Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-05-01 / 5. szám

Kiránduláson az Alkotmány 74 Mint minden évben im­már hagyományosan, most is megrendeztük üzemláto­gatásokkal gazdagított bri­gádkirándulásunkat. Ezúttal Miskolc és környéke szere­pelt programunkon. Kis lét­számunkra való tekintettel személygépkocsikkal indul­tunk útnak, elsőként az „On_ gai Csavargyárba”. Egy-egy üzemcsarnok lá­togatása előtt a szabadban hallgattuk meg az egységek­re vonatkozó rövid tájékoz­tatót, mert az igen magas zajszint miatt a gépek mel. letti „idegenvezetés” szavak, kai történő aláfestése szinte lehetetlen. Ismerve az orszá­gos helyzetet csavar ügyben — óriási jelentőségű, hogy a gyár szerszámok tekinteté­ben önellátó. A munkaversenyfelelőssel történt megbeszélés alapján, a közeljövőben lehetségessé válik a csavargyár valamely brigádjával történő kapcso­latfelvétel, melynek elmélyí­tése remélhetőleg sokat eny. hit majd gyárunk csavar­gondjain. Kirándulásunk második állomása a Szerencsi Csoko­ládégyár volt. Amint a gyár közelébe ér­tünk, ínycsiklandó csokoládé és mogyoróillat igazított út­ba. Iparágilag közelebb esett hozzánk, mint a csavargyár­tás, mivel élelmiszeriparhoz tartoznak, mint mi. Sajnos, nem a legjobbkor érkeztünk, mert épp ekkor tartották a vállalati munka- verseny értékelő és díjkiosz­tó ünnepséget. Személyi számunkról Az ország minden lakója úgynevezett személyi számot kapott, illetve kap a közel­jövőben. Ennek a számrend­szernek a segítségével lehe­tőség nyílik arra, hogy gé­pi nyilvántartással egysze­rűsítsék az államigazgatási munkát, a lakosság ügyei­nek intézését. A lakosság így sok összeírás alól men­tesül majd. A mágnesszala­gon tárolt adatok — azaz a személyi szám — alapján például rövid idő alatt ki­mutatható.. hogy kik a böl- csödés, óvodás, tanköteles korúak, kiknek ajánlatos egészségügyi szűrővizsgá­latra jelentkezni. Ilyen ösz- szeírásokra tehát a jövőben már nem lesz szükség. A választások előtt sem kell majd külön felmérni, hogy kit vegyenek fel a választá­si névjegyzékbe. A személyi szám 11 szám­jegyből áll. Az első szám­jegy a nemet, a születés év­századát, valamint a magyar, vagy a nem magyar állam- polgárságot jelzi. A 2—7. számsor a születés időpont­ját tartalmazza, a 8—9—10. számjegyek pedig arra al­kalmasak, hogy megkülön­böztessék egymástól az azo­nos napokon született embe­reket. Ez lehetővé teszi, hogy az országban két egyforma személyi szám ne legyen, így kizárják a téves adat­szolgáltatást. A számrend­szer utolsó számjegye az el­ső számok sorrendjének és valódiságának helyességét jelző — úgynevezett techni­kai — ellenőrző szám lesz. A személyi szám végleges, azt a személyi igazolvány cseréje esetén sem változ­tatják meg, csupán bejegy­zik az új igazolványba. Az elkövetkezendő időszak­ban minden Magyarorszá­gon élő ember személyi iga­zolványába beragasztják a személyi számot. Heves megyében — az or­szágos gyakorlatnak megfe­lelően — mindenütt a helyi tanácsok gondoskodnak a személyi szám kiadásáról. A lakosságot a kiadás időpont­járól levelezőlapon, illetve hirdetményeken értesítik. A személyi számok várhatóan május végén, június elején érkeznek meg az illetékes tanácsokhoz, ezután kerül sor a kiadásukra.­A tanácsok a személyi szá_ mok kiadását úgy szervezik meg, hogy az állampolgárok a lehető legrövidebb idő alatt végezzenek a kiadóhe­lyen: a városokban például a könnyen megközelíthető pártházakban is működnek középületekben, iskolákban, majd' az adatokat ellenőrző, egyeztető bizottságok. A kö­zös tanácsú községekben te­lepülésenként külön-külön Szociálpolitikai kérdésekről Az ötéves tervidőszak má­sodik felében a vállalati szo­ciálpolitikai tevékenység te­rén elért eredmények, és ennek alapján a jövőbeni tennivalóinkat helyes dolog áttekinteni. Tevékenységünk e téren intenzívebb lett, nemcsak növekedett a válla­lat által e célra fordított összeg,, hanem tudatosabb lett a munka. Űj mozzanat, hogy szociális tevékenysé­günk szervesen illeszkedik a vállalati gazdálkodás egé­szébe, aminek megvalósítása nagyon átgondolt munkát igényel a vállalati vezetés­től. A vállalati, a munkahelyi szociális ellátásnak komoly jelentősége van. E tevékeny­ség alapvető szerepe, hogy segítse elő a vállalat haté­kony működéséhez szüksé­ges munkaerő biztosítását. NÖVEKSZIK A rendelkezésünkre álló statisztikából, jelentések­ből ismerjük, hogy a szoci­álpolitikai juttatások nagysá­ga és arányai dolgozóink összjövedelmén belül nö­vekszik. A vállalati önállóság fo­kozódása ezen a téren is csak növelte a munkáltatói feladatokat. Tudjuk, s érezzük, hogy je­lentősen kiéleződött a nép­gazdaság munkaerőhelyze­te, és ez a körülmény ráirá­nyította a figyelmet a válla­lati munkaerőgazdálkodás, és ehhez kapcsolódóan a vállalati szociális tevékeny­ség fontosságára. Amikor a munkaerőhelyzetről beszé­lünk nemcsak a munkaerő­hiányra kell gondolnunk, ha_ nem a munkaerő összetéte­le is minőségileg megválto­zott. mert nem kell különö­sebben bizonyítani, hogy az iskolai és szakmai képzett­ség, a munkához és a mun­kahelyhez való viszony és egyébb más tényező szem­pontjából jelenleg más a munkaerő összetétele, mint jó pár évvei ezelőtt. Ez a körülmény nagy mér­tékben befolyásolja szoci­ális munkánk tartalmát, akár a munkakörülmények, a munkafeltételek kialakításá ra vagy az étkeztetésre, üdü­lésre. kultúrális és egyéb szociális feladatokra gondo­lunk. A vállalati szociálpolitika fokozódó gazdasági jelentő­sége abban is kifejeződik, hogy vállalatunk szociális- kultúrális kiadásai, 1978. év­ben mintegy 3,9 millió Ft volt, több mint az előző év­ben. Ennek a jelentős összeg­nek a felhasználása a dol­gozó életkörülményeinek kedvezőbb alakítását céloz­zák. Ezen jutattások össze­ge az elmúlt években a bé­reknél gyorsabb ütemben növekedett. Ismert, hogy a vállalat szociális kiadásait részben a nyereségből képzett alapból fedezi, részben a vállalati költség terhére kerülnek el­számolásra. A vállalati szociális jutta­tásokban igen jelentős ösz- szeget képvisel a gyermekin­tézmények fenntartása, mely_ nél 79 százalék a vállalati teherviselés, üdültetésnél 67 százalék üzemi étkezésnél is 67 százalék. Ebből láthatjuk, hogy mekkora a dolgozók téríté­sének részaránya, tehát e számok jól jellemzik a válla­lati szociális ellátás szerepét. A vállalat ezekből a költsé­gekből nagyobb hányadot visel mint a dolgozók, az pe. dig ezen juttatások szociális jellegét erősíti. Tudjuk, hogy a munkavég­zéshez közvetlenül kapcsoló­dó ellátások, mint a munka­ruha, védőeszközök, egész­ségügyi ellátás stb. forrása termelési költség. Minthogy a vállalati termelési költség­szint kevésbé érzékeny, ezért ezen ellátás fejlesztése külö­nösebb nehézségbe nem üt­közik. Itt említem meg, hogy a szociális kiadások mint­egy felét a termelési költsé­gekből fedezzük. A jóléti-kultúrális fel- használás 1978. évben 3,9 millió forintot tett ki válla­latunknál. Ennek 32 százalé­kát az üzemi étkeztetésre fordítottuk, emellett még je­lentős tétel — 42 % — a gyermekintézmények ki­adása. LAKÁSÉPÍTÉS lása csak úgy volt biztosít­ható, hogy vállalat és ta­nács között igen szoros és jó a kapcsolat. Ügyeltünk arra, hogy ebben a támogatásban a valóban legrászorultabbak részesüljenek. A jelenlegi konstrukció, amely kétségtelen kedvez­ményt nyújt, de igényli a dolgozótól, hogy saját maga is jelentős összeggel vegyen részt lakásproblémája meg­oldásában. A gyermekintéz­mények működésére 1 283 ezer forintot fordítottunk, melyből a bölcsödére 704 ezer forintot, az óvodára 579 ezer forint jutott. Az üzemi étkezés 1234 ezer forintos kiadást a jó­léti és kultúrális alapból fe­deztük. Ez az összeg a jólé­ti és kultúrális alapunk 32 százalékát teszi ki. A dolgo­zók hozzájárulásának mér­téke 33 százalék volt. Szólni kell még egy na­gyon kiemelten fontos kér­désről, a foglalkozási reha­bilitációról. Bár ez a válla­lati gazdálkodás gyakorlatá­ban kisebb súllyal szerepel, mint ahogy jeletősége indo­kolná. A jelenlegi munkaerőhely­zet azt igényli, hogy a szó­ban forgó réteg munkaere­jét a lehető leghatékonyab­ban hasznosítsuk. A csök­kent munkaképességű dol­gozók átképzése a munkaerő- hiány enyhítésének egy le­hetséges útja, sokszor könyebben járható út, mint új munkaerő megszerzése és betanítása. GONDOSKODÁS Alapelvként kell elfogad­ni, hogy a csökkent munka- képességgüekről való gon­doskodás mindenekelőtt vál­lalati feladat! Folyamatosan kell e feladatot ellátni és hatékony foglalkoztatá­sukat biztosítani. A gazdasági vezetés a szakszervezeti szerv támogatásával a reha­bilitációs munkát szerve­sebben kell beilleszteni a vállalati munkaerőgazdálko- dási tevékenységbe. Azt hiszem, az elmondot­takból kitűnik, hogy egyre nagyobb szerep hárul szo­ciálpolitikai tevékenysé­günk fejlesztésében a válla­lati vezetésre. Véleményem szerint e kérdéseket a válla­lati és szakszervezeti szo­ciális munka irányítóinak kiemelten kell kezelniük. Jászi Gusztáv igazgatóhelyettes Munkaverseny-vállalások nyomában.. Amikor az 1979. éves munkaversenyünket újjá­szerveztük, arra töreked­tünk, hogy a vállalások se­gítsék a DH-munkarendszer továbbfejlesztését, a tarta­lékok feltárását. Ezzel rész­ben a fogyasztói áremelke­dés következtében előállott fogyasztásttermelés csőkké, nés hatását ellensúlyozzák, részben segítsék elő a nép- gazdasági mérleg egyensú­lyának javításához a válla­lati gazdálkodás oldaláról történő hozzájárulást. ELTELT AZ ELSŐ ne­gyedév és ennyi idő már al­kalmas, hogy megvizsgáljuk, mennyiben váltak valóra tö­rekvéseink. De illő is, hogy némi képet adjunk erről, hiszen ígéret ás kötelez az időnkénti — átfogóbb jelle­gű — beszámolásra. Vállalásunk volt, hogy az éves termelési tervvel szem­ben a füstszűrös cigaretta termelést, amennyiben a fo­gyasztó közönség igényli túlteljesítjük. Az első ne­gyedévre eső időarányos rész 15 millió db füstszűrös cigaretta. A teljesítés 56 millió darab cigaretta. A vál­lalásnak időarányos részét tehát túlteljesítettük. Hasonlóan kedvező a hely­zet a költségek döntő ré­szét kitevő alapanyagok faj­lagos felhasználásának csök­kentésére tett vállalásunk­nál is. Fajlagos alapanyag (do­hány) felhasználás csökken­tése a bázishoz: Vállalás: 0,3%; mennyiség: 47 q; ér­ték: 412 eFt.. Teljesítés: 3.40 %; mennyiség: 543 q; ér­ték: 4 767 eFt. Kedvező el­térés : 3,10 %; mennyiség: 496 q; 4 355 eFt. Fajlagos alapanyag fel- használás csökkentése a nor­mához : Vállalás: 0,1 %; mennyi­ség: 15 q; érték: 132 eFt. Teljesítés: 0,99%; mennyi­ség: 154 q; érték 1 356 eFt. Kedvező eltérés: 0,89%; mennyiség: 139 q; érték: 1 220 e Ft. ANNÁL IS INKÁBB ér­tékelnünk kell ezt a kedve­ző eltérést, mert normáink feszítettebbek, mint a trösz­tünk által koordinált ipar­ági norma. Javult a gyártási selejt- képződés is. Az előző évben a selejtképződés 3,36 %-os volt, 1979. I. negyedévében 3,15%. így a csökkenés 0,21 %, 0.16 %-kal kedve­zőbb a vállalásnál. A minőség is javult. A minőségi mutató a vállalt 3,65-tel szemben 3,71-re ala­kult. A DH-muhkarendszert a vállalati és üzemrészi akció­bizottsági programoknak megfelelően továbbfej­lesztettük. A tröszt egész területére történő bevezetés program- jiának első lépéseként felső fokú DH-szeminárium (7x2 napos) került megtartásra. Ehhez a tanulmányi anya. gof és az előadókat is dön­tő részben mi biztosítottuk. A RÉSZTVEVŐK EGY­BEHANGZÓ véleménye sze­rint a szeminárium magas színvonalú és hasznos volt, elérte célját. Dolgozóink szociális hely­zetének javítására irányuló törekvései: iket ezúttal csu­pán egy számadattal repre­zentálom. A bérszínvonal 1978, I. ne­gyedévében 8 389 Ft volt, ami 1979. I. negyedévében 9 125 Ft-rs alakult. Az emel­kedés tehát +8,8 %-os. Szociális munkavédelmi és higiénisi terveink eláő ne­gyedévre ütemezett részét tel jesítettü k. Minidig felmerül az ag­gály, hogy a munka verseny eredménye i nem jelentkez­nek a vállalat eredményé­ben. Nyugodtan mondhatjuk ez nálunk nem így van. Az első negyedéves ter.vteljesí- tés is kedvezően alakult. Túl_ teljesítettük +4.8 %-kal, — mint egy ■— 12 millió forint­tal a termelési tervünket. A termelés emelkedést keve­sebb mu nkaerővel biztosí­tottuk, ami nem volt gon­doktól mentes, hiszen jelen­tősen — csszesen 35 fővel — kel left a bázishoz csökken- tenünk a létszámot. A ter­vezett 5 33 326 Ft-ról, — 244 655 Ft -ra,-----M,9 %-kal n övekedett az egy dolgozó­ra jutó termelékenység. A legát bgóbb gazdasági mutató, a mérleg szerinti vál­lalati eredmény az előző év első negyedében 20,8 millió Ft volt, míg 1979. I. negyed­ben 25,4 millió Ft-ra alakult. Kedvező eltérés a tervhez +29 millió (112,9%). a bá­zishoz még nagyobb mértékű 4,6 millió forint. E negyedév során is to­vábbfolytattuk — sikeresen — a:z import — beszerzések csökkentésére irányuló mun­kánkat, részben az import anyagok fajlagos felhaszná­lásának csökkenésével, részben ilyen anyagok bel­földi helyetesítésével, de­viza kiváltással. MÉG AZ ILYEN RÖVID beszámoló esetén sem tér­hettünk ki az elől, hogy le­vonjuk a tapasztalatok ta­nulságát, és valamiféle prog­nózist adjunk. Kétségtelen, hogy az év során még több negatív, a tervezett eredményt csökken­tő tényezőre kell számíta­nunk. így például arra is, hogy a fogyasztó közönsé­günk változott igényének elegét téve, csökkentenünk kell a Fecske cigaretta ter­melését és emelni a füstszű­rös Sknphónia termelést. Márpedig ez a szerkezetvál- tozás kedvezőtlen hatású iaz eredményire és a termelési érték .alakulására. Az is bizonyosra vehető, — a folyamatban lévő tár­gyalások alapján, — hogy a szociális épület rekonstruk­ciójával kapcsolatban a ter­vezettnél magasabb fenntar­tási költségek merülnek fel. Viszont piaci jelzések utal­nak arra, hogy éves terme­lési tervünknél magasabb lesz a fogyasztói igény és így a tényleges termelésünk. ÖSSZEVETVE A VÁRHA­TÓ pozitív és negatív hatá­sókat. — az első negyedév tapasztalatai alapján, — azt a prognózist adhatjuk, hogy munkaverseny vállalása­inkat éves viszonylatban is túlteljesítjük. Az előző évi eredmény elérése pedig, — reményből, — reális, meg­valósítható céllá válik. Iványi Illés A vállalati jóléti juttatá­sok közül kiemelem a lakás- építési támogatást. 1978. év­ben 542 ezer forintot fordí­tottunk dolgpzóink lakásépí­tési támogatására, ebből 92 ezer forint összeget a része­sedési alapból. A rendelke­zésre áilló eszközök eredmé­nyes és tervszerű felhaszná­Az egyre jobban kibonta­kozó szocialista munkaver- seny-mozgalom egyértelműen a fejlődést biztosítja a do­hányipari vállalatok számá­ra. Azért, hogy ez így legyen 324 szocialista brigád, mint kis közösségek évről- évre minden tekintetben odaadóbb munkát végeznek. Dr. Móger János, a Tröszt vezérigazgatója értékelte az 1978-as évi eredményeket. Elmondotta melyek voltak azok a nagyobb munkák, feladatok, melyek elvégzésre kerültek, illetve folyamato­san megoldásra várnak. A közös munka sikerének ér­tékelhető. a szolnoki rekons­trukció is. Jellemző továbbá, hogy nőtt az élőmunka ha­tékonysága. javult a szociá­lis ellátottság. Hogyan dolgoznak ma a szocialista brigádok, kollek­tívák? Munkájukról, társa­dalmi tevékenységükről szólt a több mint húsz hozzászó­ló brigádvezető. Többen hangsúlyozták, hogy ma már a mindennapi munkájuk mellett a szocia­lista brigádok más irányú vállalások megtételében is példamutatóan járnak el. Ilyenek: az óvodák, iskolák patronálása. a szoros kap­csolattartás a szociális in- tézménnyekkel. A kollektí­vából egyre többen tanul­nak, képezik magukat úgy szakmailag mint politikai­lag. A tanácskozáson megfo­galmazódtak feladataink az elkövetkezendő időkre. — az 1978-as év folytatása a munkaverseny terén. — igyekeznünk kell a fo­gyasztókat több féle és jobb minőségű gyárt­mányféleséggel ellátni. — egyensúlyi helyzetünk javításáért kell mun­kálkodnunk. — fokozottabban figyelni kell a hazai nyers­anyaggal való célszerű gazdálkodásra. — A DH teljeskörő beve­zetése az egész do­hányiparban az Egri Dohánygyár mintájára ugyancsak feladataink közé tartozik. A közös feladatok tehát adottak az elkövetkezendő időben a brigádok közössé­gein múlik a további ered­mények. sikerek elérése. — Bukta — A vállal: ti szakszervezeti titkár kedves női brigáddal ismertetett össze bennünket, s igen helyesnek tartotta, hogy női brigáddal szeret­nénk felve írni a kapcsolatot. Megemlítet ;e, hogy már egy dohánygyá: i kapcsolata van a gyárnak. Gyors üzemláto­gatáson vettünk részt a „Fe­hér Klára ’ szocialista bri­gád két tagjának- kíséreté­ben. Megkóstc ltuk a gyár fino­mabbnál f nomabb terméke­it. Itt legnagyobb tetszést a frutti gyárása és az előcso­magolt cukorka aratta. Megköszönve kedvességü­ket, a kövfetkező Felsőtárká- nyi brigád találkozónra meg­hívtuk ver déglátóinkat, me­lyet örömnél elfogadtak. — Farkas — látják el a szükséges tenni­valókat a szakemberek. A számok kiadásának időpont­ját úgy áll lották össze, hogy az állaimpc lgárok a számuk­ra lehető legelőnyösebb al­kalommal kereshessék fel a kirendeltsé ’eket, tanácsokat. Munkanap >kon reggel nyolc órától este 7-ig, szombaton­ként pedig délután 4 óráig állnak az ügyintézők az ál­lampolgáré k rendelkezésére. Könnyíti az állampolgá­rok helyzetét, hogy minden­kinek nem kötelező megje­lennie a megjelölt kiadóhe­lyen, mert a család bárme­lyik nagykorú tagja átvehe­ti a többiék személyi szá­mát is. Hves mpgyében várható­an októbe - 31-ig befejező­dik a személyi számok ki­adása. A végső ellenőrzésre — országok szinten 1980. ja­nuár 1-én kerül sor: az ak­kor tartar dó népszámlálás­kor ugyanis minden állam­polgártól a negkérdezik. hogy van-e személyi száma. Az októ Der végéig tartó munka naigy figyelmet igé­nyel a tanácsi szakemberek­től. Ezért, valamint a szám­kiadás gyors és pontos le­bonyolítása érdekében meg­értést és türelmet kérnek az illetékesek az Egri Dohány­gyár dolgozóitól is. (szilvás) Nyíregyházi tanácskozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom