Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Könyvespolc A KÁRPÁTOKON át. a. Grescsenko műve mintegy háromnegyed év eseményei., ről ad számot, 1944- nyarától 1945 tavaszáig. Prága felsza­badításáig. Ekkor a Szovjet­unió területéről a német ag- resszorokat már lényegében kiverte a szovjet hadsereg, de hátra volt még a fontos feladat: a további megszállt országok felszabadítása, a német katonai erő teljes megsem misítése. Grescsenko behatóan fog­lalkozik a Csehszlovákia fel­szabadítására irányuló had­műveletekkel a Kárpátok előhegységeiben folytatott harcoktól a Kárpátokon való átkelésen, az úgynevezett Árpád-vonal áttörésén ke­resztül egészen a kitörésig a magyar Alföldre. A szovjet alakulatok hősiességének méltatásakor nem feledkezik meg a szovjet hadsereggel együttműködő alakulatok és partizánok érdemeiről sem. Grescsenko marsall műve tanulságos olvasmány a had­történet iránt érdeklődők számára. KAPUKULCS A Kö ALATT. — Ez a címe Faze­kas László legújabb művé­nek, amelyben gyengéd köl­tői eszközökkel rajzolja meg Bori és Csaba kamaszszerel­mét, amelybe beleszól a fo­nák érzés: a féltés, a félté­kenység. Bori életében új eszménykép tűnik fel: egy „előkelő” angliai fiú, Dani. A GYERMEKEK EGÉSZ­SÉGNEVELÉSE. A kötet az egészséges életmódra neve­lésről közöl öt írást, főként a bölcsődés és óvodáskorú gyerekek szüleinek ad jóta­nácsokat. Fontos a meleg, szeretetteljes szülői magatar­tás; a bizalom és a biztonság- érzet kedvező a személyiség- fejlődés szempontjából. a magatartás szabályozásában. Az átlagszülő nem is gondol­ja, milyen jelentős szerepet tölt be a játék a 14 éven aluli gyerekek egészséges ne. vetésében. Hisz a nem meg­felelő, a gyermekre rákény- szerített játék nem okoz örömet, nem segíti elő a lel­ki egészség kialakulását. In­kább károkkal jár a sok fö­lösleges tiltás, a túlzott tisz­taságra törekvés: a kisgyerek túl félénk, vagy agresszív, testileg ügyetlen, bizalmat­lan lesz. tájékozatlan a vi­lágban. MUNKÁSOK ÉRDEKEK, ÜZEMI DEMOKRÁCIA. A szerzők elemzésük közép­pontjába egy nagyfontosságú és időszerű problémát állí­tanak: az üzemeken belüli érdekviszonyokat és az érde­kek összeegyeztetésének azt a- folyamatát, amely az üzemi kollektívákat a közös cél szolgálatára képes mozgósí­tani. Az elemzés alapjául egy építőipari munkáskol­lektíva tevékenységének vizsgálata szolgál. MEZŐGAZDASÁG I KÖNYVEK. Az ilyen jellegű művek, kiadványok is bő vá_ lasztékot ígérnek. Az állatte­nyésztéssel kapcsolatos is­mereteinket bővíti a ba- romfigandozó könyve, amely­nek címe: Tojástól a broiler- csirkéig. A baromfihús és tojásfogyasztáson gyakorlati­lag a broilerhús, illetve a tyúktojást értjük. Mivel fo­gyasztásuk hazánkban nagy­mértékben megnövekedett, ki kellett alakítani a jó mi­nőségű áru előállításához a leggazdaságosabb feltétele­ket. Ennek első állomása a szerzők szerint, a hasznosí­tási célkitűzéseket figyelem­be véve. a megfelelő tartási körülmények és takarmányo­zás kialakítása. Hasznos kö tét jelent meg A szövetkezeti tejgazdaság fejlődése címen. A mű középpontjában a Tsz Tej Együttműködési Iroda feladatainak munkájának, jelentőségének és tapasztala­tainak ismertetése áll. Be­mutatja a tejtermelés alaku­lását befolyásoló tényezőket, rámutat a tejbegyűjtés gond­jaira, valamint a még meg­oldandó feladatok problémák feltárására. Modern filmet nézek Úgy gondoltam, hogy fél­re téve a bohóságokat — olyanokat, mint például az operett, a cirkusz, stb — egy kicsit nagyobb figyel­met fordítok a műveltsé­gemre. Pontosabban a film-műveltségemre. Mert a mozikban egyre másra játsz- szák a művészi, modern fil­meket, én meg, nem is tu­dom pontosan miért, vala­hogy nem néztem még eddig belőlük egyet sem. Nos, ez a tény inspirált arra, hogy egyik délután odaálljak a mozipénztár elé, és jegyet váltsak a Szerencsétlen sze­rencsétlenség című filmre. Megmondom, a cím olvastán elfogott egy kis reménység, hogy hátha valami kataszt­rófa-filmet játszanak, olyas­mit, mint a Pokoli torony. Ennek reményében el is helyezkedtem a filmvászon előtt, s nagy izgalommal vártam, hogy elkezdődjön a vetítés. Ami valóban el is kezdődött. Azzal, hogy egy középkorú, megviselt arcú férfi belépett egy szobába. A szobában nem volt sem­mi különös, a falakon né­hány fénykép, festmény, a padlón szőnyegek. A férfi — mint később kiderült...? — a főhős bágyadt léptek­kel körbejárta a szobát, sze­me elidőzött a képeken, le­vette a nagykabátját, majd elhelyezkedett egy fotelben. Néhány másodpercig úgy tűnt, hogy szunyókál, de aztán újra felállt és ismét körbejárta a szobát. Csak­hogy ellenkező irányban. Aztán egy darabig nem tör­tént semmi, majd egy kissé lyukas térdzokni elkezdett lebegni a levegőben, de persze a főhős ezt figyelem­re sem méltatta. Odament a vízcsaphoz, kinyitotta, majd egy lavórba eresztett egy kevés vizet és szomorú­an felhajtotta. Nekem fur­csának tűnt eme megmoz­dulása, mert a vásznon igen jól látszott, hogy kancsó is van a konyhaszekrényen. Hűha. Tényleg, érdekes mó­don konyhaszekrény is volt a szobában. De nem is ez a lényeges, bár ki tudja, hanem az, hogy ezek után, mármint, hogy a főhős megitta a la­vórból a vizet, kinyílt egy ajtó, és azon belépett ... egy parfis. Szép, lassú moz­dulatokkal ellejtett egy tangószerű táncot, majd összeseperte a szobát és is­mét lejtett egy tangót. Az­tán kirepült az ablakon. Később egyik mozirajongó ismerősöm elmondta, hogy ez a szimbólum azt akarta jelképezni, hogy a parfis az idő, aki a főhős emlékeze­téből kisepri az emlékeket. Lehet, hogy így van, de mi­ért kellett akkor a parfis- nak, akarom mondani az időnek tangózni? Nos, de hadd térjek visz- sza a filmre. Szóval, amikor az idő, vagy a parfis kire­pült az ablakon, akkor a főhős, a bágyadt, szomorú férfi fogta magát és levett a szekrény tetejéről egy nagy vázát. Na, gondoltam, most mindjárt a földhpz vágja. De nem vágta, ha­nem kiment valahová, majd visszajött és ismét feltette a vázát a szekrényre. Aztán a falakon a fényképek el­kezdtek himbálózni. mintha egy hajó kajütje lett volna a szoba, ha jól emlékszem egy le is esett közülük. Majd ezután mintha vihar tört volna be a szobába, minden ajtó és ablak nyiladozni kezdett. A főhős azonban nem észlelt mindebből sem­mit, ült a fotelben és a ci­pőzsinórját kötözgette. Majd egyik cipőjéből teljesen ki­fűzte a fűzőt, levette a nyakkendőjét és azt fűzte bele a cipőbe, de meggon­dolta magát és visszacsinál­ta az egészet. A film közepe táján azt hiszem egy kissé elszunyó­kálhattam, mert mikor is­mét visszaigazítottam tekin­tetem a filmvászonra, akkor azt láttam, hogy a főhős, mármint a többször említett szomorú, bágyadt mozgású férfiú egy lepkét üldözött a szobában. Először csak ugrált, szökdösött, majd maga is repkedni kezdett. Filmtudós ismerősöm sze­rint ez a szimbólum azt je­lentette, hogy a főhős a boldogság, vagy remény után röpködött. De nem sokáig, mert a nyitott abla­kon — véletlenül, vagy szándékosan? — kirepült. Nem a lepke, hanem a férfi. Érdekességek, iurcsaságok LÉZER A METEOROLÓGIÁBAN A Szovjetunióban a felhő­ket lézerszondák segítségével kutatják; a szondák lehető­vé teszik az atmoszféra — különösen a felhőrétegek — gyors vizsgálatát, az egyes rétegek erejének, összetéte­lének és páratartalmának megh atározását. Emellett meg tudják álla­pítani az atmoszféra porral és gázzal való szennyezettsé­gének fokát is, amit az ipari üzemek működése okoz. TERMÉSZETES SZŰRŐ A szovjet kutatók megál­lapították, hogy a tengervíz eleggé nagy mélységben kőolaj részecskéket tartalmaz. Ezért azt javasolják, hogy ..szűrőként” bizonyos fajta puhatestűeket alkalmazza­nak. amelyek — bár csak két és fél centiméter hosszú­ak — 24 óra alatt 15 liter szennyezett vizet tudnak „megszűrni”. SZÍNVÁLTOZTATÖ FÜRDŐRUHA Japánban olyan anya­got gyártottak, amely úgy változtatja a színét, mint a kaméleon. A szál, amiből az anyag készül, a polimerek csoportjába tar­tozik és reagál a különböző külső viszonyokra, például a levegő páratartalmára, a napsugarak melegére, stb. A fürdőruha, amely eredetileg fehér, a vízben fokozatosan kékké válik, száradás közben pedig narancsszínűvé, vagy rózsaszínűvé. ŰJ TENGER SZÜLETIK Az ausztráliai kutatók azt javasolják, hogy az ausztrá­liai kontinens közepén mes­terséges tengert alakítsanak ki, amit tengervízzel töltené- nek fel. Ehhez azt a nagy természetes katlant tudják felhasználni, ami a tenger­szint alatt fekszik. A vizet speciálisan kiépített csa­tornákon keresztül lehet a katlanba juttatni. A tudó­sok feltételezése szerint a hatalmas víztartály jelentő­sen befolyásolná az ország belső területeinek éghajlatát. SELYEMHERNYÓ­TENYÉSZTÉS A román biológusoknak új selyemhernyó fajtát sikerült kitenyészteniük. A selyem- hernyó általában az eperfa friss leveleivel táplálkozik. Az új hernyófajta azonban hajlandó megenni a fagyasz­tott eperfaleveleket is. Így le­hetővé vált. hogy a selyem­hernyókat egész éven át te­nyésszék. Ezáltal egy év alatt a korábbi selyemgubó meny_ nyiség ötszörösét nyerik. Rudolf úr megy a fürdő­szobába inget mosni. A fe­lesége utánaszól: — Aztán gondosan csi­náld! Ne mondják azt az emberek, hogy még inget se tudok neked kimosni! ★ — Ez a leves tyúkból főtt? — kérdezi idegesen a ven­dég. az angol iskolában tanítot­tak.” ★ — Miért akarsz elválni a férjedtől, mikor olyan szimpatikus ember! — Szimpatikus, az igaz! De már torkig vagyok az értekezleteivel, amelyek mindig hajnalban érnek vé­get! Ha pedig néha itthon alszik, körülbelül háromkor Humor — Igen, részben... — Ezt, hogy értsem? — Hát tojás mindeneset­re főtt benne... ★ A meccs után így szól a futballisták edzője: — Meglepetést okoztatok nekem fiúk. Legutóbb azt hittem, hogy rosszabbul már nem tudtok játszani... ★ A párizsi étteremben, amelyet gyakran látogatnak angol vendégek, a követke­ző felirat függ: „Itt azzal a franciasággal beszélünk, amelyet önöknek Aztán kint, egészen sokáig röpködött még a házak fe­lett, átsuhant néhány repü­lőtéren, homokbányán, vas­traverzeken, majd repülés közben leesett a zakója és ő egyre inkább a földhöz közelített. Sőt. Le is ért. Ép­pen egy szeméttelep köze­pén. Ott ráült egy összela- pított benzineskannára és magába meredt. Sokáig né­zett mereven befelé, magá­ba — egészen addig, amíg meg nem. jelent a Vége fel­irat. Utánna már csak azon gondolkoztam, vajon a film címe mit szimbolizálhatott, de rájöttem. Az volt a Sze­rencsétlen szerencsétlenség, hogy jegyet váltottam a filmre... (k. I.) ébred, felöltözik és félálom­ban azt mormogja, hogy most már haza kell mennie. ★ — Ismerek egy televízió bemondót, akinek szép, sok­színű hangja van. — Mire jó ez, amikor a legtöbb embernek még nincs színes televíziója! ★ A feleség meglátogatja a férjét, aki már egy éve ül a börtönben. — Jozso, a gyerekek már nőnek és joguk van ahhoz, hogy egyes dolgokat meg­tudjanak. .. — Milyen dolgokat? — Például szeretnék tud­ni, hova dugtad azt amiért ülsz! ★ Két barátnő beszélget: — Tegnap láttam a férje­det a parkban egy barná­val. .. — Na és? A férjem ebben a korban már igazán nem járhat a parkba vederrel és lapáttal homokozni... ★ A férjem azzal fenyeget, hogy megöl! — panaszolja egy asszony a londoni rend­őrségen. — Drága asszonyom, te­hetetlenek vagyunk... — hangzik a válasz. — De ha valóban megöli önt, legyen nyugodt, azonnal lecsukjuk ót! ­r Áramütés \ Színes magyar film Vince és Virág testvérek. Vince egy nagyközségi té- eszben a pulykafarm vezetője. Húga főiskolás egy közeli városban. Virág még egy éves sem volt, mikor meghalt az édesapjuk, anyjuk már korábban elhagyta őket. Vince a nagyszülőkkel maradt, családfenntartóvá vált. Lemondá­sok és megalkuvások árán arra tette fel az életét, hogy minden erejével húga boldogságát, továbbtanulását se­gítse. A két testvér közötti jelentős kor-felfogás és életvitel­különbség van, és ez a szeretet és ragaszkodás ellenére feszültségeket teremt. Virág terhesnek érzi bátyja önfel­áldozó gondoskodását, s azt, hogy Vince a családfenntartó felelősségével és saját beállítottsága, értékrendje szerint „rendezze” az ő életét. Virág a főiskolai kórus tagjaként Finnországba uta­zik, ahol elszakad a csoporttól. Megismerkedik egy finn fiúval, és egymásba szeretnek. Egy szerelem emlékével és gyümölcsével tér vissza Magyarországra. A főiskolán a finnországi úton történtek miatt fegyelmi elé akarják állítani, de minden segítséget visszautasítva otthagyja a főiskolát. Hazautazik a faluba. Mikor Vince mebtudja a történteket tanulmányai folytatására és a terhesség meg­szakítására akarja rábeszélni Virágot. A lány, először éle­tében, szembeszegül bátyja akarátával: saját elképzelései szerint cselekszik. Otthagyja Vincét, Budapestre utazik. Megpróbál önálló életet élni, először egy garázsban vállal munkát. Virág eltávolodása arra kényszeríti Vincét, hogy szembenézzen önmagával, egész eddigi életében vállalt szerepével. Hirtelen változtatni akar mindenen. Virág, miután elveszíti születendő gyermekét, rövid időközönként változtatja munkahelyeit. A garázs után porceléngyári festőműhely, majd egy kórház következek. Sehol nem találja meg helyét, mindenütt konfliktusokba keveredik. Felmond legutolsó munkahelyén is. Egy iga­zoltatás alkalmával munkakerülőként a rendőrségre vi­szik. Az események alakulása döbbentik rá, hogy eddigi próbálkozásai eredménytelenek voltak, céljához egy lépés­sel sem került közelebb. Összetörtén, fáradtan érkezik vissza a faluba. Bátyjával ismét nem képesek megérteni egymást. A két testvér verekedéssé fajult, veszekedése után hirtelen áramszünet lesz. Vince megpróbálja menteni a pulykákat. Ezek ugyanis elpusztulnak megfelelő hőmér­séklet nélkül; de ügyetlenül nyúl hozzá a transzformátor­hoz. Áramütés éri. Virág menti meg. Az esemény a két testvér számára figyelmeztetés. A filmet Bacsó Péter írta és rendezte. Főszereplők: Görbe Nóra fh., Andorai Péter és Psota Irén. Hírek 1978. december 13-án a Láng Sándor KlSZ-alap- szervezet vendégül látta a KISZ-klubban a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola III. évfolyamának magyar-orosz szakos hallgatóiból álló alapszervezetet. Ez a kap­csolat nem ezzel a rendez­vénnyel indult, hiszen már kölcsönösen részt vettek egymás taggyűlésein, és a főiskolások kivették részü­ket az 1978. novemberében rendezett kommunista mű­szakon is. ★ Az Iparági Szakszervezeti Tanácsülésen tájékoztatták a dohányipari vállalatokat a XI. dohányipari szocialis­ta brigádvezetői tanácskozás megszervezéséről és meg- tartatásáról. A tanácskozás Nyíregy­házán lesz, 1979. április 7-én. Vállalatunkat 20 brigádve­zető képviseli. ★ Vöröskeresztes tanfo­lyamot indít a Vöröskereszt vállalati szervezete a műhe­lyek és szociális területeken dolgozók elsősegélynyújtá­sának szakszerű ellátására. A tanfolyam — amelyen 8 hetes kurzuson sajátítják el az ismereteket a hallgatók — a technológiai területeken az elmúlt évben sikerrel megrendezett tanfolyam anyagával azonos. Az okta­tást Nagy Ferencné üzem­orvosi asszisztens végzi. ★ Személyi változásokat is hozott az 1979-es év. Jászi Gusztáv — aki korábban főkönyvelője volt vállala­tunknak — a Sátoraljaúj­helyi Dohánygyárban igaz­gatói teendőinek ellátását vállalta két évre, most — ennek lejártával — ismét visszatér vállalatunkhoz, ahol mint igazgatóhelyettes az oktatás és szociálpolitikai ügyek irányítását végzi. Ezzel egyidőben megkap­ták kinevezésüket Mol­nár Jenő, mint gazdasági igazgatóhelyettesi, Marko- vics Gyula anyag- és áru­forgalmi osztályvezető, akik eddig megbízás alapján lát­ták el ezeket a munkakörö­ket. A kinevezésekhez gra­tulálunk és további ered­ményes munkavégzést kí­vánunk. ★ A Dohányipari Vállalatok Trösztje vezetőképző tanfo­lyamot rendezett a Tröszt adminisztratív közép- és alsószintű vezetői részére. Ennek a vezetőképző tan­folyamnak az utolsó elő­adását az Egri Dohánygyár műszaki igazgatóhelyettese és a Vállalati DH-akcióbi- zottság két tagja tartotta a tröszt debreceni székhá­zában. Huszti Ferenc műszaki igazgatóhelyettes a DH- munkarendszer bevezeté­sének szakaszairól beszélt, Sándor András, a Doku­mentációs Szolgálat vezető­je arról tartott előadást, mit jelent a DH-munkarendszer egy olyan alágazati irányí­tó szerv számára, mint a tröszt. Dr. Bóna Gyula, a Minőségellenőrzési Osztály vezetője pedig a konzultá­ciót tartotta. Er Rí DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. ' Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telelőn: 13-644 Felelős kiadő: DR. NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: k Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger. Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vilcsek János.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom