Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-05-01 / 5. szám

TAGLÉTSZÁMUNK 1977—78-ban 7 főt vett fel alapszervezetünk, 1977-ben 5 főt, 1978-ban eddig 2 főt. Minden új párttag rendelke­zik pártmegbízatással és an­nak eleget is tesz. Ebben az időszakban 4 fő érkezett más alapszervezettől és 7 távozott máshová. Jónak mondható a politi­kai iskolai végzettséggel ren­delkezők, valamint a mun­kások és az alkalmazottak aránya. Külön megemlítést érdemel, hogy az 5 évnél fia­talabb tagok létszáma 37 fő, míg az 5 és 10 év közötti tag­sággal rendelkezők 34-en vannak. Ez összesen 71 fő, ami azt jelenti, hogy az el­múlt 10 évben a pártépítés tervszerűen folytatódott és ma mintegy 50 százaléka a tagságnak fiatalok közül ke­rül ki. Ha az életkort tekint­jük, akkor a 30 éves kornál fiatalabb párttagok csak 18- an vannak, így további fel­adat a KlSZ-korosztályúak- nál a párttagságra való fel­készítés és a soraikból törté­nő {jártépítés. összességében megállapít­hatjuk, hogy a párttagság ösz- szetétele megfelel az irány­elveknek. A taglétszámról szóló be­számolót a pártszervezet áp­rilis 18-i vezetőségi ülésén elfogadta. PÁRTTAGOK A SZAKSZERVEZETI MUNKÁBAN 1977-ben a pártalapszerve- gálták a pártmegbízatásokat, zetek vezetőségei felülvizs- Ezek módosításánál töreked­tek arra, hogy a szakszerve­zethez az előző évhez viszo­nyítva több párttag kerüljön a politikai munka javítására. A szakszervezetben dolgo­zó párttagok a rájuk bízott feladatokat jól oldják meg, ellenben az itt dolgozó párt­tagok figyelmét szükséges felhívni arra, hogy politikai tevékenységük nem azonos a szakszervezeti testületekben rájuk bízott funkcióval, ha­nem annál több. Rendszeres és folyamatos ideológiai és politikai felvilágosító mun­kát is kell végezniük. Az alap az, hogy a válla­lati pártszervezet, az alap- szervezetek vezetőségei a szakszervezeti politikai ne­velő munkát jól segítik, a szervezetek között a munka- kapcsolat jó és ebben részük van a szakszervezetben dol­gozó párttagoknak is. A Vállalati Szakszervezeti Tanácsban, a Szakszervezeti Bizottságban és a más, szak- szervezet irányítása alatt le­vő bizottságokban összesen 25 párttag dolgozik, mint az illető szervezet tagja, ezen túlmenően mintegy 60 párt­tag dolgozik a kulturális és sportmunka területén, vala­mint a szocialista brigádok tevékenységének, az oktatási és agitációs munka feladatai­nak megoldásában. A Szakszervezeti Bizott­ság a pártvezetőségi ülésen el­hangzott beszámolójában em­lítést tett arról is, hogy a vállalatnál az üzemi demok­rácia formái megfelelnek az 1018/1977. MT — SZOT szá­mú együttes határozatnak, sőt a vállalati üzemi demok­ratikus rendszerben helyet kaptak olyanok is, amelyek vállalatunknál sajátos jelle­gűek. Ilyen: az Ifjúsági Fórum, a Vállalati és Üzemrészi DH- akcióbizottságok, a Minőségi Kör, a Nők Fóruma, stb. ALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉRÖL Áprilisban alapszerveze­teink az éves beszámoló tag­gyűlésen elfogadott munka­tervnek megfelelően tartották meg taggyűléseiket. Valamennyi alapszerveze­tünk megvizsgálta a XI. kongresszus óta megtett mun­kát, figyelembe véve az idő­közben kiadott központi bi­zottsági, megyei és városi pártbizottsági határozatokat, valamint a pártvezetőség és az alapszervezetek cselekvési programjait is. Általános ta­pasztalat, hogy a végzett munka mennyisége és minő­sége megfelelő és ez tükrö­ződik a vállalat eredményei­ben is. A másik központi téma, amelyet a vezetőségek meg­beszéltek, a gazdaságpolitikai agitációs és információs te­vékenység. Ezen a területen meghatározták a további fel­adatokat is, hiszen a vállalat előtt álló gazdasági feladatok évről évre nőnek és ezeket az alapszervezetnek sajátos eszközeikkel kell — elsősor­ban az agitációs tevékeny­séggel — támogatniuk, meg­oldásukat elő kell segíteniük. Dohányvilág DOHÁNYIPARI KORSZERŰSÍTÉS JUGOSZLÁVIÁBAN Hamarosan elkezdődik a Prilepi Dohánygyár (Macedó­nia) korszerűsítése. A beru­házáshoz 356,8 millió dinár áll rendelkezésre. A szakem­berek arra számítanak, hogy ez a fejlesztés lehetővé teszi a termelés mintegy 16 száza­lékos növelését. Ezzel egyide­jűleg szeretnék megvalósíta­ni a termékstruktúra meg­változtatását és a fajlagos anyagfelhasználás csökkené­sét. NÖVEKVŐ DOHÁNYTERMESZTÉS INDIÁBAN Az élmúlt évben a nyers­dohány-termesztés Indiában 412 ezer tonna volt, ami az előző évhez képest 18 száza­lékos növekedést jelent. In­diai szakemberek hosszabb távon is kedvezőnek ítélik a dohánytermesztés növekedési ütemének alakulását. EMELKEDNEK A DOHÁNYTERMÉKEK ÁRAI SPANYOLORSZÁGBAN Az ún. világos importciga­retták árait 50 százalékkal emelték fel, így jelenleg 75 peseta egy csomag ára. A spanyol gyártmányú „vilá­gos” cigaretták — licencter- mékek — áremelkedése en­nél mérsékeltebb, 30 száza­lékos volt. Fehérje dohányból A tudósok arra a felfede­zésre jutottak, hogy a do­hány emberi táplálkozásra is alkalmas. A növény levelei ugyanis magas tápértékű fehérjét tar­talmaznak. A dohányfehérje vegyi összetétele az anyatej­hez, vagy a tehéntejhez ha­sonlít. Érdekessége még, hojy a többi növényi proteinnel szemben, a dohányból fel­használható formában nyer­hető ki. A kutatók a második év­ezred fordulójáig kerek 9 mil­lió tonna dohánytermést prognosztizálnak, s ebből a dohánymennyiségből 33 mil­lió ember fehérjeszükséglete biztosítható úgy, hogy a do­hány még további fogyasz­tásra is alkalmas. Jelenleg azért folynak a kutatások, hogy a fehérjekivonásra ipa­rilag alkalmazható eljárást fejlesszenek ki. Ha ez sike­rül, a dohányból kivonható protein sokkal értékesebbé teszi ezt az ipari növényt. Munkajog: A szabadságról III. A korábbiakban ismertet­tem a dolgozókat megillető szabadság különböző fajtáit. A szabadság igénybevételé­vel és kidásával kapcsolat­ban a munkaügyi jogszabá­lyok a következőképp ren­delkeznek: Ha a dolgozó munkaviszo­nya az Egri Dohánygyárban év közben kezdődött, és nem áthelyezéssel jött a vállalat­hoz, akkor részére — a Do­hánygyártól — csak a sza­badság arányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél mun­kanapot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell szá­mítani. Példával megvilágít­va: Kiss János dolgozó 1977. március 14-én állt munkába a Dohánygyárban. 1977. de­cember 31-ig 9 hónapot és 18 napot töltött el a vállalatnál. Az évi 12 nap alapszabadság­ból a letöltött 9 hónappal 9 munkanap alapszabadság áll arányban, a 18 nappal pe­dig valamivel több, mint egy fél munkanap. Minthogy ez a töredék elérte a fél munkana­pot, ezt a szabadság szempont­jából egy egész napnak kell tekinteni, s így Kiss János 1977. évi dohánygyári mun­kaviszonya alapján 10 mun­kanap alapszabadságra jo­gosult. JOGOSULTSÁG A dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabad­ságot nem igényelhet. Előző példánknál maradva tehát Kiss János a szabadságának igénybevételét csak 1977. augusztus 14-ét követően kérheti, ekkor viszont már jogosult az egész 10 napi sza­badságra is, sőt, azt 1977. de­cember 31-ig igénybe is kell, hogy vegye, mert: — a szabadságot esedékes­sége évében kell kiadni. Más kérdés, hogy a szabadság az esedékesség évében kiadha­tó-e? Előfordulhat ugyanis, hogy a szabadságot az ese­dékesség évében munkator­lódás, betegség, vagy más akadály miatt nem lehet ki­adni. Erre az esetre a jogsza­bály előírása az, hogy: a szabadságot az akadá­lyoztatás megszűntétől szá­mított 30 napon belül kell kiadni. Sok vállalatnál él egy olyan gyakorlat, hogy az elő­ző évben ki nem vett szabad­ságot csak a következő, év március 31-ig lehet kivenni. Ez a gyakorlat két okból is ellentétben áll a munkajogi A kollektív szerződés módosítása A KOLLEKTÍV SZERZŐ­DÉS 1978-ban 33 témakörben került módosításra, ehhez a dolgozóktól 38 javaslat ér­kezett. Ezek közül a legfontosab­bak: — A dohányfeldolgozó szakmunkásképzésre vonat­kozó további kedvezmények juttatásának szabályozása. — A terhes nők számára tiltott munkakörök, 3. sz. melléklet, tovább bővültek a filter­anyagmozgató és az elszívó anyagmozgató munkakörök­kel. — A munkaidő fejezetben ,.A munkaidő — beosztás — kezdete és vége” rész teljes egészében módosult a 10 sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően. — A munkaközi szünet dí­ja 1978. április 1-től fizikai dolgozók vonatkozásában egységesen 6,30 Ft Jó. — A nem fizikai (szellemi) foglalkozású alkalmazotti munkakörök besorolási felté­teleit tartalmazó 4. sz. mel­léklet módosult a rendelet változása miatt. — Gépjárművezetők bére­zése és premizálása. — A bölcsődében foglal­koztatott dolgozók alapbéré­nek megállapítása. — A óvodában foglalkoz­tatott dolgozók személyi alapbérének megállapítása. — 1978. éves bérszínvonal­fejlesztés mértéke és a vég­rehajtás során érvényesíten­dő célkitűzések. — A gyermekgondozási szabadságról visszajövőket az általuk ténylegesen betöltött munkakörre érvényes bérrel kell elszámolni abban az esetben is, ha munkába állásukat fizetett szabadság igénybevétele előzi meg. — A műszakpótlékról szó­ló 15/1977. /V. 22./ MT sz. rendelet alapján teljes egé­szében módosult 1977. június 1. napjától kezdődően. A vállalatnál több műsza­kos munkahelyeken és mun­kakörökben foglalkoztatott dolgozók műszakpótlékra jo­gosultak. A műszakpótlék mértéke: — délutáni műszakban (ami 14—22 óra közötti időtartam) végzett munka után járó törzsbér 20 °/o-a — éjszakai műszakban (ami 22—06 óra közötti idő­tartam) végzett munka után járó törzsbér 40%-a. 1978. március 1. napjától kezdődően az egy műszakos munkahelyeken, munkakö­rökben dolgozók a rendelet alapján műszakpótlékra ak_ kor sem jogosultak, ha nyúj­tott műszakban dolgoznak, túlóráznak, részben vagy egészben nem a nappali mű­szakban végzik munkájukat. Műszakpótlékra akkor jo­gosult a dolgozó, ha a mun­karend szerinti munkaidejé­nek több mint a fele 14—22 óra (délutáni mű­szakra) 22—06 óra (éjszakai mű­szakra) közötti időtartamra esik. A TÖBB MŰSZAKOS MUNKAHELVEKEN, mun­kakörökben a műszakpótlék­ban jogosító műszakokban helyettesítő vagy túlórában helyettesítő dolgozónak a műszakpótlékot utóbbi eset­ben a túlórapótlékon felül is fizetni kell. — Üj bekezdés a köszörű­sök pótléka. A Mt. V. 65. §-a alapján 1977. december 1. napjától kezdődően 10 % egészségügyi pótlék számolandó el a kö­szörűsök száraz köszörülésre fordított igazolt idejére, ha az alkalmazott köszörűkövek szilíciumot tartalmaznak. Pótlékot azért kell elszá­molni, mert a munkabér fel­tételeinek megállapításánál a kedvezőtlen munkakörülmény nem lett figyelembe véve. — A részesedési alap 1977. évi felosztása és az 1978. év­re tervezett összegek részle­tezése a 15/1975. (XI. 15.) MüM sz. rendelet alapján. — A Minisztertanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága 1038/1977. (X. 4.) sz. együttes határozata alapján, a mun- kaverseny-mozgalomban el­nyerhető elismerések és ki­tüntetések teljes egészében módosultak. Az a dolgozó aki nyugdíj­ba vonulásakor 26 éves törzs- gárdatagsággal rendelkezik, jogosult a 30 éves törzsgár- datagsággal járó tárgyjuta­lomra. Az egyéni részesedés szá­mítási alapját képező, a tárgyévben elért keresetek beszámításának módja. — A Munka- és védőruha igény jegyzékét a beérkező javaslatok figyelembevételé­vel módosítottuk. — A lakásépítés vállalati támogatásáról szóló rendel­kezések részben módosulnak. — Fegyelmi felelősség bő­vül: hét igazolatlan késés ese­tén 70 százalékkal, nyolc ese­tében 100 százalékkal kell csökkenteni az év végi része­sedést. A TANÁCSKOZÁSON EL­FOGADOTT 1978. évi módo­sítást az 1977. évi módosí­tásokkal egységes szerkezet­be foglalva minden üzem­rész, illetve osztály megkapja, ezáltal lehetővé válik válla­latunk minden dolgozója számára az 1976—80. évi kollektív szerződés érvény­ben levő módosításának meg­ismerése. Dr. Polgáry Lászlóné előírásokkal. Ellentétes egy­részt akkor, ha a szabadság kivételének az akadálya, mondjuk már január 15-én megszűnt, mert ez esetben a szabadságot február 15-ig ki kell venni. De ellentétes ak­kor is, ha az akadály csak március 31-e után szűnik meg (pl. huzamosabb beteg­ség miatt), mert ez esetben a dolgozó elvesztené — önhibá­ján kívül — az előző évi sza­badságát. A dolgozók között elég szé­les körben él még az a téves nézet, hogy az éves szabad­ság fele része fölött a dolgo­zó, féle része fölött pedig a vállalat rendelkezik, vagyis, hogy a szabadság felét a dol­gozó akkor veszi ki, amikor akarja, a másik felét pedig a vállalat adhatja ki, akkor mikor neki megfelelő. Ezzel kapcsolatban a jogszabály egyértelműen rendelkezik: „A szabadság kiadásának idő­pontját a vállalat határozza meg." Az is előírás azonban, hogy a szabadság kiadása időpontjának meghatározásá­nál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságait a lehetőségekhez képest fi­gyelembe kell venni. Csakis ezeknek az előírásoknak a betartásával biztosítható egyrészt a dolgozó méltányos érdekeinek az érvényesülése, másrészt az, hogy a vállalat a szabadságok kivétele mi­att a munkaerő és a munka­időalap-gazdálkodása terén zavarba ne kerüljön. Az ér­dekek kölcsönös egyezteté­sének eredményeként jön lét­re az éves szabadságolási terv. aminek alapján a vál­lalat eleget tehet annak az ugyancsak jogszabályban előírt kötelezettségének, hogy „a szabadság kiadásának idő­pontját a kollektív szerződés eltérő rendelkezésének a hiá­nyában legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell kö­zölni”. Arra természetesen van lehetőség, hogy ezt az időpontot a vállalat a dolgo­zóval történt megállapodás alapján, vagy rendkívüli ok miatt megváltoztassa, mint ahogy arra is, hogy a válla­lat — kivételesen, fontos ér­dekből — akár a dolgozó már megkezdett szabadságát is félbeszakíthassa. SZÜNETEL A gyakorlatban előfordul, hogy a dolgozó ténylegesen hosszabb-rövidebb ideig — nem végez munkát a válla­latánál, bár a munkaviszonya nem szűnik meg. A jogsza­bály szerint ilyenkor a mun­kaviszony szünetel (pl. beteg­ség, szülési szabadság, stb.). Kérdéses, hogy az így mun­kában nem töltött időket, a szabadságra jogosító mun­kaviszony számítása szem­pontjából, hogyan kell fi­gyelembe venni. A jogsza­bály erre nézve a következő­ket rendeli: A dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára, b) a szülési szabadság tar­tamára, c) a tíz éven aluli gyer­mek gondozása, vagy ápolá­sa miatt munkában nem töl­tött időre, legfeljebb azon­ban egy évre, függetlenül at­tól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermek- gondozási segély; ez a ked­vezmény az anyát újabb szü­lés esetén újra megilleti, d) a 30 napot meg nem ha­ladó fizetés nélküli szabad­ság tartamára. e) a tartalékos katonai szolgálat idejére és f) minden olyan munká­ban nem töltött időre, mely­re jogszabály átlagkereset fizetését írja elő. Dr. SzaJóczi György Alkotó ifjúság Szép eredménnyel zárult a KISZ által meghirdetett ez évi Alkotó Ifjúság Pályázat. A kilenctagú zsűrinek nem volt könnyű dolga, amikor a benyújtott 24 pályamű közül ki kellett választania a díja­zásra kerülőket és azokat a pályamunkákat, amelyek to­vább mennek a dohányipari pályázatra, mert minden munka tartalmazott valamit ami miatt nehéz volt nemet mondani. A kétlépcsős zsűrizés vé­gül is eldöntötte a nehéz kérdést és Huszti Ferenc fő­mérnök zsürielnök vezetésé­vel sikerült megegyezésre jutni. A benyújtott pályázatok széles skálát fogtak át, s a mennyiségen túl már ez is jelzi a megnövekedett alkotó­kedvet. Ezt igyekezett a zsűri a díjazásnál is figyelembe venni és az eredetileg terve­zett díjak számát megemelve több pályamunkát részesített elismerésben az alábbiak sze­rint: I. díjat kapott Keresztessy Ferenc gépészmérnök — szer­vezési ov. — „Cigarettagyár­tógépek átállításához szüksé­ges alkatrészek összefoglalá­sa" témájú pályamunkája. Két második díj került ki­adásra, az egyikkel Bátori Tibor, Balogh József fejlesz­tőmérnök és Bodnár Isvánné fejlesztő technikus „Gyár­átrendezési terv-”ét, a másik­kal Bóta István művezető „Kondicionálóterem terv”-ét díjazta a zsűri. Három pá­lyamunkát talált méltónak a harmadik díjra a zsűri. így Galántai Tiborné fordító „Német—magyar dohány­ipari kéziszótár”-át, a Mérai József és Nagy József által készített „Garant ragasztó- apparát”-berendezését, vala­mint Országh Péter dohány­ipari technikus, filtergyártá­si műszerész „A különböző típusú cigarettagyártógépek működésének jellemzői, el­sősorban a gyártmány minő­ség es anyagfelhasználás szempontjából" c. technikusi szakdolgozatát. Az egyéb kategóriába tar­tozó — irodalmi, művészeti, kulturális — témájú pályá­zatok közül Szöllősi Gábor üzemmérnök „Fafaragás"-át részesítette különdíjban a zsűri. A díjakat a Kiváló Válla­lati cím elnyerése alkalmából rendezett ünnepségen adta át a nyerteseknek dr. Domán László igazgató. A bíráló bizottság a pályá­zatok közül 7 munkát java­solt tröszti szintű értékelésre. A vállalatnál is díjazottak közül: Keresztessy Ferenc I. díjas munkáját, Galántai Ti­borné III. díjas szótárát, Szöllősi Gábor különdíjas fafaragását, ezen túl Szöllősi Gábor, Bóta János bőrdíszí­tésű tükrét, Keresztessy— Zagyva—Snekszer számító- gépes alkatrészgazdálkodás rendszertervét, Torba Imre függőleges vibrációs csatorna makettjét, valamint Tarnóczi Tibor által készített „idegen- anyag-kiválasztó” tervét. A pályázatok közül képen egyet mutatunk be olvasó­inknak, úgy véljük, hogy e pályamunka esztétikai, művészi hatása így képen ke­resztül is jól érvényesül. Gratulálunk a díjnyerte­seknek, s azoknak, akik to­vábbjutottak, de gratulá­lunk és elismerésünket fejez­zük ki mindazon pályázónak, akik munkájuk mellett sza­bad idejükben is ilyen alkotó kedvvel munkálkodtak. —BM— DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom