Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-07-01 / 7. szám

Kritikusan-a termelési tanácskozásokról A vállalati DH akcióbi­zottság, a párt. és tömeg­szervezetek egyetértésével találkozó ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a terme­lési tanácskozásokat a mű­szaki konferenciát megelőző, en kell megtartani. RENDELKEZÉSRE ÁLL­NAK már tapasztalatok is rendszer gyakorlati megva­lósításának kiinduló helyze­téről. A termelési tanácskozások előkészítése jó és alapos volt. Az ajánlásoknak meg. felelően alakult a napirend is. Mégis néhány hiányosság szembetűnik a jegyzőköny­vek tanulmányozása és a személyes részvétel alapján. Nem minden területen számoltak be az üzemrészi DH akcióbizottságok — két tanácskozás közötti — tévé. kenységéről. Pedig ha a ter­melési tanácskozást a’.apfó- rumnak tekintjük, az üzem. rész közgyűlésének, — és úgy kell tekintenünk, — ak­kor, a mi felfogásunk sze. rinti végrehajtó bizottság, a DH akcióbizottság működé­séről minden esetben — ha röviden, tömören is —, szá­mot kell adni. Több tanácskozáson nem foglalkoztak, az üzemrész munkaverseny-vállalásának — legalább néhány jelleg­zetes mutató alapján törté, nő — értékelésével. Igen érdekes képet nye­rünk, ha a hozzászólások adatait böngésszük, terüle­tek, hozzászólók száma és aránya (%) szerint: Cigarettaelőkészítés 6 fő, 10,53%; cigarettagyártás 8 fő 5,30%; Cigarettacsomago. lás 9 fő, 6,48 %, Filterrúd- gyártás 3 fő, 4,29%; Szivar­ágazat 2 fő, 1,80%; Üzem. fenntartási műhelyek 5 fő, 3,25 %; Raktárak (Anyag- Áruforg.) 2 fő 2,25%; Gond­nokság 4 fő, 8,51 %. HA CSUPÁN A HOZZÁ­SZÓLÓK számát tekintjük, a cigarettacsomagolás áll az első helyen, a cigarettagyár­tás a második és a cigaret­taelőkészítés a harmadik. Egészen más a helyzet, ha a hozzászólók arányát vesz- szük alapul. így már a ci­garettaelőkészítés az első, a gondnokság a második, a cigárettacsomagolás a har­madik, a cigarettagyártás pedig csupán a negyedik he­lyen áll. Az átlagos hozzá­szólási arány 5,8 %. Feltű­nik, hogy a cigarettagyártás még az átlagot sem éri el. Természetesen nem a hoz­zászólások mennyisége, ha­nem a tartalmi súlya a dön. tő. Azt azonban mégis jog­gal el lehet várni és még jobb előkészítéssel úgy vé­lem, el is lehet érni, hogy a gerincet képező termelő osztályokon az átlagosnál több legyen a hozzászólók .száma. MÉG EGY HIÁNYOSSÁ­GOT meg kell említenem. Több terület jegyzőkönyvé­ben hiányzik az előző ta_ nácskozás javaslatainak sor­sáról a tájékoztatás. Más te­rületeknél a hozzászólások megválaszolásával egy álta­lános mondat foglalkozik. E szempontból teljes, és min. taszerű a filterrúdgyártás és a cigarettaelőkészítés jegy­zőkönyve. Vizsgáltuk e te­kintetben is a gyakorlatot, hogy a javaslatok a műsza­ki konferencia elé kerül­nék-e? Mindössze egy terü­let — a cigarettaelőkészítés vezetője terjesztett elő, a termelési tanácskozásról ho­zott javaslatot, igaz mind­járt kettőt. Márpedig a ter­melési tanácskozások előbb­re hozatalának csak akkor van értelme, ha az ott fel. merült problémák, kérdések, hangulati elemek, állásfogla­lások, javaslatok stb. a műszaki konferencia elé ke­rülnek. Hiszen az előbbre- hozatalnak éppen ez volt a célja. Ha most már összefoglaló­an akarom jellemezni az új rendszert, azt kell monda­nom, alapvetően bevált. A tanácskozások előkészítése javult, sokoldalúak, tartal­masak. A pozitív vonásokat kell stabilizálni és a negatívu­mokat, a hiányosságokat pe­dig megszüntetni. Néhány javaslatot azért emlékeztető­ül leírnék, tanulságul: — Minden termelési ta­nácskozáson be kell számol­ni az üzemrészi DH akció- bizottságok működéséről; — Mindén alkalommal ér­értékelni kell — néhány ki­emelt jellegzetes mutatóval legalább, — a munkaverseny- vállalások teljesítését. Külö­nösen lényeges ez a szocia­lista üzemrészeknél. — Minden hozzászólásra konkrét választ kell adni és azt röviden a jegyzőkönyv­ben is rögzíteni kell. — Minden tanácskozás az előzőn tett javaslatok sorsá. ról adott tájékoztatással kez­dődjön és ennek lényegét is rögzíteni kell a jegyzőkönyv, ben. — A tanácskozáson fel­merült minden javaslatot, mely oda címzett, vagy ér­dem és jelleg szerint oda­tartozó, — a műszaki kon­ferencia elé kell terjeszte­ni. Minden tanácskozás ve. zetője ezen túlmenően szá­moljon be a felmerült állás- foglalásról, kérdésekről, hoz­zászólásokról. (stb.) — Megfelelő és tovább ja. vított előkészítéssel el kell érni, hogy az aktivitás nö­vekedjék és a gerincet ké. pező termelési területeken — így kiemelten a ciga­rettagyártási osztályon — emelkedjen a hozzászólások aránya, de feltétlenül az átlagnál magasabb legyen. (I. I.) Eletet jelent Reggel egészségesen indulunk munkahelyünkre, de előfordulhat valamilyen baleset, és a kórházban a mű­tőasztalon térünk magunkhoz. A technika nemcsak könnyíti munkánkat, de veszélyes is lehet. Balesetet szenvedett embernek rövid idön belül pó­tolni kell a hiányzó vért. Ezért kell tartalék vérrel rendelkeznie a kórházaknak. Gyárunk dolgozói megértik ezt, és példamutató arány­ban vesznek részt a véradásban, mert ez társadalmi ér­dek, a beteg számára az életet jelenti az életmentő vér. 1978-ban 199 fő 65 liter vért adott gyárunkban. Ez nagyon szép teljesítmény, mely dicséri dr. Bóna Gyuláné szervező, fáradságos munkáját. Ebben az évben 3-szori alkalommal lehet vért adni. Most volt május 16-án az első, mely három héten Izeresztül, szerdán az első csoport 54 fő jelentkezett és 47 adott. A második héten 47 fő jelentkezett, a har­madik ihéten 40 fő, de ebből sajnos 4—5 ember nem adhatott vért valamilyen betegség miatt. A kórházban a véradás után szalámi, uborka, cola várta az embereket. Többeket csalódás ért, mert régebben sört adtak, de tekintettel az alkoholellenes harcra, a kórház vezetői a a cola mellett szavaztak. Ez a kórháznak jó pont, az embereknek csalódás, mert egy üveg sör elfogyasztása még nem vészes (bárcsak sok alkoholista beérné egy üveg sörrel, kevesebb lenne az elkeserített családok szá­ma). De az is igaz, hogy a kórháznak az 1 főre megszabott 14 Ft átlagot kell betartania. Tehát minden dicséret a kórház dolgozóit is érinti, elég gyorsan, zökkenőmentesen és főleg udvariasan vég­zik munkájukat Agárdi István vezetőjükkel az élen. A colát pedig majd megszokjuk! —Balázsné— A magyar dohányipar tör. ténetének legnagyobb ön­vizsgálata zajlott le — az egri vállalati DH-akcióbi- zottság kidolgozta program alapján — 1979. május 16— 17—18-án a felsőtárkányi üdülőben. A háromnapos „racio-team” nevű veszteség­feltáró tanácskozásra 20 ve­zető beosztású tröszti és vál­lalati szakember gyűlt ösz- sze. Képviselve volt vala­mennyi tröszti vállalat (be­leértve a DOHÉK-ot és a Kutatót is), akárcsak a tröszti irányító apparátus. Jelen volt többek között Bordács István vezérigazga­tó-helyettes, Vajdics Zoltán műszaki-beruházási főosz­tályvezető; Szabó Lajos ter­melési és Dr. Bóna Gyula szervezési osztályvezető, Tatár Sándor gazdasági igazgatóhelyettes a 'Tröszt­ből; Várhelyi József, a Pé­csi Dohánygyár főmérnöke, Jóna Pál, a Nyíregyházi Fermentáló igazgatója, az Egri Dohánygyártól pedig dr. Domán László és Husz- ti Ferenc. A tudományos alapokon szigorú menetrend szerint felépített veszteség­feltárást Keresztessy Ferenc, Bóta János, Sándor András és Terenyei József bonyolí­totta le, Balatoni Tiborné és Dongó Lajosné gépírók se­gítségével. EGYENLŐSÉG ÉS ŐSZINTESÉG A racio-team jellegzetes­sége, hogy a rangok az aj­tón kívül maradnak. Be­osztásra való tekintet nél­kül itt mindenki egyenran­gú, minden szónak azonos súlya van, személyes sértő­désről szó sem lehet, köte­lező a legteljesebb őszinte­ség. Mint amikor a műszeré, szék egy gépállás perceiben (néha, sajnos, óráiban) a hibaok felderítésén fáradoz­nak. A különbség az, hogy ez a „gép” nem áll le, a „műszerészek” 6000 ember 58 veszteségforrás, 400 megoldási javaslat sorsáért felelősek, ezen túl országos a felelősségük (évente 3 milliárd a nép­gazdaságnak) és nem gép- alkatrészeket vizsgálnak, ha­nem önmaguk munkáját. Először egy könnyed elő­adás (feszültségoldónak), majd egy óra bemutatkozás és „önvallomás”: 3 perc alatt mindegyik résztvevő­nek el kell mondania mun­kaköri feladatát és legna­gyobb problémáját. Ezután következnek a módszeres vizsgálatok, veszteségfeltá­rással, a veszteségek ponto­zásával, ötletrohammal, rangsorolással, végül 4 cső. portra oszolva két-két konk­rét probléma megoldásával, ezeknek kölcsönös megbírá. lásával és megvédésével. A racio-team — melyet az egri vezetők már évek óta jól ismernek — megle­hetősen szokatlan volt a résztvevőknek. Éppen azért csak azt lehet mondani, hogy eredményes volt; át. ütő sikerről nem beszél­hetünk. Olyan kérdések maradtak még mindig tisz­tázatlanul, mint a tröszti irányításnak azok a törek­vései, melyek a tröszti for­mában a burkolt nagyválla­lati módszereket kívánják alkalmazni. „KIVIZSGÁLÁS” UTÄN „DIAGNÓZIS” A három nap alatt 58 veszteségforrást tártak fel a résztvevők és csaknem 400 új megoldási javaslat szü. letett. Jellemző az első 15 helyre rangsorolt veszteség- források képe: 1. közgazda- sági elemzés hiánya; 2. nem megfelelő vezetési színvonal; 3. rossz információs rend­szer; 4. ismeretek hiánya; 5. kockázatvállalás hiánya; 6. korszerűtlen belső anyag- mozgatás; 7. készlet túlmé­retezése; 8. nem megfelelő marketing-tevékenység; 9. munkafegyelem hiánya; 10. hibás döntés; 11. trösztön belüli érdekeltségi rendszer hiányosságai; 12. munkaidő­veszteség; 13. minőségi hiá­nyosságok; 14. vállalati szer­vezettség gyengesége; 15. technológiai előírások meg nem tartása. Ilyen szigorú önfényképet még sohasem készített a magyar dohányipar. Hiszen elég rátenkinteni csak az első négy helyre sorolt vesz­teségforrásokra. Megfelelő vezetési színvonal (illetve tröszti irányítási színvonal) nincs megfelelő információs bázis nélkül; az információ- és ismerethiány (az ismere­tek is információk!) lehetet­lenné teszi a közgazdasági elemzést. Ez ismét a vezetés hatékonyságát csökkenti — a kör bezárult. Ha a bizony­talansági tényezők vannak túlsúlyban (mert nincs ma­tematikai elemzés), ki vállal kockázatot? S hogyan vál­laljanak a vállalatok kocká­zatot, ha önállóságukat a gyenge tröszti irányítás fé­kezi? De hogyan legyen jobb a tröszti irányítás, ha a vállalatoktól kevés és rossz minőségű információt kap? Mindezek után a kész­let túlméretezése, a gyenge (vagy semmilyen) marke­ting, a munkafegyelem hiá­nya, illetve a munkaidő- veszteség a minőségi prob­lémák és az ezekkel össze­függő technológiai fegyelem­hiány már természetes kö­vetkezmény. A diagnózis után a terápia helyes sor­rendje: 1. a tröszti irányítás felismeri az információ je­lentőségét; 2. megteremti a megfelelő és korszerű in­formációs bázist és rend­szert; 3. ennek alapján be­vezeti a matematikai és operációkutatási módszere­ket; 4. ennek alapján meg­emeli a tröszti irányítási és a vállalati vezetési színvo­nalat. Ezen a ponton a töb­bi probléma megoldása előtt nyílik meg az út. Íme, rö­viden a tröszti szintű DH- program! Ezen az úton lehet kiküszöbölni — évek mun­kájával — a sok módosítást, kapkodást, a kritikán aluli minőségű dohányszálh'tmá- nyokat, az alkatrészellátás és a központi műhely ano­máliáit és a többi krónikus kórtünetet. „MINI” STRATÉGIÁBÓL LESZ A NAGY A „mini-stratégiának" ne. vezett csoportos probléma- megoldás során a harmadik nap a következő problémák kidolgozásával, megvitatá­sával, bírálatával és megvé­désével telt el: — A trösztön belüli érde­keltségi rendszer javítása. — Az ipari készletgazdál­kodás legcélszerűbb meg­szervezése. — Az iparági beruházási keret legcélszerűbb felhasz. nálása. — Az értékesítési tevé­kenység fejlesztése és javí­tása. — A dohánytermesztés tervszerű irányításának meg­oldása. A javaslatok feldolgozása folyik. Ami eddig feltárult, az is évekre szóló munkát ad. S csak most kezdődik a veszteségfeltárás több hóna­pos munkája a vállalatok­nál! s. a. Események képekben Együttes ülést tartott a vállalati és a filtergyártási ak­cióbizottság, ahol nagyon sok hasznos információ cserélt gazdát. Az MSZBT vállalati tagcsoportja a városunkba látogató turistákkal találkozott. A baráti találkozón Jászi Gusztáv igazgatóhelyettes üdvözölte a vendégeket. Edényszárító állványt készített a csebokszári óvodának _ a gyermekév alkalmából tett vállalásuk részeként — az Alkotmány 74’ szocialista brigád. Jól szórakoztak az óvodások a gyermeknapi bábelőadáson. Névadót rendezett a KISZ vállalati bizottsága. Nyolc kisfiú névadóját meghitt hangulatban ünnepelték édes- és névadó szüleikkel együtt. DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom