Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-11-01 / 11. szám

Újszerű tanácskozás a minőségi körben Iránytű a fejlesztéshez Kevés olyan iparág van hazánkban, amely annyira reflektorfényben lenne, mint az építőipar. Rádió és tele­vízió riportok, sajtóban meg­jelent írások sokasága fog­lalkozik az építők munkájá­val. Főleg a gondokkal. a feszítő munkaerőhiánnyal, ami gyakran a határidők be nem tartásában jelentkezik. Mert az átlagember gyor­san ítél. Különösen, amikor nap mint nap elhalad egy-egy építkezés mellett és látja, hogy az idő múlása ellené­re is alig haladnak. Aztán legyint egyet, hogy hiába, nincs szembetűnő változás. Pedig nem egészen így van. Hogy mennyire fontos iparágról van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy helyzetét és a fejlesztés le­hetőségeit tárgyalta októberi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Megállapította, hogy 1960-óta építőiparunk termelése megháromszorozó­dott. Ipari és mezőgaz­dasági üzemek százai épül­tek fél, új lakótelepek, óvodák és iskolák, közműve­lődési és egészségügyi intéz­mények sokasága jelzi építő­iparunk tevékenységét. Az eredményekről tanús­kodik a 15. éves lakásépítési tervünk túlteljesítése, a la­kosság életkörülményeit ja­vító létesítmények számának növekedése. Az eredmények e.ismerése mellett a Közpon­ti Bizottság rámutatott a hi­bákra. a hiányosságökra is. Feltárta azokat 'az okokat, melyek miatt az építőipar fejlődése nem volt egyenle­tes és elmaradt a növekvő igényektől. A feladatok teliesítése ma is nehezítik az építőipar bel­ső aránytalanságait. Az el­maradás fő'e« a szak- és sze­relőipari, a közmű- és mély­építési. valamint épületfenn­tartási tevékenységben mu­tatkozik meg. Az építőipari g=pek sokfélesége miatt ne­héz az alkatrészellátás. A munka szervezettsége sem igazodik megfelelően az épí­tés iparosodásának követel­ményeihez. Nem megfelelő a gépek és a munkaidő kihasz­nálása sem és még sok a jogos minőségi kifogás! A Központi Bizottság meg­állapította: a XI. kongresz- szus határozataiban, a párt programnyilatkozatában ki­tűzött célok megkövetelik az építőipari teljesítőképességé- ( nek további jelentős növe­lését, az irányítás, a szerve­zettség színvonalának emelé­sét. Az építő és építőanyag­iparnak az eddiginél tervsze­rűbben és főleg jobb minő­ségben kell elősegítenie a népgazdaság fejlesztését és az életkörülmények javítá- sátszolgáló építési igényeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagyberuházások, az export- árualapok bővítését szolgáló beruházások meggyorsítására, a lakások és a^hozzájuk kap­csolódó létesítmények felépí­tésére kívánják összpontosí­tani. Ezzel egyidőben na­gyobb figyelmet érdemel az épületfenntartás és felújítás­hoz szükséges feltételek meg­teremtése is. Van tehát bőven teendő, hiszen a fejlesztés iránya adott. Hogy mennyire sike­rül megvalósítani a kitűzött feladatokat, az sok mindenen múlik. Legfőképpen az épí­tőipari üzentek, vállalatok munkáskollektíváinak, a szocialista brigádoknak szor­galmán és szakmai szerete- tén. Mentusz Károly Barátsági nagygyűlés Felhívás DH-pályázaton való részvételre A pályázati felhívás a hir­dető táblákon már megje­lent, de a szélesebb körű tájé­koztatás érdekében lapunk­ban is közzétesszük. Az Egri Dohánygyár gaz­dasági, párt, KISZ és szak- szervezeti vezetése felkéri a vállalat dolgozóit, hogy ve­gyenek részt az 1978. évre meghirdetett DH pályázaton. A munka hatékonyabbá tétele érdekében pályázni lehet minden olyan alkotás­sal, ami a munkát megköny- nyíti, létszámot takarít meg, minőséget javít anyag- és energia felhasználás csök­kentéssel jár, termelés gaz­dálkodás színvonalát emeli, veszteségidőket csökkenti stb. tehát ami a vállalat részére valamilyen formá­ban kedvező eredménnyel jár. A témajavaslat és a mel­lékelt vállalati és tröszti újítási feladatterv célja, hogy ráirányítsa a figyelmet egy sor aktuális problémára. Természetesen más témájú alkotásokkal is lehet ered­ményesen pályázni, sőt több téma részjavaslatainak ösz- szegyűjtése is hasznos, érté­kelhető. A pályázaton részt vehet minden vállalati dolgozó. Azok részére ajánlatos a DH pályázaton való részvétel, akik koruknál fogva nem vehetnek részt az Alkotó Ifjúság pályázaton. A pályázatok benyújtási határideje: 1978. december 31. Pályadíjak: 1 db I. díj 3 000 Ft 1 db II. díj 2 000 Ft 1 db III. díj I 000 Ft A díjak száma az alkotá­sok színvonalától függően növelhető. A pályamunkák újításként is beadhatók, dí­jazhatok. Eredményhirdetés és a pá- j lyadíjak átadása az 1979. április hónapban megrende- ' zendő Vállalati ünnepségen történik. A pályamunkák értékelé­sét a Huszti Ferenc műsza­ki-termelési igazgatóhelyet­tes vezette bíráló bizottság végzi. A DH pályázat ügyintézője Keresztessy Ferenc szerve­zési osztályvezető. Az elmúlt hónapban a ku­bai hét keretében vállala­tunkhoz is ellátogatott Jósé A. Tabares, a Kubai Népköz- társaság budapesti nagykö­vete és kísérete., és megnyi­totta a Kubát bemutató ki­állítást. A vendégeket dr. Domán László igazgató, Kocsis Jó­zsef párttitkár. Bárdos Jó- zsefné szó-titkár, Czeglédi László KISZ-titkár, Fiald Ti- vadarné országgyűlési képvi­selő és a kubai hősről Laza- ro Pena Gonzalesről elneve­zett szocialista brigád veze­tője Petrányi János köszön­ni képernyővé zsugorodott világmindenség a nap min­den órájában tartogat szen­zációt, érdekességet, örömet, vagy bánatot. Katasztrofális gázrobbanás itt, véres ösz- szetűzések Fekete-Afxikában. S Európában viszonylag béke van. Harminchárom éve! Európa a béke konti­nense lett. A jövő év októ­ber 7-én lesz harminc éve annak, hogy Berlinben a Né­met Néptanács — a népi kongresszusi mozgalom veze­tő szerve —a Német Demok­ratikus Köztársaság Ideigle­nes Népi Kamarájával ala­kult és elfogadta az új né­met állam születését rögzítő alkotmányt. Milyen tehát ez a béke? Tőlünk nem is olyan messze, ahová az elmúlt évben is 317 ezer magyar turista uta­zott. A távolság mindössze egy óra tizenöt perc repülő­géppel. Hetente 14 repülő­gépjárat indul Ferihegyre (némely napon három is!) több expresszvonat közleke­dik a két ország között, és a kényelmes autóutakon is élvezet utazni. (Már ami a INémetországi autóbánokai illeti!) Béke- és országnéző utunk első állomása volt Berlin, amelyről már oly sokat és oly szépen írtak utazók, írók, vagy daloltak költők. Nem akartam újra felfedezni Ber­lint, a fővárost. Csupán érzé­seimet, benyomásaimat igyek­szem papírra vetni. A vendéglátók figyelmes­ségből volt szerencsénk ki. jutni a Branderburgi-kapu- hoz. Közelről érzékelhettem, mit jelent a város kettéosz- tottsága és a 164 kilométer határhosszból milyen jelen­tős az az egy kilométer, ame­lyet éberen vigyáznak Bayer parancsnok katonái ott a kapunál. A másik oldalon az egykori birodalmi kancellá­ria kupolátlan tetején nem tötték és tájékoztatták a gyár munkájáról, életéről. Ez után került sor a ku­bai—magyar barátsági nagy­gyűlésre. Jósé A. Tabares be­szédében elmondta, hogy ez a meghívás jelképes kifeje­zése annak a szeretetnek, amellyel a Magyarországon dolgozó kubaiakat körülve­szik mindenütt, s ez a fogad­tatás az egész kubai népnek szól. Azért jöttek el Heves me­gyébe és vállalatunkhoz, hogy tolmácsolják a kubai kommunisták, az ország né­pének üdvözletét és jókíván­ságait. Kantarija és Jegorov vörös lobogóját lengette a csípős júliusi szél, hanem a Bun- denstag vendégeinek érkezé­sét jelezte. A kapu parancsoka nem a szavak embere- Bayer pa­rancsnok húsz éve szolgálja a népi Németország határa­it, és védi a demakratikus vívmányokat és benne ter­mészetesen két gyermekét, feleségét. — A berlini fal ma már politikai realitás — kezdte tájjékoztatóját a parancsnok. — Az 1961-es politikai események kényszerítették ránk ezt a helyzetet. A ki­képzett szakembereinek fe­ketepiaca volt a város. Gaz­dasági okok, de főleg politi­kai okok kényszerítették ki ezt a döntést. És azóta áll a fal. De nem sértetlenül. Az eltelt tizenhét év során száz­ezerszer próbálták meg fi­gyelmen kívül hagyni a fa­lat. Provokációt, diverziót követtek el ellene. Ügy beszélt a falról mint­ha az élő ember lenne, vagy az országának élő teste, amely emberi életeket és a világ békéjét is védi­S mutatja a dokumentu­mokat. Az éjszakákon át épített alagutakat a felrob­bantott, megrongált falsza­kasz ,fotódokumentációit. Hosszasan időzünk a fal vé­delmében hősi halált halt huszonegy német határőr fényképe előtt. S elgondol­kodtató az a számadat is, hogy amikor a világ békesze­rető embermilliói az európai béke- és biztonság konferen- c.ára figyeltek,’ akkor egy A legutóbbi Minőségi Kör­ülésen negyvenegy hozzá­szólás hangzott el, holott csak harmincegyen jelentek meg. A ,.'hangzott el” kifejezés nem helyén való, de a negy­venegy hozzászólás valóság. Érdekes újítás következmé­nye, melynek szerzője Nyira- ti József né. a Dokumentációs Szolgálat könyvtári rendszer- szervezője. aki egyúttal a Minőségi Kör odaadó szerve­zője is. Az újítás abban állt, hogy Nyiratiné kiválasztotta azt a 10—12 legjelentősebb kérdés- csoportot, melyekben a Mi­nőségi Körnek információkat kell szolgáltatnia, illetve ja­vaslatokat kell tennie, s eze­ket 45 kérdésre bontotta. Még a Kör ülése előtt „.meg­interjúvolta” a Kör-tagokat, szinte elébe ment a felszóla­lásoknak, hogy világra segít­se őket: a kérdéseket 45 könyvtári katalóguscédulára írta. a cédulákat a felső jobb sarokban megszámozta — minden számhoz egy név tar­tozott, — és kiosztotta a 45 Kör-tag között. Mivel ismerte munkatársa­it. tudta, kinek milyen kér­dést adjon. A 45 cédulából 41 válasz- szal érkezett vissza. A Kör ülésén még jóné- hány hozzászólás szóban is elhangzott, de a kép így ösz- szehasonlíthatatlanul telje­sebb. Az ülésen magán így volt idő dr. Bóna Gyula elő­adásának meghallgatására, a kiállított szakirodalom meg­tekintésére., a DH-munka- r.endszer elvi kérdéseiben va­ló tájékozódásra. A kérdések a következő problémacsoportokra vonat­koznak: előkészítés (kocsány- vonal), gyártás, selejtbontás, nagykarbantartás és TMK, csomagolás., minőségellenőr­zés és -irányítás, filtergyár­tás. Hevesi-válogatás, anyag­mozgatás-raktározás, ener­gia, étkezde és a Minőségi Kör maga. Egy kérdésre va­lamennyi Kör-tagtól választ várt a szervező: „,Meggyőző­esztendő alatt 17 ezer provo­kációt követtek el Berlinben. A Demokratikus Németor­szág a nemzetközi tanácsko­zás szellemében próbálja rendezni közös dolgaikat. A 21 átkelőhelyen meggyorsí­tott eljárás után érkezhetnek Kelet-Berlinbe a vendégek, a túristák, a rokonok. Az el­múlt évben a már említett átkelőhelyeken több mint 20 millió nyugatnémet állam­polgár lépte át az NDK államhatárait. Nagy többsé­gük becsületes szándékkal, de sajnos többen vannak, akik beutazva kémtevékeny­séget szolgáló berendezése­ket, fasiszta propagandaanya­got (eddig 600 tonna fasisz­ta propaganda-, zömében H'tlert éltető anyagot) kábí­tószert próbáltak bejuttatni az országba. Kivinni élelmi­szert, italárut bizonyos mér. tékig megengedett', (az ital­árúk közt sorolta az egri bi­kavért is), de akadt olyan eset is ebben gz évben, hogy egy tizennégy éves kislányt akartak kicsempészni a sze­mélygépkocsi kárpitja mögött s akinek annyi altatót adtak be, hogy amikorra a határ­hoz értek, a kislány már ha­lott volt. Embercsempészés tragédiákkal■ Semmitől sem riadnak vissza! A nyugatber­lini területen 80 kémszerve­zet, 77 fasiszta, revansista csoportosulás, a felerősített tv- és rádióadások szítják a háború tüzét. A parancsnok és a határ­őr katonái is élénken emlé­keznek még a győzelem nap­ján történt provokációra. — Május 8-án lánctalpak dött-e arról, hogy a DH- munharendszer bevezetése helyes volt az Egri Dohány­gyárban?” ELMÉLETILEG, GYAKORLATILAG A DH-mun:karendszerre vonatkozó kérdésre vala­mennyien IGEN-nel vála­szoltak s megjegyzéseket is fűztek hozzá, például: „tel­jes eredményt csak akkor érünk el, ha minden dolgozó magáévá teszi”, azóta lénye­gesen javult a minőség”, ,,sok minőségi probléma ol­dódott meg”. Egy kemény kritikus hang is megszólalt, amely az igen-t az „elméle­tileg” és a nem-et a „gyakor­latilag” szó hozzáfűzésével húzta alá. Nevezzük egészsé­ges türelmetlenségnek és annyit elismerhetünk belőle, hogy még nagyon sok a ten­nivalónk s hogy a tempót még mindig gyorsíthatjuk. A KOCSÁNY-# VONALTÓL A RAKTÁROZÁSIG A kocsányvonalra vonat­kozó kérdésre a válasz első­sorban a nedvesítőcsiga gaz­daságtalan voltát és a ko- csány párolásának problémá­it emelte ki. de elismeréssel szólt a fluidizációs szárító működéséről, a szárításról és a leválasztásról egyaránt. Komolyabbak a kifogások a Garant ragasztóapparát és a ragasztó iránt. .„.Nem egyen­letes' a ragasztó minősége, puha vizes vagy kemény­csomós. Az újonnan köszö­rült homorú tárcsa üt, sőt még az új tengelyek is, és ezért gyakori a szegélyra­gasztási hiba, amit nehéz ki­küszöbölni. Jó volna ha a ragasztótömlőt el lehetne lát­ni olyan csatlakozóval, amely nem menetes, a ragasztó gyorsabb kicserélése érdeké­ben.” A kérdés így hangzott: „A Hevesi-válogatás érdekében mit tudna javasolni?” A vá­csörgését hozta odaátról a szél, — emlékeznek a határ­őrök' — A zaj egyre erősö­dött! A figyelőből láttuk, hogy a négysávos út teljes szélességében páncélosok kö­zelednek a fal felé gyorsuló ütemben. A fal előtt hirte­len megálltak, majd az em­lékművet őrző szovjet kato­nák felé fordultak. Idegölő percek voltak. Véghetetlen fegyelem, ön­fegyelem és higgadtság szük­séges e feladathoz. Kipróbált harcosok állnak a falak men­tén, akiknek helyén az eszük és a szívük. Az elgondolkodtató órák után, amikor az épülő, gaz­dagodó NDK fővárosába vitt vissza az Ikarus autóbusz, ■amelyből százával-ezrével lehet találkozni szerte az or­szágban — csodálattal néz­tük a Köztársasági Palotát éppen úgy, mint a Pergamon Múzeumot, vagy a japán se­gítséggel épülő hipermodern szállodakomplexumot a vá­ros szívében. Az Alexander Platz tenge­lyében magasodó tévétorony kétszázhét méteres magas­ságában levő presszóból elénk táruló panorámában még megjelent a fal egysé­ges vonulata, de a beszélge­tésnek már új témái voltak­S a berliniek? Hogy fogad­ják mindezt, amit így leír­tam. A válasz nagyon egy­szerű: tudomásul vették, megszokták. De a provoká­ciókat éberen nyilvántartják. Élik a megszokott, dolgos életüket. A széles utakon hat-nyolc sávban haladnak a személygépkocsik. Zömé­ben Trabantok, Wartburgok, annak ellenére, hogy egy-egy gépkocsikiutalásra négy-öt évet kell várni. A forgalom­ban megjelentek az 1600-as Ladák is. Kovács János lasz pontos és tömör: „1. por­elszívó; 2. szállítást jobban megoldani; 3. tárolóhely ke­vés., balesetveszélyes; 4. nor­ma megtartása érdekében munkaeszköz (kosár) bizto­sítása.” Az energia-ellátás te­rületén történt és szükséges változásokkal kapcsolatban a következő a vélemény: „Ja­vultak a műszaki feltételek, (vízlágyító — kazánjavítás — műszerezés), gőzigény meny- nyiségileg és minőségileg nőtt. Kazánházi rekonstruk­ció megindítása, új tüzelési mód (gáz), kazánkapacitás­növekedés, folyamatos üze­meltetés lehetőségének meg­oldása, létszámemelés és túl­óra nélkül.” (Jó volna halla­ni megoldási javaslatokat is.) A nyomdaszerkezettel kap­csolatban : „Vésetmagasság alacsony, a felirat és a gyári szám között is van különb­ség. A Milde Sorte-festék na­gyon tapad és piszkol. Jó volna, ha lenne a raktárban felköszörült és becsapágya- zott görgő, nem kellene időt tölteni vele egy-egy cserénél. A festéket jó volna kisebb edényben a gépnél tárolni, vagy tubusban megvásárolni ezeket a beszáradás és meg- keményedés ellen.” A raktározási problémákat így sorolta fel a válaszoló: „1. A fogadóterembe egy nagyteljesítményű liftet kel­lene beépíteni. 2. Hidraulikus emelő beépítése a bejárati ajtó elé. 3. Új présgép vásár­lása. 4. Nagyobb raktártér kialakítása.” Az „elméletileg-gyakorlati- lag” szembeállításnak illuszt­rációja annak a válasznak az első mondata, mely az ex- portfilterrudakra vonatkozó kérdésre érkezett: „Anyagi részét nem ismerem. Komoly feladat volt, akadályt jelen­tett az anyag és személyzet megszervezése. Jobb felké­szültséggel minőséget tud­tunk volna javítani.” Miért nem ismeri az anyagi részét? Még mindig él olyan felfo­gás, hogy a termelés gazda­sági adatai, anyagi-pénzügyi kihatásai mem tartoznak a munkásokra? Pedig a válasz többi része komoly felelős­ségtudatról tesz tanúságot. Nem lehet azt mondani, hogy a Minőségi Kör tagjai fennhéjázóak volnának. Ta­pasztalatcserén voltak a Sá­toraljaújhelyi Dohánygyában és miközben sok jó tapaszta­latot átadtak, nem szégyeltek tanulni a testvérvállalattól. „Sátoraljaújhelyen volt egy észrevételem,, a ládakötöző­gép. Ez nálunk is hasznosít­ható lenne és megkönnyíte­né a munkát.” A válaszokból két érdekes adat is kitűnt: az üzemi ét­kezéssel kapcsolatban 1978 októberig 3 alkalommal volt minőségi kifogás a panasz- könyvben. 1978. I. félévében pedig 87 dolgozó távozott a gyárból. Ez a létszámnak kb. 10 százaléka. Bár az országos átlagnál jóval alacsonyabb, még mindig sok. HOGYAN FOGJÁK FEL Arra a kérdésre, milyen a Kör-tag kapcsolata a dolgo­zókkal és milyen módon be­folyásolja a minőségi bért, az egyik cédulán a következő válasz olvasható: .„Ha aminő­séggel probléma merül fel, figyelmeztetem őket a hiba megszüntetésére. Ezáltal a minőségi muntató is kedve­zően alakul, aminek az az eredménye, hogy több a minőségi prémium és ez min­denki megelégedésére szol­gál.” Egy másik megkérde­zett így vall Minőségi Kör­tevékenységéről : „A terme­léshez szükséges anyagok gyors és pontos beszerzése, a beszerzett anyagok minősé­gére figyelmet fordítani, gaz­daságos beszerzés és készlet­tárolás, elfekvő készlet fel­tárása és értékesítési, import­anyagoknak hazai anyagok­kal való helyettesítése a le­hetőségek határain belül.” A válaszok elárulják, hogy az Anyag- és Áruforgalmi Osz­tályon dolgozik. ' A Minőségi Kör tagjainak válaszait, mind a negyven­egyet, a vállalatvezetés ta­nulmányozza. A Brandenburgi-kapunál DOHÁNYGYÁR T*n

Next

/
Oldalképek
Tartalom