Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA VIII. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1,50 FORINT 1979. július hó Áz anyagi ösztönzésről A vállalati gazdálkodási eredményességét növelő tényezők között jelentős helyet fog­lal el a vállalat béralapjából és a nyereség- részesedéséből képezhető anyagi ösztönzési alap. Ezen alap célszerű felhasználása pré­miumok, jutalmazások formájában elősegíti általában a vállalati gazdálkodás hatékony­ságának növelését; ezen belül e hatékony­ság növelése érdekében megoldandó felada­tok gyors és sikeres végrehajtását illetve végrehajtatását. A vállalat pártvezetőségének 1979. május 8-i ülésén a gazdasági vezetés beszámolt az anyagi ösztönzési rendszer 1978. éves ta­pasztalatairól, valamint a rendszer működ­tetésének további feladatairól. Megállapítást nyert, hogy amíg 1977. év­ben vállalatunknál 4 079 000 Ft volt a pré­miumok együttes összege, addig ez 1978-ban 3 755 000 Ft-ra csökkent. 1979. évben anyagi ösztönzési lehetősége­ink változatlanok, gyakorlatilag tehát to­vábbra is lehetőség van a legfontosabb vál­lalati feladatok anyagi ösztönzés mellett történő megoldására. Ilyen jellegű feladataink ez évben a kö­vetkezők: 1. A DH-munkarendszer működtetésének fejlesztése. 2. Fajlagos anyagfelhasználás csökkentése. 3. Termékeink minőségi színvonalának nö­velése. 4. Termelékenység növelése. 5. Három műszakos üzemrészeink és a ciga­retta előkészítés nyári karbantartásának sikeres elvégzése. 6. Hevesi dohányválogatási feladataink meg­oldása. 7. Egyéb — kisebb területeket érintő — fontos célfeladatok megoldása. Premizálási lehetőségekkel a munkáltatói jogokkal rendelkező vezetők élnek, így — az általános feladatokon túl — az egyes üzemrészek sajátos feladatainak anyagi ösztönzésére is lehetőség van. Fontos, hogy a lehetőségeket célszerűen, ésszerűen, a dolgozók számára érthetően és világosan meghatározott feladatok formá­jában használjuk fel. Ebből logikusan következik, hogy az úgy­nevezett előre meghatározott feladatok ará­nyát kell növelni minden területen. Az anyagi ösztönzés alkalmazásának fon­tos területe az újítási mozgalom. Az újítási tevékenység díjazása — első­sorban a vállalati eredményt növelő újítá­sok —, anyagi ösztönzése jelentős hatást gyakorol a vállalati eredmény alakulására. 1978. évben az újítási tevékenység — a ko­rábbiakhoz képest — vállalatunknál csök­kent, s ennek következeiében a korábbi évi öt-hat millió forintos, újításokból származó vállalati eredménynövekedés 1978-ban csak| mintegy hárommillió forint volt. E számok összehasonlításából következik — 1979. év-( ben fokozni kell az újítási tevékenységet, s ennek alapján az újítók anyagi elismeré-( sét is. Egy főre vonatkoztatva — a különböző forrásokból származó — anyagi ösztönzések együttes összege mintegy évi háromezer forint, amely körülbelül az éves béralap tíz százalékát jelenti. Ha figyelembe vesszük, hogy az anyagi ösztönzés differenciált, akr kor ténylegesen egy-egy főre jutó összeg meghaladja a tíz százalékot. A vállalat vezetésének — a pártvezetés-, sei egyetértésben — az a célkitűzése, hogy az anyagi ösztönzési lehetőségeinket a to­vábbiakban szinten tartsuk, semmiképpen sem csökkentsük, mert ez az egyik alapja a vállalatgazdálkodás irányába ható, fokozódó követelmények sikeres teljesítésének. dr. Domán László igazgató Hogyan dolgoztunk az el­ső félévben, hogyan sikerült teljesíteni a többször válto­zó programot, hogyan felel­tünk meg munkaversenyvál- lalásainknak, milyen terme­lékenységi szintet sikerült elérnünk? Először nézzük a: TERMELÉST Év elején úgy látszott, hogy a fogyasztói áremelke­dés hatására kénytelenek le­szünk termelésünket csök­kenteni. Tervünket is — a tröszt által kiadott alapszá­mokra építve — ennek meg­felelően alakítottuk ki. A fo­gyasztás tényleges alakulása azonban rácáfolt a várako­zásra, nem csökkent, hanem kismértékben növekedett is. (Lényeges változás a fogyasz­tás' szerkezetében állt be.) Ennek megfelelően program- módosításokkal olyan mér­tékben növekedett a terme­lési terv, hogy még a tava­lyi szintet is meghaladta. Számszerűen: 1979. első hat hónapjában 3398 Mdb ciga­rettát állítottunk elő, (mind filteres) érni a bázishoz 3,0%-os, tervhez 2,5%-os, a programhoz 1,0%-os túltelje­sítést jelent. . Szivarból je­lentősen elmaradtunk a bá­zistól, és a tervtől is. 14,2 Mdb-ot gyártottunk, a bá­zistól 23,1%-kal, a tervtől 15,1%-kal, a programtól 5,4%-kal maradtunk el. Ezen valamilyen módon változtat­ni kellene, mert a Hevesi válogatás jelentős időt köt le, amikor egyáltalán nincs szivartermelés, és így az éves terv teljesítése is kétségessé válhat. Készáru termelési értékünk másként alakult. Elmaradt a bázistól, mintegy 1,5%-kal, és alacsonyabb mértékben haladja meg a tervezett és programozott értéket. 507 MFt-ot értünk el, és ez csak 1,3%-kal van a terv, és 0,6%-kal a program fölött. Ennek az eltérésnek (a ter­melés és a termelési érték növekedési üteme között) oka az eltérő termékösszeté­tel. Idei termésünkben na­gyon megnőtt a Románc aránya, aminek a termelési értéke alacsony, és csökkent a magasabb árfekvésű gyártmányok aránya. Ráadá­sul a rendkívül jó áru Marlboróból nem tudtuk a programot teljesíteni, az anyagellátás akadozása mi­att, pedig ennek a gyárt­mánynak a termelői ára több mint négyszerese a Ro­máncénak. Terméksoros termelési ér­tékünk az előzőhöz hasonló­an alakult. Létszámunk a tervnek megfelelően lénye­gesen lecsökkent a bázishoz viszonyítva. Tavaly első fél­évben 1092 volt a létszá­munk, ez évre 1062 tervez­tünk. Ezzel szemben tényle­gesen 1062 fő a létszámunk. Termelékenységi mutatóink kedvezően alakultak, hiszen összetevői — a termelési ér­tékek, és a létszám — is fej­lődőéit. Egy főre eső terme­lési érték 478.562 Ft mind a bázishoz, mind a tervhez 1,5%-os túlteljesítést jelent. Az egy főre eső terméksoros, termelési értékünk 20.510 Ft. (Bázishoz 102,0%, tervhez 100,6%.) MUNKAVERSENY Munkaverseny vállalásaink teljesítése sajnos nem mutat túl kedvező képet. A fajla­gos dohányanyagmegtakarí- tás bázishoz a vállalt 0,3% helyett 1,9%-ra alakult. Ez 418 q dohány, és 3670 eFt többlet megtakarítást jelent. A normához hasonlítva a fajlagos dohányanyag meg­takarítást már egyértelmű­en kedvezőtlenebb a helyzet, hiszen a vállalt 0,1% megta­karítás helyett 0,6%-os be­dolgozás mutatkozik. Ennek költségkihatásai is nyilván Hogyan dolgoznak ma?... A József Attila szocialista brigád 1971-ben alakult a cigaretta csomagolási osztá­lyon. A brigádtagok többsége a Niepman VII. gépen dol­gozik, a hosszú méretű ci­garettákat csomagolják. A minőségi előírásokat szem előtt tartva teljesít­mény százalékuk 101— 102% között mozog. Fokozott gondot fordítanak arra, hogy rosszak, több mint másfél millió Ft többletráfordítást jelent. Ennek okait sürgő­sen felül kell vizsgálni, és változtatni kell ezen a hely­zeten. Minőségi mutatóinkat a kiemelt termékekre vizs­gálva javulást láthatunk, a vállalt 3,65 helyett 3,71 az elért szint. A gyártási selejt aránya is növekedett, a vál­lalt csökkentés helyett. Összefoglalva megállapít­hatjuk, hogy munkaverseny- vállalásaink teljesítése terén még bőven van tennivalónk, hogy legalább az éves válla­lást hozni tudjuk. Megkezdődtek a II. negyed­éves műszaki konferencia előkészületei, elindult a ter­melési tanácskozások soroza­ta. A műszaki konferencia július második felében várha­tó. Végezetül egy helyre iga­zítást kell tennem. Az utol­só számban, a gazdasági hí­rek között szerepelt a kom­munista műszakról szóló hír­adás. Sajnálatos elírás foly­tán az került a cikkbe, hogy a műszaki árbevételt aján­lottuk fel a szolidaritási cé­lokra. Helyesen: a műszak­ért kifizetendő munkabér egy része került a szolidaritási alapra, és a gyermekév fi­nanszírozására. Az elírásért az olvásó szíves elnézését kérem. Takács György üzemgazdasági csoportvezető elcsomagolásra csak kifo­gástalan cigaretta kerüljön. A selejtet igyekeznek a megengedett alá csökkente­ni. A segédanyagokkal a le­hetőségeknek megfelelően takarékoskodnak, a gépek kapacitását maximálisan ki­használják. Egyik legfontosabb felada­tuknak a gyártmányok mi­nőségének fokozását tekin­tik. Ennek érdekében a kö­vetkezők szerepelnek válla­lásaikban : — A fólia dátumjelzése min­dig megfelelő legyen. — A csomagolásnál figyelik a felhasználásra kerülő címjelzéseken az előírt jelzések szerepeljenek. — A cigaretták minőségét fokozottan figyelik, a nem megfelelő cigarettát a tá­maszpontnak visszaad­ják. — A visszabontott cigarettá­kat gondosan kiválogat­va, átcsi peszel ve csoma­golják csak vissza. — Igyekeznek úgy dolgozni, hogy az ő hibájukból ki­zárás ne történjen, vala­mint a szállítási határ­időiket be tudják tartani. Az üzemrészük DH-akció- bizottság munkáját a meg­felelő információk továbbí­tásával kívánják elősegíteni. Társadalmi munkát átlag 15 órát teljesítenék fejen­ként, rhelyet — ha az állan­dó három műszakot figye­lembe vesszük — igen szép­nek mondhatunk. A tanulást és az önkép­zést is fontos kérdésként kezelik. Jelenleg is az egyik brigádtaguk szakmunkás­képzésre, öten szakszerveze­ti- illetve egy fő párt-szemi­náriumra jár. Szeretnek könyveket, fo­lyóiratokat olvasni, ezzel is bővítve ismereteiket. Ketten tagjai az ÜDHAB- nak, egy fő a II. pártalap- szervezetben pártcsoport bi­zalmi feladatot lát el. A brigád a három mű­szak mellett is évek óta sza­kít időt a gyermekvárosi gyermekek látogatására, tá­mogatására. Átlag három al­kalommal látogatnak el hoz­zájuk évente ajándékaikkal és szeretetükkel. A brigád fejenként 100 forintos szolidaritási bélye­get vásárolt, hozzájárulva ezzel is a rászorulók megse­gítésére. A brigádtagok névnapjairól megemlékeznek, betegség esetén meglátogatják egy­mást. A gyesen levő két kismamáról sem feledkeznek meg. Részt vettek író-olvasó ta­lálkozón, üzemünk rendez­vényein, ünnepségein. A munkavédelmi őrök fel­adatait a Kállai Éva és az Ady Endre szocialista bri­gáddal közösen látják el mű­szakjukban. A vöröskereszt által ren­dezett önkéntes véradáson megjelennek. Kívánjuk, hogy vállalásai­kat, elképzeléseiket valóra váltsák. Gratulálunk a két Aranykoszorús szocialista brigádplakett után ez év­ben kiérdemelt Vállalat Ki­váló Brigádja kitüntetéshez és a továbbiakra is hasonló szép eredményeket kívá­nunk. Jakubné

Next

/
Oldalképek
Tartalom