Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
iz üzemi egészségügy! szolgalatról A dolgozók üzemi gyógyító-megelőző ellátására vonatkozóan még 1972. évben jelent meg az 1972. évi II. törvény az egészségügyről. A törvény végrehajtására vonatkozóan az 1979. július 6- án kelt 22/1979. (EüK) EüM. sz. utasítás intézkedik. Az Egészségügyi Törvény, illetve annak a végrehajtásával kapcsolatban vállalatunknál különös jelentősége van. Bizonyára már ismert, hogy 1979. október 1-től az Egri Dohánygyárban is főfoglalkozású üzemorvos tevékenykedik. Az üzemi orvos működésével kapcsolatban szükségesnek látszik, hogy az üzemi egészségügyi ellátásról, annak szevezetéről tájékoztatást adjunk. Megelőzés, gyógyítás Az egészségügyi miniszter említett utasítása alapján a dolgozók általános és speciális gyógyító-megelőző ellátásában valamennyi egészség- ügyi szolgálat és intézmény részt vesz. A dolgozók általános és munkahelyi, a munkavégzéssel és munkakörülményekkel kapcsolatos gyógyító-megelőző ellátás megszervezéséről a Megyei Tanács irányítása alatt álló rendelőintézet az üzemi egészségügyi szolgálat útján gondoskodik. Az üzemi egészségügyi szolgálat feladata a dolgozók munkahelyi, illetve a munkával összefüggő speciális gyógyító-megelőző ellátása, valamint az üzemben a munkafolyamatok, és munkakörülmények rendszeres vizsgálata, E tevékenysége során az üzemi egészségügyi szolgálat együttműködik a vállalat vezetőjével, politikai és társadalmi szerveivel. Az üzemi egészségügyi szolgálat munkáját a szocialista egészségügy alapelveinek megfelelően az Egészségügyi Törvény és végre-' hajtására kiadott rendelkezések szerint végzi. Az egészségügyi szolgálat főbb munkamódszerei: — a betegségek megelőzése, — a vizsgálatok, gyógyeljá- rások és korszerű munka- módszerek, így a gondozási módszier alkalmazása. Az üzemi dolgozókkal, a társadalmi szervékkel, a termelést irányító szakemberekkel, gazdaságvezetőkkel a munkavédelem és baleset- elhárítás nem egészségügyi szerveivel történő együttműködés biztosítása az egészségügyi célok megvalósítása érdekében. Az üzemi egészségügyi szolgálat feLelős az üzemi dolgozók egészségügyi ellátásáért a dolgozók egészségügyi állapotának alakulásáért. Az üzemi egészségügyi szolgálat fenntartásáról az illetékes Tanács Végrehajtó Bizottsága gondoskodik. Így az üzemi egészségügyi szolgálat kifejezetten egészségügyi jellegű személyi berendezési és felszerelési tárgyainak dologi kiadásainak (gyógyszerek, vegyszerek, stb.) költségfedezetéről a fenntartó tanács gondoskodik. Természetes, a vállalat is hozzájárul az egészségügyi berendezések és felszerelések költségeihez, az egészségügyi jellegű dologi kiadásokhoz. Az ' üzemi egészségügyi szolgálat működéséhez helységek (rendelők, várószoba, stb.) ia nem egészségügyi jellegű berendezési és felszerelési tárgyakról, azok karbantartásáról (fűtéséről, világításáról, stb.) a vállalat gondoskodik. Az üzemi egészségügyi szolgálat dolgozóinak napi munkaidejét úgy kell meghatározni. hogy az üzem dolgozóinak munkarendjéhez (főműszak. rendszeresített szabadszombat) igazodjék. Az üzemi orvosi rendelés időpontját lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy azt az üzem dolgozói munkaidejükön kívül (munkakezdés előtt, vagy után) is igénybe vehessék. Az üzemi orvos rendelési ideje minden második teljes munkanapban lett meghatározva, melyet véglegesen a gyakorlat fog kialakítani. Az üzemi orvos az összes orvosi vizsgálatot a rendelési időben végzi, (munka- alkalmasság, időszakos vizsgálat, keresőképtelenség elbírálása, rehabilitáció, stb.), valamint az ezzel kapcsolatos szakvéleményezést a dolgozók gyógykezelését, védőoltásban részesítését és minden olyan orvosi tevékenységet, melynék elvégzését képzettsége és a rendelő felszerelése, műszerezettsége lehetővé teszi. Az üzemi orvos rendelési időn kívül végzi az üzemi munkakörülmények, munkahelyek higiéniás ellenőrzését, egészségnevelés, egészségügyi statisztika elemzés, üzemi szemle, stb. A rendelés ideje alatt az orvos köteles a rendelőben tartózkodni, kivéve, ha sürgős orvosi ellátás miatt kell távol lennie. Az üzemi egészségügyi szolgálat munkáját, éves munkaterv alapján végzi, melyet az illetékes felettes szerv hagyja jóvá. A munkaterv készítésénél a vállalat szociálpolitikai tervében foglalt egészségügyi feladatokat is figyelembe kell venni. Ennek érdekében a munkatervet az üzem szakszervezeti bizottságának bevonásával kell kidolgozni. Az üzemi egészségügyi szolgálat feladata: — a dolgozók egészségének védelme, — az egészségügyi ártalmak és megbetegedésök hatékony megelőzése, — az egészséges munkakörülmények előmozdítása, — a dolgozók gyógykezelése és gondozása. A legjelentősebb feladatok — a dolgozóik munkaköri alkalmasságának vizsgálata és véleményezése, — az üzemi dolgozók keresőképességének elbírálása, külön jogszabály rendelkezése szerint, — a dolgozók gyógykezelése, — a szűrővizsgálatok szervezése, végzése, — elsősegélynyújtás, — rehabilitáció, — a munkahelyek és munkakörülmények tanulmányozása ellenőrzése, az egészséges munkakörülmények megteremtése, — a foglalkozási ártalmak megelőzése — új anyagok felhasználásával, új technológiák bevezetésével járó veszélyek kiküszöbölése érdekében —, — a dolgozóik egészségi állapotának tanulmányozása a munkahelyi hatások ismeretében, — a dolgozók egészséges életmódra nevelése. Az egészségügyi szolgálat vezetője az üzemi orvos. Feladatait a hozzá beosztott egészségügyi szakdolgozók segítségével látja el. Az üzemi orvos feladataiból csak a legfontosabbakat említettük meg, de az alábbiakban ezeket részletesebben ismertetjük; A dolgozók munkaköri alkalmasságának vizsgálata és elbírálása a munkábalépés- kor, munkakör változás esetén. Keresőképtelen állományba való visszatéréskor 30 napon 'túl minden esetben. Szakmunkástanulók munkaköri alkalmasságának véleményezése. A keresőképtelen áLlomány alakulásának vizsgálata. elemzése, és javaslat a vállalat vezetőségének az üzemi körülményekben rejlő okok felszámolására. A dolgozót szakorvosi, vagy fekvőbeteg gyógyintézetbe utalása. Közreműködés az elsősegélynyújtás megszervezésében, oktatásában. Részvétel a vállalati rehabilitációs bizottság munkájában. Ellenőrzi, hogy a vállalat az észrevételezett egészségügyi ártalmat kiküszöbölte-e. Együttműködik a területi közegészségügyi járványügyi szervekkel. Részt vesz az üzem által szervezett - munkavédelmi szemléken. Folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórend- szabálydk rendelkezéseinek betartását . A védőital, étel, védőkenőcs használatával kapcsolatban ellátja a jogszabállyal hatáskörébe utalt feladatokat. Folyamatosan és rendszeresen ellenőrzi, illetve ellenőrizteti .az üzemi dolgozók étkeztetésére biztosított létesítmények (üzemi konyha, büfé) egészségügyi körülményeit. Ellenőrzi a szociális létesítményeket (fürdő, öltöző, WC). Rendszeres tájékoztatás Az egészségkultúra növelése érdekében rendszeresen egészségügyi felvilágosító és nevelő munkát végez. Az állami egészségügyi szolgálat jogszabályban előírt honvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait ellátja. A gépjárművezetők alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését a vonatkozó jogszabályban foglalták szerint végzi. Az üzemi egészségügyi ellátással kapcsolatos tájékoztatást azzal a céllal tesszük az üzemi lapban közzé, hogy ezekől minden dolgozó tájékoztatást kaphasson. A későbbiék során az üzemi egészségügyi ellátásról rendszeresen fogjuk dolgozóinkat tájékoztatni. — Jászi Gusztáv — ' igazgatóhelyettes MUNKAVÉDELEM Pályázati felhívás A gazdaságos és hatékony termelés a biztonsági előírásokat kielégítő munkafeltételek megteremtésével összhangban valósulhat meg. Tapasztalatok bizonyítják, ahol a vezetés a termelés irányításával, szervezésével egyidejűleg rendszeresen foglalkozik a munkavédelemmel. áhql a munkavédelmi előírások megtartása, a védőeszközök, berendezések rendeltetésszerű használata az ellenőrzés középpontjában állj ott a termelés mennyiségi és minőségi mutatói folyamatosan emelkednek. A pályázóktól elsősorban a következő kérdésekre várunk választ: — Ismertessék, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a felügyeletük alá tartozó üzemben. munkahelyen a dolgozók biztonságosan végezzék a termelőmunkát, a munkahelyeket rend, tisztaság jelLemezze. — Hogyan győződnek meg arról, hogy a dolgozók a tá- vollétüklben is betartják-e az előírásokat? Mit tesznek, ha. az utasítás figyelmen kívül hagyásával veszélyes munkát végeznek vagy az előírásokat sorozatosan megszegik: ha indokolatlanul, engedély nélkül elhagyják a munkáhelyet, ittasan jelennek meg vagy munkaidőben fogyasztottak italt? A fegyelmezés milyen eszközeit alkalmazzák, ehhez milyen segítségeit kapnak az aktíváktól, szocialista brigádoktól, felső vezetőktől? Véleményük szerint a vállalati ellenőrzés rendszerében milyen jelentősége van a munkavédelmi szemlének? Ismertessék a szemlére való felkészülés és az ellenőrzés módszerét. Tárgyak, eszközök, berendezések ellenőrzését végzik vagy komplex ellenőrzést, értékelik-e és hogyan a felügyeletük alá tartozó vezetők munkavédelmi kérdésekkel összefüggő tevékenységét? Van-e következménye, ha az előző ellenőrzésen feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, illetve ismételten azonos hiányosságokat tapasztalnak? — A hatáskörüket meghaladó kérdésekben hogyan intézkednek, a felső vezetőktől kapnak-e megfelelő segítséget? — Milyen eszközökkel segítik a munkavédelmi oktatások színvonalas megtartását (film, dia, szemléltető tárgyak, stb.)? Üj dolgozó munkába állításánál milyen módszerrel győződnek meg arról, hegy az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakmai, munkavédelmi ismeretekkel a dolgozók rendelkeznék-e? Mit tesznek, ha a dolgozó a vállalat által kijelölt vizsgabizottság előtt vizsgát tett és azt megfelelőnek 'tartották, de az önök által támasztott követelményeket a dolgozó ismeretei nem elégítik ki? — Gyakorlati tapasztalataik szerint milyen tényezők gátolják a baleset tényleges okának feltárását, az azonos jellegű balesetek megelőzését szolgáló intézkedések megtételét? — Milyen segítséget kaplak munkájukhoz a vállalati felső gazdasági vezetőiktől, szakszervezeti szervektől, üzemi aktivistáktól, mun- káskoilektíváktól? Milyen lehetőségük van az erkölcsi, anyagi ösztönzésre, milyen joguk van a felelősségrevo- násra? A vállalat vezetői az önök tevékenységének értékelésénél milyen tényezőket vesznek figyelembe? Szerepel-e ebben és milyen súllyal az önök munkavédelmi tevékenysége? A pályázatok terjedelme kötetlen, kérjük azokat lehetőleg legépelve, 3 példányban beküldeni a következő címre: SZOT MUNKAVÉDELMI TUDOMÁNYOS KUTATÓ INTÉZET Tájékoztatási és Propaganda Osztály 1021 Budapest, Ötvös János u. 1—3. Beküldési határidő: 1979. november 30. A 'beérkező pályázatokat szakbizottságok értékelik. Az arra alkalmas tanulmányokat, módszertani leírásokat publikáljuk, a közlési jogot fenntartjuk magunknak. A központi és helyi célkitűzések megvalósítását kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a széles körben alkalmazható és eredményeket hozó munkamódszereket és tapasztalatokat eljutattjuk a termelés vezetőihez. irányítóihoz, szervezőkhöz, aktivistákhoz. I. díj: II. díj: III. díj: IV. díj: V. díj: 6000 Ft 5000 Ft 4000 Ft 3000 Ft 2000 Ft További díjak: vásárlási utalványok. A pályázat eredményhirdetésére 1980 első negyedévében kerül sor. SZOT Munkavédelmi Osztály A tanulásról A felnőttek általános és szakmai műveltsége fejlesztésének általában két meghatározó indítéka van: — az ember belső szükséglete, az élettapasztalatokból táplálkozó nagyobb igénye, termelési és társadalmi tevékenysége, — a környezet fel tételei - nak állandó változása, amelyből új Igények, új követelmények, új problémák születnek. Az ember és az őt körülvevő világ szüntelenül változik. fejlődik. Következményeként a megismerés szükséglete is egyre inkább bő- vüL, új technikai, termelési eljárások, új tudományágak keletkeznek. Korunkban mindez felgyorsult tempóban zajlik. A munkahelynek döntő szerepe van a tanulásra ösztönző háttér megteremtésében. A munkafeltételeik javulása, a munka által az egyénMunkajogi ismeretek in. Amint már korábban írtam, a munkaügyi döntőbizottságnak az a feladata, hogy a dolgozó és a vállalat 'között a munkaviszonyból eredően keletkezett vitákat eldöntse. A munkaügyi döntőbizottsághoz ezek a vitás kérdések eldöntésére a dolgozó által benyújtott panasz útján jutnak el. Az az általános szabály, hogy a dolgozó az általa sérelmesnek tartott vállalati intézkedés ellen az elévülési időn belül terjeszthet panaszt. A munkaviszonyból eredő igényeik 3 év alatt évülnek el. Kivétel ez alól a bűncselekménnyel okozott kárért váló felelősség, ami 5 év alatt évül el. RÖVIDEN SZÓLNI kell arról, hogy mit jelent az elévülési idő. Az elévülési idő az az időtartam, amely alatt a dolgozó még érvényesítheti az igényét, de aminek elteltével — még, ha egyébként megalapozott lenne is az igény — az a vállalattal szemben már nem érvényesíthető. Szükség van egy ilyen időtartam meghatározásának, mert valamely igény érvényesítésével kapcsolatban egyik érdekelt fél sem hagyható túlságosan hosszú ideig bizonytalanságban, másrészt az idő múlásával az igény megalapozottságának a bizonyítékai egyre kevésbé lesznek feltalálhatok. Jellemzője viszont az elévülési időnek az, hogyha az igény az elévülési idő alatt bármilyen formában érvényesítik, akár csak ha a vállalat vezetőjének vagy a munkahelyi vezetőjének írásban bejelentik, akkor az elévülés megszakad és a bejélentés időpontjától újra kezdődik. Megszakítja az elévülésit az is, hogyha az igény kötelezettje az igényt elismeri. Érvényes szabály még az is, hogy ha a jogosult az igényt a 3 éves elévülés időn belül menthető okból nem tudta érvényesíteni, aikkoir az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül azt akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy ha abból 6 hónapnál kevesebb van hátra. Amit mondtam az az általános szabály, ami alól a törvény kivételt tesz. Ezekben a kivételes esetekben a panaszt az elévülési időnél jóval rövidebb határidő, éspedig a sérelmes intézkedést követő 15 napon belül kell előterjeszteni. AZOK AZ ESETEK, amikor a panasz előterjesztéséinek 15 napon -belül meg kell történniük a következők: a) a vállalat által történő egyoldalú munkaszerződés- módosítás, b) a munkaviszony megszüntetése, c) a kártérítésre és a tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére kötelező határozat, fizetési felszólítás, valami nt, d) a fegyelmi határozat, és a fegyelmi eljárás mellőzésével büntetést kiszabó határozat. Ha a fenti intézkedések felmerülését sérelmező dolgozó a panaszt az intézkedés kézbesítését követő 15 napon itúl nyújtja be, akkor az ilyen panaszt el kell utasítani. Kivétel az az eset, ha a panaszos bizonyítja, hogy a késés önhibáján kívül történt. ELŐFORDULHAT, hogy a döntőbizottság határozata jogerőre emelkedik éspedig úgy, hogy az nem került felülbírálát végett a munkaügyi bírósághoz. Ilyen esetben megtörténhet az is, hogy a határozat jogerőre emelkedését követően valami olyan újabb tény vagy bizonyíték ikerül elő, amelynek ismeretébe n a munkaügyi döntőbizottság kedvezőbb határozatot hozott volna. Ilyen esetben a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónapon belül a munkaügyi bíróságnál akár a dolgozó, akár a vállalat új eljárást kezdeményezhet. Az új eljárást — a munkaügyi bíróság határozatának megfelelően — a vállalati munkaügyi döntőbizottságnak kell lefolytatni és annak alapján új határozatot hozni. Ha az érdekelt fél az új eljárásra alapot adó okról csak a már említett 6 hónapon itúl szerez tudomást, •vagy csak ékkor jut abba a helyzetbe, hogy a kérelmet előterjesztheti (pl.: huzamosabb ideig magával tehetetlen beteg volt, külföldön tartózkodott), akkór .az új eljárás iránti kérelmet attól az időponttól számított 6 hónap alatt is előterjesztheti, amikor az újabb tényről, vagy bizonyítékról tudomást szerzett, illetve amikor a kérelem előterjesztését megakadályozó ok megszűnt. A megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével új él- járás semmiképpen nem kezdeményezhető. Dr. Szalóczi György nel szemben támasztott követelmények, mind lényeges feltétel a tanulási kedv kifejlődésében. " Nem kevésbé fontos, hogy a munkahely optimális lehetőséget biztosítson a művelődéshez. Ez a lehetőség dolgozóink rendelkezésére áll, csak élni 'kall vele. A szakmu nkásképzésnek már többéves hagyományai vannak. Az elmúlt években úgy látszott, hogy az eairá- nyú szakma szerzés már nem vonzza az embereket. Évről-évre egyre alacsonyabb létszámmal tudunk osztályt indítani. Most ismét egy fellendülési szakasz figyelhető meg, a második harmad anyagát elsajátító csoport 16 fős. Új osztályt pedig 21 fővel indítottunk. Ebben az oktatási évben ismét indul dohányfeldolgozó szakmában technikus minősítő tanfolyam, 12 fővel. Ebből 10 főnek különbözeti vizsgát kell tenni három tárgyból. Soka.n vállalkoznak magasabb képesítés vagy újabb szakma megszerzésére vállalaton kívül folyó oktatási rendszerben, gimnáziumban, szakiközépiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben, esti és levelező tagozaton. Az általános műveltség növelésére, a szakmai tudás 'gyarapítására irányuló képzéseken túl jelentős a politikai oktatásban résztvevők száma is. A párt 'szervezet gazdaságpolitikai tanfolyamot és politikai vitakört indít három csoportban. Ez biztosítja a tagság ideológiai továbbképzését. politikai tisztánlátását. A szakszervezet a Társadalmunk kérdései II. tanfolyamot indítja három csoportban. A szakszervezeti tömeg- politikai oktatás nem csupán ismeretet ad, hanem segíti a dolgozókat, hogy a politikai-gazdasági eseményekben, világnézeti kérdésekben és munkahelyi feladatokban jobban eligazodjanak. Ez megalapozott ismereteket kíván, olyanokat, amelyek önálló tanulással, a foglalkozásokon való részvétellel, véleménycserékkel érhetők el. ixigixäf DOHÁNYGYÁR T T T T ~TTT
