Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
Az üzemi demokrácia fórumrendszere 3 M Amint arról üzemi lapunk hasábjain a múlt évi augusztusi és októberi számban már előzetesen tájékoztatást adtunk, a Minisztertanács és a SZOT elnöksége közös határozata értelmében újjá kelleüt szervezni az üzemi de- Lnokrácia vállalaton belüli fórumrendszerét és szabályzatban kellett rögzíteni azokat az alapelveket és kereteket, amelyek között ennek a fórumrendszernek működnie kell. Az elfogadott intézkedési tervet — amelynek a főbb célkitűzéseit októberi számunkban ismertettük — sikerült maradéktalanul végrehajtanunk. Múlt év december 1-től ez év január végéig a vállalaton belül széles körben vitatták meg dolgozóink a működési szabályzat- tervezetét. Foglalkoztak ve- ,le szakszervezeti csoportér- i tekezleteken. üzemrészi DH akcióbizottsági üléseken, termelési tanácskozásokon, műhelybizottsági üléseken és még sok más fórumon is, s így minden dolgozónk lehetőséget kapott arra, hogy a tervezet írásban is kiadott teljes szövegének ismeretében elmondhassa észrevételeit, megtegye javaslatait. A vita során sok javaslat és észrevétel érkezett De és az ezek figyelembe vételével módosított tervezetet végül is a szakszervezeti bizottság február 1-én hagyta jóvá, s így a szabályzat február 1- ével életbe is lépett. Az elkövetkező idő fontos feladata, hogy a különböző szintű munkahelyi vezetők megfelelő részletességgel ismertessék meg dolgozóinkkal a szabályzatot, és hasonlóan fontos feladat az is, hogy a szakszervezet legkünyesítő fórumokkal, a réteg- 1 anácskozásokkal. MUNKAHELYI SZINTŰ Munkahelyi szinten a szabályzat négy fórumot rendszeresít, mégpedig a munka- brigád-értekezletet, a szocialista brigádértekezlet, az üzemrészi DH-akcióbizottsá- got és a termelési tanácskozást. Ezek közül a munkabrigád- és a szocialistabri- gád-értekezleten, valamint a termelési tanácskozáson a dolgozók közvetlenül és teljes körben gyakorolják jogaikat, míg az üzemrészi DH-akcióbizottság az érintett üzemrész dolgozóinak képviseleti fóruma, ahol a dolgozók az általuk megválasztott DH-akcióbizottsági tagok útján kapcsolódnak be az üzemrész irányításába. VÁLLALATI SZINTŰ Ezen a szinten a szabályzat az üzemi négyszög, az osztályvezetői értekezlet, a vállalati DH-akcióbizottság, a minőségi kör, a szocialista brigádvezetők tanácskozása, a műszaki konferencia, végül a szakszervezeti tanács és a bizalmiak testületé együttes ülésének feladatait, tevékenységét, működési rendjét, jog- és hatáskörét írja elő. Vállalaton belül a legmagasabb szintű üzemi demokratikus fórum a szakszervezeti tanács és a bizalmiak testületé együttes ülése, és ez egyben a vállalat dolgozói által választott képviselőkből álló testület is. Mint legmagasabb szintű fórum, természetesen a vállalat egészét érintő és legjelentősebb Véleményezi a középtávú és éves vállalati terveket, valamint ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők (ehhez kapcsolódva az igazgató és helyettesei) éves tevékenységét, és ennek során vagy elismeri pozitívan a vezetői tevékenységet, vagy az alapvetően pozitív elismerés mellett javaslatokat tesz a vezetői munka megjavítására, vagy — végül — indokolt esetben indítványozza egyes vezetők tevékenységének a vizsgálatát. A vállalat dolgozói különböző rétegeinek sajátos problémáival foglalkoznak a RÉTEGTANÁCSKOZÁSOK A szabályzat csak a legszélesebb körű, már eddig is működött rétegtanácskozások tevékenységét szabályozza, mint az ifjúsági parlament, az ifjúsági fórum, a nők fóruma, az újítók tanácskozása és a középvezetői konferencia. Ezek mellett a rétegtanácskozások mellett természetesen esetenként és szükségszerűen más összetételű rétegtanácskozások megtartására is sor kerülhet. Amint korábbi cikkeinkből kitűnt, a Minisztertanács és a SZOT elnökségének közös határozata bizonyos fórumok létrehozását kötelezően írta elő, míg más fórumok létrehozására a vállalat sajátosságaihoz igazodóan adott lehetőséget. A most ismertetett fórumok közül a jogszabály erejénél fogva kötelezően működő fórum a munkabrigád-értekezlet, a szocialistabrigád-értekezlet, a termelési tanácskozás, a szocialista brigádvezetők tanácskozása és a szakszervezeti tanács és a bizalmiak testületé együttes ülése. A szabályzatunkban meghatározott többi fórum a vállalatunknál már korábban is működött, azok tevékenysége a vállalat egész tevékenységébe már beépült, s így azokat, mint az Egri Dohánygyár sajátosságaihoz igazodó fórumokat hoztuk létre. Ezek közül is külön kiemeljük — jelentőségüknél fogva — az üzemrészi és a vállalati DH-akcióbizott- ságot, valamint a műszaki konferenciát. Fontos tudni azt — és azt a szabályzat külön is hangsúlyozza —, hogy az üzemi demokrácia itt ismertetett vállalati fórumrendszere mellett továbbra is érvényesül a szakszervezet különböző vállalati szerveinek és a KISZ vállalati szerveinek tevékenysége, döntési, egyetértési, véleményezési, javas- lattételi és ellenőrzési jog- és hatásköre, és hogy a vállalat igazgatója és helyettesei, valamint a vállalat más vezetőállású dolgozói feladatuk ellátásában ezeknek a jogoknak és hatásköröknek a figyelembevételével kötelesek együttműködni — a pártszervezet politikai irányításával — a szakszervezettel és a KISZ-szel. Dr. Szalóczi György A MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet szervezésében a Dohányipari Vállalatok Trösztje technológusai, munkaszervezői, és normásaiból 11 fő mozdulatelemzéses munkaszervezési módszerek elsajátítására 4 hetes bentlakásos tanfolyamon vett részt az Egri Dohánygyár felsőtár- kányi gyermeküdülőjében. A tanfolyamon mindenki sikeres vizsgát tett. Az Egri Dohánygyár által biztosított elhelyezés és ellátás mellett kényelmes, nyugodt körülmények között kezdődhetett meg a mindnyájunk által módszerében teljesen ismeretlen 3 M tudomány elsajátítása. Az első három hétben a 3 M-l eljárás, vagyis az alapeljárás elméleti alapjait sajátítottuk el, és megismertük a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit. Tanulmányaink során ez volt a legnehezebb időszak, igen sok definíciót meg kellett tanulni ahhoz, hogy azt a következőkben gondolkodás nélkül jól tudjuk alkalmazni. A kezdeti nehézségeken Gregus István, a Szegedi Szalámigyár technológiai osztályvezetője, a tanfolyam oktatója segített át mindany- nyiunkat, aki maga körül már az első órában közvetlen baráti légkört tudott teremteni, amihez hasonló alakult ki a tanfolyam hallgatói között is. Az estiket csoportos tanulással töltöttük, közösen megvitattuk az aznapi foglalkozásokat, és a házi feladat elkészítésével kapcsolatban felmerült problémákat. A csoport minden tagja egy-két nap elteltével pontosan meg. tudta határozni, hogy minek a rövidítése a 3 M = mozdulatelemzés, munkatanulmányozás és munkakialakítás. Tudtuk a 3 M-eljárás meghatározását: „A 3M olyan eljárás, amelyben a kézi mozgásfolyamatokat alapmozdulataikra bontjuk. Minden alapmozdulathoz egy olyan időérték tartozik, amelynek nagysága a befolyásoló tényezők eseti sajátosságaitól függ. ” A manuális munka- folyamatok 85 százalékában öt alapmozdulatból, állnak pl. egy tárgyhoz 1. nyúlni, 2. megfogni, 3. mozgatni, 4. illeszteni, 5. elengedni. Folyamatosan megtanultuk amivel a munkafolyamatokat nemzetközileg egységes jelle- gűen tudjuk felírni. A 3JVI-1 tanfolyam háromrészes, mindannyiunk által sikeresen — átlagosan 85 százalékos — elkészített tesztvizsgával zárult. Egy nap pihenő után elkezdtük a 3 M_A tanfolyamot, ami a 3 M-l elemzések gyors, megbízható és gazdaságos készítési képességeink kifejlesztésére, és annak gyakorlati alkalmazására készített fel. A 3 M alapeljárás-tanfolyam során elsajátítottuk az eljárás alkalmazási szabályait, és bizonyos gyakorlatot szerezhettünk alkalmazásukban. Ahhoz azonban, hogy a gyakorlatban sikeresen használhassuk az eljárást munka- szervezési problémák megoldásához, egyrészt további gyakorlatra volt szükségünk, komplexebb, nagyobb volumenű feladatok megoldásával, másrészt bizonyos alapismeretekre kell szert tenni olyan szakterületeken, amelyek figyelembevétele feltétlenül szükséges a helyes munkaszervezéshez. Az alkalAz SZB munkatervéből lönböző szinteken levő tisztségviselői, egészen a szak- szervezeti bizalmiakig bezárólag, ugyancsak pontosan és alaposan megismerjék a (Szabályzat rendelkezéseit. A szabályzat már korábban ismertetett nagy jelentőségénél fogva szükséges, hogy annak alapvető rendelkezéseiről dolgozóinkat ezúton is tájékoztassuk. Az üzemi demokrácia minél teljesebb megvalósítása érdekében a szabályzat kü- lön-külön foglalkozik a munkahelyi szinten és a vállalati szinten működő fórumokkal és külön a különböző rétegek sajátos érdekeit kifejezésre juttató és érvékérdésekben hivatott döntésre, állásfoglalásra, illetve véleményezésre. Ennek megfelelően döntési hatáskörébe tartozik a kollektív szerződés megkötése, a kollektív 'szerződés végrehajtásáról szóló éves értékelés elfogadása, illetve a kollektív szerződés módosítása, a vállalati szociális terv kialakítása, továbbá a vállalati szociális és kulturális alapok felhasználási módjának a meghatározása. Állást foglal az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveivel és arányaival, a részesedési alap, a jóléti és kulturális alap felosztásával kapcsolatban. Szakszervezeti bizottságunk az 1978. éves munkaprogramjának feladatainál a célkitűzések meghatározásánál a Magyar Szakszervezetek XXIII. az ÉDOSZ XLIV. kongresszusa határozataiból eredő V. ötéves tervidőszak gazdasági és politikai tennivalóiból indult ki. Alapvető feladatnak tekintjük a termelést, a gazdálkodást segítő szakszervezeti tevékenység minőségi jellemzőinek erősítését, a szocialista munkaverseny- mozgalom magasabb követelményrendszerének gyakorlattá válását. A szakszervezeti testületéknek a tervkoncepciók kialakításától kezdve — a dolgozók bevonásával — részt kell v.enniük a feladatok, célkitűzések kialakításában, tehát az üzemi- és szakszervezeti demokrácia széles körű érvényre juttatásával eredményes működtetésével határozzuk meg feladatainkat. A tervfeladatok meghatározásán túl folyamatosan kísérjük figyelemmel a teljesítések alakulását, menet közben tárjuk fel a hiányosságokat, problémákat és mindazokat vitassuk meg a dolgozó kollektívával az üzemi demokrácia megfelelő fórumain. A gazdasági vezetőkkel együttműködve arra törekszünk, hogy a dolgozók széles körű bevonásával valósuljon meg a legfontosabb gazdasági feladatainkkal együtt, a szociális és munka- védelmi tervek végrehajtása, az üzemi demokrácia fórumrendszerének a továbbfejlesztése. A nevelőmunka színvonalának növelésében fő figyelmet fordítunk elsősorban a bizalmiak oktatására, rendszeres felkészítésükre és tájékoztatásukra. Segítjük a dolgozók szocialista tudatának, társadalmi szemléletének és magatartásának formálását. Kiemelten foglalkozunk a sajátos rétegpolitikai (nők, fiatalok, nyugdíjasok) nevelési, érdekvédelmi célkitűzések megvalósításával. Nevelő, felvilágosító munkát fejtünk ki annak érdekében, hogy a rendszeres testnevelés és sport még több ember mindennapi életének része legyen, a nevelés, a szórakozás, az egészségmegőrzés tényezőjévé váljon. mazási tanfolyam ehhez nyújtott segítséget. A sikeres elsajátítás bizonyságaképpen a vizsgán egy angol húsdaráló összeszerelésének filmelemzését készítette el csoportunk 96 százalékos átlagos eredménnyel. Csoportunk minden tagja a szerzett ismeretek bővítése és a vállalatnál való hasznosítása érdekében az 1978. évi továbbképzési terv programjában meghirdetett 3 M-B tanfolyamra történő beiskolázását kérte vállalatunktól. A 3 M-B tanfolyamon készítik fel a hallgatóságot a 3M módszer vállalati bevezetésének irányítására, a 3M szervezőcsoport vezetésére. Mi a QSS? A QSS a Qualitätsicherungssystem” német összetett szó rövidítése. A szó annyit jelent, mint: ,,minőségbiztosítási rendszer”... A betűrövidítés, a „QSS” annyit mond az NDK-ban, mint nálunk a „DH”, azaz ha a német DH”- ról beszélünk, akkor mondhatunk QSS-t. Az S betűt meg következetesen „sz”-nek kell mondani. Mindezek után sem kell attól tartani az esetleges olvasónak, hogy a németben meghonosodott betűszavak, rövidítések fordítása és magyarázata következnek. Pusztán arról szeretnénk említést tenni, hogy a vállalati DH- akcióbizottság két tagja, Kocsis József és Bóna Gyula, tapasztalatcsere-úton vett részt. Az út szervezője a Könnyűipari Minisztérium Szervezési Tanácsadó Szolgálata, színhelye pedig Erfurt, Mühlhansen és Leine- felde, az NDK három városa volt. Erfurtról, a „virágok”, Mühlhansenről, „Thomas Münzer”, és Leinfeldéről, „a gondolatot gyors cselekvés követte” városáról egyaránt sokat lehetne írni. Lehet, hogy egyszer erre sor is kerül majd nyugalmasabb időkben. Most csak annyit, hogy ezer-ezerkétszáz éve tanúja, sőt, időnként aktív résztvevője. A harmadik, Leinefelde, 1961-ben még 2300 lakosú falu volt egy nagy mezőn, 1975-ben pedig már 12 000 a lakosság létszáma, mező helyett pedig egy 4500 fős fonóipari kombinátot láthattunk, minden elképzelhető szociális és sportlétesítménynyel. Hatékonyan A meglátogatott üzemek — a csoport összetételének megfelelően — a könnyűipari ágazathoz tartoznak, cipőipari, felső-, kötöttruházati és fonóipari vállalatokat, pontosabban szólva „kombinátokat” tekintettünk meg, olyanokat, amelyek a kiváló minőségért adományozott állami kitütetések birtokosai, amelyek az élen járnak a QSS alkalmazásában. Közismert, hogy nálunk a DH alapvető célja a minőség javítása, a hatékonyság növelése és az üzemi demokrácia szélesítése. Az NDK-beli tapasztalatok alapján azt állapíthattuk meg, hogy a célok ott is hasonlóak. Azt mondják: — a QSS vezetési koncepció: minden felelős személyt be kell vonni az előkészítésbe (a politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetést egyaránt) ; — minden termék jó minőségű legyen; — a gyártás gazdaságos, hatékony legyen; mindenkit, a dolgozók összességét be kell vonni a végrehajtásba, de már a döntések előkészítésébe is; — minden körülmények között teljesíteni kell az ösz- szes tervmutatót. Ez az utolsó szempont az, ahol a QSS és DH között lényegi eltérés van. Az NDK- ban ugyanis más a gazdaságirányítás rendszere. A korábban nálunk is közel húsz évet megélt központi tervutasításos rendszert használják ma is, és meghatározzák az egyes vállalatok számára előre a teljesítendő feladatokat, mutatókat. A végrehajtást azután már rábízzák az adott gazdasági egységre, annak módját nem írják elő. Ennek megfelelően nem is nyereségrészesedést kapnak az év végén, ha a tervet és annak kiemelt mutatóit (termelés mennyisége, értéke, minősége, létszám, átlagbér stb.) teljesítik, hanem előre meghatározott év végi prémiumot, amelynek összege átlagosan az egy havi bér 70 o/o-a. Jobb minőség A QSS rendkívüli jelentőségű az egyre jobb minőségű termékek előállítására való törekvésben. Ez áll a szocialista munkaverseny középpontjában. Sok külsőséget láthatunk, mivel a kiértékelés, a változások teljesítésének „felülvizsgálata” folyamatos, de legalább havonta történik, és az eredményeket ismertetik. Kiírják a legjobb dolgozók nevét, kiteszik fényképeiket, de az esetleges „hátul kullogok” sem ússzák meg a nyilvánosságra kerülést. Egyes, egymásra utalt üzemrészek szocialista szerződéseket kötnek egymás minőségi munkájának elősegítésére s ezeket az év végén ugyancsak kiértékelik. Jellemző, hogy a TMK és a termelés között minden üzemben van ilyen. A minőség alapvető kritérium az év végi prémium elosztásánál, de a legjobb brigádok és egyéni teljesítmények elbírálásánál is. Az üzemvezetők, művezetők, műszakvezetők bérének 15%-a a minőségi színvonaltól függ! Ha ez nem megfelelő, a 15 %-ot szigorúan le is vonják — viszont ezeknek a levonásoknak az összegét nem tartják vissza, hanem odaadják azoknak ,akik a legjobb eredményeket érték el! Így differenciálnak az egyes brigádokon belül is! Számos érdekességet lehetne még írni a QSS-ről, mint ahogy tulajdonképpen a DH- ról is. Ami a részleteken túl nagyon jelentős még: — Minden év végén minden területen értékelnek, s minősítenek. A fokozatok lehetnek: a QSS teljes körű, hatékony; a QSS részlegesen hatásos; a QSS még csak a bevezetési szakaszban van; nincs érdemleges munka. A kiértékelést a TKO, az ottani MEO végzi, amely fel- ügyeletileg a megyei „Szabvány-, Anyag- és Árügyi Hivatalhoz tartozik, s ebben a minőségben egyenjogú partnere az igazgatónak, segít annak objektív döntést hozni. — A másik: az NDK valamennyi vállalatánál folyamatos és „könyörtelen” összehasonlítást végeznek a világszínvonallal. Nem titkolt törekvésük, hogy azt minden területen el akarják érni, erre használják fel a jelenlegi, és keresik új lehetőségeiket. Világszínvonal Minden üzemben sok feljegyzést készítettünk, volt miről. Egy dolog, amire a csoport tagjai biztosan feljegyzés nélkül is, valameny- nyien, sokáig vissza fognak emlékezni: a „kötött felső- ruházati” kombinátban tett látogatást követő szemináriumon rendkívül érzékletesen kísérhettük figyelemmel a világszínvonalat. A gyártott blúzokat, pulóvereket, szoknyákat, rövid és hosszú ruhákat meg egyebeket be is mutatták. Nem vállfán, vagy becsomagolva — négy alig huszonéves nődolgozón!! Vagy dolgozó nőn? Mi az egyszerűség kedvéért csak nagyon csinos lányoknak neveztük őket. Merthát olyanok voltak... —a —a DOHÁNYGYÁR T T 1 ITT T T
