Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7. szám
Kritikusan-a termelési tanácskozásokról A vállalati DH akcióbizottság, a párt. és tömegszervezetek egyetértésével találkozó ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a termelési tanácskozásokat a műszaki konferenciát megelőző, en kell megtartani. RENDELKEZÉSRE ÁLLNAK már tapasztalatok is rendszer gyakorlati megvalósításának kiinduló helyzetéről. A termelési tanácskozások előkészítése jó és alapos volt. Az ajánlásoknak meg. felelően alakult a napirend is. Mégis néhány hiányosság szembetűnik a jegyzőkönyvek tanulmányozása és a személyes részvétel alapján. Nem minden területen számoltak be az üzemrészi DH akcióbizottságok — két tanácskozás közötti — tévé. kenységéről. Pedig ha a termelési tanácskozást a’.apfó- rumnak tekintjük, az üzem. rész közgyűlésének, — és úgy kell tekintenünk, — akkor, a mi felfogásunk sze. rinti végrehajtó bizottság, a DH akcióbizottság működéséről minden esetben — ha röviden, tömören is —, számot kell adni. Több tanácskozáson nem foglalkoztak, az üzemrész munkaverseny-vállalásának — legalább néhány jellegzetes mutató alapján törté, nő — értékelésével. Igen érdekes képet nyerünk, ha a hozzászólások adatait böngésszük, területek, hozzászólók száma és aránya (%) szerint: Cigarettaelőkészítés 6 fő, 10,53%; cigarettagyártás 8 fő 5,30%; Cigarettacsomago. lás 9 fő, 6,48 %, Filterrúd- gyártás 3 fő, 4,29%; Szivarágazat 2 fő, 1,80%; Üzem. fenntartási műhelyek 5 fő, 3,25 %; Raktárak (Anyag- Áruforg.) 2 fő 2,25%; Gondnokság 4 fő, 8,51 %. HA CSUPÁN A HOZZÁSZÓLÓK számát tekintjük, a cigarettacsomagolás áll az első helyen, a cigarettagyártás a második és a cigarettaelőkészítés a harmadik. Egészen más a helyzet, ha a hozzászólók arányát vesz- szük alapul. így már a cigarettaelőkészítés az első, a gondnokság a második, a cigárettacsomagolás a harmadik, a cigarettagyártás pedig csupán a negyedik helyen áll. Az átlagos hozzászólási arány 5,8 %. Feltűnik, hogy a cigarettagyártás még az átlagot sem éri el. Természetesen nem a hozzászólások mennyisége, hanem a tartalmi súlya a dön. tő. Azt azonban mégis joggal el lehet várni és még jobb előkészítéssel úgy vélem, el is lehet érni, hogy a gerincet képező termelő osztályokon az átlagosnál több legyen a hozzászólók .száma. MÉG EGY HIÁNYOSSÁGOT meg kell említenem. Több terület jegyzőkönyvében hiányzik az előző ta_ nácskozás javaslatainak sorsáról a tájékoztatás. Más területeknél a hozzászólások megválaszolásával egy általános mondat foglalkozik. E szempontból teljes, és min. taszerű a filterrúdgyártás és a cigarettaelőkészítés jegyzőkönyve. Vizsgáltuk e tekintetben is a gyakorlatot, hogy a javaslatok a műszaki konferencia elé kerülnék-e? Mindössze egy terület — a cigarettaelőkészítés vezetője terjesztett elő, a termelési tanácskozásról hozott javaslatot, igaz mindjárt kettőt. Márpedig a termelési tanácskozások előbbre hozatalának csak akkor van értelme, ha az ott fel. merült problémák, kérdések, hangulati elemek, állásfoglalások, javaslatok stb. a műszaki konferencia elé kerülnek. Hiszen az előbbre- hozatalnak éppen ez volt a célja. Ha most már összefoglalóan akarom jellemezni az új rendszert, azt kell mondanom, alapvetően bevált. A tanácskozások előkészítése javult, sokoldalúak, tartalmasak. A pozitív vonásokat kell stabilizálni és a negatívumokat, a hiányosságokat pedig megszüntetni. Néhány javaslatot azért emlékeztetőül leírnék, tanulságul: — Minden termelési tanácskozáson be kell számolni az üzemrészi DH akció- bizottságok működéséről; — Mindén alkalommal érértékelni kell — néhány kiemelt jellegzetes mutatóval legalább, — a munkaverseny- vállalások teljesítését. Különösen lényeges ez a szocialista üzemrészeknél. — Minden hozzászólásra konkrét választ kell adni és azt röviden a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. — Minden tanácskozás az előzőn tett javaslatok sorsá. ról adott tájékoztatással kezdődjön és ennek lényegét is rögzíteni kell a jegyzőkönyv, ben. — A tanácskozáson felmerült minden javaslatot, mely oda címzett, vagy érdem és jelleg szerint odatartozó, — a műszaki konferencia elé kell terjeszteni. Minden tanácskozás ve. zetője ezen túlmenően számoljon be a felmerült állás- foglalásról, kérdésekről, hozzászólásokról. (stb.) — Megfelelő és tovább ja. vított előkészítéssel el kell érni, hogy az aktivitás növekedjék és a gerincet ké. pező termelési területeken — így kiemelten a cigarettagyártási osztályon — emelkedjen a hozzászólások aránya, de feltétlenül az átlagnál magasabb legyen. (I. I.) Eletet jelent Reggel egészségesen indulunk munkahelyünkre, de előfordulhat valamilyen baleset, és a kórházban a műtőasztalon térünk magunkhoz. A technika nemcsak könnyíti munkánkat, de veszélyes is lehet. Balesetet szenvedett embernek rövid idön belül pótolni kell a hiányzó vért. Ezért kell tartalék vérrel rendelkeznie a kórházaknak. Gyárunk dolgozói megértik ezt, és példamutató arányban vesznek részt a véradásban, mert ez társadalmi érdek, a beteg számára az életet jelenti az életmentő vér. 1978-ban 199 fő 65 liter vért adott gyárunkban. Ez nagyon szép teljesítmény, mely dicséri dr. Bóna Gyuláné szervező, fáradságos munkáját. Ebben az évben 3-szori alkalommal lehet vért adni. Most volt május 16-án az első, mely három héten Izeresztül, szerdán az első csoport 54 fő jelentkezett és 47 adott. A második héten 47 fő jelentkezett, a harmadik ihéten 40 fő, de ebből sajnos 4—5 ember nem adhatott vért valamilyen betegség miatt. A kórházban a véradás után szalámi, uborka, cola várta az embereket. Többeket csalódás ért, mert régebben sört adtak, de tekintettel az alkoholellenes harcra, a kórház vezetői a a cola mellett szavaztak. Ez a kórháznak jó pont, az embereknek csalódás, mert egy üveg sör elfogyasztása még nem vészes (bárcsak sok alkoholista beérné egy üveg sörrel, kevesebb lenne az elkeserített családok száma). De az is igaz, hogy a kórháznak az 1 főre megszabott 14 Ft átlagot kell betartania. Tehát minden dicséret a kórház dolgozóit is érinti, elég gyorsan, zökkenőmentesen és főleg udvariasan végzik munkájukat Agárdi István vezetőjükkel az élen. A colát pedig majd megszokjuk! —Balázsné— A magyar dohányipar tör. ténetének legnagyobb önvizsgálata zajlott le — az egri vállalati DH-akcióbi- zottság kidolgozta program alapján — 1979. május 16— 17—18-án a felsőtárkányi üdülőben. A háromnapos „racio-team” nevű veszteségfeltáró tanácskozásra 20 vezető beosztású tröszti és vállalati szakember gyűlt ösz- sze. Képviselve volt valamennyi tröszti vállalat (beleértve a DOHÉK-ot és a Kutatót is), akárcsak a tröszti irányító apparátus. Jelen volt többek között Bordács István vezérigazgató-helyettes, Vajdics Zoltán műszaki-beruházási főosztályvezető; Szabó Lajos termelési és Dr. Bóna Gyula szervezési osztályvezető, Tatár Sándor gazdasági igazgatóhelyettes a 'Trösztből; Várhelyi József, a Pécsi Dohánygyár főmérnöke, Jóna Pál, a Nyíregyházi Fermentáló igazgatója, az Egri Dohánygyártól pedig dr. Domán László és Husz- ti Ferenc. A tudományos alapokon szigorú menetrend szerint felépített veszteségfeltárást Keresztessy Ferenc, Bóta János, Sándor András és Terenyei József bonyolította le, Balatoni Tiborné és Dongó Lajosné gépírók segítségével. EGYENLŐSÉG ÉS ŐSZINTESÉG A racio-team jellegzetessége, hogy a rangok az ajtón kívül maradnak. Beosztásra való tekintet nélkül itt mindenki egyenrangú, minden szónak azonos súlya van, személyes sértődésről szó sem lehet, kötelező a legteljesebb őszinteség. Mint amikor a műszeré, szék egy gépállás perceiben (néha, sajnos, óráiban) a hibaok felderítésén fáradoznak. A különbség az, hogy ez a „gép” nem áll le, a „műszerészek” 6000 ember 58 veszteségforrás, 400 megoldási javaslat sorsáért felelősek, ezen túl országos a felelősségük (évente 3 milliárd a népgazdaságnak) és nem gép- alkatrészeket vizsgálnak, hanem önmaguk munkáját. Először egy könnyed előadás (feszültségoldónak), majd egy óra bemutatkozás és „önvallomás”: 3 perc alatt mindegyik résztvevőnek el kell mondania munkaköri feladatát és legnagyobb problémáját. Ezután következnek a módszeres vizsgálatok, veszteségfeltárással, a veszteségek pontozásával, ötletrohammal, rangsorolással, végül 4 cső. portra oszolva két-két konkrét probléma megoldásával, ezeknek kölcsönös megbírá. lásával és megvédésével. A racio-team — melyet az egri vezetők már évek óta jól ismernek — meglehetősen szokatlan volt a résztvevőknek. Éppen azért csak azt lehet mondani, hogy eredményes volt; át. ütő sikerről nem beszélhetünk. Olyan kérdések maradtak még mindig tisztázatlanul, mint a tröszti irányításnak azok a törekvései, melyek a tröszti formában a burkolt nagyvállalati módszereket kívánják alkalmazni. „KIVIZSGÁLÁS” UTÄN „DIAGNÓZIS” A három nap alatt 58 veszteségforrást tártak fel a résztvevők és csaknem 400 új megoldási javaslat szü. letett. Jellemző az első 15 helyre rangsorolt veszteség- források képe: 1. közgazda- sági elemzés hiánya; 2. nem megfelelő vezetési színvonal; 3. rossz információs rendszer; 4. ismeretek hiánya; 5. kockázatvállalás hiánya; 6. korszerűtlen belső anyag- mozgatás; 7. készlet túlméretezése; 8. nem megfelelő marketing-tevékenység; 9. munkafegyelem hiánya; 10. hibás döntés; 11. trösztön belüli érdekeltségi rendszer hiányosságai; 12. munkaidőveszteség; 13. minőségi hiányosságok; 14. vállalati szervezettség gyengesége; 15. technológiai előírások meg nem tartása. Ilyen szigorú önfényképet még sohasem készített a magyar dohányipar. Hiszen elég rátenkinteni csak az első négy helyre sorolt veszteségforrásokra. Megfelelő vezetési színvonal (illetve tröszti irányítási színvonal) nincs megfelelő információs bázis nélkül; az információ- és ismerethiány (az ismeretek is információk!) lehetetlenné teszi a közgazdasági elemzést. Ez ismét a vezetés hatékonyságát csökkenti — a kör bezárult. Ha a bizonytalansági tényezők vannak túlsúlyban (mert nincs matematikai elemzés), ki vállal kockázatot? S hogyan vállaljanak a vállalatok kockázatot, ha önállóságukat a gyenge tröszti irányítás fékezi? De hogyan legyen jobb a tröszti irányítás, ha a vállalatoktól kevés és rossz minőségű információt kap? Mindezek után a készlet túlméretezése, a gyenge (vagy semmilyen) marketing, a munkafegyelem hiánya, illetve a munkaidő- veszteség a minőségi problémák és az ezekkel összefüggő technológiai fegyelemhiány már természetes következmény. A diagnózis után a terápia helyes sorrendje: 1. a tröszti irányítás felismeri az információ jelentőségét; 2. megteremti a megfelelő és korszerű információs bázist és rendszert; 3. ennek alapján bevezeti a matematikai és operációkutatási módszereket; 4. ennek alapján megemeli a tröszti irányítási és a vállalati vezetési színvonalat. Ezen a ponton a többi probléma megoldása előtt nyílik meg az út. Íme, röviden a tröszti szintű DH- program! Ezen az úton lehet kiküszöbölni — évek munkájával — a sok módosítást, kapkodást, a kritikán aluli minőségű dohányszálh'tmá- nyokat, az alkatrészellátás és a központi műhely anomáliáit és a többi krónikus kórtünetet. „MINI” STRATÉGIÁBÓL LESZ A NAGY A „mini-stratégiának" ne. vezett csoportos probléma- megoldás során a harmadik nap a következő problémák kidolgozásával, megvitatásával, bírálatával és megvédésével telt el: — A trösztön belüli érdekeltségi rendszer javítása. — Az ipari készletgazdálkodás legcélszerűbb megszervezése. — Az iparági beruházási keret legcélszerűbb felhasz. nálása. — Az értékesítési tevékenység fejlesztése és javítása. — A dohánytermesztés tervszerű irányításának megoldása. A javaslatok feldolgozása folyik. Ami eddig feltárult, az is évekre szóló munkát ad. S csak most kezdődik a veszteségfeltárás több hónapos munkája a vállalatoknál! s. a. Események képekben Együttes ülést tartott a vállalati és a filtergyártási akcióbizottság, ahol nagyon sok hasznos információ cserélt gazdát. Az MSZBT vállalati tagcsoportja a városunkba látogató turistákkal találkozott. A baráti találkozón Jászi Gusztáv igazgatóhelyettes üdvözölte a vendégeket. Edényszárító állványt készített a csebokszári óvodának _ a gyermekév alkalmából tett vállalásuk részeként — az Alkotmány 74’ szocialista brigád. Jól szórakoztak az óvodások a gyermeknapi bábelőadáson. Névadót rendezett a KISZ vállalati bizottsága. Nyolc kisfiú névadóját meghitt hangulatban ünnepelték édes- és névadó szüleikkel együtt. DOHÁNYGYÁR 3