Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
Egy reform jubileumára A ROHANÓ ÉLET, a mindennapi munka lázában talán meg is feledkezünk arról, hogy éppen 10 éve született a gazdálkodás reformja, egy ideig közhasználatú nevén az új mechanizmus. Kezdet kezdetén is elég sok bírálat érte. 1967—74. évekre végzett kiterjedt elemzés azonban egyértelműen felszínre hozta a kibontakozott pozitív változásokat: — az életszínvonal emelkedése meggyorsult; — de felgyorsult a gazdaság növekedése is; — a gazdaságnövekedés forrásává mindinkább a termelékenység növekedése vált; — kiegyensúlyozottabb lett a fejlődés; — javult az áruellátás; — javult a fizetési mérleg, a devizatartalék. Ebben a helyzetben történt az 1973. évi olajrobbanás, majd ezt követte új világpiaci (infláció) árviszonyok kialakulása. Ezek következtében jelentősen romlott a külkereskedelmi cserearány. A magyar népgazdaság csak jelentős import-export mellett funkcionálhat és fejlődhet. Ügy is mondják nyitott gazdaság, vagyis a külkereskedelemre érzékeny. Nyilvánvaló, hogy a beállt, lényegesen változott ' külpiaci helyzetben újra kellett végezni a gazdaságirányítási rendszer értékelését. Két, egymástól alapvetően eltérő nézet alakulhatott ki. Az egyik szerint a bekövetkezett változások miatt, az új gazdaságirányítási rendszer nem tartható. A másik a fenntartása mellett, (de megfelelő korszerűsítéssel,) foglalt állást. A döntés, s ez már gazdaságtörténelmi tény, a második nézet mellett történt. Tovább folytatva a gondolatmenetet, nyilvánvaló, hogy ha az állam kötelező tervmutatók helyett gazdasági eszközökkel szabályozza a gazdasági folyamatokat, úgy előtérbe lép az ár orientáló szerepe. Az új kialakult világpiaci árviszonyok közepette pedig az a követelmény, hogy az ár megfelelően töltse be orientáló szerepét. Az említett második nézet melletti döntés tehát maga után vonta, hogy az új helyzethez alkalmazkodó, új árpolitikai koncepciót kellett kidolgozni. KIEMELTEN ennek irányA különböző ágazati minisztériumok, trösztök és vállalatok ellenőrzési szakemberei, vállalatvezetői vettek részt azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Pénzügyi Ellenőrzési Szakosztálya szervezett Budapesten „A vállalatvezetés ellenőrzési igénye” címmel. A vitaindító előadás — amelyet Huszti Ferenc, vállalatunk főmérnöke tartott —• rámutatott: „az ellenőrzés fejlesztésének napirenden tartását többek között az indokolja, hogy a vezetés korszerűsítése az ellenőrzés korszerűsítése nélkül elképzelhetetlen. Ahol ugyanis a vállalatvezetés korszerű vezetési módszereket alkalmaz, vagy kíván alkalmazni, ott az ellenőrzés sem maradhat meg a régi hagyományoknál.’’ A vitaindító előadás további részében ismertette az Egri Dohánygyár ellenőrzési rendszerében és gyakorlatában — az utóbbi nyolc évben — végbement változást, kiemelve a DH munkarendszer igényelte ellenőrzési munkastílus formáit és módszereit. A nagy érdeklődéssel kisért előadást — amelyet Kamarás Jenő, a PM revizori csoportjának vezetője, a szakosztály vezetőségi tagja úgy értékelt, hogy az optimálisan ötvözte az elméletet a gyakorlattal és sok értékes gondolatot adott — élénk vita követte. A kérdések a vállalati és felügyeleti ellenőrzés viszonyát, továbbá a vállalati belső ellenőrzés tartalmi kérdéelveiből megemlítjük a következőkét. a) Elkerülhetetlen, hogy a külpiaci árirányok és árarányok egyáltalán beépítésre kerüljenek az árrendezésbe, természetesen nem egyszerre, hanem szakaszosan, ha úgy tetszik, lépcsőzetesen; b) A változó termelői árirányokat és arányokat a fogyasztói árirányokban és árarányokban is ki kell fejezni. (A megfelelő fogyasztási szerkezet kialakítása céljából.) c) A világpiaci árak emelkedésénél, alacsonyabb belföldi árszint alakulás elérése. Központi gazdasági információk szerint a jelenlegi világpiaci inflációs ráta mellett hazánk csak évi 3,5 % fogyasztói áremelkedéssel képes az ármechanizmust Nincs még egy növény a a világon, melynek annyi tiltó rendszabállyal, korlátozással és ellenpropagandával kellett volna megküzdenie, mint a dohánynak! Pedig ennek a növénynek felfedezése óta nagy jelentősége van. Heves megyében különösen a Tárná mentén elhelyezkedő községekben nagy múltja van a dohánytermelésnek. Ez a homokos terület a hazai termelési körzetek közül az északi tájhoz tartozik. Régi feljegyzések szerint a Tárná mentén először Al- debrön, 1742-ben Mária Terézia engedélyezte negyven családnak a dohánytermelés jogát. Azóta az utódok folytatták ezt a hagyatékot és ma is ennek a tájnak az egyik fő növénye a hevesi dohány. Ezen a vidéken a közös gazdaságok tavaly 450 hektárról takarították be ezt a fontos ipari nyersanyagot. A legtöbbet hevesi dohányból törtek. Rajta kívül szabolcsi, kerti, pálmonostori és kállói dohányt is termeltek. A kápolnai dohánybeváltó a közös gazdaságoktól a kölcsönös előnyök alapján egy, illetve öt évre szóló szerződés alapján vette át a nyersanyagot. Különösen előnyös a középtávú, öt évre szóló szerződés, mert a száraz dohány után mázsánként 165 forint, zöld dohány esetén seit oly módon boncolgatták, hogy az más körülmények között „kényes kérdésnek” tűnhetett volna. Ebben a szervezésben azonban nagyon is természetesek voltak, hiszen éppen ez volt ennek a kerekasztal-beszélgetésnek a lényege és haszna. Vita volt például arról, hogy: a külső, a felügyeleti ellenőrzés felhasználhatja-e a belső ellenőrzés megállapításait, mint információt, s ha igen, akkor hol az az etikai határ, ameddig elmehet „hasznosításában”; a vállalatvezetők nem ütnek-e visz- sza a belső ellenőrzésre, ha a külső ellenőrzésnek nyújtott információkkal esetleg kényelmetlen helyzetbe hozza őket, hiszen a belső ellenőrzés jelentése belső célra készült stb. működésben tartani. Ennek megfelelően növekednek a bérek és a jövedelmek is. VÁLLALATUNKNÁL például az 1976. évben a jövedelemnövekedés megközelítőleg 7 %-os volt, míg 1977- ben mintegy 9,5 %-os. Ebben a jelentős növekedésben, mely a munkásállományban lényegesen nagyobb volt, mint az alkalmazottaknál, nagy szerepet játszott a műszakpótlékok kötelező emelése és a kapott 500 eFt-os de- vizamegtakarításos bérpreferencia. 1978-ra is még, mintegy 6,6 %-os jövedelememelkedéssel számolhatunk, terveztünk. Azt mondhatjuk, hogy ha az árszínvonal a központilag jelzett évi 3,5 % körül mozog több év átlagában, akkor dolgozóink összesége részére az ötéves terv első három pedig mázsánként 30 forint felárat fizetnek. A termelést tehát a Minisztertanács által meghirdetett dohánytermelési- program alapján a köz- gazdasági szabályozók kedvezően ösztönzik. Érdemes tehát vele foglalkozni. Szükség is van a dohányra, hiszen gyárunk is naponta nagy mennyiségben használja ezt a fontos nyersanyagot. Nélküle a termelés leállna, nem lennének jó minőségű cigarettáink és szivarjaink. Az idei népgazdasági terv a dohánytermelés további javítását irányozza elő országosan és Heves megyében is. Arról van szó, hogy 1978- ban országosan 16 és fél ezer hektár dohány termelésével számolnak és az átlagtermés el kell, hogy érje a 13 mázsát. A terület növelése mellett fontos célkitűzés, hogy a minőség is tovább javuljon. Ezért a dohányfajtákból helyes arányt alakítanak ki üzemeink. Megyénkben továbbra is első helyen marad a hevesi főfajta és mellé a káliói, a szabolcsi, a kerti, a pálmonostori fajták sorakoznak fel. Fontos ez, hiszen a terv összeállításánál messzemenően figyelembe vették a dohányipar igényeit. Ennek érdekében az idén a termelés további korszerűsítésére két Powel-dohánybetakarító automata gépsort helyeznek A vitában felszólalt — többek között — Dr. Budai György, a MÉM Vállalati Ellenőrzési Főosztályának vezetője, s annak véleményének adott hangot, hogy olyan vállalatoknál, ahol a vezetési színvonal magas — és itt példaként említette az Egri Dohánygyárat — nincs, nem lehet konfliktushelyzet ebből eredően. Ha a felügyeleti ellenőrzés vizsgálja a belső ellenőrzés megállapításait, anyagait, azt elsősorban azért teszi, mert a gazdálkodás hiányosságainak felszámolási színvonaláról is képet kíván kapni. Kamarás Jenő (PM) ezt , azzal egészítette ki, hogy „ha a külső ellenőrzés nem él vissza a pozíciójával, akkor a két ellenőrzési forma köévében a reálbér és reáljövedelem éves átlaga 4 " 0 körül mozog. VISSZATÉRVE a gazdaságirányítási rendszerhez, most már gyakorlati tény, hogy állandó rugalmas korszerűsítés mellett fennmarad és funkcionál ebben az ötéves tervidőszakban is. Így rugalmas változások már e tervidőszakon belül is történtek, és várhatóan, sőt áraknál előrejelzetten történnek is még. Másrészt az is igaz, hogy növekedett a direkt szabályozás szerepe, alkalmazása. Ez azonban csupán a helyzet követelte ésszerű korlátozásokat, de egyben a kombinált alkalmazást jelenti. Ezzel együtt az új gazdaságirányítási rendszer várhatóan következő ötéves terv készítése és a tervidőszak gazdálkodásának lebonyolítása közben is érvényesül, a még folyamatban levő időszak alapján is tökéletesítve. Jványi Illés üzembe Magyarországon. Ezenkívül államunk pénzügyileg is támogatja a már meglevő termelési rendszerek működését és bővítését. Ehhez kapcsolódott a Füzesabonyi Állami Gazdaság is, ahol 1980-ig száz hektáron valósítják meg az iparszerű dohánytermelést. Mindez sok figyelmet, jártasságot és különleges szakismeretet igényel. Ennek alapján a termelők specialistákká váltak a Tarna- mentén is. A dohánytermelés a legújabb időkig zömében nagyüzemi keretek között, de alapjában kisüzemi jelleggel valósult meg, sok kézi munkaerő bevonásával. A hevesi dohány gépesített, nagyüzemi termelése most van kialakulóban. A hetvenes évek elejétől néhány gazdaságban, mint Erdőtelken, Verpeléten, Besenyőtelken, Feldebrőn, és Hevesen kanadai gyártmányú Baltes-gép- sort vásároltak jelentős állami támogatással. Besenyőtelken pedig ma már nem hagyományosan kézzel fűzik a dohányleveleket, hanem N.DK- gyártmányú géppel varrják, megkönnyítve ezt a munkát is. Tökéletesedett tehát a technika, de a műszaki fejlesztéstől komolyabb eredményeket csak a következő években várhatunk... Mentusz Károly zött szembenállásra nem kerülhet sor, és ez az általános és normális helyzet.” A vita során azokra a kérdésekre, amelyek az Egri Dohánygyárban alkalmazott ellenőrzési módszerekre, eljárásokra vonatkoztak — a kérdések természete szerint — Bárdos Miklósné dr. belső ellenőr és Huszti Ferenc főmérnök adott választ. Besegített még a válaszadásba Pallag László, A MÉM Revizori Osztályának vezetője is, aki a hoszú dohányipari ellenőrzési tapasztalata alapján jól megismerte a válla- tunknál kialakított gazdálkodási és ellenőrzési viszonyokat. összefoglalóan értékelve a kerekasztal-beszélgetést, azt mondhatjuk, hogy minden résztvevő számára hasznos, a napi munkában alkalmazható, vagy a távlati feladatok kialakításánál figyelembe veendő gondolatokat adott. —bm— Amire naponta szükség van. Vezetők és ellenőrök n Rangos vendégünk volt az elmúlt hónapban, Szemjon Mazarkin a Szovjetunió nagykövetségének első titkára (a képen szemüvegben) tekintette meg gyárunkat. Fotónk a filtergyártással való ismerkedést mutatja A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa — az ÉDOSZ-on keresztül — az 1977. évi jubileumi munkaversenyben kiemelkedő munkájáért a ..Szocialista munkaverseny győztese” címmel tüntette ki Mirkovszki József cigarettagyártási műszerészt. A kitüntetéshez dr. Domán László igazgató 2000 Ft pénzjutalmat adott át a győztesnek. A könnyűipar szakmeberei számára immár második hónapja folynak a DH-tapasztalatátadások. Rekordot döntött Runyainé, Franciska is az idei nyereségrészesedés kifizetésekor. Hiszen, mint mondotta 16 éves pénztárosi pályafutása alatt 2 millió forintot egy-egy alkalommal még sohasem fizetett ki. Mi is nagyon örültünk a rekordnak! „All a bál” azaz nagyon is, hogy folyik. A kisóvodá- sok vidám állarcos, farsangi báljára kaptunk meghívót, ahonnét e kedves képet hoztuk magunkkal. DOHÁNYGYÁR
