Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-12-01 / 12. szám

Az üdültetésről Akik igénybe A jó munka jutalma az üdülés. Szakszervezetünk év­ről évre igyekszik új üdülők építésével minél több dol­gozó részére biztosítani az egész évi fáradságos munka után a gondtalan pihenést, üdülést. Az 1978. évet az üdülés szempontjából is igen jó esz­tendőnek mondhatjuk, ugyanis dolgozóink 20°/o- ának tudtunk beutalót bizto­sítani szakszervezeti vagy vállalati üdülőinkben. Szak- szervezeti beutalónk összesen 144 darab volt, ebből gyógy 44, magaslati 40, Balaton 30, gyermek 20, szanatórium 4, és hajóüdülőjegy 6 darab volt. Ezek az üdülőjegyek úgy jöttek össze, hogy más vál­lalatoktól is vettünk át be­utalókat (40 darabot). Sajnos, a szakszervezeti ;°- gyek legnagyobb része téli es tavaszi időszakra szól, s ez Az ajándékozás évről évre visszatérő örömét szolgálja a téli könyvvásár. A FALUBAN SZOL A NÓ­TA. Sajátos hangulatot áraszt Mártonná Homok Erzsébet emlékiratregénye, amelyet az író és a kiadó a fiataloknak szánt ugyan, ám ez nem je­lent korhatárt: járjon az ol­vasó bármilyen életkorban, a fél évszázaddal ezelőtti fa­lu lüktető elevenségű króni­kájával találkozik a kötet- lsen. Írója úgy lehel életet a múltba, hogy miközben a fiatalok sorsát beszéli el, áb- rázoljá a munkát, a hétköz­napokat, az ünnepeket is. már több éves probléma. Ezeket a jegyeket igen nehéz elhelyezni, ebből adódik, hogy egy-egy dolgozó min­den évben üdül, mivel ezek­ben a hónapokban nincs igény a beutalókra. Idén 16 nászutas dolgo­zónknak tudtunk vállalati vagy szakszervezeti beutalót biztosítani. Elmondhatjuk, hogy a legtöbb esetben az ilyen irányú igényeket ki tudjuk elégíteni. Jövőre vo­natkozóan is kérjük, hogy a fiatalok házasságkötésük idő­pontját előre jelezzék, hogy a megfelelő beutaló jegyet tudjuk biztosítani. Nyugdíjas dolgozóinkról sem feledkeztünk meg. Tíz volt munkatársunknak ad­tunk beutalót. Mivel ők fő­leg gyógyüdülőket igényel­nek, .így nem minden eset­ben tudjuk őket kielégíteni. Vállalati üdülőinkben (Bala- tonszabadi, Ábrahámhegy) 34 A fiatalok, akiket elszakít egymástól a szülői beavat­kozás, keseregnek egy sort, de végül is élik az életüket egymással. Nem .halnak be­le a szülői döntésbe. Ifjúsá­guk úgy tárul fel a mai fia­talok előtt, hogy bár nincs benne a „bezzeg az én időm­ben” kezdetű intés, sem a nosztalgia, mégis megmutat­kozik: nehéz is, meg szép is volt fiatalnak lenni. A hely­szín, a mátraalji falu ábrá­zolása néprajzi szempontból is jelentős: még él . az ősi népművészet, de már beha­tolnak a városi szokások. család üdült (66 felnőtt, 43 gyermek), egy vagy kéthe­tes időtartammal. Ezek a családok igen kellemesen érezték magukat. A beuta­lók 70 %-át fizikai dolgozók kapták. Üdülési albizottságunk igyekezett a beutalók szét­osztásánál minden szempon­tot figyelembe venni (beteg­ség, első üdülés, nászút stb.). Jövőre vonatkozóan is a beutalójegyek minden eset­ben a kapunál levő hirdető- táblán lesznek meghirdetve, illetve a műhelybizottságok­nál. Vállalati üdülőinkben — az elmúlt évekhez hasonlóan jelentkezési lapokat kell ki­tölteni, amit április elején fogunk .kiadni. Az igen nagy számú igényre való tekintettel há­rom évenként tudunk jelent­kezést elfogadni. Reméljük, hogy dolgozóink kellemes emlékekkel gondol­nak vissza, ki egy, ki kéthe­tes üdülésére. Azoknak a dolgozóknak, akik ebben az évben nem üdültek, kíván­juk, hogy 1979-ben minél többen élvezhessék a jó munka jutalmát, az üdülést. — Csizik Istvánná — A tábornok újságírókkal beszélget. — Uraim — szól a nagy tekintélyű hadfi —, önök ci­vilek mind olyan okos, mű­velt, olvasott emberek. En­gedjenek meg egy kérdést: ha önök olyan okosak — ak­kor miért nem járnak sza­bályos alakzatban és miért nem lépnek egyszerre? n — Akár tetszik, akár nem, de több pénzt nem adok — Érdekességek, furcsaságok Az edinburgi baromfite­nyésztési kutatóintézetben megdöbbenve tapasztalták, hogy az egyik tyúkketrecben a tyúkok fokozatosan kezde­nek nemet változtatni. A vizsgálatok kimutatták, hogy a jelenség oka egy penész- gombafajta volt, ami a ket­rec faanyagában kezdett te­nyészni. A kifejlett gomba olyan anyagokat termelt, amelynek hormonális hatá­sa tízszerte erősebb volt, mint a fogamzásgátló sze­reké. A ketrec faláról leka- pargatott penész elfogyasztá­sa által a tyúkok szervezeté­be .mintegy 400 milligramm hormon került. ★ A hosszan tartó aszályok, a környezet szennyezettsége, az állandó harc az ember és az állat között a nagyobb élettérért, az egymás után szervezett szafáriák és a bü­rokratikus értetlenség halál­lal fenyegetik Kenya vadállo­mányát. Hat hónap alatt egyedül az orvvadászek az ismert kenyai Tsavo nemze­ti parkban 1040 elefántot, 235 orrszarvút és 20 leopárdot pusztítottak el. A parkban az elefántok száma az 1973 —1974. évi 35 900-ról 1976 júniusáig 20 000-re csökkent. A parkban már csak 1500 zebra élt, pedig 1975-ben tízszer annyian voltak. A Nakuro-tó partján régebben 3 millió flamingó fészkelt. Ezeket az állatokat az éhha­lál fenyegeti, mert a tó alga­állománya, ami a flamingók fő tápláléka, nem szaporodik olyan mértékben, mint az­előtt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a közeli vegyi­üzem szennyvize a tóba fo­lyik. Ha a jelenlegi körül­mények nem változnak, öt év elég ahhoz, hogy a Tsavo park állatállománya kipusz­tuljon. ★ Az autó a japán városok átka. Ám úgy tűnik, .nincs menekvés. Míg 1955-ben csu­pán másfél millió autót tar­tottak nyilván, számuk ma már elérte a 26,5 milliót. Ez a mennyiség évente .2 mil­lióval növekszik. A nagyvá­rosi utcákon szinte szó sze­rint megbénul a közlekedés. Az utóbbi években Tokió­ban radikális intékedéseket hoztak: több emeletes utca­hálózatot építettek ki, amely behálózza az egész várost. Azt azonban nehéz megmon­dani, hogy hasznos-e ez a megoldás: a felső emeletek elzárják a fényt a házak elől, erősen szennyezik a levegőt és rendkívül zajosak. ★ ősember nyomaira buk­kantak Tanzániában. A tudó­sok szerint eme ősök élet­kora 3,5 millió év. A vulkáni kőzetben jól megmaradt Af­rika első lakójának hat láb­nyoma. Ősünk talpa rövidebb és szélesebb volt a ma élő ember lábánál, talpának bel­ső részén járt. Régi szokás, hogy az év végén, az új esztendő előtt, az újságírók felkeresik a neves embereket és meg­kérdezik tőlük: milyennek tartják az elmúlt esztendőt és mit várnak a következő­től. Viszont engem ebben az ügyben nem keresett fel sen­ki, de ez nem gátol meg mégsem abban, hogy el­mondjam véleményem az 1978-as évről. .... Ami számomra külö­nösebb újdonságot nem ho­zott. A hétfőt ebben az év­ben sem a csütörtök kö. vette, hanem ugyanúgy, mint máskor — a kedd. Aztán a hőmérséklet... Szóval, nyá­ron nem mértek ebben az évben sem mínuszt, tavasz- szal még nem köszöntött be a■ kánikula és augusztusban nem volt hózápor. Rendkí­vüli események nem voltak, kivéve talán azt, hogy a nyáj- ebben az évben vala­hogy elmaradt. Vártuk, vár. tűk, de nem jött, s mire észbe kaptunk, addigra már el is múlt. Róza néni — kedves ismerősöm — szerint ám ebben nem volt semmi Szerintem.,. különös, mert szerinte, ahogy elmúlt az ifjúkora, s ennek pedig már ötven éve, szóval, azóta nem volt nyár. Aztán, hogy továbbra is az évnél maradjak, azért sem volt benne semmi rend. hagyó, mert — bizonyára véletlenül — ebben az esz­tendőben sem nekem ítél­ték meg a fizikai Nobel-di. jat, de még az. irodalmit sem. Továbbá rengeteg szá. mot húztak ki a lottósor­solások alkalmából, de ne­kem az ötös sehogy se jött ki. Ötös, még a négyes is messze elkerülte a házam tá. ját. Egy szóval, nagy pénz sem ütötte a markomat, pe­dig én aztán tudnám, mire költsem. Én bizonyára nem adnék fel a lapokban apró. hirdetést: ,.adjon tanácsot, mire fordítsam a lot­tón nyert nyereményemet?”. Na, de nem is az a lényeg, hogy én mire költeném a pénzt, ha lenne, hanem most arról kell nyilatkoznom, hogy milyen volt az esztendő. Ismét csak azt tudom mondani, nekem nem volt különös. Semmiféle találmá­nyom nem volt, nem tudtam az idén sem eljutni a Hús. vét-szigetekre, nem neveztek ki nagykövetnek sehová, to. vábbá nem másztam meg a Himaláját sem. Holott most már nők is egyre többen veszik a hegymászófelszere­lést ... De, megint visszatérve a témára, nem volt különös ez az év semmilyen szempont­ból. Nem neveztek ki nagy. főnöknek ... — De most jut eszembe, hogy nem is volt rossz ez az év, hiszen le sem vál­tottak, tnem kaptam fegyel, mit, nem rengett talpam alatt meg a föld. nem ke­rültem tornádóba, szóval, egészében véve. egészen jó kis évecske volt. S ha arra gondolok, hogy nagy összeget nem vesztet, tem kártyán, lóversenynek a közelében sem voltam — akkor csak azt mondhatom: lehetett volna jobb is, de jó, hogy nem volt rosszább ... (k. I.) vették Immár negyedik hónapja, hogy vállalatunknál lehetőség nyílt a barkácsolásra, melynek a lakatos műhely adott ott­hont. Működéséről, illetve látogatottságáról László Gyula• a ■.Kilián György'’ szocialista brigád vezetője a következőket mondta el. ,-Az eltelt időben több> mint negyvenen vették igénybe a barkácsmühelyt. Akik különböző munkákat végeztek ilyenek: tv-állvány, virágtartók ’könyvespolcok vagy kint­ről behozott kipufogócsövek javítása és egyéb, kisebb mun­kák, javítások. Szerszámokkal, szerszámgépekkel jól el vagyunk látva’ csak a hulladékanyagok tárolásával van némi problémg. Ha például most megnéznénk a tárolót, egy hajtóművet 'talál­nánk, más semmit.. Általában barkácsolási napokon a hulladékokat kiszál­lítják és így a barkácsolni vágyók részére nincs biztosítva az anyag, és hiába iratkoznak fel. hogy igénybe szeretnék venni a barkácsmühelyt.” Ezeket mondta a barkácsműhely ügyeletét adó brigád vezetője A panasz jogos, hisz a tapasztalat alapján szólt a bri- gadvezető. Kérésük orvoslásra szorul, és valamely formában biztosítani kell a hulladékanyagot. Reméljük, a jogos kérés teljesül a barkácsolni vágyók örömére. — Bukta — gyök? — kérdi az adóhivatal ellenőre a pincértől. — Természetesen, uram, de csak fél óra múlva jön visz- sza. — Hová ment ilyen sürgő­sen? — íazament, hogy elbú­csúzzon a családjától! a Az Afrikába látogató tu­rista véletlenül elszakadt az útikalauzától és egy isme­retlen faluba került. Azon töprengett, hátha ezek a vad­emberek ellenséges magatar­tást tanúsítanak az ismeret­lenekkel szemben. Ekkor hirtelen eszébe jutott egy ré­gi trükk, amelyet valamilyen filmben látott. Elővette ön­gyújtóját és felkattintotta. Ennek láttán a törzs vezére roppant izgalomba jött: — Valóságos csoda tanúi vagyunk! — kiáltott fel. — Soha életemben nem láttam, hogy egy öngyújtó már az első kísérletre működjék! Egy amerikai orvos azt ál­lítja, nem hisz azoknak az újsághíreknek, amelyek sze­rint az Egyesült Államokban sok pénzt hajhászó sebész fölösleges műtéteket végez. — Én csak akkor operá­lok — jelentette ki —, ami­kor valóban égető szükségem van a pénzre! Roeicy Színhely: Philadelphia, 1975-ben. Rocky Balboa- a középszerű kis bokszoló végre meg­nyer egy meccset. Ügy érzi, most igazán jó volt, remekül verekedett. Mégis- elkeseredetten tér vissza szürke otthoná­ba., Rocky az elmúlt tíz év mérkőzéseiből szinte semmi'sem tud felmutatni, hacsak ép orrát nem -ami különös módon, tö­rés nélkül megúszta a meccseket. A fiú a város peremén él- s mert a bokszban semmire sem vitte, egy barátjának az ,’adóbeszedője”. Ehhez a ke­mény „foglalkozáshoz” azonban túl jószívű. Rocky álmodozó­félénk. magányos ember, bátortalan vonzalmat érez egy zár­kózott lány iránt, aki egy állatkereskedésber. dolgozik. Adrian- az eladólány szintén magányos — bátyjával él — aki látja Rocky vonzalmát, s végül a közös -.állandó vesz­tes” sors összehozza a két egyedülálló, zárkózott embert- igazi társra lelnek egymásban. Apó To Greed- a nehézsúlyú ökölvívó világbajnok nagy­nevű ellenfele megsérül és lemondja a mérkőzést. A terve­ztet nagy meccs nem maradhat el. hiszen része az Államok kétszázéves évfordulójára rendezett ünnepségsorozatnak. A bajnok, hogy bizonyítsa: Amerika a lehetőségek hazája, egy ismeretlen kis kezdővel- az „olasz csődömek” becézett Ro- ckyval akar mérkőzni. Ügy tervezi, hogy egy látványos show keretében, három menet után kiüti a névtelen bokszolót. Rocky először nagyon meglepődik az ajánlaton, de végül elfogadja. Régi edzőjét- aki menedzsernek ajánlkozik, maga mellé veszi és megkezdi a szédítő iramú edzéseket. A mérkőzés előtti estén bevallja Adriannak- hogy fél. elbátortalanodott, de már nincs visszaút. Tudja, hogy nem győzhet, A legtöbb, amit elérhet: hogy kibírja — akár élete árán is — a 15 menetet. Eljön a nagy nap. A stadion őrjöng. A közönségnek iga­zi látványos, nagy sohw-ban van része. A bainok legna­gyobb meglepetésére azonban Rocky nem játszik: életre-ba- lálra verekszik, önbecsülése a tét. Idegtépő izgalomban tel­nek a percek. Váltakozó szerencsével küzdenek, a bajnok is földre kerül. Rockynak is többször kell ereje végső meg­feszítésével újra és újra talpra állnia. Győzni természetesen nem tud. de mindenki legnagyobb megdöbbenésére végig ,,állja” a 15 menetet, kibírja az öldöklő mérkőzést. A háromszoros Oscar-díjas filmet John G. Avildsen ren­dezte. Irta: Sylvester Stallone. Főszereplői: Sylvester Stallone és Talia Shire. mondja fiának az apa. — A házasságod óta te számomra halott vagy! — Akkor legalább a teme­tésemre adj egy kis pénzt, papa. Humor A képkiállításon egy hölgy megkérdi a rendezőtől: — Mondja, közölhetné an­nak a festőnek a nevét, aki azt az arcképet készítette? — Arcképet óhajt rendel­ni nála, asszonyom? — Dehogy, azt szeretném tudni, a képen látható ele­gáns hölgy kinél varrat. — Igen idős férfi lép be a szállodába, s egy igen fia­tal nő kíséri. — Jónapot, uram — kö­szönti a portás. — Kétágyas szobát rezerváltunk önnek és a kedves leányának. — Mit beszél, hát nem lát­ja — mérgelődik az úriem­ber —■. hogy túlságosan öreg vagyok ahhoz, hogy ilyen fiatal lányom legyen! — Ez a hölgy a feleségem. — Közölte már a vendég­lő igazgatójával, hogy itt va­Hírek A vállalat DH-akcióbizott- sága decemberi ülésére meg­hívta a tröszt vezérigazgató­ját. Az ülésen ugyanis olyan témák megtárgyalására ke­rül sor, amelyek igen jelen­tősek. Így pl. — Az Egri Dohány­gyár 1979. évi DH-program­ja, — A Minőségi Kör 197&. évi tevékenysége, — A tröszti DH előkészítő munkálatai, amelyek meg­kezdésére 1979. január 1-ével sor kerül. ★ A MTESZ Heves megyei Szervezete „Műszaki hetek” rendezvénysorozatában több olyan előadás, kerekasztal- beszélgetés és vitavezetés volt, amelyek hasznosítása — a gyakorlati kérdések vonat­kozásában — a napi munká­ban jelentkezik. így pl.: dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter „A vezetés felada­tai a gazdasági munka szín­vonalának növelésében” cí­mű előadása már azokra a kérdésekre is körvonalazta a választ, melyek az 1979. évi közgazdasági szabályozómó­dosítással kapcsolatban me­rültek fel. A műszaki hónap rendezvénysorozatát vállala­tunk szakembergárdája is fi­gyelemmel kísérte, és na­gyon sok rendezvényen kü­lönböző szakemberek képvi­selték a „dohánygyár színe­it”. ★ A munkavédelmi helyzet­ről adott számot Végh Atti­la biztonsági megbízott a no­vember végi középvezetői ér­tekezleten, ahol felhívta a figyelmet az utóbbi hetek­ben bekövetkezett balesetek okaira. Nem ezek miatt — hi­szen éves munkaterv írja elő — de december folyamán belső ellenőrzési vizsgálat tárgyát is képezi ez a téma. A vizsgálat keretében az üzemrészekben helyszíni szemlére is sor kerül, mely­nek során a szabályok be­tartását vizsgálja meg az el­lenőrzést végző munkabizott­ság. ★ Kihelyezett oktatási nap volt az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának 5 hóna­pos pártiskoláján tanulók részére vállalatunknál. A je­lenlevő mintegy 60 hallga­tót Molnár Jenő gazdasági igazgatóhelyettes tájékoztat­ta a vállalat munkájáról, eredményeiről, terveiről. A nap programjában sze­repelt a közgazdasági szabá­lyozó rendszer elvi és gya­korlati kérdéseinek megvita­tása. E téma előadója Bárdos Miklósné dr„ míg az üzemi demokrácia vállalati tapasz­talatairól Sándor András tar­tott tájékoztatót. A pártiskolások üzemláto­gatáson ismerkedtek mun­kánkkal és aktuális gazda­sági és politikai kérdésekről beszélgettek a dolgozókkal. ★ A Polgári Védelem Orszá­gos Parancsnoksága 1978. no­vember 30— december 2-ig országos szintű polgári vé­delmi gyakorlatot rendezett. A gyakorlatba bevonták az Egri Dohánygyárat is. A szín­vonalas, komoly elméleti fel- készültséget igénylő törzsve­zetési gyakorlaton a PV- törzs tagjain kívül részt vet­tek az alegységparancsno­kok is. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja, felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri oyaregysege Eger. Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vilcsek János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom