Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
Tömegpolitikai oktatás A pszichológus szemével Környezet és munkatevékenység VEZETŐSÉGI ÜLÉSEK A júniusi ülésen a vállalati pártvezetőség megtárgyalta a II. sz. alapszervezet munkaerőhelyzetéről, a munkafegyelemről és az anyagi-erkölcsi elismerés eredményeiről szóló jelentését. A beszámoló részletesen foglalkozott a terület munkerőgond- jaival. Az egész vállalat szempontjából nézve is rendkívül nagy jelentősége van az itteni munkaerő-gazdálkodásnak, létszámbiztosításnak és a munka megfelelő szervezésének, mivel ennek az alapszervezetnek az irányítása alá tartozik a vállalat gazdasági eredményét lényegesen meghatározó cigarettatermelés. A munkaerő biztosítása területén elég sok gond jelentkezett. Az anyagmozgatás és egyéb kisegítő munka területén jelentős volt a fluktuáció és a betegségek is hátráltatták a tervszerű, termelékeny munkavégzést. 1977-ben az átlagos beteglétszám a területen 50—55 fő volt. 1978-ban az első félév tapasztalatai alapján elmondható, hogy a munkafegyelem általában javult, az igazolatlan hiányzások és a betegségek száma is csökkent. Lerontja azonban ezt a képet a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétségek száma. Míg 1977-ben 33 ilyen eset fordult elő, addig 1978 első félévében már 21. A feladatok eredményes végrehajtása 1978-ban is biztosítottnak látszik. A területen dolgozók 70—75 százaléka szocialista brigádtag és valamennyi idetartozó üzemrész már többszörösen elnyerte a „szocialista” címet. Az anyagi elismerés lehetőségei is rendelkezésre állnak, melyek felhasználása során első lépésben 5,1 százalék volt a területen átlagosan a bérfejlesztés. Hasonló kérdésekkel foglalkoztak az alapszervezetek vezetőségei is. Megtárgyalták az első félév gazdasági és politikai feladatainak végrehajtását és felhívták a figyelmet a második félévben elvégzendő munkák még jobb elvégzésére. Az I-es alapszervezet vezetősége előtt Sóki Mihály osztályvezető számolt be a műszaki osztály és a tmk összevonásának eddigi tapasztalatairól. Ezek az ismeretek még hasznosabbak és átfogóbbak lesznek, ha rendelkezésünkre állnak a nyári nagykarbantartás és az azt követő indulás tapasztalatai. A Ill-as alapszervezet a tömegszervezetekben végzett munkát értékelte. Megállapította, hogy az „Ankli József’ KISZ-szervezetben folyó szakmai, politikai és társadalmi tevékenységi színvonal az elmúlt évben javult. A korábbiakhoz hasonlóan jó munkát végzett a műhelybizottság és általában a szakszervezeti bizalmiak és egyéb megbízottak. Véleménye szerint a jövőben jobban kell az alapszervezet vezetőségének, tagjainak és valamennyi, az ezen a területen dolgozóknak támogatnia a Vöröskereszt vállalati vezetőségének munkáját, minden területen. Javítani kell a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi tagcsoportjainak tevékenységét, ez az egész vállalatra nézve érvényes. TAGGYŰLÉSEK Az alapszervezetek vezetőségei taggyűléseken számoltak be a tagságnak a munka és üzemszervezés területén az 1971. december 1-i Központi Bizottsági határozat óta elért eredményekről. Erre az időszakra esik a DH- munkarendszer előkészítése és bevezetése. Általánosítható megállapítás, hogy nincs szükség új határozatra, sem a korábbi kiegészítésre, hanem az érdemi munkát kell egyre magasabb színvonalon elvégezni. Ehhez többek között az szükséges, hogy a lényeges feladatokat felölelő és végrehajtó szervezési tervek készüljenek, melyek a termelés és gazdálkodás előrelépése érdekeben hatnak. Ide kell értenünk a vállalati gazdálkodás javítását célzó szabályzatok elkészítését és végrehajtását is, valamint a már benevezett és működő ösztönzési módszerek, — mint például a minőségbérezés — rendszeres felülvizsgálatát, karbantartását és javítását is. Ezek a vélemények konkrét formában kerültek nyilvánosságra a III-as alapszervezet taggyűlésén, ahol a beszámolón az is elhangzott, hogy a DH- munkarendszerrel kapcsolatos feladatok megoldásában milyen jelentős szerepet vállal a területhez tartozó minőségellenőrzési osztály, de ilyen értelemben mondta el észrevételeit hozzászólásában Kocsis József, a pártvezetőség titkára is. AZ OKTATÁS Már az elmúlt havi számunkban hírt adtunk arról, hogy befejeződtek az egyes pártszemináriumokon az 1977—78-as tanév foglalkozásai. Júniusban lezajlottak a vizsgák a „Marxista—Leninista Világnézet Alapjai” tanfolyamon, 15-en végeztek sikeresen, s így 82 fő végezte a pártoktatás keretében sikeresen az évet, nem számítva a politikai vitakör hallgatóit. Június 22-én tartották meg a végzett hallgatók és a propagandisták részvételével az összevont évzárót, melyen Molnár Jenő, a pártvezetőség agitáci- ós-propaganda felelőse értékelte a végzett munkát. Az ünnepélyes évzáró keretében adták át az említett 15 főnek a tanfolyam eredményes elvégzését rögzítő igazolványt, valamint az egyes szemináriumokon legaktívabb hallgatóinak és a propagandistáknak a könyvjutalmakat, illetve a pártvezetőség ajándékait. —a —o A korábbiakban áttekintettük a munkaviszony létrejöttére, a munkaszerződés módosítására és megszüntetésére vonatkozó jogszabályokat. Ismertettük a munkavégzés során a vállalatot, mint a munkáltatót és a dolgozót, mint munkavállalót megillető, illetve terhelő jogokat és kötelezettségeket. Szó volt a munkaidő, a pihenőidő, a szabadság különböző fajtáinak szabályozásáról is. A most következő munkajogi cikksorozatban a dolgozó által, teljesített szolgáltatás, a végzett munka ellenértékéről, a munkadíjról lesz szó. A munka díjazása a munkajognak talán a legösszetettebb — és egyben igen szerteágazó — kérdése, alapvetően nem is jogi, hanem közgazdasági probléma. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a dolgozók a részükre kifizetett munkabér útján részesülnek közvetlen formában a társadalmi termelés eredményéből, a munkájukkal arányban álló díjazás létfenntartásuk alapja. Tudni kell azt is, hogy a munka díjazásának mértékét többek között a népgazdaság fejlődése, gazdasági eredményei, teljesítőképessége is meghatározza, ugyanakkor a gazdaság- irányítás kezében egyik legjelentősebb eszköz a társadalmi termelés irányának, a munka hatékonyságának, a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztésének befolyásolására. Hangsúlyozom, a fentiek a munka díjazásával összefüggő problémakörnek csak egy-két vonását jelzik és azokat is egyszerűsítve, nincs is szándékomban a munka díjazásának közgazdasági vonatkozásával foglalkozni. ennyit azonban bevezetésül el kellett mondaMegkezdődött a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás 1978 79. évfolyamának szervezése. A SZOT Elnöksége 1978. január 30 -án határozatot hozott a tagság tömegpolitikai oktatásának továbbfejlesztéséről, az oktatás minőségének, hatékonyságának javításáról. Ennek megfelelően a tömegpolitikai oktatás tartalmában és formájában megváltozik. Az új oktatási rendszerben a tagság politikai oktatása alap- és továbbképző formában valósul meg. A tömegpolitikai oktatás rendszerében történt változás értelmében az új oktatási évtől kezdődően „Társadalmunk kérdései” címmel kétéves alapképző tanfolyam indul. Az első évben általános politikai, gazdasági, ideológiai, a második évben szak- szervezeti és társadalompolitikai kérdésekkel ismerkednek meg a hallgatók. Erre épül a harmadik évben az „Időszerű kérdések” című továbbképző tanfolyam évenként változó témával, amely aktuális kérdésekben nyújt ismereteket a hallgatóknak. A három egymásra épülő tanfolyam képezi a tagság alapképzését. A határozat azt is kimondja, hogy növelni kell a tisztségviselők képzésének hatékonyságát, minőségi színvonalát. Kiemelten kell foglalkozni a demokratizmus fejlesztésével, a bizalmiak és a szocialista brigádvezetők tevékenységével, feladataival. A tisztségviselők oktatása az új oktatási rendszerben alap- és továbbképzés formájában kerül megvalósításra. Vállalatunknál a tisztség- viselők és a szocialista brigádvezetők az alapképző tanfolyamot már elvégezték, így ősszel számukra a továbbképző tanfolyamot indítjuk. Az oktatási év 1978. október 15 — 1979. március 15- ig tart. — n — ni ahhoz, hogy a munka díjazásával kapcsolatos jogi szabályozás sokrétűségének a közgazdasági hátterét legalábbis érzékeltessem. A Munka Törvénykönyve a munka díjazására vonatkozó fő szabályt egyszerűen és tömören fogalmazza meg: „A végzett munkáért díjazás jár. A díjazás rendszerét a végzett munka meny- nyisége. minősége és társadalmi hasznossága figyelem- bevételével kell meghatározni.” Itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy a munkabér nem egyenlő a munka teljes körű díjazásával, bár annak legjellemzőbb része. A munka díjazása keretében részesül ugyanis a dolgozó a vállalat kollektív teljesítménye alapján az év végi részesedésben, az egyéni teljesítménye alapján részesül bizonyos más juttatásokban, mint a különböző jutalmak, prémiumok, stb. Nem munka díjazásaként, bár munkaviszonyból eredően a munkabéren, mint közvetlen részesülésen túl a dolgozók közvetett úton is részesülnek a társadalmi termelés eredményéből, ilyen például a vállalati szociális intézmények igénybevétele, az üzemi étkeztetés, a kedvezményes üdülés, stb. Minderről később még szó lesz, most térjünk visz- sza a munkabérhez. A munkabér mértékét népgazdasági szinten elsősorban azok a központi bérgazdálkodási előrások szabályozzák, amelyek meghatározzák. hogy mely vállalatoknál és intézményeknél kell bérszínvonal-gazdálkodást folytatni és melyeknél a Az elmúlt hónapokban üzemünk termelőrészlegeiben feimérés készült arról, hogy a munkakörnyezet milyen hatást gyakorol a dolgozók tevékenységére. Ezeket a hatásokat ismernünk kell ahhoz, hogy a dolgozók számára legmegfelelőbb munkakörnyezetet alakíthassunk ki. A környezeti tényezők vizsgálatának két legfontosabb szempontja: a termelékenység növelése, és a dol- dozók érdekeinek figyelem- bevétele. A mi üzemünk viszonyai között elsősorban a következő környezeti tényezők hatnak: A SZÍNEK SZEREPE Fényviszonyok (megvilágítás és a színhatások). Ha valakivel az üzemi pszichológiai tevékenységről beszélgetünk, legtöbbször ez a második mondata: „Aha, tudom, arról van szó, hogy milyen színűre legyenek festve a falak, ajtók, ablakok, gépek.” — Valóban ez a színhatás (az úgynevezett színdinamika) is az említett tevékenység körébe tartozik. De nemcsak ez! Megemlíthetjük itt még a hanghatásokat, illetve az egyes munkahelyeken a gépek által okozott zajt, valamint a munkahelyi fizikai klímát is; a hőhatást és a porszennyezettséget. Ezen kívül néhány, a munkafolyamatokra vonatkozó észrevétel is történt. Az egész ergonómiai vizsgálatot itt részletesen nem írhatjuk le — helyszűke miatt sem — csak néhány dől- got ragadunk ki, az érdekesebbnek tarthatók közül. A jelenlegi évi nagykarbantartás során a cigaretta- előkészítőben a gépek festése folyik. Javaslatunkat a műszaki osztállyal is megbeszéltük, ennek alapján a kocsányvonal gépeinek színe világoszöld lesz, a későbbiekben pedig a dohányvonal bértömeg-gazdálkodás a bér- gazdálkodás alapja. Tovább befolyásolják a kialakítható munkabérek mértékét az alkalmazott bérrendszerek. A Munka Törvénykönyve előírása szerint a munkabért időbérben vagy teljestíménybérrend- szerben, illetőleg a kettő összekapcsolása útján lehet meghatározni. Időbér esetében a kifizetendő munkabér nem a munkaidő alatt elért és felmutatott teljesítményhez, hanem a munkavégzés időtartamához kapcsolódik. A dolog természeténél fogva ez a bérrendszer kevésbé ösztönző, egyes munkakörökben azonban az alkalmazása elkerülhetetlen. Ilyen munkaköröket a fizikai munkakörökben is találunk, míg az alkalmazotti munkakörökben az időbér, mint bérrendszer, egyeduralkodónak mondható. Hatékonyabb bérrendszer a teljesítménybér és éppen ezért a Munka Törvénykönyve elő is írja, hogy ahol annak előfeltételei megteremthetők, a bérezési feltételeknek teljesítménykövetelményeken kell alapulniuk. A teljesítménykövetelmény meghatározható munkanorma formájában, vagy egyéb mennyiségi és minőségi mutatókkal. (A munkanormákról későbbiekben részletesebben is szólunk.) A munkabérek és a bérarány kialakításánál irányadónak kell tekinteni azt az 1973-ban kiadott miniszter- tanácsi határozatot, amely előírja, hogy az azonos munkakört betöltő férfiak és nők között az egyenlő bérezés elvének kell érvényekékes-zöld színű. A cigarettagyártáson a falak, a meny- nyezet és az ajtók festését végzik. Mennyezet: vajszín, oldalfalak: citromsárga, oszlopok: alsó rész homokszín, felső rész világoszöld. Megszűnik a sokak által kifogásolt, néhányak áltai kifigurázott fekete színű ajtókeret. Néhány — esetleg odahaza is hasznosítható — érdekesség még ebből a témakörből: kék színűre festett teremben a hőmérsékletet 2—3 fokkal hidegebbnek érezzük, mint a melég (pl. rózsaszín, narancssárga) színűre festettben. A homoksárga színű festés csökkenti a nedvesség érzékét. A világoszöld szín megnyugtató hatású. A kékes színek különböző árnyalatait zaj esetén is alkalmazni szokták; annak ellensúlyozására. Az üzemi felmérés során tapasztaltakkal a tesztja- vaslatokkaS a vállalati DH Bizottság júniusi ülésén foglalkozott. Természetesen minden jó javaslat sem kerülhet azonnal megvalósításra, Évek óta erősödő tendencia, hogy a nyári színházi évad érdekességben, újító kedvében szinte vetekszik a kő* színházak programjával. A nyár kulturális programja közül kiemelkedik az Agria Játékszín műsora. Változatos, igen sokrétű program várja az érdeklődőket. Három bemutatóra kg- rül sor a várban. Ismeretlen magyar szerző szerelmi komédiája a Constantinus és Victoria, Simái Kristóf komédiája a Szerelemféltők, és Madách Imre Férfi és Nő című tragédiáját láthatjuk. sülni. Előírja ez a minisztertanácsi határozat, hogy különböző intézkedéseknek hatékonyan elő kell segíteni az azonos jellegű munkák tekintetében a nemek közötti béraránytalanságok fokozatos, de gyors ütemű megszüntetését, elsősorban az aránytalanságot kiváltó okok fokozatos megszünetése útján. Ehhez több irányú intézkedés szükséges, mint a nők szakképzettségének a növelése, a szemlélet formálása mind a pályaválasztás előtt álló nők, mind pedig a vállalatok és intézmények részéről. További törekvés az, hogy a népgazdaságon belül a különböző vállalatoknál és az ország különböző területein azonos szakmában foglalkoztatott fizikai dolgozók (szakmunkások, betanított munkások és segédmunkások), az általuk végzett munka nehézségi fokától és a munkakörülményektől függően azonos vagy egymáshoz közelítő munkabérben részesüljenek. Erre a munkaügyi miniszter által 1974- ben kiadott országos szakmai bértáblázat alkalmazása és betartása szolgál, amit a vállalatoknak az évenkénti bérfejlesztése során figyelembe kell venniük. Mindezek figyelembevételével készült el és került kiadásra a vállalati dolgozók besorolását szabályozó munkaügyi miniszteri rendelet, amely a vezetői, az alkalmazotti és a fizikai dolgozói kategóriában egyaránt meghatározza a bértételeket (bértarifákat). Ezeknek a gyakorlati végrehajtása, annak a meghatározása tehát, hogy egy-egy vállalatnál milyen munkakörre milyen bérhatárok érvényesek, már a vállalat feladata, aminek a kollektív szerződésben tesz eleget. márcsak anyagi kihatása miatt sem. De többek között rövidesen megvalósul — elsősorban a dolgozók egészségvédelme érdekében — a cigarettagyártáson a porel- szívásos módszerrel történő takarítás, valamint a zajszint további csökkentése is. HAGYOMÁNYOK Több. munkalélektani szempontból hasznos, és javasolt dolog megvalósult már a szivargyártáson. Megoldandó feladat még itt a dolgozók számára kényelmes, modern munkaszékek alkalmazása. Csak szerény ízelítőt próbáltunk adni itt az üzem- pszichológiai tevékenységből, melynek az Egri Dohánygyárban már hagyományai vannak. Egy modern tudomány alkalmazásának híre megelégedéssel tölthet el mindenkit, mert ez a munka is a dolgozók és a termelés érdekeit igyekszik szolgálni. Dr. Berentei László pszichológus Az eddig is jismert és kedvelt színészeken kívül fellép még Szabó Gyula, Psota Irén, Lehoczky Zsuzsa, Mensáros László, Juhász Jácint, Bánf- fy György lesz „egyszemélyes” szereplője Bethlen Miklós Noé galambja című monodrámájának. A próza mellett a komolyzenét kedvelőkre is gondolt a rendezőség. Augusztus 7-én Hannes Kästner orgonahangversenye lesz a Bazilikában. 11-én mutatják be Farkas Ferenc Vidróczki című daljátékát. budapesti művészek vendégszerepléséivel. Néhány érdekes kulturális eseményre sor kerül a Dohánygyárban is. Júniustól havonta egy alkalommal 14 óra 30 perces kezdettel filmvetítés lesz a gyár kultúrtermében. Szórakoztató és társadalmi-politikai kérdésekkel foglalkozó alkotásokat egyaránt láthatunk majd. Filmesztéták, kritikusok, illetve alkotók meghívását is tervezzük alkalmanként. A hagyományokhoz híven most is vendégül látjuk az Agria Játékszín művészeit. A városi tanács előcsarnokában lévő „Galéria 40” kiállítás művészeivel találkozhatnak az érdeklődők a KISZ-klubban havonta egyszer. A kiállításon többnyire fiatal, pályakezdő művészek alkotásaival ismerkedhetünk meg. Július végén, augusztus elején 3 brigád, a Lenin, Czeczey Éva és Balázs Ignác szocialista brigádok látogatnak el Szegedre a Szabadtéri Játékokra. Mindkét alkalommal a Hunyadi Lászlót tekintik meg. Augusztusra tervezünk még egy Jacobi Viktor vagy Huszka Jenő operettestet miskolci színészek közreműködésével. A KISZ-klub hétfőn, szerdán és pénteken szeptembertől új, színes programmal várja a fiatalokat. Rendszeresen lesz politikai, irodalmi és zenés-táncos klubest. Szervezünk közös színházlátogatást, és kirándulást is. Úgy látszik kevesen tudják még, hogy kedden és csütörtökön a szocialista brigádok is igénybevehetik a klubot brigádgyűlések alkalmával. Reméljük, nem okoz majd különösebb problémát a választás, és mindenki meg fogja találni a számára legérdekesebb programot. Barta Judit = ■ i 5 DOHÁNYGYÁR munkajog A munka díjazása Ajánlat a nyári programhoz
