Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-09-01 / 9. szám

Dohányvilág Barangolások a cigaretta történetében II. EGY FÉLÉV TAPASZTALATAI Ismeretes, hogy a Minisz­tertanács és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa az 1018/1977, sz. együttes ha­tározatban — többek között — előírták, hogy 1978. de­cember 31-ig valamennyi vállalatnak és intézménynek ki kell dolgoznia az üzemi demokratikus fórumrendsze­rének helyi szabályzatát. E határozat alapján a Dohány­ipari Vállalatok Trösztje in­tézkedési tervet készített az iparág számára, amelyben megjelöli az e területen el­végzendő feladatokat. Az MT —SZOT-határozat és az in­tézkedési terv megjelenése után vállalatunk politikai-, gazdasági és tömegszervezeti vezetősége elhatározta, hogy 1978. január 31-ig elkészítjük saját szabályzatunkat. Min­den dolgozónk előtt ismere­tes volt a szabályzat megal­kotásának valamennyi lépé­se, hiszen az mindig nyilvá­nosság bevonásával történt. 1978. február 1-én a szabály­zat életbe is lépett. A pártvezetőség augusztus 8-i ülésén dr. Domán László igazgató adott beszámolót, melyben értékelte a szabály­zat első féléves működtetésé­nek tapasztalatait és tett néhány javaslatot a munka további javítására Elmondta, hogy az üzemi demokratizmus fórumrend­szerének vállalati szabályza­ta alaki és tartalmi vonatko­zásban egyaránt mutat új vo­násokat is. Ami az alaki jel­leget illeti: több új fórum jött létre, mint például a munkabrigád-értekezlet, a szocialistabrigád-értekezlet, a szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizalmiak együttes ülése, stb. További tartalmi változások is talál­hatók. Egyes jogköröket és hatásköröket a szabályzat alaposabban és konkrétabban elválaszt a korábbiaknál és igyekszik a lehető legna­gyobb mértékben figyelem­mel kísérni a helyi sajátos­ságokat. A fórumrendszer ugyan­akkor a korábbira épül és lényeges, hogy a képviseleti fórumok a dolgozók közvet­len tanácskozásain alapul­nak. Vállalati sajátosság, hogy az említett együttes ha­tározatban foglalt fórumok mellett bekerültek szabályza­tunkba azok a fórumok is, melyek korábban létrejöttek gyárunkban, pl.: DH-akció- bizottságok, Műszaki Konfe­rencia, rétegtanácskozások, stb. Domán elvtárs néhány adattal is jellemezte az első félévet. Négy munkabrigád-, illetve szocialistabrigád-ta_ nácskozást, két műszaki kon­ferenciát tartottak és ez utóbbiakhoz kapcsolódtak minden területen a termelési tanácskozások is. Két közép­vezetői továbbképző biztosí­tott lehetőséget a vezetői ré­tegtanácskozásokhoz. Az 1977-es év értékelését, az 1978. évi vállalásokat, a kiváló dolgozó kitüntetésre vonatkozó javaslatokat és a szocialista üzemrész cím oda­ítélését már az új szabály­zatban foglaltak szerint vé­gezték. A szakszervezeti ta­nács és a szakszervezeti bi­zalmiak együttes ülése hagy­ta jóvá a bérfejlesztési el­képzeléseket, az 1977. évre vonatkozó mérlegbeszámolót, a jóléti, kulturális alap fel­osztására vonatkozó javasla­tokat, a kollektív szerződés­ben foglaltak végrehajtását, az 1978. évre vonatkozó mó­dosítási javaslatokat, és így tovább. t TAPASZTALATOK Az érdemi tapasztalatok közül Domán elvtárs a kö­vetkezőket emelte ki: — Az egyes fórumok ülé­seinek előkészítése általában jó. Tovább kell azonban lép­ni az előterjesztések elkészí­tésének területén, mivel azok sok esetben bonyolultak, át­tekinthetetlenek, vagy néma leglényegesebb dolgokat tar­talmazzák. — A gazdasági vezetés va­lamennyi fórum minden egyes ülésén a megfelelő szinten képviseltette magát. — Általában kielégítő a részvételi arány (70—85 %), az aktivitás azonban a lét­számmal fordítottan arányos. A legnagyobb aktivitást a legkisebb csoportoknál (bri­gádok, üzemrészi DH-akció- bizottságok) tapasztaltuk, ugyanakkor például a szak- szervezeti tanács és szak- szervezeti bizalmiak együttes ülésén a hozzászólások, ész­revételek, elhangzott véle­mények száma messze elma­rad a várakozástól. Az előadó ennek néhány okát is megjelölte, amelyek közül általánosítható, hogy a nagy nyilvánosság előtt való „szerepléstől” dolgozóink nagy része még húzódozik. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy néhány javaslat sorsá­val egyes vezetők nem meg­felelően törődtek és így az azokat felvető dolgozók újabb észrevételeket nem tesznek. Ezen a jövőben fel­tétlenül változtatni kell. — Fokozni kell a termelé­si tanácskozások aktivitását is. Lehetőségként említette az igazgató elvtárs ennek ér­dekében a Műszaki Konfe­rencia és a termelési tanács­kozások megtartási sorrend­jének felcserélését. így a termelési tanácskozásokon nem a tájékoztató jelleg, ha­nem a javaslatok, vélemé­nyeik benyújtása és a dön­tés-előkészítési szerep lehet­ne a meghatározó. — A szakszervezeti bizal­miaktól is több aktivitást vá­runk — mondta dr. Domán László. — Ezt elsősorban a munkahelyi vezetőknek, kü­lönösen a munkáltatói joggal rendelkező munkahelyi veze­tőknek kell elősegíteniük. Megalapozott véleményeket kell a bizalmiaktól kérni minden egyes, a jogkörüket érintő kérdésben és alapo­san, folyamatosan kell a bi­zalmiakat az egyes javasla­tok. más elgondolások cél­járól tájékoztatná. A beszámoló alapján azt az összegző tapasztalatot szűrhetjük le; az Egri Do­hánygyárban az eltelt félév során az üzemi demokratiz­mus fórumrendszerének sza­bályzata általában a vártnak megfelelően működött. Hoz­zá kell azonban ehhez tenni, hogy az Egri Dohánygyárban az üzemi demokratizmus szé­lesítésére való törekvéseknek már jóval régebbi hagyomá­nyai vannak és az erre vo­natkozó részt a vállalati ügyrend már korábban is tartalmazta, önálló fejezet­ként. Domán elvtárs javaslatát, melyek szierint: — az egyes előterjesztések­nél az áttekinthetőbb fogal­mazásra kell törekedni és több variációt, alternatívát kell készíteni a döntések jobb megalapozása érdekében; — a szakszervezeti bizott­sággal együtt tervet kell ki­dolgozni a szakszervezeti bi­zalmiak továbbképzésére; — meg kell vizsgálni, hogy milyen eredményt hoz, ha a műszaki konferenciát a ter­melési tanácskozások után rendezik, és ezt 1979. január 1-től egyéves időtartamra meg is valósítani; a pártvezetőség elfogadta és azok határozattá emelked­tek. HEVESIDOHÄNY- V ÄLOGATÄS Az elmúlt évben a IlI-as alapszervezetnél gyakorlattá vált, hogy a rendszeresen is­métlődő Hevesidohány-válo- gatásra való felkészülést az alapszervezet vezetősége és a szivarágazat gazdasági veze­tése legelőször a párttagok­kal beszéli meg. A párttagok agitációs munkája eddig még mindig meghozta a várt ered­ményt s ezért ebben az év­ben is minden úgy történt, mint korábban. Az alapszervezet vezetősé­ge és a taggyűlés egyaránt megtárgyalta a feladatokat. Ebben az évben a rendelke­zésre álló 40 munkanapon 3800 q dohányt kell úgy el­válogatni, hogy a választék is bővült. A szolnoki fer­mentáló üzem rekonstrukci­ója miatt — kocsányozottan történik a fermentálás — a leveleket rendezni, a bá­lák méretét pedig csökken­teni kell. A szállítási idő be­osztása miatt az anyagmoz­gató brigádnál egész napos ügyeletet kell szervezni. A feladatok megfelelő színvonalú ellátásához a munkahelyi és szociális fel­tételeket időben biztosítot­ták. Az eredmény: 1978. au­gusztus 29-ig már 860 q dohány elválogatása történt meg, megfelelő minőségben. Az első időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a felké­szülés és az agitációs munka egyaránt megfelelő volt. HÍREK — RÖVIDEN Az alapszervezetek is meg­tárgyalták az üzemi és mun­kahelyi demokrácia fejlesz­tésének tapasztalatait. Ezek alapján javaslatokat tettek arra vonatkozólag, hogy az alapszervezetek vezetőségei és tagjai milyen módon tud­nák az ezen a területen fo­lyó tevékenységet javítani. A témáról vezetőségi üléseken, pártcsoport-értekezleteken és taggyűléseken egyaránt esett szó. ★ Az I-es és II_es alapszer­vezet vezetőségi ülésen ér­tékelte a területen folyó köz- művelődési munkákat. Újból és részleteiben is meghatá­rozták a második félévben elvégzendő feladatokat. ★ Valamennyi alapszervezet vezetősége taggyűlésen tájé­koztatta a párttagságot az 1978. első félévi munkaterv feladatainak megoldásáról és az 1977. év végi beszámoló taggyűlésen hozott határoza­tok teljesítéséről. A beszá­molókat mindenütt jóvá­hagyták és egyúttal elfogad­ták az egyes alapszervezetek vezetőségei által a második félévre készített munkater­veket is. Ezzel egyidejűleg tárgyalták meg az átszerve­zések miatt a hatásköri lis­tákon végrehajtandó módo­sításokat is. A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a dol­gozó részére járó munkabért havonta utólag, egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ez azonban olyan általános rendelkezés, amely alól több ok miatt is lehet helye ki­vételnek. A legközismertebb ilyen kivétel az, hogy a mun­kabérre —, ha a kollektív szerződés így rendelkezik — hóközi részletfizetést kell ad­ni (ez a részletfizetés az, amit vállalatunknál és más vállalatoknál is általában előlegnek hívnak, szemben a hó végi munkabér-kifizetés­sel, ami a munkabér „elszá­molása”). TOVÁBBI KIVÉTEL az, hogyha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért hetenként vagy a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Előfordulhat — meghatá­rozott munka elvégzésére kötött munkaszerződés ese­tén —, hogy a munkabér alapjául szolgáló eredményt csak egy hónapnál hosszabb idő múlva lehet megállapí­tani. Ilyen esetben a munka­A múlt század közepén rá­jöttek a fekete amerikai és a világos török dohány közötti különbségre és arra, hogy a keleti dohány különösen al­kalmas a cigarettagyártásra. Keleten, főleg Törökor­szágban és Dél-Oroszország- ban a szivarhoz képest ugyancsak kicsi dohányru­dacskák gyorsan élvezeti cikké váltak. A krimi háború idején (1854—1856) angol és fran­cia tisztek kerültek össze oroszokkal és törökökkel; közben megismerték cigaret­táikat és hazájukba vitték. Az importőrök hamarosan gondoskodtak arról, hogy Oroszországból, főleg Moszk­vából, Szent-Pétervárról és egyidejűleg Konstantinápoly­ból a gyorsan kedveltté vált „Vorono£f”-ot, „Goldedge”-t és „Laferme”-t elterjesszék. 1862-ben Németországban, Drezdában a Laferme cég megalapította az első orosz dohánygyárat hat munkás- nővel és egy dohányvágóval. Közel egyidejűleg Egyiptom­ban is megnyitottak egy do­hánygyárat, amely kizárólag török dohányt dolgozott fel. Itt új ízlésirányzatot is ki­fejlesztettek, amely kb. 1880­Az ÉDOSZ Heves megyei Bizottsága legutóbbi ülésén — melyen részt vett Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitká­ra, Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Farkas Sándor, azSZMT titkára — ismét személyi ügyet is tárgyalt. Bukolyi József nyugdíjba vonulásától a MB titkári funkciót ideiglenesen Bes­senyei Sándorné töltötte be. Ezen az ülésen került sor az új titkár megválasztásá­ra. Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára terjesztette elő a javaslatot, miszerint Szabó Béla elvtársat javasol­ta az ÉDOSZ Heves megyei Bizottság titkáráinak. Bemutatta a MB tagjai­nak Szabó elvtársat. Elmond­ta, hogy 1962-től vesz részt a munkásmozgalomban, előbb a KISZ-szervezetben, majd a pártban komoly feladatokat végzett. Elvégezte a három­éves politikai főiskolát, utá­bért természetesen csak ak­kor lehet elszámolni és kifi­zetni, ha a munka eredmé­nye alapján az már megál­lapítható. A munkabér kifizetési kapcsolatban kollektív szer­ződésünk úgy rendelkezik, hogy arra a fizikai dolgozók esetében a tárgyhónap 27-én, a nem fizikai (szellemi) dol­gozók esetében pedig a tárgyhónap 18-án részletfi­zetés (ún. előleg) folyósítan­dó. A tárgyhónapi teljes munkabér elszámolása —te­hát az előlegen túl még ki­fizetendő munkabér kifizeté­se, fizikai dolgozók esetében a tárgyhónapot követő hó­nap 12-én, nem fizikai (szel­lemi) dolgozók esetében pe­dig a tárgyhónapot követő hónap 3-án történik meg. A munkabér kifizetési napjának fenti rendjétől né­hány esetben szükségszerűen eltérés történhet. ILYEN ELTÉRÉS történik akkor, ha a bérfizetési nap (és itt ez alatt egyaránt kell érteni az előlegkifizetés és az elszámolás kifizetésének a napját is) a dolgozó heti pi­tól az egyiptomi fajták to­vábbi elterjedéséhez veze­tett. A német dohányipar ugyancsak hamarosan felis­merte ezt az átalakulást és saját gyárait cigarettagyár­tásra rendezte be. Hosszú évekig tartó fárad­ságos, tudományos munkával különleges ízárnyalatokat hoztak létre. Ennek feldolgozására Dél- kelet-Európában célzott do­hánytermesztés jött létre. Nem csupán a makedóniai, hanem a Balkán más terü­letein termesztett fajták is — amelyeket részben már a XVII. századtól kezdve Xan- ti könnyékén, (ahol a legjobb fajtáik nőttek) továbbá Ka- vala, Zichna, Drama kör­nyékén termesztettek — megteremtették annak a le­hetőségét —, hogy a kezdet­ben oly kevés figyelmet kel­tő cigaretta azzá vált, ami ma. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy kimondott ellenségek is akadtak, ha­sonlóan I. Károly angol ki­rályhoz (1625—1649), aki ti­lalommal és bírsággal lépett fel a dohányélvezet, különö­sen a cigaretta ellen. Utol­na a pártbizottságon dolgo­zott, mint politikai munka­társ. Heves megyei születésű, és igen közel áll az élelmiszer- iparhoz, édesapja is a hús­iparban dolgozott. Rendelkezik olyan pozitív emberi vonásokkal, vezető­készséggel, ami nagyon lé­nyeges a tömegszervezeti munkában. Szabó elvtárs figyelmébe úgy ajánlotta az élelmiszer- ipari üzemek vezetőit, dol­gozóit, hogy mindig dereka­san dolgoztak, helytálltak. Ezután a MB tagjai részé­ről érkezett hozzászólás. Sok pozitív vélemény elhangzá­sa után a testület egyhangú­an megválasztotta Szabó Bé­la elvtársat az ÉDOSZ He­ves megyei Bizottság titká­rának. Szabó elvtárs megköszön^ ve a bizalmat, ígéretet tett arra, hogy munkájával jut­tatja kifejezésre, hogy ér­demes volt a bizalomra. henőnapjára, szabadnapjára, szombatra vagy munkaszü­neti napra esik. Ilyen eset­ben a munkabért a megelő­ző munkanapon kell kifizet­ni. Oka lehet az eltérésnek az is, ha a dolgozó a bérfizetési napon jogos okból nem tar­tózkodik a vállalat telephe­lyén (kiküldetés, szabadság vagy más egyéb igazolt tá­voliét miatt). Ilyen esetben a munkabérét a bérfizetés előtti utolsó munkahelyén töltött munkanapon kell ki­fizetni, vagy postán kell a tartózkodási helyére megkül­deni. Hasonlóan kivételt jelent­het az is, ha a dolgozó által megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a 12 munkanapot eléri. Ilyen esetben ugyanis — ha a dolgozó ezt kéri — a sza­badság idejére eső bérfizeté­si napon esedékes munka­bért, valamint a rendes sza­badság idejére járó munka­bért a vállalat köteles a szabadság megkezdése előtt 3 nappal kifizetni. jára a dán elbeszélő, Johann Vilhelm Jensen írt arról a megfigyeléséről, amelyet Ti- betben tett éppen 100 évvel ezelőtt. Ebben az időben kezdett ismertté válni Európában a cigarettázás. Jensen arról tu­dósít, hogy „A tibeti kor­mány Egészségügyi Minisz­tériuma a Bölények Évében* első hónap 22. napján ren­delkezést bocsátott ki: Tibet országa a hit szent birodal­ma, amelyben sok isten, lá­ma és védőszellem lakik. A cigaretta füstjében nyomban eltüntetik a felhőket a föld­ről. A rossz füst, amely min­denütt elterjeszkedne, káro­sítaná az embereket és az állatokat, rosszullétet, be­tegséget és halált okozna és a nép jólétét veszélyeztetné. Ezt a rosszat, mindenki­nek érdekében szeretnénk megakadályozni, ezért egyet­len tibeti sem szívhat ciga­rettát. Ez egy olyan rendelkezés volt, mely magától értetődő­en hosszú évtizedek óta el­avult, hiszen politikai okok­ból hozták. A cigaretta dia- dalútját azonban ez sem tudta megakadályozni. Egyik legfontosabb felada­tának most azt tartja, hogy megismerje a területet, a tes­tület tagjait, egészen a bi­zalmiakig. Komoly munkát csak ak­kor lehet végezni, ha a konkrét valóságból indulunk ki. Ehhez viszont idő kell. Egyéni koncepciója: az emberek aktivitásának fej­lesztése. Ez a dolgozók meg­győzésével érhető el, és eh­hez a testület tagjainak se­gítsége is szükséges. Mi azt reméljük, hogy az ÉDOSZ megyei bizottsággal kialakult jó kapcsolatunk to­vább erősödik. Végezetül a MB jelentést tárgyalt meg a táppénzfegye- lem helyzetéről és tájékozta­tót hallgatott meg az 1977— 78. évi szakszervezeti politi­kai oktatások és tisztségvi­selők képzésének megyei ta­pasztalatairól, valamint az 1978—79. évi oktatási tervek­ről. TERMÉSZETESEN a tör­vényes bérfizetési naptól függetlenül kell a munkabért kifizetni akkor, ha a dolgo­zó munkaviszonya megszű­nik és a munkaviszony meg­szűnésének a napja nem azonos a bérfizetési nappal. A munkabér kifizetésével kapcsolatos rendelkezés még az, hogy a pénzben megha­tározott munkabért vagy dí­jazást csak a törvényes pénznemben szabad kifizet­ni. A munikabérről és a kifi­zetésre kerülő egyéb díja­zásról a dolgozó részére részletes írásbeli elszámolást kell adni, és annak olyan­nak kell lennie, hogy a dol­gozó a kiszámítás helyessé­gét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellen­őrizni tudja. A helyesen és egyértel­műen elkészített elszámolás számtalan nézeteltérés és munkaügyi vita megelőzését biztosíthatja, éppen azért azok kitöltésére nagy gondot kell fordítani. Dr. Szalóczi György —a —a Munkajog A munkabér elszámolása Áz ÉDOSZ ülésén Napirenden a táppénzfegyelem DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom