Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
így is lehet A termelékenység fokozása valamennyiünk feladata, eredményeink forrása. Pártunk XI. kongresszusa kiemelten foglalkozott a tartalékok feltárásával a termelékenység növelésének jelentőségével. A termelékenység emelésének egyik, talán a legegyszerűbbnek látszó oldala a normák emelése. A követelmények szigorítása azonban csak látszat, mert ha feltételeit nem teremtjük meg, akkor feszültségek keletkeznek. De másként is lehet! Erről szeretnék itt szólni. A filtergyártáson 1979. március 1-től 4,8 %-os normarendezés volt. TÖRTÉNTE: Hónapok óta nyílt vita, megbeszélés folyt üzemrészünkben tartalékaink feltárásáról, hasznosításáról. A beszélgetések koncentráltan a DH akcióbizottsági megbeszéléseken történtek. A körülmények ismeretében mindenki megértette, a norma emelésének jelentőségét, szükségességét. A dolgozók javaslatokat tettek a feltételek megteremtéséhez. A közös akarattal, a cél megértetésével érhettük el, hogy ilyen jelentős norma karbantartásra lehetőség nyílt. így filtergyártáson senki sem érezte, hogy ezután többet kell dolgozni a 109 % eléréséhez. Mindenki látja, hogy a gépek műszaki állapota lehetővé tett 3 %-os fordulatszám emelést. Kisebb szervezési intézkedésekkel, a munkaidő jobb kihasználásával elérhető volt a további 1,8 %-os teljesítménynövelés. TANULSÁG: Egy alkotó kollektíva alapvető szükséglete, hogy élő üzemi demokratizmus kereteiben dolgozzon. Ezt igazolják a filtergyártási DH akcióbizottság ötéves munkájának eredményei. ELISMERÉS: Az elismerés sem maradt el a vállalat vezetése részéről. Az üzemrész dolgozói részesültek a legmagasabb bérfejlesztésben. Jutalmul az átlagos bérfejlesztéshez plusz 20 %-ot kaptunk. így a vállalati 4,5 %-os bérfejlesztéssel szemben 5,4 %-al emelkedett a filtergyártási dolgozók alapbére. —Kné— KÖZMŰVELŐDÉSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA Az I. pártalapszervezet taggyűlése foglalkozott a KB 1974. június 29-i közművelődési határozata vállalatunknál történő végrehajtásának tapasztalatairól — különös tekintettel a munkások és fiatalok művelődésének helyzetéről. A KB határozata fontos feladatként szabta meg a szocialista életforma és magatartás kialakításának segítését és ezzel hozzájárulni a művelődési, kulturális egyenlőtlenségek — s ez által a társadalmi különbségek — csökkentéséhez és meggyorsítani az egyéniség mind teljesebb Ikibontákozását. Vállalatunknál a közművelődés fejlesztésére irányuló munkának a határozatot megelőzően több éves hagyományai voltak. 1971-től folyamatosan történt dohányfeldolgozó szakmunkásképzés, betanított dolgozóink részére kihelyezett tanfolyamon. Ez időtől napjainkig 112 fő szerzett szakmunkás bizonyítványt és jelenleg is tanul 29 fő. 1973-tól vállalatunknál volt lehetőség az általános iskola 7. és 8. osztályának elvégzésére. így 60 fő kapott általános iskolai végzettséget. A szakmunkáslétszám növelésére 1976-ban nappali tagozaton indítottunk dohányfeldolgozó szakmunkás- képzést, ahol jelenleg három osztályban 50 tanulónk van. Ugyancsak nappali tagozaton képzőnk mechanikai műszerészeket is. A tanfolyamos képzési formák lebonyolításához korszerű oktató helyiséget alakítottunk ki. Az eltelt évek sicxrán fokozatosan Ibő- vítettük a szemléltető eszkö-' zöket, a tanulási kedv fokozása. tananyag minél jobb megértése érdekében. Szépirodalmi és műszaki könyvtárral rendelkezünk. 2300 kötetből válogathatnak dolgozóink. A szórakozási és egyben művelődési lehetőséget az Ifjúsági Klub ip|rogramjia, a moziüzemi vállalattal kötött szerződés alapján vetített filmek, a Művelődési Központtal és a Műsorrendező Irodával kialakított jó kapcsolat biztosítja. PÁRTOKTATÁS Törekedtünk arra a szervezésnél. hogy párttagjaink minden évben más témájú oktatásra járjanak el, ezzel politikai tájékozottságukat szélesíteni tudjuk. A szeminái’iumokat többségben rendszeresen látogatják, de bda kell figyelni azon párttagokra, akik nem vesznek részt rendszeresen az oktatásokon. Ez a kiértékelés, mely a taggyűlésen elhangzott, lehetőséget ad a hiányosságok felszámolására. A taggyűlés elé tej esztette az alapszeirvezet vezetősége a II. féléves munkatervet. melyet a tagság elfogadott. A KISZ-BIZOTTSÄG MUNKÁJA, FELADATAI A pártvezetőség megtárgyalta a KISZ-ibizottság 1978 79-es mozgalmi évben végzett munkáját. Ifjúsági munkánk alapja a mozgalmi évre vonatkozó akcióprogram volt. Az akcióprogramot ia kongresszusi határozatok, felsőbb szervek ajánlása, a vállalat gazdasági, politikai célkitűzései alapján készítették. Fontos feladat volt a KISZ kommunista jellegének erősítése. a fiatalok megismertetése a marxizmus-leniniz- rnus alapjaival, 'az arra érett fiatalok; párttaggá nevelése. Az oktatás területén önmagukhoz az elmúlt évhez képest előrelépés mutatkozik. Az elvárásoktól azonban elmarad. amin az elkövetkezendő időben változtatni kell. Az elmúlt évben a KISZ-szervezet ajánlása alapján 6 fiatalt vettek fel a párt tagjainak sorába. A KPM 60. évfordulója tiszteletére rendezett szakmai, politikai, vetélkedőn szép szám'mal vettek részt. A baráti országok fiataljainak életét a gyárunkba látogató 25 delegációval rendezett baráti találkozón ismerhették meg fiataljaink. A politikai nevelő munka mellett 'kiemelt feladatnak tekintették a termelést segítő tevékenységet. A tevékenység alapvetően arra irányult, hogy 'hozzájáruljanak a vállalati célkitűzések maradéktalan megvalósításhoz. Két kommunista műszakon vettek részt. A KlSZ-tagok közül 152 fő tagja a szocialista brigádnak. 8 ifjúsági szocialista brigád van. Fiatalokról lévén szó természetes dolog, hogy a munka mellett a szórakozásra is szükség van. Programjukban szerepelt a kulturális élet fellendítése, elsősorban ami az Ifjúsági Klub munkáját illeti. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évhez képest fejlődés tapasztalható. Ez jórészt annak tudható be, hogy eredményesen dolgozott a közművelődési bizottság és maga a közművelődési előadó is. Igyekeztek olyan programot összeállítani, amely széleskörű érdeklődésre tart számot. író-olvasó találkozó, filmvetítés, élménybeszámoló. tudományos előadás stb. Említésre méltó laz Ifjú Gárda szaibasz. 'tevékenysége. Munkájukat a munkásőrséggel közösen összeállított képzési tervnek megfelelően végzik, nagyon eredményesen. Munkájukat a városi, sőt megyei szinten is elismerik. Prohlómát csak az utánpótlás biztosítása jelent. Az elkövetkezendő időszak kiemelt feladatai: — a politikai nevelő munka hatékonyságának növelése, — a Szervezeti élet rendszeressé tétele, — a termelést segítő tevékenység növelése, — KlSZ-líagépítés. — nagy — A Il-es műhelybizottságról Március 29-én tartotta a cigarettagyártást, csomagolást és filtergyártást összefogó II-es Műhelybizottság az 1978-as évet értékelő beszámolóját. Megállapították, hogy területükön a DH—munkarend- szer működtetésével és továbbfejlesztésével, a színvonalas szervezési tevékenységgel és az újjászervezett mun- kaverseiny vállalások teljesítésével jelentősen nőtt a hatékonyság. Ezen eredmények elérésében benne van a szocialista üzemrészek és brigádok jó munkája. A műhelybizottság területén .mindhárom üzemrész elnyerte a „szocialista üzemrész” címet. A szocialista brigádmozgalom résztvevői a kollektív összefogás, a példamutatás erejével • járnak élen a szocialista munkaerkölcs, a munkafegyelem, a technoló- gad fegyelem megszilárdításában. Megállapították, hogy a kollektív szerződés jól szolgálta a vállalat termelési céljainak elérését és a dolgozók érdekvédelmét. Ennek eredménye alapján a bérszínvonal a tervezett 5 %-al szemben 6,9 %-al emelkedett. Általában a legtöbb panasz az üdülőjegyekkel kapcsolatban volt. Sajnos főidényre kevés beutalót kap a vállalat. Területükről 34 család üdült az elmúlt évben. A beszámoló foglalkozott a vállalat, baleseti, helyzetével, amely 1979-ben nem a legjobban indult. A szakszervezeti jog- és hatáskör növekedése a bizalmiakra is nagyobb felelősséget ró. A bizalmiak e munkának csak úgy tudnak eleget tenni, ha ismereteiket fejlesztik, úgy a gazdasági vonalon, mint a csoportjukban levő tagok megismerésében, hogy reális véleményt tudjanak adni. Itt került bejelentésre a Műhelybizottság átszervezése, mely azt jelenti, hogy a filtergyártáson dolgozó szak- szervezeti tagokat a III-as Műhelybizottsághoz csatolják. —Sné—. Eredményhirdetés A dohányipari gyárak között most 'már 9. éve folyó megelőző tűzvédelmi verseny eredményének ünnepélyes kihirdetésére 1979. március 14-én került sor a Sátoraljaújhelyi |' Dohánygyárban. Vállalatunk a középmezőnyben foglalt helyet és a verseny során értékelt vállalatok között a 4. helyezést érte el. A verseny eredménye végül is a következőképpen alakult: 1. Sátoraljaújhelyi Dohánygyár 2860 ponttal. 2. Debreceni Dohánygyár 2780 ponttal. 3. Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat, 2660 ponttal. Május elseje 2430 2310 4. Egri Dohánygyár ponttal. 5. Pécsi Dohánygyár ponttal. 6. Dohányértékesítő és Készletező Vállalat 2280 ponttal. 7. DDT Dohányfermentáló Vállalat 1825- ponttal. Az 1978. évi verseny győztese, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár a 3000,. Ft pénzjutalom mellett elnyerte a vándorserleget is. A nagy hagyománnyal rendelkező verseny 1979. évben is tovább folytatódik. Erre az évre a versenykiírást a Debreceni Dohánygyár bocsátotta közre. Lenhardt József tűzvédelmi felügyelő 1 A munka ünnepén megyei nagyrendezvényként délelőtt 10 órakor Egerben a Dobó téren ünnepi nagygyűlés megrendezésére kerül sor. Vállalatunktól 500 dolgozó részvételére számít a rendezőség. Az ünnepi nagygyűlést követően a vállalat területén tartjuk a szokásos majálist, amelyre a vállalat valamennyi dolgozóját — családtagjaikkal együtt — szeretettel vár a vállalat politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetése. Szemléletünk az idővel Bizonyos megszokottsá- gokat, ha föl kell adni, vagy éppen egy szervezés korszerűsítés veszi kezdetét valamely formában mindenkit érint. Ha úgy fogalmaznám kit így, kit úgy, azt hiszem nem tenném helyesen. Már azért sem, hogy társadalmi formánk ezen kifejezést nem engedheti 'meg, ahol az ember központúság a cél. De ezeket a fejlődési fokokat, új szemléleti lehetőségeket nap mint nap át kell élnünk: Tehát egy alkalmazkodást igényel. Aki a fejlődést hozó munkaszervezést igényli elérkezettnek, látja az időt. hogy igenis lépni kell előre, az megpróbálja az élet ritmusát fölvenni, lépést tart azzal különösebb felvilágosítás nélkül is. Élnek a lehetőségekkel, valamely formában tovább képezik magukat, hogy úgy mond sínen vannak, és ez a tábor egyre nő. A szemlélet ellentétes nézete, hisz ha azt halljuk „hová igyekszünk van idő”. Igen idő az volna, de hogyha ha pl: nézzük a lakásproblémát, melyeket minden lakásra váró siettetné, hogy mielőbb beköltözhessenek, hisz mindannyian szeretnénk jobb körülmények között élni, már hogyne? Sorolhatnám tovább még a nem kielégítő szolgáltatást korszerűbb bevásárló lehetőségeket stb. Ezek, amelyek számunkra nem mindegy, hogy mikor lesznek elérhetők és adottak. Tehát nem az időt kell siettetnünk, csak a szemléletünket, tenni akarásunkat kell gyorsítani, melyek egységes közös felfogással érhetők el. Ami csak úgy lesz adott, ha nem csak a megszokott kis környezetben tevékenykedünk, ha szükség esetén éppen ott ahol az emberi munkára, gondolkodásra egyre inkább szükség van: Ha ma még ez nem is megy olyan könnyedén, de a holnapi fejlődést már magában hordja. —Bukta— A vállalat anyagi felelőssége III. ELMARADT JÖVEDELEM A dolgozót ért kárnak ez a része úgy jön létre, hogy a dolgozó ja károsodásból származó munkaképtelensége, illetve munkaképesség- csökkenés miatt elesik a keresetétől. illetve a károsodás előtti keresetét nem éri el. Ez a keresetcsökkenés az „elmaradt jövedelem”, ami általában elmaradt munkabérként jelentkezik, de elképzelhető munkaviszonyon kivüli törvényes úton elért, más rendszeres kereset elmaradásaként is. (Mi a (továbbiakban csak a munkabér-kieséssel foglalkozunk ez lévén az általánosabb.) Az elmaradt munkabér megállapításánál egy olyan átlagkeresetből kell kiindulni. 'mely figyelembe vesz egy megelőző időszakban kifizetett munkabért, prémiumot, jutalmat, év végi részesedést. Ha a keresetkiesés a 30 napot nem haladta meg. a károsodás bekövetkeztét megelőző utolsó naptári negyedévben kifizetett fenti díjazások alapján kell havi illetve napi átlagkeresetet kiszámítani és ezt kell a keresetkiesés összegének kiszámításánál alapul venni. Ameny- nyiben a keresetkiesés a 30 napot meghaladta, akkor az utolsó négy (negyedévben kifizetett díjazásokból kell kiindulni. Az átlagkereset kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni mindazokat az időket, melyekre a dolgozó nem kapott munkabért. A dolgozó kára (tehát a munka- és keresőképtelenség tartama alatt az előzőek szerint kiszámított átlagkereset mint elmaradt jövedelem, amit azonban csökkent a károsodásra tekintettel kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatás. magyarul: táppénz. Leegyszerűsítve tehát azit mondhatjuk, hogy az elmaradt jövedelem azonos a. keresőképtelenség időtartamára kiszámított átlagkereset és a Itáppénz különbö- zetével. Előfordulhat, hogy a baleset vagy foglalkozási betegség következtében a dolgozó munkaképessége, tartósan vagy csatk átmenetileg csökken, de azért keresőképessé válik. Ilyen esetben áz elmaradt jövedelmet, mlint kárt. csökkenti az az összeg is. amit a dolgozó a megmaradt munkaerejével megkeres. vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, kivéve természetesen a rendkívüli munkateljesítménnyel elért keresetet. DOLOGI KÁR Az üzemi baleset következtében nemcsak a dolgozó egészségében, testi épségében (keletkezhet károsodás, hanem ruházatában, használati tárgyaiban és a balesetkor nála lévő egyéb dolgaiban is. A vállalóit kártérítési felelőssége ezeknek a károknak a megfizetésére is kiterjed. Az ilyen károk kiszámításánál a károsodott dolgoknak a kártérítés megállapítása időpontjában érvényes fogyasztói árból kell kiindulni, figyelembe véve természetesen a dolgok elhasználódott- ságának, az un. avulásnak az értékét. Más a helyzet akkor, ha a sérült dolgot értékcsökkenés nélkül ki lehet javítani, mert ez esetben a javítási költséget kell kártérítésként megfizetni. KÖLTSÉGEK, KIADÁSOK A károsodás következtében a dolgozónak indokolt többletköltségei és kiadásai is keletkezhetnek. Itt 'természetesen csak azokról lehet szó. amelyek a károsodás következményeinek elhárításához szükségesek. Ilyennek tekintendő a gyógyuláshoz szükséges feljavított élelmezés költsége, otthoni ápolással járó esetleges (többlet- költségek. a társadalombiztosítás által meg nem térített. de szükséges szállítási költségek, stb. Adott esetben ilyennek minősül a sérült dolgozóval közös háztartásban élők indokolt beteglátogatásával felmerülő költség is. Mindezeket a/ költségeket a vállalat — a kártérítési felelősség folytán — köteles a dolgozónak megtéríteni. — Dr. Szalóczi György — DOHÁNYGYÁR
