Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-11-01 / 11. szám
minőségről Vállalatunknál bevezetésre került a DH-munka- rendszer, mely kezdettől fogva betölti szerepét. Jelentőségét minden dohányzó ember észlelheti, tapasztalhatja minden elszívott cigarettánál. Jó a ragasztás, egyenletes kitöltés, ízléses csomagolás és még más tényezők, melyek befolyásolják a minőséget. De! ! ! ezen jelzőkkel most azt a megállapítást is tehetném, hogy vajon meg- teszünk_e minden tőlünk telhetőt a minőség érdekében? Ez már ismerős mindenki számára. Ez addig aktuális lesz, még a minőséget valamely formában kritika éri. Sok_sok terméket vásárolunk mindannyian, ezek között vannak mindennapos, valamint tartós fogyasztási cikkek. Ahol ezen termékeket gyártják illetve előállítják különböző gyárak és üzemek. Mindennapos vásárlásnál tapasztalhatjuk, észlelhetjük a minőséget, örülhetünk, ha számunkra megfelelő árat kapunk, de viszont bosszankodhatunk is, ha nem. Én is ezt tettem a nr'nap. Vásároltam a fiamnak egy doboz mazsolás krémtúrót. Evés közben fiam felmutatott egy húszfilléres nagyságú kavicsot. Apa, ezt nem lehet megenni, ugye ez a magja. Igen az! a minőség magja — hirtelen ez jutott eszembe. Igen, a minőség! Nos, azt hiszem, ilyen és még sok más kellemetlenül érintő dolgot szeretnénk elkerülni mi, vásárlók valamennyien. Elvárjuk a minőséget más-más terméknél egyaránt, hisz pénzünkért el is várhatjuk. Majd egyszer eljön az az idő, hogy a minőségek ellen már nem tehetünk semmi kifogást, de addig a kölcsönösség alapján kell, hogy munkálkodjunk a minőség érdekében. — Bukta — Török Lajosné laboratóriumvezető nyugdíjba megy. Az ez alkalomból rendezett kis házi-ünnepség mégsem búcsú, az elválás hangulatát adta. Az előre elkészített „búcsú beszéd” is elmaradt. A benne levő gondolatok és érzések azonban olyan mélyek, hogy lapunk hasábjain is szeretnénk ezeket megőrizni és eljuttatni minden munkatársunknak. „Kedves Barátaim! Köszönöm a kedves meleg szavakat, de leginkább azt, ami mögöttük rejtezik, amit szavakkal ki sem tudunk fejezni, és el sem tudunk monda- mi: az együtt ledolgozott hosszú esztendők minden szívmelegítő emlékét. Az elválás pillanatában összeszorul a szívünk és egy- egy könny csepp is kiserked szemünk sarkából. A munkakezdés órájában már nem lépem át többé a laboratórium küszöbét, mint húsz esztendőn át. És immár nem belülről, hanem távolról és kívülről dobog majd együtt a szívem a mi szocialista brigádunk újabb sikereiért. Mindez így igaz, de én most mégsem az elválásra akarok gondolni. Inkább megköszönöm a laboratóriumi munkaközösségnek és a Marie Curie szocialista brigádnak azt a hitemet és meggyőződésemet, amely míg csak élek, itt él szívemben. Mert hiszem és vallom, hogy vannak olyan munkahelyek, amelyek a legharmónikusabb örömmel: a jól végzett, az eredményes munka örömével ajándékozzák meg az embert. En tudom, hogy minden munkahelyet csak az ott dolgozók munkaközössége tehet a naponta fakadó örömök forrásává. Most ebben az ünnepélyes pillanatban laboratóriumunk Dohányvilág A Hauni Művek és a Kör- ber & Co. KG. nyugatnémet cégek nemrég mimegy 20 millió nyugatnémet márka értékben kötöttek szerződést a jugoszláv dohányiparral. A szerződésben szerepel a Prilepi Tutunski Kombinát filtercigaretta kapacitásának további bővítése 7 nagyteljesítményű Garant 4—MAX S—HCM gépsorral. A Tobacco Ljubljana részére pedig dohányvágattá- rolókat, a meglevő berendezések felújítását szolgáló ko- csányfeldolgozó sort, dohányvágat sort, porelszívó berendezéseket, valamint kerettöltőket szállítanak. MARLBORO MENTHOL cigarettával bővítette, kínálatát a Philip Morris GmbH, München. A MARLBORO MENTHOL értékei: 0,8 mg nikotin és 13 mg „kátrány”. A 20 db cigarettát tartal- mozó esuklófedeles doboz ára: 2,85 DM. ★ Törökország legjelentősebb dohánytermesztő vidékén, Nyugat-Anatóliában egy 5 milliárd db éves kapacitású cigarettagyár alapkövét rakták le. Az építkezés költségeit 1 milliárd török lírára becsülik. A gyárban 3 ezer munkást foglalkoztatnak. ★ A szovjet fürdőhely, Szocsi iránt szerte a világon nagy az érdeklődés. A város egy évvel ezelőtt hadjáratot kezdett az első „nemdohányzó város” cím elnyeréséért. A fürdőhely egész területén szétosztott hirdetmény a következő: „A munka, a pihenés és az orvosi kezelés ösz- szeférhetetlen a dohányzással”. dr Törökországban, Bursa városban tűz keletkezett egv dohányraktárban. A tengeri szállításra váró 45 ezer bála a tűz martalékává vált. A keletkezett kár több mint 500 millió török líra. Mivel a tűz a raktárépület különböző helyein egyidejűleg ütött ki, a tüzet szabotázs akciónak tulajdonítják. Az Austria Tabakwerke múzeumában Az Osztrák Dohánymono- póliurn alapításától kezdve foglakozik olyan tárgyalt gyűjtésével is, melyek kapcsolatban vannak a dohányzással. A monopóliumot II. József császár alapította 1784-ben. Az eltelt majd kétszáz év alatt számos kulturális és művészettörténeti értékkel bíró dohányzóeszköz gyűlt össze. Bécs történelmi városrészében a Porzelangasse-n (nevét aiz egykor itt működő kínai porcelán műhelyekről kapta) található az Austria Tatskwerke impozáns épületé. Itt kapott helyet a dohányzás történetét bemutató múzeum. Az épület halijában olaj- portrék és fényképek láthatók a monopólium egykori vezetőiről, köztük az alapító II. Józsefről. Az első dohánylevelek 1518-ban kerültek az osztrák udvarba, Madridból. Innen szállították az egzotikus növényeket, melyek hajdan a császári palotakertet díszítették. A dohánylevél karrierjét gyógyászati területen kezdte. Az udvari orvosok gyógyszernek javallották. így felhasználták lőtt, vágott, szúrt sebek tisztítására, kórtermek levegőjének fertőtlenítésére. Egy holland orvos, Isbrand van Duemerbrook azt javasolta az udvar előkelőinek, hogy a dohány füstje jó védő és megelőző eszköz pusztító járványok idején. A XVII. század népszerű bécsi evangélistája Abraham de Saint Claire a dohányzást „prédikálta” fő pestis elleni szernek. A hívek felbátorodva a hit szaván, hosszú csíkokra vágták a dohányleveleket. A kapott darabokat néhány óra hosszára borba áztatták, majd kevés citromlével megöntözték. Az így nyert tapaszokat kelések, sebek, kiütések gyógyítására használták. (Hogy eredményesen-e, azt már nem tudjuk.) Az Osztrák Birodalom tisztjei, katonái között hamar elterjedt a dohányzás, olyannyira, hogy az egyház rosszain! kezdte a dolgot, úgymond „mivé fog fajulni e keleti luxuscikk mértéktelen fogyasztása”. A császári udvar 1701-től mutatott komolyabb érdeklődést a dohányban rejlő gazdasági lehetőségek iránt. I. Lipót császár által kibocsátott pátens-engedély szabáEgy elmaradt monológ munkaközösségének és szocialista brigádunknak tiszta szívvel megköszönöm azt a sok-sok boldog, örömteli napot, amellyel összetartó szeretet ük engem megajándékozott. Kívánom, hogy maradjon meg soraikban ez a szívmelegítő közösségi szellem, amely most itt él közöttünk. Köszönöm azt a figyelmességet, amely most, nyugdíjba lépésem alkalmával velem szemben megnyilvánul. Húsz évet dolgoztam az Egri Dohánygyár munkaközösségében. Húsz évet ezen a munkahelyen, amely együtt nőtt és fejlődőtí az országgal. Ma, amikor annyi jól képzett ,tehetséges fiatal értelmiségi dolgozik gyárunkban, mosolyogva emlékezem vissza arra a húsz évvel ezelőtti napra, amikor először léptem be ide, hogy én legyek itt a „mérnöknő’’, vagyis az egyetlen egyetemet végzett műszaki értelmiségi. Abban hogy ide kerültem lehet, hogy volt valami véletlenszerű, mint legtöbbünk pályára állásában. De az, hogy itt maradtam, már nem véletlen, nem a vakszerencse műve volt. Nem állítom, hogy csak az én érdemem az a szeretet és hűség amellyel ehhez a munkahelyhez ragaszkodtam. Inkább arra gondolok, hogy gyárunknak olyan vezetősége, olyan munkaközössége van, amely elismeri és értékeli a becsületesen elvégzett munkát, és ezért a dolgozni akaró ember ebben a gyárban mindenkor jól érzi magát. Ezért én a búcsúnak ebben a pillanatában, bár fájó szívvel, mégis hálásan és boldogan köszönöm a gyár vezetőségének és az itteni dolgozóknak kivétel nélkül azt, hogy megbecsülték erőfeszítéseimet, amelyekkel nap, mint nap én is szolgálni törekedtem közös célkitűzéseinket. Tiszta szívből kívánom, hogy az egymást követő nemzedékek munkája nyomán ez a gyár és hazánk minden más termelő egysége és munkahelye gyarapodjék és virágozzék, és bocsássa nyugalomba a korhatárt elért dolgozóit olyan elismerő szeretettel, mint engemet az Egri Dohánygyár.” Mi pedig azt kívánjuk, hogy Török Lajosné, ,a mi szeretett Pannikánk és Pannika nénink, őrizze meg eddigi derűjét és optimizmusát. Élvezze jó egészségben családja és barátai körében azt a kis plusz szabadidőt, amit nyugalomba vonulása jelent. De szabad óráiból töltsön körünkben továbbra is egy keveset. Segítse továbbra is a vállalati oktatást, segítse a helyébe lépő fiatal műszakiam kát, mert őszintén valljuk, hogy ez a 'ragaszkodás kétoldalú. DH a trösztben lyozta a dohánykereskedelmet a birodalom egész területén, felhatalmazta az udvari kancelláriát az akkori legfőbb pénzügyi és vámhivatalt a renue.et végrehajtásának az ellenőrzésére. Ez volt az első lépes melytől a dohány monopolizálása számítható. VI. Károly (Mária Terézia apja) építette az első dohánygyárat Hamburgban (felújítva ma is működik). Hatvanegy évvel később alapította meg Dohánymonopólium néven II. József az Ausztria Tabakwerke jogelődjét. A kezdeti időszakban Ausztriában nem folyt cigaretta- és szivar gyártás, harminc fajta dohányt készítettek, ebből választhatott a donányos. Az első szivart, kísérletképpen a Bécsi Kongresszus (1815) tiszteletére készítették. 1823-ban már 3 millió szivar j fogyott el, az Osztrák Birodalom területén. Ferenc József császár hosszú uraiKO- dásának első éveiben 168 millió szivar volt az évi szükséglet. 1870—1878 között az Osztrák Magyar Monarchiában 500 millió cigarettát szívtak el. Az első világháború előestéjén 1913-ibanaz Osztrák Dohánymonopólium termelése 6,349 millió cigaretta, 1,358 millió szivar, 55 tonna vágott dohány. A két világháború között 1926-os adat szerint — a kis Osztrák Köztársaságban — 1000 millió cigaretta ment füstbe, — szó szerint. A múzeum kiállítási anyaga, nemcsak az elmúlt évszázadok dohányzástörténeti változásait mutatja be, hanem széles körkepét adja a díszes faragású pipák, borostyánkő-szipkák, barokk díszítésű burnót-szelencék monarchiabeli gazdáinak életmódjáról, ízléséről eltűnt idők hangulatát idézik dohányzónak, nemdohányzónak, egyaránt. Valamennyiünk előtt ismeretes, hogy vállalatunk 1971—72 óta új beruházások, új termelő kapacitások belépése nélkül, létszámnövekedés nélkül tovább javította — növelte eredményeit, melyért évről évre elismerésiben is részesült. Nem kis része van ebben annak, hogy gyárunkban kezdődött meg a dohányipart tekintve, elsőként a DH-munkarendszer bevezetése, majd teljeskörűsítése. PÉLDÁNKAT LÁTVA kezdték meg társvállalataink is a DH-munkarendszerrel kapcsolatos tapasztalatok gyűjtését, helyi adottságaik, veszteségeik feltárását és más, a bevezetéssel kapcsolatos feladatok elvégzét. A legmesszebbre talán a Pécsi Dohánygyár jutott, de gyors volt a tempó idáig a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban is. Ez utóbbi fejlemények egyébként arra is intenek bennünket, hogy nem lehet „babérjainkon pihenni”, hanem töretlen lendülettel kell folytatni a munkát... Gyárunk és az említett vállalatok eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Dohányipari Vállalatok Trösztjénél is napirendre került a DH-munkarendszer bevezetése. A tröszt vezetése is felismerte az ebben rejlő lehetőségeket és úgy határozott, hogy az egész iparágban be kell vezetni az egyes vállalatoknál már jól funkcionáló munka- rendszert. A külső és belső gazdasági tényezők ezt egyébként is egyre sürgetőbben, egyre erősebben indokolják. Itt elegendő csak a beruházási lehetőségekre, a gazdasági szabályozók szigorítására, vagy a munkaerő helyzetre gondolni! Az elhatározást tett — igazgatótanácsi döntés — követte, melynek értelmében az, Egri Dohánygyár kollektíváját bízták meg a tröszti DH-bevezetési program elkészítésével. E kollektíva nevében a vállalati DH-akció- bizottság tagjai kezdtek a munkához és ki is dolgozták a bevezetés alapelveit, melyeket az Igazgatótanács ez év áprilisában jóvá is hagyott. Ez a „jóváhagyás” egyúttal újabb „feladatmeghatározás” volt: folytatni kellett a munkát, ki kellett dolgozni a bevezetés részleteit is. Ezeket tartalmazza az a „Program-terv”, melyet 1978. szeptember 30-án juttattunk el az Igazgatótanács tagjaihoz, a tröszt felső vezetéséhez. A terv tartalmazza az előkészítési és célkitűzési szakaszban elvégzendő tevékenységeket a szükséges in- formáé ó-átadást és annak formáit; a DH-t kialakító és működtető szervezet létrehozását; a célkitűzési folyamat és a vgszteségfeltárás főbb szempontjait; időrendi összefoglalót, tevékenységjegyzéket ad és az egész folyamatot hálódiagram formájában is ábrázolja. Természetes dolog, hogy a fenti felsorolás mögött számos elvégzendő feladat van. Az is természetes, hogy vállalatunk átadja „a többiek” számára valamennyi tapasztalatát, de az is, hogy minden egyes vállalatnál és magánál a trösztnél is sajátosak a megoldandó problémák, így az ottaniaknak is alkotó módon kell részt venniük a munkarendszer bevezetésében, illetve már annak előkészítésében. A JÓL BEVÁLT MÓDSZEREKET tröszti szinten is alkalmazni fogiák. Készül a „Mi a DH?” — füzet, lesz „DH-vezetőképző tanfolyam”, s feltehetően alakul Iparági DH-akc'óbizottság is. Az egri VDHAB ezeket — többek között — minden esetre javasolta, de ezekről a részletekről végleges döntés még nincs.. A terveink, illetve javaslatunk szerint 1980 februárig tart majd az előkészítő és célkitűzési szakasz. Ekkor kell majd az Igazgatótanácsnak megvizsgálnia valamennyi kijelölt feladatát jól vannak-e végrehajtva. Röviden — Indonézia 300 millió dolláros kölcsönt szeretne felvenni 10 éves lejárattal és négyéves türelmi idővel. A hitel kamata az első öt évben 0,75 százalékkal, a további évékben 0.87 százalékkal haladná meg a LIBORT-t. — Zaire 4,4 millió dolláros kölcsönt kap az Arab Gazdasági Fejlesztési Banktól, az olajpálmaprogram finanszírozására, 5 éves türelmi idővel is 7 százalékos, kamattal folyósítják. — Dániában csökkent a kereskedelmi mérleg deficitje. Szeptemberben 1,003 milliárd koronás passzívumot mértek, szemben az augusztusi 1,613 milliárddal és a tavaly szeptemberi 1,736 milliárddal. — A holland építőipari megrendelések 1978. június 30-ig 24 milliárd guldenra rúgtak, szemben a tavalyi azonos időszakban jelzett 19,3 milliárddal. A lakásépítkezési megrendelések 11,7 milliárdra ugrottak az egy évvel ezelőtti 8,4 milliárdról. '— Az olasz nagykereskedelmi árak szeptemberben 1 százalékkal nőttek, szemben az augusztusi 0,6 százalékos emelkedéssel. Az árszínvonal jelenleg 28,6 százalékkal magasabb, mint 1976 átlagában. A nyergesújfalui Viscosagyárban Brigádunk — a Czeczei Éva szocialista brigád — mindig szívesen és lelkesen megy olyan helyre kirándulni, ahonnan hasznos tapasztalatokkal, élményekkel gazdagon térhet haza. Ezeket a tapasztalatokat munkánk során hasznosítani is tudjuk. Ma már minden embert érdekel, hogy az anyag, amivel dolgozik, miből készül, hogyan megy végbe a gyártásiilletve technológiai folyamata. Röviden szeretném ismertetni a viscóz alapú műszál gyártásnak folyamatát. A viszkóz cellulózxantogs- nát vizes oldata. Cellulózból keletkezik, ha azt nátronlúggal' és szénkéneggel kezelik. A mesterséges és szintetikus szálasanyagok gyártásának lényege, hogy a szálképzésre alkalmas, megfelelően elkészített, folyékony halmazállapottá anyagot szálképző rózsán keresztül préselik, majd a hűtéssel, az oldószer elpárologtatósával vagy kicsapással megszilárdított szálat erős nyújtásnak vetik alá. A szálkiépzőiej nemesfépaből készül és számos szabad szemmel alig észlelhető kicsiny nyílás van rajta. A szálképző műanyagokat vagy úgy viszik folyékony halmaz- állapotba, hogy megfelelő oldószerben oldják, vagy úgy, hogy megolvasztják. Az oldatból a szál kétféle módon állítható elő; nedves vagy száraz szálképzéssel. Nedves -szálképzésikor az oldatot szálképző fejből kicsapódó fürdőbe viszik, amely a szálképző anyagot koaguláltatja. így készül a viszkóz-műszál és a műselyem. A szálképzés során a szálképző anyag faszálmolekulái ki- egyenesednek és párhuzamosan helyezkednek el. A kicsapófürdőben a xan- togenát felbomlik és visszaalakul a vékony szól alakjában megszilárdult cellulóz. Ezt a fürdő savas illetve a szálakon kiváló kén eltávolítására tisztítják, mossák majd aviválják és puhítják. A viszkóz-szálak gyakorlatilag végtelen hosskúak. Műszál készítéséhez a végtelen szálakat rövid darabokra vágatják gépekkel. A viszkózszálakat pneumatikus úton továbbítják a bálázó présgépbe, majd ezután kerül kötözésre. Röviden leírva ennyi volt az ismertetés, de reméljük hasznos lesz mindenki számára. Gyárlátogatás után egy „Halásztanyán” ebédeltünk majd Esztergom és Visegrád nevezetességeivel ismerkedtünk. Brigádunkban mindenki nagyon jól érezte magát, sokat tanultunk és hasznos tapasztalatokat szereztünk. Barta Tiborné DOHÁNYGYÁR T T
