában e terv pontos és jó kidolgozása fontosságának, és ennek megfelelően végzi munkáját. Ez a terv lesz az, aminek teljesítéséért a vállalat valamennyi dolgozójának össze kell fognia, és együtt kell működjön 1980-ban. Takács György üzemgazdasági csoportvezető Eredményes volt a MÉTE munkája Tények és tervek
