Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-05-01 / 5. szám

Hogy az alkatrészeket cserélni Nagykarbantartási előkészület Elképzelni is rossz, mi lenne, ha a magyar gyárt­mányú M 6-os anya nem menne rá a Wartburg M 6x15-ös csavarjára; ha az azonos jelölésű NDK-ékszíj nem lenne jó a magyar mo­sógéphez; ha a különböző gyártmányú menetmetszők után különböző vízcsapokat kellene, vagy lehetne csak felszerelni; ha a magyar méter, vagy kilométer más lenne, mint a szovjet, a cseh­szlovák, vagy éppen a spa­nyol. Hogy ilyen gondok, nehéz­ségek ne adódjanak, lenniük kell olyan előírásoknak, me­lyeknek betartása az egyes országok számára kötelező — legalábbis azok számára, amelyek a többiekkel keres­kedni, azokkal együttműköd­ni, azoktól vásárolni akarnak. Ilyen és hasonló dolgokat mutatott be, tanított játéko­san az a kisfilm, melyet dr. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettesének előadása után vetített az MSZH osztályve­zetője, Kun József. Az előadás, mint az rövid jelentésünkből már múlt ha­vi számunkból ismeretes, 1978. április 6-án hangzott el a Minőségi Kör kibővített ülésén. Részt vettek ezen vállalatunk középvezetői és más, a szabványok iránt ér­deklődő és azokkal foglalko­zó dolgozói is. Az előadásban az elnökhe­lyettes is leszögezte az álta­lunk már jól ismert elvet: „a minőséget a termékbe nem beleellenőrizni kell, ha­nem bele kell gyártani!” szabványok — A MŰSZAKI FEJLŐDÉSÉRT Ezt az alapelvet követték akkor is, amikor a 2001. sz. Minisztertanácsi rendeletét hozták. Ez szolgált alapja­ként a szabványok felülvizs­gálatának is, amelynek együtt kell járnia a műszaki fejlő­déssel. A szabványosításban is al­kalmazni kell a minőségi fo­kozatokat. Vannak „A” jel­zésű szabványok, mélyek az ismert „legjobb” szintet ír­ják elő, vannak olyanok, melyek a „lehetőségeknek megfelelő” szintet és vannak, amelyek az .adottságoknak megfelelő” szintet rögzítik Nyilvánvaló ebből, hogy akkor tudunk az egész világ szabványosításához kapcso­lódni, ha egyre több lesz az olyan szabványunk, amelyik az ismert „legjobb” szinte­ket írja elő. Ilyen alapon kellene egyre inkább egysé­ges rendszerré tenni az ál­lami szabványosítást, figye­lembe véve a sok korábbi ellentmondást megszün­tető 19/1976. Mt. sz. rendelet előírásait is. E rendelet alapján külön­ben valamennyi állami és ágazati szabvány kötelező ha­tályú — kivéve, ha a szer­ződő felek előzetesen más­képpen állapodnak meg! Itt csak a vitás kérdéseket kell a szabványok értelmében és szellemében rendezni. Jó, ha ezt kereskedelmi szakembe­reink tudják! A szabványok előírását kell figyelembe venni az árak megállapítása során is! A gyártmányok tervezésekor a megfelelő minőségi előíráso­kat is meg kell tervezni — itt is elsőrendű fontosságú szerepet játszanak a szabvá­nyok! Az elnökhelyettes számos jelentős oldalát hangsúlyozta a nemzetközi példák mellett, csak így képzelhető el a Zsi- guli-programban, vagy bár­mely más KGST-országok- kal közösen lebonyolított programban való részvéte­lünk. A KGST-n belül öt éve jött létre a „konvenció”, amely a szabványok kidol­gozásának alapjául, annak (szabályzataként fogható fel. Ezt hazánkban az Elnöki Ta­nács 29/1976. sz. törvényere­jű rendelet tette kötelezően alkalmazandóvá NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-szabványok ké­szítésekor állandóan haladni lehessen... kell a korral — a nemzetkö­zi legfejlettebb színvonalat kell bennük előírni! Az egyes országok számára ma már ezek a szabványok nem „ajánlások”, hanem kötelező érvényű, valóban ,.szabvá­nyok”. Azt már az általános iskolás gyerekek is fújják — vajon értik-e?! —, hogy „Ma­gyarország nemzeti jövedel­mének közel ötven százaléka a külkereskedelemben reali­zálódik” és ennélfogva a nemzetközi szabványok alkal­mazásának és betartásának rendkívül nagy szerepe van. A nemzetközi piacon az együttműködés alapvető kér­dése az egységes minőség. Ez a nemzetközi piac rendkívül sok összetevő eredményekép­pen jön létre. Az alapot min­denesetre a békés egymás mellett élés adja meg, azok az alapszerződések írják kö­rül, melyek az egyes keres­kedelmi tömörüléseket lét­rehozták, amelyek a ma so­kat emlegetett „legnagyobb kedvezmény” elvét és gya­korlatát rögzítik, s amelyek kétoldalú szerződések formá­jában is alakot öltenek. Az ilyen módon egymással kereskedő országoknak szük­ségük van arra, hogy a mű­szaki paraméterek megadásá­ban és mérésében egységes nyelven tudjanak beszélni, hogy kölcsönösen és egyér­telműen el tudják bírálni egymás termékeinek minősé­gét és így tovább. Nem cso­da, hogy az ISO-nak, a Nem­zetközi Szabványosítási Szer­vezetnek ma 83 tagja van, s a tagjai a fejlett országok valamennyien, a szocialistá­kat és a tőkéseket egyaránt ideértve. A harmadik világ országai közül sokan még hiányoznak erről a nemzet­közi fórumról, az ő kereske­delmüket azonban jobbára olyanok irányítják, akik a szervezetnek ugyancsak tag­jai. Hazánk az rSO 150 jelen­leg működő műszaki bizott­sága közül 115-nek tagja, s az élelmiszeripari bizottság titkárságát már 15 éve Ma­gyarország vezeti. Ezekben a bizottságokban is rendkívül sok információt lehet a ma­gyar ipar számára gyűjteni. SZABVÁNYOK — MINDENKIÉRT A termelésben ma egyre inkább háttérbe szorul a ré­gi értelemben vett „minőség- ellenőrzés”, minőségszabályo­zási — minőségirányítási rendszerekkel igyekeznek biztosítani a lehető legjobb termékminőséget. Ilyenek létrehozása érdekében sokat tettek az elmúlt időszakban a szocialista országok (lásd DH, QSS, DORO, stb.), de a kapitalista országokban is Az áruforgalmi osztály vállalatunk szervezetében, tevékenységében jelentős he­lyet foglal el a technológiai te­rületek mellett. Osztályunk alapvető fel­adata, hogy a folyamatos cigarettatermeléshez, szivar­gyártáshoz szükséges alap­segédanyagokat, valamint a műszaki karbantartási mun­kákhoz szükséges anyagokat biztosítsa. Ezen túlmenően felada­tunk a késztermékek értéke­sítése. szállítási, raktározási feladatok ellátása, valamint a vállalat területén a folya­matos rend biztosítása Osztályunk szervezeti fel­építése ennek megfelelően alakult ki. — anyagbeszerzés. — anyaggazdálkodás, — raktározás, — szállítás és értékesítés. 1977. ÉVI FELADATUNK ennek megfelelően az volt, hogy a 6,7 millió db cigaret­tához. valamint a 30 millió db szivar legyártásához fo­lyamatosan biztosítsuk a történik állami beavatkozás a minőségi előírásokba. Egyes esetekben a nyugati előírások rendkívül szigorú­ak — például az NSZK élel­miszer-törvénye, Anglia, Olaszország, Svájc környezet­védelmi előírásai — és azo­kat nagyon határozottan vi­szik keresztül, ellenőrzik. Egy-két figyelmeztetés után cementgyárakat zárnak be, ha túl sok por kerül a leve­gőbe, egyes termékeket kitil­tanak a piacról, és így to­vább. A szocialista állam is él ezekkel az eszközökkel, ép­pen a dolgozók, a termelés­ben részt vevők és a fogyasz­tók érdekében. Az új Pol­gári Törvénykönyvben ennek megfelelően módosították a szavatosságra vonatkozó elő­írásokat, szabályozást, a könnyűipari és a gépipari minisztériumok is dolgoztak ki erre vonatkozó intézke­dési tervet. Az új rekonstruk­ciók végrehajtását, új gyár­tási eljárások bevezetését és hasonló feltételekhez kötik. Ezen területen is nagy sze­repük van a szabványoknak: minőségi követelményeket rögzítenek, környezetvédelmi szempontokat írnak elő, egészség- és munkavédelmi előírásokat adnak. ELSŐ — A SZEMLÉLET Mindezek figyelembevéte­lével azt mondhatjuk, hogy első a szemlélet megválasz­tása. Túl kell ma már min­denkinek tennie magát azon, hogy „a szabványok műszaki- bürokraták szüleményei”, hogy a szabványok gúzsba kötik az egyéni — vállalati önállóságot, hogy nem hagy­nak kezdeményezési lehetősé­get, stb. Éppen az Egri Dohánygyár az egyik olyan magyar válla­lat — hangsúlyozta Sütő I Kálmán — amely saját pél­dájával bizonyítja, hogy a jelenlegi szabályozási körül­mények között is lehet újat adni, eredményesen dolgozni, kezdeményezni. Az Egri Do­hánygyár DH-munkarend- szere, Minőségi Körének munkája is sokat segít a szabványok körüli sötétség ] de mindenesetre homály el- t oszLatásában. A következő i feladat a dohányipari szab- j ványosítási munka fejleszté­se, korszerűbb szabványok készítése, s ebben az egri gyár az egész iparnak nagy segítséget nyújthat. A célja ugyanis e feladat végrehaj­tásának is az, hogy mennyi­ségi termelés egyúttal mi­nőségi is legyen! Befejezésül az MSZH el­nökhelyettese az egész gyári kollektívának további sok si­kert kívánt — ezt most ez­úton tolmácsoljuk. MEO, valamint a termelési osztály által meghatározott paramétereknek megfelelően a szükséges mennyiségű és minőségű anyagokat. Ahhoz, hogy feladatainkat maradéktalanul el tudjuk látni, nagymértékben segített, hogy osztályunk területén 1976-ban megalakult a „DH” akcióbizottság 16 fővel. DH akcióbizottságunk 1977. évi programja szorosan kap­csolódott a vállalati tervfel­adatokhoz. Programunkban meghatá­roztuk azokat a tennivalókat, amelyek végrehajtása ered­ményesebbé tette munkán­kat. Ilyenek voltak pl. az éves nagykarbantartásra való felkészülés, az egyfordulós kartonláda bevezetése, foga­dóterek kialakítása, a folya­matos raktári rend biztosí­tása, műszaki raktár átren­dezése, új polcrendszer be­állítása stb. Anyagbeszerzési tevékeny­ségünk az előző évekhez ja­vult. Ez alapvetően annak tudható be, hogy javult a társosztályokkal a munka- kapcsolat. A kölcsönös in­Az éves nyári karbantartá­si terv már elkészült, mely­ben rögzítve lettek az elvég­zendő feladatok A tervezett munkák meghatározásánál a következő szempontokat érvényesítettük, illetve felté­telekből indultunk ki: — a szivarágazaton és a filtergyártási üzemrészben nagykarbantartás nem lesz, — a karbantartásra fordít­ható idő 7 munkanapból il­letve 10 naptári napból áll, — a karbantartás alá vont terület a cigarettaágazat és az energiaszolgáltatási üzem­rész lesz, — a legnagyobb gondot a cig. előkészítés karbantartá­sára kell fordítani, az erők jelentős részét ide kell kon­centrálni, — idegen kivitelezőkkel a belső munkálatokat — külö­nös tekintettel az építőipari szakipari munkákra — mi­nimálisra kell szorítani, — saját fenntartásnál is döntően, az ipari felújítást kell szorgalmazni, — a minőségre és az üzem- biztonság növelésére kell a hangsúlyt helyezni. A nyári nagykarbantartás mindig rangos eseménynek számított a vállalatunknál, különösen fontos esemény lesz ez ebben az évben, ami­kor a gazdasági vezetés a kialakulóban levő üzemfenn­tartási alrendszer ütőképessé­gét, szervezettségét, alkal­masságát kívánja e tevékeny­ség alapján felmérni. A karbantartás komolysá­gát ismerve kiemelkedik a tervkészítésbe bevont veze­tők köre, hiszen véleményt nyilvánítottak: — a technológiai területek művezetői, — üzemfenntartási műve­zetők, — üzemtechnikusok, üzem­mérnökök, — technológiai területek csoportvezetői, — karbantartó műhelyek csoportvezetői, — üzemrészi DH akcióbi­zottsági ülésen, és a VDHAB- on is megtárgyalásra került, ahol a dolgozók is vélemé­nyezhették a tervezés folya­matait. A helyzetfelmérés után megkezdődött tervezés az alábbi kiemelt feladatokat tartalmazza üzemrészenként. Cigaretta-előkészítésen min­den termelő berendezés kis ill. középjavításra kerül, eh­hez kapcsolódik a porkamra gépészeti berendezésének a karbantartása is. A kocsány- vonalnál a fluidizációs szá­rítóberendezés hiányos tö­mítésének megszüntetése az egyik legfontosabb feladat. A gépi berendezések többsége javítás után festésre is ke­rül. Elektromos félülvizsgá­formáció biztosítása lehető­vé tette az anyagbeszerzés, anyagbiztosítás jobb megter­vezését. Csökkent azoknak az anya­goknak a száma, amelyeket prompt beszerzés útján kellett biztosítani. Természetesen előfordultak olyan anyagféleségek, melye­ket nem sikerült biztosítani pl. Zsiguli fékhenger, szíjka­pocs, ékszíj, kötőelemek, csapágy stb. Ezek azonban elsősorban azért nem voltak biztosíthatók, mert vagy im­portanyagok, vagy kereske­delmi hiánycikkek. Anyaggazdálkodási mun­kánk 1977. évben az elvárá­soknak megfelelően történt. Minden esetben betartottuk a tröszt által meghatáro­zott készlet normaszintet. Hazai és import anyagok biztosításánál előfordultak ugyan átmeneti nehézségek, megfelelő rugalmas tevé­kenységgel azonban sikerült elérni, hogy a folyamatos termelést nem veszélyeztette. DOHÄNYANYAG-ELLÄ- TAjS folyamatosan biztosí­tott volt. Itt inkább szállítá­si nehézségek jelentkeztek. latra, javításra kerül az ösz- szes villanymotor, a 4 db kapcsolószekrény, valamint a fénycsőarmatúrák. Cigaret­tagyártási osztályon a 4. számú Garant—Max gép­kombináció és a TOFI se- lejtbontó nagyjavításra kerül­Ezen felül minden cigaret­tagyártó gépen kisjavítás van tervezve, melyben a villa­mos berendezéseik karban­tartása is szerepel. A nagy­javított gépek dukkózását, valamint az egész osztály festési és mázolási munkáit saját létszámunkkal végezzük el. Itt sem marad el az ar­matúrák fénycsövek tisztítá­sa, javítása, pótlása sem. Cigarettacsomagolási osz­tály karbantartására is igen komoly gondot kell fordítani, mivel az itt üzemelő gépek közül a nagy teljesítményű Niepmann-sorok nagyjavítá­sa kimondottan csak a nyá­ri nagykarbantartás alatt le­hetséges, jelentősebb terme­léskiesés nélkül. Ezért ezen gépek — 2 db — és a IV. számú KDW csomagológép nagyjavítása van tervezve. Emellett a konveyor-pálya és a ládatovábbító szalag kar­bantartására kerül sor. Elektromos felülvizsgála­tok a gépek nagyjavításával összefüggésben kerülnek megvalósításra, valamint a fénycsőarmatúrák tisztítása, javítása és pótlása van be­ütemezve. Az osztály egyéb szakipari munkáinak igény szerinti megvalósítása bizto­sított mint pl. nyílászárók javítása, anyagmozgató ko­csik rakodólapjainak cseré­je, raktár-étkező meszelése, festése stb. Energiaszolgáltatás terüle­tén van jelenleg a legna­gyobb gondunk a karbantar~ fással, hiszen a filtergyártási és a szivarágazati üzemré­szek teljes kapacitással ter­melnek, ezért a folyamatos energiaellátást biztosítani kell. Ugyanezt kívánja azon­ban a karbantartást végzők munkája is csökkentett ener­giaszükséglet mellett. Fo­lyamatosan biztosítani kell a villamos energiát, a gőzt, a sűrített levegőt. A villamos A vállalati DH-akcióbizott- ság májusi ülését összevon­tan tartották a műhelyek DH- akcióbizottságának ülésével. Ezt elsősorban a nyári nagy­karbantartás előkészítésének megvitatása indokolta. Ez a munka a tervek szerint jú­nius 23-án indul és július 2- ig tart. A filter- és szivar­ágazat azonban már koráb­Problémaként jelentkezett, hogy az év végén nagy meny- nyiségű importdohányt kel­lett átvennünk és betárol­nunk. Külső kooperációval sikerült a betárolást megol­danunk Makiáron. Ugyanez a probléma je­lentkezett az egyfordulós kartonládák bevezetésével. Egyrészt folyamatosan bizto­sítani kellett a termeléshez szükséges ládákat, másrészt el kellett helyezni a vissza­térő göngyölegeket is. Zökkenőmentesen sikerült biztosítani az új, egészség- védő felirattal ellátott ciga­retta- és szivarburkoló anya­gokat. Raktározási munkánk is javult 1977. év folyamán. Külön kiemelve azt a tényt, hogy sikerült megvalósítani a műszaki raktár Dexion— Salgó elemes új polcrendsze­rét, amely a műszaki anya­gok tárolását áttekinthetőbbé tette és a raktártér is növe­kedett. Nem minden esetben tud­tuk a segédanyagraktárban a megfelelő rendet biztosíta­ni — ennek objektív és szub­energia biztosításával nem lesz különösebb gond, ha a transzformátor primer oldali karbantartását a hátralevő időben az ÉMÁSZ elvégzi, mert ugyanazon időben ak­kor saját szakembereinkkel a szekunder oldali részt és az elosztókat mi is karban tud­juk tartani. Legnagyobb gondot a hő­központi, kazánházi gőzosz­tók, azok szerelvényeinek ja­vítása és tervezett átalakítá­sa, továbbá a kazánok közös szerelvényeinek a felülvizs­gálata és javítása jelenti, mert ezen munkák elvégzé­séhez legalább 3 napos tel­jes gőzszünetre volna szük­ség. Ez azonban a melegvíz- ellátást, esetleg a konyha üzemeltetését bénítaná meg. A javítás azonban szükség- szerű, a javítást végzők leg­elemibb szociális igényének kielégítése kötelező, így az egészséges kompromisszum még nem tudott kialakulni. Javaslatok vannak pl. a termelő műszak áthelyezésé­re, ezen javítások megsza­kítás nélküli folyamatos vég_ zésére stb., a végleges dön­tés azonban még ez idáig vá­rat magára. A magasnyomású és ala­csony nyomású sűrített le­vegőt előállító rendszer ja­vításánál különösebb nehéz­séggel nem számolunk de hasonló a helyzet a vácuum- levegőnél is. A nagykarbantartási mun­kánál 200—220 fő munkavég­zővel számolunk. Ennek elle­nére több területen, különö~ sen az energiaszolgáltatás területén és csomagolási gé­pek javításánál a pihenőna­pokat is fel kell használni munkavégzésre, de túlórázás várható a cigaretta-előkészí­tés gépeinek a karbantartásá­nál is. A várható túlóraigény 1400—1600 óra körül alakul. Ismerve dolgozóink, kar­bantartó szakembereink ed­digi nagykarbantartásainkon elért eredményes tevékenysé­gét, ismételten bizalommal fordulhatunk hozzájuk, hogy a reájuk bízott feladatoknak eleget tudnak tenni, így ezen újabb erőpróbánál is meg­állják a helyüket. ban folyamatosan végzi ezt a munkát. A másik, igen fontos téma annak megvitatása, hogy a DVT igazgatótanácsa által el­fogadott előterjesztés alapján a tröszti szintű DH-munka- rendszer bevezetésének prog­ramját vállalatunk szakem­bergárdájából konkrétan kik és milyen teamekben készítik elő június 30-ig. jektív okai voltak — de 1978. évben megvalósítjuk a foga­dótér kialakítását, mely biz­tosítja az anyagok folyama­tos betárolását, minőségi és mennyiségi átvételét. A raktározási munka za­vartalan biztosítását, a rak­tári rend kialakítását segí­tették a területen dolgozó szocialista brigádok, akiknek ezúton is köszönetünket fe­jezzük ki. Szállítási és értékesítési te­vékenységünknél legfonto­sabb tennivalónk volt, hogy a DOHEK diszpozíciós ter­vének megfelelően a készáru terítését határidőre végezzük el. 1977. évben értékesítettünk 6940 m cigarettát, 28,3 m szi­vart és mintegy 120 millió db filterrudat, melyet a Koreai NDK-ba szállítottunk ki. Véleményünk szerint osz­tályunk tevékenysége 1977. évben az elvárásoknak meg­felelő volt. Alapvető felada­tunk 1978. évben sem válto­zik. ÉPPEN EZÉRT MUNKÁN­KAT továbbra is úgy kíván­juk végezni, hogy a vállalati célkitűzéseknek megfelelően eleget tudjunk tenni az el­következendő időszakban is. Markovics Gyula A közös cél érdekében DH-Hírek DOHÁNYGYÁR n. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom