Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
A részesedési alapról tárgyalt a Szakszervezeti Tanács Február 23-án, kibővített ülést tartott a szakszervezeti tanács, hogy meghallgassa a gazdasági vezetés beszámolóját, az 1977. évi részesedési alap, a jóléti és kulturális alap felhasználásáról, valamint az 1978. évi részesedési alap, jóléti és kulturális alap felhasználására tett javaslatot megvitassa és jóváhagyja. Az alapok felosztásának és mikénti felhasználásának jóváhagyását megelőzően került sor a mérlegismertetésre, melynek kapcsán a jelenlevők tájékoztatást kaptak vállalatunk 1977. évi gazdálkodásáról, a gazdálkodás eredményeként jelentkező vállalati eredményről. Vállaltunk jó munkáját reprezentálja a mérleg szerinti eredmény kedvező alakulása, amely 69,9 millió forint. A mérleg szerinti eredménnyel szemben azonban a tényleges vállalati eredmény lényegesen kedvezőbb; 89,7 millió forint. Azonban a tröszti szinten realizált eredmény az 1976. január 1-i termelői árrendezés hatásaként jelentkező többleteredmény- képződés miatt 100 millió forint egyszeri elvonással csökken. Ez azt jelenti, hogy a fentiek miatti többleteredményből vállalatunkat 19,8 millió forint terheli, mely összeget már év közben a Pénzügyminisztérium részére be kellett fizetni. A mérleg szerinti eredményünket kedvezően befolyásolják azon tényezők, amelyeket a tröszt igazgatótanácsa korrekcióként figyelembe vett. Így említést kell tenni a veszteséges Helikon és Milde Sorte cigaretták gyártásáról, valamint a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat által gyártott, kocsányozott dohányanyag használatáról. Az 1977. évben legyártott fenti cigaretták, valamint a leszállított kocsányozott dohányanyag után számolt eredménytöbblet 4,7 millió forint, így a részesedési alap szempontjából figyelembe vett, korrigált vállalati eredményünk 74,6 millió forint. Milyen fontosabb tényezők hatottak vállalati eredményeink tervvel szembeni növekedésére? Elsősorban említenünk kell értékesítésből származó árbevételeinket. Ezen tevékenységeinkből származó árbevételünk 103,4 millió forinttal volt magasabb a bázisnál, melynek eredményre gyakorolt hatása 15,5 millió forint. Elsősorban a Fecske és a füstszűrös Symphonia cigaretták értékesítésvolumenének növekedése volt a legkedvezőbb hatással az eredményalakulásra. Ezen belül a Fecske cigaretta önköltségének csökkenése is kedvező irányban befolyásolta eredményünket. Az eredmény növelését befolyásolta továbbá a filterrúd értékesítésének növekedése is. Kedvezőtlenül befolyásolta eredményünk alakulását viszont a termékeink összetétel-változása, valamint az önköltség szempontjából kedvező Románc cigaretta értékesítésvolumenének csökkenése. Annak ellenére, hogy a vállalatunk által gyártott szivar- féleségek forgalmiadó-mente- sek, önköltségük magas, s ez a vállalati eredményt csökkenő irányban befolyásolja. Vállalati eredményünk kedvező alakulásának, valamint az egyéb vállalati szabályozók maradéktalan teljesítésének, azon a vállalati kollektíva eredményes, szorgalmas munkájának köszönhető, hogy tröszti szinten gyártóágazati vonatkozásban vállalatunk kapta a legnagyobb összegű részesedési alapot, azaz 2,8 millió forintot. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi részesedési alapot a múlt évivel, megállapíthatjuk, hogy az 349 ezer forinttal, azaz 14 százalékkal magasabb. A képzett részesedési alapból 2,0 millió forint nyereségrészesedés kifizetését hagyta jóvá a szakszervezeti tanács. Dolgozóink nagy örömmel vették tudomásul a részesedési alap fentiek szerinti elosztását és a szakszervezeti tanács döntését követően, a nyereségrészesedés kifizetése február 24-én megtörtént. Molnár Jenő, gazdasági ig.-h. Pártnapról Immár hagyomány, hogy minden év elején, pártnap \ keretében, vállalatunk dolgozói tájékozódhatnak az el- ] múlt év politikai és gazda- ' sági feladatainak teljesíté-1 séről, valamint az 1978-as év főbb gazdasági célkitű- * zéseiről. Akitől e jól felépített, i mindenki számára érthető} tájékoztatót hallhattunk, dr. ( Pápai Gyula elvtárs, a me- < gyei tanács titkára. Az előadó bevezetőjében T szólt az ipari és mezőgaz- f dasági tervek teljesítéséről,1 de említést tett azokról a nehézségekről is, melyek az { elmúlt év szép eredményeit { befolyásolták, rontották. Nagy ipari és mezőgazda-' sági beruházások, pl. ame-í lyek, ha nem készülnek el. határidőre, igen károsan' hatnak a népgazdaságra, j Ezeknek a beruházásoknak megvalósításához kormá-1 nyunk minden segítséget \ megad, de szükséges hozzá az emberi tenniakarás is.' Sok termékünk a világpia-i con is elismert, sőt egyes termékeink keresettek is. Tovább kell gyártmányain-{ kát korszerűsíteni, hogy a világpiacon a tőkés orszá-i gok által gyártott termé-i kekkel a versenyt felvegye, valamint a hazai igényeket i is maradéktalanul kielégít-1 se. Jó volt hallani üzemünk] eredményeiről, hogy az \ éves terv feladatunkat telje- , sítettük, továbbá a Nagy Októberi Szocialista Fórra-1 , dalom 60. évfordulójára tett, felajánlást vállalatunk kol- lektívája teljesítette, melyhez nagyon szép gazdasági < eredmények fűződnek. Kérte az előadó a do- ’ hánygyár dolgozóit, hogy to- ( vábbra is ilyen eredmé-1 nyekkel járuljanak hozzá népgazdaságunk sikeres \ tervteljesítéséhez, köves- j sünk el mindent a fogyasztók minél jobb termékek-{ kel való ellátásáért. Ezek ; megoldása valóban mindannyiunk feladata és köte- i lessége lesz 1978-ban. Bukta Benjámin vízvezetékszerelő Nyugdíj után is Az öregségi nyugdíj korhatárának (nőknél az 55., férfiaknál a 60. év) elérése általában még nem jelenti a munkavégzésre képtelenné válást. Ezt igazolja a nyugdíjuk mellett továbbdolgo- zók jelentős száma is. A to- vábbdolgozás lehetősége nemcsak az egyének részére jelent anyagilag és a nyugdíjas életmódba való beilleszkedés terén is előnyt, hanem az általuk végzett munka jelentős értéket ad a népgazdaságnak is. Kormányzatunk ennek a ténynek a felismerésével már hosszú idő óta lehetőséget biztosít arra, hogy a nyugdíjasok, nyugdíjuk korlátozás nélküli folyósítása mellett évente bizonyos, meghatározott időtartamú munkát végezhessenek, illetve egyes munkakörökben vagy foglalkozásokban ilyen munkavégzést akár időbeli korlátozás nélkül is vállalhatnak. NEM KELL KÜLÖNÖSEBB részletességgel beszélnem az országos munkaerőhelyzet problémáiról sem, hiszen ezek közismertek. A társadalmi és egyéni érdekek ösz- szehangoltan történő kielégítése érdekében született meg a társadalombiztosításról szóló törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzése után munkában töltött időre külön, úgynevezett továbbdol- gozásra ösztönző nyugdíjpótlékkal növelhető az öregségi nyugdíj összege. Múlt év decemberében a Minisztertanács további kedvezményeket biztosított a to- vábbdolgozók részére. A továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékkal kapcsolatban mindenekelőtt azt kell tudni, hogy annak a dolgozónak jár, aki az öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után — de a nyugdíj megállapítása nélkül — munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) munkában töltött. Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt legkorábban az öregségi nyugdíjra jogosultság megnyitásának napjától lehet számítani. Az ösztönző nyugdíjpótlék minden fizikai munkakörben munkában töltött minden év után az egyébként megállapítható öregségi nyugdíj 7 százaléka. A kiszámítás részletes szabályainak az ismertetése túl terjedelmes lenne, egy példán mégis nézzük meg, hogyan befolyásolja az ösztönző nyugdíjpótlék az öregségi nyugdíj összegét. Ha egy olyan dolgozót veszünk figyelembe, aki a teljes öregségi nyugdíjra — 60 éves korának elérésével — jogot szerzett, akkor ez a dolgozó a nyugdíj alapjául figyelembe vehető munkabérének 75 százalékát kapná öregségi nyugdíjként. Tételezzük fel, hogy az öregségi nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló átlagkeresete havi 3000 Ft volt, s ez esetben a teljes öregségi nyugdíja 2350 Ft lenne. Amennyiben ez a dolgozó a 60. életévének betöltése után nem kéri nyugdíjának a megállapítását, hanem tovább dolgozik, akkor az ezt követően ledolgozott, minden teljes év után, a 2350 Ft összegű öregségi nyugdíjának a 7 százalékát kapja meg majd, nyugdíjpótlékként annak idején, amikor kéri az öregségi nyugdíjának a megállapítását. Ez a 7 százalék adott esetben — kerekítve — 165,— Ft-ot tesz ki évenként. A KORÁBBI RENDELKEZÉS szerint, a nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíj összege nem lehetett több, mint a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90, esetleg 95 százaléka. A múlt év decemberében történt módosítás után ezt a határt a Minisztertanács 100 százalékra emelte fel, vagyis magyarul : 3—5 év ledolgozása után a nyugdíj azonos lehet az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegével is. Amint mondottam, nem térek ki az öregségi nyugdíj kiszámításának részletes ismertetésére, csak tájékoztatást kívántam adni az ösztönző nyugdíjpótlék igénybevételének lehetőségeiről és kihatásairól. Mindenképpen szükséges azonban, hogy aki ilyen ösztönző nyugdíjpótlékra akar jogosultságot szerezFebruár hónapban a „Nógrádi Sándor” és „Ankli József” KlSZ-^alapszervezetek- nél megtörtént az 1977—78- as mozgalmi évben végzett egyéni és közös munka értékelése, valamint a vezetőségek újraválasztása. Az alapszervezetek kritikusan, önkritikusan értékelték elmúlt évi tevékenységüket. A beszámolók az eredmények mellett szóltak a hibákról is. A hozzászólásokban a fiatalok kiegészítették az elhangzott beszámolókat vagy segítő szándékú javaslatokat tettek. Természetesen az alapszervezetek munkáját értékelte KISZ-bizottságunk is. A „Nógrádi Sándor” alapszervezet az elmúlt mozgalmi évben különösen sokat fejlődött a termelést segítő tevékenység terén, valamint nagy érdemeket szerzett az „Edzett ifjúságért” mozgalom terén végzett eredményes, aktív tevékenységével. Vállalatunk KlSZ-szerveze- tén belül ennél az alapszervezetnél a legjobb a párttaggá nevelési munka. Vállalatunk KlSZ-szerve- zetén belül ennél az alapszervezetnél a legjobb a párttaggá nevelési munka. Hiányosságként merült fel munkájuk során, hogy nem volt meg a megfelelő összhang a vezetésben, és a szervezeti életben is akadtak problémák. ir/sz^ HÍREK Külön ki kell emelni az Ifjú Gárda tevékenységét, mely évről évre fejlődést mutat és munkájukat városi, megyei szinten is elismerik. Az Ankli József KISZ- alapszervezet munkája az elmúlt évekhez képest állandó fejlődést mutat. Jónak mondható termelést segítő tevékenységük, sport-, kulturális, honvédelmi munkájuk. Politikai nevelőmunkájuk színvonala is emelkedett, azonban az alapszervezetnél nem folyik párttagépítési tevékenység, akadozik a párttaggá nevelés. Az alapszervezet a következő mozgalmi évre feladatul kapta, hogy üyen irányú munkáját eredményesebbé kell tennie. örvendetes az a tény, hogy tartós passzivitás, az egyéni vállalás nem teljesítése miatt az Ankli József alapszervezetből senkit nem zártak ki, sőt az egyéni értékelés után minden KLSZ-tag az 1978— 79-es mozgalmi évben is igazolást kaphat, az ifjúsági szervezet tagja lehet. Az alapszervezet létszáma 43 fő. A megválasztott alapszervezeti vezetőség névsora: Le- zsák Sándor titkár, Szegediné Takács Mária, Farsang István, Szuromi Katalin, Ites István, Tóth Tibor, Sztankó Zoltán. A Nógrádi Sándor KISZ- alapszervezetnél 4 fő kérte tagsági viszonyának megszüntetését. Passzivitás miatt senki nem lett kizárva. Az alapszervezet taglétszáma 61 fő. Az alapszervezet vezetőségének névsora: Tóth Tibor titkár, Mérai István, Országh Péter, Teleki Sándor, Sütő Zoltán, Kaszás Tibor, Kós Katalin. Czeglédi László, a KISZ-biz. titkára Könnyűipari itáliaiatok „szerdai’* Februárban és márciusban szerdánként 30—35 könnyűipari vállalati vezető gyűlt össze a nagy kultúrteremben, hogy tanulmányozza az Egri Dohánygyár munkarendszerét, a már ismertté vált „egri DH-modellt. A Könnyűipari Szervezési Tanácsadó Intézet — vezetője Balatoni Pál — együttműködési szerződést kötött vállalatunkkal és nemcsak kiadványainkat cseréljük ki rendszeresen, hanem elmélyült személyes tapasztalat- csere is folyik. Hat héten át összesen mintegy 180—200 pamut-, ruha-, cipő- és más könnyűipari vállalati igazgató, osztályvezető, DH-titkár, üzemmérnök, szervező és más szakember látogatta meg az Egri Dohánygyárat. A nagy kultúrteremben a DH-munkarendszer színes folyamatábrái és a kiállított „Nemzetközi Figyelők” és egyéb vállalati kiadványok fogadták a látogatókat. A program minden szerdán egy délelőtti előadássorozat — 5 előadás, egyik sem hosz- szabb 15—20 percnél — majd gyárlátogatás volt, ezt követte az ebéd, ebéd után pedig „A minőség önkéntesei”-nek a levetítése és konzultáció, illetve vita, amikor is a vendégek a kérdések özönét tették fel és minden alkalommal nagyon nehéz volt délután 4 óráig befejezni a látogatásokat. Az előadásokat Huszti Ferenc műszaki-ter- melési igazgatóhelyettes, dr. Bóna Gyula, a VDHAB titkára, Sándor András, a Dokumentációs Szolgálat vezetője, Keresztessy Ferenc, a szervezési osztály vezetője, Kocsis József, filtergyártási üzemrészvezető és párttitkár, Bóta János alkatrészgazdálkodási osztályvezető és Tar- nóczy Tibor, az elektrotechnikai csoport vezetője tartotta. A filmet Prokai Béla műszaki könyvtáros vetítette. A Könnyűipari Szervezési Tanácsadó Intézet vezetői a látogatás-sorozat végén hangsúlyozták ennek az ágazatközi együttműködésnek és az Egri Dohánygyárban lá- tottaknak-hallottaknak nagy népgazdasági jelentőségét. A polgári védelem fő feladatai A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és az MSZMP polgári védelmi bizottsága a közelmúltban orni, előzőleg a társadalombiztosítási ügyintézésen tájékozódjon arról, hogy milyen összegű lenne az öregségi nyugdíja és afelől is, hogy továbbdolgozása esetén milyen összegű lehet majd a nyugdíjpótlék. Erre annál inkább szükség van, mert a fent ismertetett példában az öregségi nyugdíj számítását nagymértékben leegyszerűsítettem, viszont az öregségi nyugdíj összege függhet a ténylegesen munkában töltött idő tartamától, az életkortól és még egyéb körülményektől is, amit azonban csak az érintett személyre szólóan, minden esetben egyedileg lehet meghatározni. A NYUGDÍJ ÖSSZEGÉNEK emelésén túl, további ösztönzést biztosít a Munka Törvénykönyvének végrehajtásával kapcsolatos rendeletek olyan módosítása, amely a továbbdolgozók részére külön pótszabadságot is biztosít. E szerint a rendelkezés szerint annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — teljes munkaidőben tovább dolgozik — az első évben 3, — a második évben 6, — a harmadik évben 9, — a negyedik és minden további évben 12 munkanap pótszabadság jár. Ez a pótszabadság a dolgozót az egyéb címen járó pótszabadságon felül és az évi 12 munkanapos határon túlmenően is megilleti. Dr. Szalóczy György szagos értekezletet tartott. E megbeszélésen az 1974—76 közötti időszakban végrehajtott polgári védelmi feladatok értékeléséről és az 1977 —80-ig jterjedő időszak fő feladatairól volt szó. Nincs lehetőség e helyen az értekezlet teljes anyagának ismertetésére és részletezésére, de a legfontosabb gondolatok és feladatok ismertetése bizonyára nem lesz hiábavaló. Az elmúlt hároméves időszakra jellemző volt a távlati fejlesztések alapjainak lerakása, tervezési és szervezési feladatok végrehajtása, fejlesztési és felkészítési célkitűzések megvalósítása. Ezek nyomán a polgári védelmi szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek mai szervezése már jobban megfelel a korszerű követelményeknek és igazodik a népgazdaság lehetőségeihez. Az indokolatlanul nagy létszámú szervezeteknél csökkent a létszám. Jelentősen javult a szakszolgálati és önvédelmi erők felszereléssel, anyagitechnikai eszközökkel való ellátása. Jelentős lépés a Honvédelmi Bizottság határozata és a polgári védelem V. ötéves terve alapján, az üzemi dolgozók egyéni védőeszközökkel való ellátásának beindítása. Az elmúlt időszak kiképzési feladatainak végrehajtását eredményesnek ítélték. Mind e mellett azonban nem szabad elsiklani a negatív jelenségek mellett sem, hogy csak egy példát említsünk: még nem minden esetben elég gyakorlatiasak a kiképzések. Itt tegyük hozzá mindjárt, hogy e téren nekünk is van mit tenni, javítani. Az 1977—80-as évek feladatait tekintve, lényegében a jelenlegivel azonos szervezeti és anyagi feltételek között elsősorban minőségi fejlesztéssel kell megoldani. A honvédelmi miniszter elvtárs, a polgári védelem országos parancsnoka, „Irányéi vek”-ben határozta meg az ország polgári védelmének fejlesztési feladatait. Az „Irányelvek” meghatározza, hogy a polgári védelem 1980- ig történő fejlesztésének alapját az új honvédelmi törvény, valamint a vonatkozó párt- és kormányhatározatok képezik. Ezekben a magas szintű döntésekben megfogalmazott célkitűzések megvalósításával el kell érni, hogy: — a honvédelem részeként, tovább erősödjön a polgári védelem össztársadalmi jellege; — a védelmi munka minden szerv és gazdálkodó egység tevékenységének szerves részévé váljon; — emelkedjen a felkészültség színvonala; — a végrehajtás módszereit illetően, a gyakorlatiasságra kell összpontosítani; — napjainkban az ipari katasztrófák, elemi csapások elleni védelem és küzdelem feladatai a szocialista országok polgári védelmi szervei érdeklődésének előterében áll és nekünk is nagyobb figyelmet kell erre fordítani, alapos elméleti felkészítés után, a gyakorlatban is alkalmassá tenni alegységeinket ilyen irányú feladatok ellátására ; — tovább kell fejleszteni a parancsnokok képzettségét. Mindezek megvalósításához szükséges a kommunisták élenjáró, áldozatkész tevékenysége, a szervezet alegységeibe bevont állampolgárok öntudatos áldozatvállalása. — ÍVDOHÁNYGYÁR 1 5
