Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-08-01 / 8. szám

Termelési gyakorlat Á „szállóigék" ellen BEFEJEZŐDÖTT az isko­lákban a tanítás, a tanulók nagy része megkezdhette nyári szabadságát. A dohányfeldolgozó szak­munkástanulóknak viszont még egy nagy próbatétel hátra volt, a hathetes ösz- szafüggő nyári termelési gya­korlat. A szakmunkásképzés cél­ja korszerű szakmai és álta­lános műveltséggel rendel­kező, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése. A szakmunkásképzésnek közvetlenül az üzemi életre, a termelő munka gyakorla­tára kell a tanulókat előké­szítenie. Ezért a gyakorlati oktatás megszervezésének egyik legfontosabb alapelve: a termelve oktatás. Ezt az elvet igyekeztünk érvényre juttatni a nappali tagozatos dohányfeldolgozó szakmunkástanulók nyári termelési gyakorlatánál. Tekintettel arra, hogy vál­lalatunk munkarendjében minden második szombat szabad, így a tanulók is na­ponta 8 órát dolgoztak, ez­zel biztosítható volt az elő­írt óraszám időbeni teljesí­tése. Az első osztályosok mun­kabeosztásánál az volt a cé­lunk, hogy részletesebben ismerjék meg leendő szak­májuk minden területét, ezért valamennyi technoló­giai területen dolgoztak 1—2 hetes váltással. A második osztályosoknál viszont olyan célt tűztünk ki, hogy egy-egy területet ismerjenek meg alaposabban és azokkal a munkafolya­matokkal foglalkozzanak, amelyek a szakmunkásbizo­nyítvány megszerzésénél el­sődlegesek. így a cigaretta- gyártás, cigarettacsomagolás, filtergyártás területén dol­goztak a hat hét alatt. HOGYAN ÉRTÉKELIK a tanulók saját munkájukat? Az első osztályosok között a vélemény megoszló a mun­kahelyre való elosztás tekin­tetében. Voltak olyanok, akik jobban szerettek volna egy területen dolgozni végig. Abban megegyezik a vé­leményük, hogy sokkal töb­bet tudtak elsajátítani a szakmából az összefüggő gyakorlaton, mint az évközi háromnaposokon, mert a folyamatos munkavégzés alatt jobban összebarátkoz­tak a dolgozókkal, bátrab­ban mertek kérdezni is, több idő jutott arra, hogy a gé­pek kezelésével ismerkedje­nek. A második osztályosok már mérleget tudtak vonni az előző nyári, az évközi és az idei gyakorlat között. Igazán önkritikusan érté­kelik magukat. Kedvező fo­gadtatást nyert az, hogy egy területen dolgoztak, és főként az a körülmény, hogy hosz- szabb időre önálló feladattal bízták meg őket. Az egyik kislány így foglalta össze az osztály véleményét: „A nyá­ri gyakorlat nagyon hasznos volt, mert így folyamatosan tudtuk figyelni és tanulni a gép működését. Részt vet­tünk a nagykarbantartáson is, ahol szélszedve is meg­figyelhettük a gépek részeit. Már majdnem minden munkafolyamatot el tudunk végezni, igaz vannak még hiányosságok, de azt még pótolhatjuk az elkövetkező időben. Jó érzés, hogy a dolgozók várnak bennünket, tudni azt, hogy szükség van a mun­kánkra, a segítségünkre. Például az egyik gépen egyedül volt a néni. Mentem neki segíteni. Amikor regge­lizni elment, én maradtam egyedül a gépen, örültem, hogy amit eddig tanultam, hasznát is tudom venni, és a néni is örül, hogy amikor visszajött, a gép ugyanúgy ment, mint azelőtt”. AZ ELŐZŐ ÉVHEZ viszo­nyítva a munkafegyelem te­rén jelentős javulást tapasz­talhattunk, munkájuk biz­tató ígéret arra, hogy a kö­vetkező évben jól képzett, alapos szaktudással rendel­kező szakmunkásokként áll­nak a vállalat rendelkezé­sére — N — A cikk bevezetéseképpen hadd szolgáljon egy megtör­tént eset, mely az elmúlt években gyakran tapasztal­ható volt, illetve a légkört befolyásolta. Ezek a monda­tok, melyek a nagykarban­tartás ideje alatt voltak hall­hatók, bizonyos mértékben befolyásolták a munka mi­nőségét. Ilyeneket hallottunk: „mi­nek kell nekem más osztály­ra jönni dolgozni,” „miért nem végzik el a munkát azok, akik itt dolgoznak”, hogy csak a finomabb kife­jezéseket említsük. Pedig már ebben az időben is egy közös cél érdekében dolgoz­tunk ... Azóta történt egy és más dolog, a vállalat korszerűsí­tése érdekében. Az üzemi de­mokrácia szélesebb körű ér­vényesülése, melynek érde­kében tovább kell tevékeny­kednünk. Történtek összevo­Vállalatunk üdülője Fel- sőtárkány festői környezeté­ben szolgálja dolgozóinknak és gyermekeiknek a pihe­nést. Már évtizedek óta minden évben kivisszük nyári üdültetésre a gyerme­keket. Ez évben négy hétig volt kinn két csoport 58 fővel. A részvételi díj olyan minimá­lis volt, hogy a szülők meg­terhelés nélkül fedezni tud­ták. A gyermekek ellátásá­hoz, megfelelő személyzet állt rendelkezésre. Az üdü­lés alatt külön orvosi fel­ügyelet alatt álltak. A gyermekek üdültetése több szempontból is előnyös. Elsősorban az önállóságra való nevelés kérdését tar­tom fontosnak. Egy-egy séta vagy kirán­dulás közben megismerked­tek a természet szépségével, növények fejlődésével, ma­darakkal, lepkékkel stb. A valóságban láthatták a mező, az erdő különbségét, fogal­mát. Alkalom adódott a ter­mészeti jelenségek megfi­gyelésére is — a szél a fel­hő vonulása, a villámlások, a napsütés, ami sajnos ke­vés alkalommal örvendezte­tett meg bennünket. nások, megalakult az üzem- fenntartási osztály, melynek célja a mindenkori gazdasá­gos karbantartás és felújítás. Ezzel egyidőben megkez­dődtek a felvilágosító mun­kák is, hiszen szükségessége nem volt kétséges, egy újra korszerű törekvés mindig bi­zonyos megértést igényel. Az eltelt idő alatt még nem honosodtak meg azok az elképzelések melyek vár­hatók, de kétségtelen ered­mény már eddig is mérhető, tapasztalható. Ennek érde­kében kell, hogy munkálkod­jon vezető, munkás egyaránt. A felvilágosító munka segít abban, hogy ne szülessenek újabb „szállóigék” az elkö­vetkező időkben, valóban kö­zösen még a hiányzó két osz­tállyal együtt a karbantartá­si munkák az üzemfenntartá­son belül közös üggyé váljon. —Bukta— Az üdülés a közösségi élet, és a közösségi kapcso­latok kialakítása szempont­jából is fontos. A jól össze­állított program alatt kibon­takozott a gyermekek egyé­nisége, az egyik védnökséget vállal a másik felett. A szülők számára is elő­nyös volt az üdültetés, mert a két hét alatt biztonságos helyen tudták gyermekü­ket, és zavartalanul tölthet- ték el nyári szabadságukat üdülőkben, külföldi kirándu­lásokon, vagy a lakásuk nyári festését zavartalanul tudták végezni. Meg kell köszönni a szü­lőknek azt a fegyelmezett magatartását, amit az üdül­tetés alatt tanúsítottak a gyermekek látogatását ille­tően. A jövőben is erre kér­jük a szülőket. A gondozó­nők, illetve az óvónők igye­keztek esténként pótolni a meleg anyai szeretetet, gon­doskodást, s ezért a plusz­munkáért, amit vállaltak, elismerést érdemelnek. Remélem, hogy a jövőben még több gyermekünk lesz a nyári üdültetés alkalmá­val. Juhász Lászlóné óvónő Nem hátrálnak! A Zrínyi Miklós szocialis­ta brigád 1977. évre nagyon nehéz vállalást tett, melyet maradéktalanul meg is va­lósított. Megpályázták a Szakma kiváló brigádja cím elnyerését. Ennek érdekében talán öt brigád munkájának megfelelő feladatot végeztek el. Vállalalásaik konkrétak és számszerűsíthetőek voltak. Ki kell emelni, hogy a kol­lektív munkát elősegíti az általuk készített naptári terv, amelyben a feladatok elvégzésének határidején kí­vül a felelősek is fel vannak tüntetve. Az éves munkájukat a vál­lalat vezetősége nagyon jó­nak értékelte. Ebben az évben vállala­tunk nem kapott keretet a fenti címre való felterjesz­tésre, így a Kiváló brigád címtől is „elestek.” Aranykoszorús brigád cí­met kapták meg. Jellemző erre a brigádra, hogy a megkapott kitüntetést nagy örmmel fogadták. Tudják, és megértették, hogy a rendelkezések értel­mében — jó vagy nem jó, most nem vitatjuk — csök­kentették a kitüntethető brigádok számát. Az 1978. évben céljuk is­mét változatlan. A tavalyihoz képest jnég komplexebb programot állítottak össze. Az évek során bizonyítot­ták, elsődleges céljuk, hogy a munka területén az átla­gosnál jobb eredményeket érjenek el. A tanulás és a művelődés nem jelent nehéz­séget számukra, lépést tarta­nak a követelményekkel. Nincs alibi vállalásuk, amely a tenni akarás egyik fokmérője. Gyenge Istvánné részt vett az V. országos brigádvezetői értekezleten. Ez a brigádnak nagy lendüle­tet adott, mert sok javaslatot, határozatot közvetlenül hal­lott, azokat hasznosíthatják is. Javasolnám, hogy a ha­sonló területen dolgozó bri­gádok hasonlítsák össze vál­lalásaikat. A Zrínyi Miklós szocialista brigádra nyugodtan számít­hatnak. —v—y Á * rr r vr I minőségről Lapunk más helyén már foglalkoztunk az első féléves feladatok teljesítésével, ezen belül említettük a minőség ala­kulásának néhány jellemző adatát is. A tröszt Központi Minőségellenőrző Laboratóriuma fél­évenként elvégzi ezt az értékelést valamennyi gyárra vonat­kozóan. így képet nyerhetünk arról, hogy mi is ezen a te­rületen az egyes gyárak közötti „rangsor”, kinek van oka „szégyenkezésre” és kinek „büszkeségre”. (Ez utóbbi nem tévesztendő össze az önelégültséggel, vagy az esetleg ren­delkezésre álló „nagy mellény” felvételével!) A kiemelt termékek néhány számával szeretnénk a ké­pet felvillantani: A Központi Laboratórium mérései alapján a Fecske minőség mutatója Egerben 1977. I. félévben 3,61; 1978. I. félévben 3.67 Pécsett 1977. I. félévben 3,46; 1978. I. félévben 3,68 Debrecenben 1977. I. félévben 3,45; 1978. I. félévben 3,15 n gyermekek üdültetése Románc mutatói: Egerben 1977. I. félévben 3 38; 1978. I. félévben 3.49 Pécsett 1977. I. félévben 3,30; 1978. I. félévben 3,55 Füstszűrös Symphonia Egerben 1977. I. félévben 3,55; 1978. I. félévben 3,62 Debrecenben 1977. I. félévben 3,57; 1978. I. félévben 3,62 4. vállalati minőségellenőrzési osztályok vizsgálata alapján: A Fecske-mutatók Egerben 1977. I. félévben 3,65; 1978. I. félévben 3,77 Pécsett 1977. I. félévben 3 58; 1978. I. félévben 3,62 Debrecenben 1977. I. félévben 3,80; 1978. I. félévben 3,77 A Románc mutatói Egerben 1977. I. félévben 3,55; 1978. I. félévben 3,75 Pécsett 1977. I. félévben 3,30; 1978. I. félévben 3,55 A füstszűrös Symphonia mutatói Egerben 1977. I. félévben 3,55; 1978. I. félévben 3,73 Debrecenben 1977. I. félévben 3,82; 1978. I. félévben 3,81 A kiemelt termékek minőségi mutatóinak átlaga, mint gyári jellemzői: KML szerint Saját\ mérés szerint 1977. I. félé. 1978. I. félé. 1977. í. félé. 1978. 1. félé. Eger 3.54 3.58 3,61 3,76 Pécs 3 38 3,61 3,56 3,60 Debrecen 3,27 3,41 3,70 3,78 S.-aljaújh. 3,16 3,40 3,51 3,60 A kép teljessége kedvéért kell hozzáfűznünk ,hogy a mutató maximálisan 4,00 lehet. 3,75—4,00 között a minősítés „kiváló” 3,36—3,75 között a minősítés „jó” 2,96—3 35-ig a minősítés .közepes” 2,51—2,95-ig a minősítés „megfelelő” 2.50 alatt a minősítés „nem megfelelő” A számok ezek után — úgy hisszük — önmagukért be­szélnek. A következtetések levonását — amennyiben idáig már a tanulmányozásban eljutottunk — a Kedves Olvasóra, Munkatársunkra bízzuk! —a—a Kooperáció a mezőkövesdi dohánybeváltóval A mezőkövesdi dohánybe­váltónak régi megoldatlan gondja volt, hogy a téli hó­napokban nem tudtak állan­dó munkát biztosítani dol­gozóik részére. Ennek érde­kében többféle tevékenysé­get folytattak. Különböző vállalatoknál végeztek kü­lönféle bérmunkát. Ugyanakkor az Egri Do­hánygyárnak komoly mun­kaerő problémái voltak. Te­kintettel a DDT-vel már ötödik éve folytatott koope­rációra, kedvező lehetőség mutatkozott annak kibővíté­sére. 1977. nyár elején két hónapig már dolgoztak az egri gyárban a mezőkövesdi asszonyok a szivarágazaton, amikor a lényegesebb mun­kakörökben lehetőségük volt i a munkafolyamatok megtanulására. A hosszabb távú, mindennapos Egerbe történő bejárást azonban a dolgozók nem vállalták. SZERZŐDÉS A két vállalat között folyó tárgyalás során felvetődött a kérdés, hogy Mezőkövesd­re kihelyezhető munkála­tokra kell szerződést kötni. Lényeges volt a megállapo­dásban, hogy 25 fő mezőkö­vesdi dolgozó, munkakönyv szerinti is az Egri Dohány­gyár állományába került. Ez a tény viszont a szivar­ágazatnak jelentett komoly gondot, mert a belső létszám átcsoportosítást és dolgozó­ink más munkára történő betanítását kellett megolda­nia. Fokozta a gondokat, hogy az eddigi, sok éven át egy műszakban járó dől-, gozókat kellett több mű­szakban foglalkoztatni. Sok-sok agitációval és szervezési tevékenységgel vé­gül sikerült megoldani. Az eléggé hosszú távra nyúlt előkészítési tárgyalás után a megállapodás meg­született, az első időszak 1977. november 1.—1978. jú­nius 30-ig sikeres tevékeny­ség esetén évenként meg­újítjuk. A konkrét munkálatok megkezdése előtt az Egri Dohánygyár készítette elő Mezőkövesden a munkater­met. Elektromos, asztalos, és vízvezetékszerelői, szak­ipari munkálatokra volt szükség. Szakembereink gyors, lelkiismeretes munkát végeztek. A munkálatok be­indításakor csoportvezetőink és műszakvezetők a hely­színen tanították a mező­kövesdi dolgozókat. A kihelyezett munkák: szivaranyag előválogatás, szivarboríték kocsányozása, válogatása, valamint a Cson­gor doboz készítés. A Ha­vanna dohányból történő előválogatás, valamint ko- csányozás, különösebb gondot nem okozott. Viszont sok problémát jelentett a nedve­sítés. Ezt a munkát előzőleg Egerben végezték, amely­hez egyébként is igen nagy gyakorlatra, tapaszta­latra van szükség. Sok eset­ben előfordult túlnedvesítés. vagy szárazon maradó fél- gyártmány. A kiküldött egri dolgozók segítőkész és türel­mes oktató munkája azon­ban sikerrel járt, február hónaptól már nem történt kifogás a minőség iránt Ha­sonlóképpen alakult a do­bozkészítési munkakörnél is a betanulási időszak, amely munkához igen jó kézügyes­ség és nagy gyakorlat szük­séges. Az előirányzott há­romhetes betanulási időszak után a teljesítmények 100 %-hoz közel váltakoztak. JÓ KAPCSOLAT A közel nyolchónapos idő­szak alatt jó munkakapcso­lat alakult ki. Az egri Tele­ki Blanka és Gárdonyi Géza szocialista brigádok kezde­ményezésére, együttműködési szerződést kötöttek a Matyó szocialista brigáddal, akik már az egri munkálatokra tették meg éves vállalásuk arányos részét. A Matyó bri­gád nagy szorgalmáról, igazi dohányipari szakmai jártas­ságról tett bizonyságot. Szakmai és minőségi mun­kájuk;, kisebb hullámzással ugyan, de végig jó teljesít­ménynek mondható. Az ál­taluk előállított félgyártmá­nyok, illetve dobozok fel- használása a gyártási folya­matokban nem okoztak kü­lönösebb gondot A mukálatok megkezdése­kor problémát jelentett a másnapokénti szállítási fel­adat Eger—Mezőkövesd kö­zött, a félgyártmányok, ill. nyersanyag-ellátás céljából. Az Anyag- és Áruforgalmi Osztály dolgozói azonban megértették e feladat jelen­tőségét és zavartalanul bo­nyolították le a szálítási fel­adatokat. A munkálatok a szerző­désben foglaltakkal szem­ben, július végéig tartottak. Rövid értékelésként meg­állapítható, hogy igen hasz­nosnak bizonyult. A 25 fő nélkül nem tudtuk volna teljesíteni az 1977. év negye­dik negyedév, valamint 1978. I. félév tervfeladatait. Sőt a várakozáson felüli teljesít­ményükkel nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy a szi- varágazat 1,5 milliós túltel­jesítést ért el a fogyasztói igények kielégítésére. FOLYTATÓDIK A két vállalat között to­vább folytatódik a kooperá­ciós tevékenység. A szivar­ágazat augusztusban újra Hevesi dohányt válogat a DDT részére. Reméljük, hogy év végén minél élőbb újra rendelkzésünkre állnak a mezőkövesdi dolgozók és a hasznos kooperációs tevé­kenység tovább fog bővülni. KISS FERENC művezető DOHÁNYGYÁR ( irrm

Next

/
Oldalképek
Tartalom