Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-05-01 / 5. szám
Állásfoglalás A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának küldöttei az üzemi kollektíváktól, a vállalati és ágazati tanácskozások résztvevőitől kapott megbízás alapján értékelték a szocialista brigádmozgalom tevékenységét és állást foglaltak a mozgalom további, minőségi fejlesztésében. Az állásfoglalásban a tanácskozás küldöttei a mozgalom nevében magukénak vallják pártunk politikáját, az MSZMP XI, kongresszusán kitűzött célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját. A szocialista brigádmozgalom előrehaladásának legfőbb feladataként jelöli meg az állásfoglalás, hogy a mozgalom tevékenysége a termelésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlődjön. Ez megköveteli a munkafegyelem javítását, a felelősség növelését, a kezdeményezőkészség tömegméretű kibontakoztatását. A szocialista brigádmozgalom többet tesz és még többet akar tenni a kötelességnél. Példát mutat a munkában pontosságra, fegyelemre, minőségre, takarékosságra — a haladóra, az újra törekszik, s arra, hogy megszűnjön a lazaság, a pazarlás, a társadalmi tulajdon megkárosítása. A szocialista brigádok jelenlétének tükröződnie kell a munka minőségének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában, a munkához való szocialista viszony fejlődésében. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy mindenütt, ahol lehetséges az értelmiségi munkakörökben is meg kell szervezni a szocialista brigádokat. Hangsúlyozzák azonban, hogy nem a forma az elsődleges, hanem az, hogy az értelmiségi dolgozók is szervezettebben és következetesebben vegyenek részt a szocialista brigádmozgalom céljainak megvalósításában. A szocialista emberré, szocialista brigáddá válás folyamatában az eredmények különbözőek, és a sikerek mellett helyenként hiányosságokkal is találkozni. A szocialista brigádmozgalom munkájának minőségi fejlesztése megkívánja a formális vonások elleni határozott fellépést, mert a bürokrácia, a formalitás elfásítja és béklyóba köti az öntevé-' kenységet a kezdeményezőkészséget. Szükséges, hogy növekedjék a brigádok száma, de most arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy a meglevő brigádok kellő segítséggel eleget tegyenek vállalásaiknak és csökkenjen az igazolatlan mulasztások, a fegyelemsértések száma, szüntelenül növekedjék a jó minőségű áruk aránya, erősödjék a szocialista közgondolkodás, és a művelődés. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozzák, hogy a szocialista brigádok tevékenységét megítélni csakis munkájuk minősége, a brigádtagok fegyelme, magatartása, nem pedig a megtett vállalások meny- nyisége alapján lehet. Befejező részében az állás- foglalás lelkesen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott széles körű munkaversenyt, amellyel munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk kívánja köszönteni a nagy ünnepet. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása arra kér minden brigádot, brigádvezetőt és brigádtagot, hogy állásfoglalását tanulmányozzák és beszéljék meg brigádértekezleten az állás- foglalás megvalósításából adódó saját tennivalóikat. Munkavédelmi verseny Nívódíjat kapott a TEK Mint ismeretes, az V. ötéves terv időszakára vállalatunk kollektívája új szempontok kidolgozása mellett az ÉDOSZ MB és SZMT Munkavédelmi osztálya egyetértésével munkavédelmi versenyt , kezdeményezett a megye élelmezésipari vállalatai között. Ebben kihangsúlyoztuk, hogy ez a tevékenység az egyén és társadalom valamint az V. ötéves terv teljesítése gazdasági szempontból is nagyon fontos. A kiírás értelmében, melyhez 12 vállalat csatlakozott; az ÉDOSZ Heves megyei Bizottságának Munkavédelmi Reszortbizottsága 1977. febr. 11-én, kibővített ülést tartott, amelyben a szempontoknak megfelelően kiértékelte a vállalatok munka- védelmi tevékenységét. A bizottsági ülésen melyen részt vett Bukolyi József ÉDOSZ MB titkára és Olasz Gyula SZMT MV-i felügyelője az alábbi sorrend került meghatározásra: 1. Eger—Mátravidéki Bor- gazdasági Kombinát + 1389,44 pont. 2. Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat + 948,88 pont. 3. Mátravidéki Cukorgyár, Selyp +713,88 pont. 4. Hatvani Konzervgyár + 498,89 pont 5. Egri Dohánygyár + 301,34 pont. 6. Mátravidéki Cukorgyárak. Hatvan — 214,63 pont. 7. Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — 1391,51 pont. 8. Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat —2328,22 pont. 9. Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat — 3503,11 pont. Az ülésen megállapítást nyert, hogy az a vállalat, amelyiknek a baleseti helyzete csak kismértékben is romlott, nem kerülhetett az elsők közé. Mivel vállalatainknál a baleseti statisztikai helyzet viszonylag alacsony, már 1—2 balesetnövekedés is jelentős mínuszpontszá- mot eredményezett, és így keletkezett a sok mínuszeredmény, amely látszólagosan a munkavédelmi tevékenység rosszaságát, romlását mutatja. A valóságban a vállalatok tevékenysége az elért pontszámoktól kedvezőbb. A fentiek alapján a Bizottság határozata értelmében a verseny pontozási rendszerét a legközelebbi bizottsági ülésen átdolgozzuk és ebben az évben folyó versenyértékelést már annak megfelelően végezzük. Vállalatunknál 1976-ban jelentős előrelépés történt a munkavédelmi követelmények magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében. Biztonságtechnikai intézkedésekre a tervezettnek több mint kétszeresét 2659 m/Ft-ot fordítottunk. JELENTŐS KÖLTSÉGGEL javítottuk a munkahelyek kultúráltságát, a környezeti feltételeket, ezen a területen költségráfordítás 3887 m/Ft volt. A fenti két fő területen kívül, bár pénzügyileg nem ilyen jelentős mértékben, de a lehetőségeinknek megfelelően foglalkoztunk a munka- védelem szervezeti fejlesztésével. az üzemegészségügy- gyei, egészségügyi neveléssel és üzemhigiéniával. 1976-ban a munkavédelmi helyzet javítására, fejlesztésére 7 315 m/Ft-ot fordítottunk, ami a tervezett több mint kétszerese. A vállalat kártérítési tevékenysége tovább javult. 1 kárigény-elutasítás mellett 5 esetben fizetett kártérítést a vállalat az üzemi balesetet szenvedett dolgozónak. A munkavédelmi őrök, aktívák anyagi elismerése a korábbi évekhez hasonlóan megtörtént. 15 dolgozó kapott összesen 16 000 Ft munkavédelmi jutalmat. Mindezek és még sok más intézkedések ellenére sajnos azt kell megállapítani, hogy a baleseti helyzet romlott. Döntő tényező volt, hogy míg a IV. ötéves terv időszakában a baleseteink 31 százaléka történt munkagépekkel kapcsolatban. addig 1976-ban 54,5 százaléka. Még számottevőbb volt a romlás kieső munkanapok vonatkozásában; 24 százalékos átlagról 77 százalékos lett az arány. Elkövetkező időszakokban fontos feladat, hogy dolgozóink körében fokozott figyelemre, a balesetek megelőzésénél a túlzott magabiztosság, vigyázatlanság kialakulásának megakadályozására nagyobb gondot kell fordítanunk. Ezen a téren feltétlenül támaszkodni kell a munkavédelmi aktívákon, a szocialista brigádokon kívül a vállalat dolgozóinak döntő többségére. Ez a közös ösz- szefogás, figyelés segítés azért is fontos, mert 1976- ban bekövetkezett baleseteknél gyakorlatilag minden esetben emberi hibák (sérült, ill. munkatárs) voltak a balesetek legdöntőbb előidézői. A sérültek fele régi; (8 évnél régebben dolgozott abban a beosztásban) gyakorlott és jó dolgozó volt. Vállalatunk a trösztön belüli munkavédelmi versenyben, amellett, hogy saját eredményeihez viszonyítva romlott, hagyományainknak megfelelően szerepelt.. Ezer főre vetített baleseti helyzetünk a tröszt. 3 éves bázisától jobb, és jobb az 1976-os eredmény a • többi vállalatétól is.' SAJNOS ENNEK az első helyezésnek az értékén (legalábbis a mi szemünkben) sokat ront a saját helyzethez viszonyított romlás. Itt nem lehet azt mondani amit a labdarúgásnál, szoktak, itt a lényeg a legfontosabb, hogy minél kertesebb munkatársunkat érje szenvedés, baleset. Ennek a célnak érdekében kell 1977-ben dolgoznunk, végrehajtani a munkavédelmi fejlesztési tervet, amely 3385 m/Ft összegben készült el. Az ez évi feladatok, célok végrehajtása magasabb követelményt támaszt vállalatunk dolgozói elé, mint az 1976-os feladat volt. A bázis kismértékben csökkent, így a balesetek száma: 8,66; kieső munkanapok száma: 236,33. Fokozottabban figyeljünk egymásra, mindenki érdekében. Kelemen Mihály A Dohányipari Vállalatok Trösztje minden évben értékeli a vállalatoknál megvalósított szervezési témákat és díjazza a legnívósabb, a legeredményesebb munkákat. Az 1976. évi munkák értékelésénél igen pozitív véleményt és 5000 forintos nívódíjat kapott a vállalatunknál megvalósított Termelés Ellenőrző Központ, népszerű nevén: TEK. A TEK kialakításának munkáiban kiemelkedő teljesítményt nyújtott Darai Mária üzemmérnök, a .TEK vezetője, Kiss Pál elektroműszerész-csoportvezető és Tarnóczi Tibor villamosmérnök. A vállalat vezetősége az ez évi kitüntetések odaítélésénél szintén kiemelkedőnek minősítette ezt a tevékenységet és Darai Máriát ezért a munkájáért „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben, részesítette. Ezeket az elismeréseket nagyon-nagyon tsok munka előzte meg. Mindannyiunk előtt — akik figyelemmel kísértük a TEK üzembeállítását — szinte fantasztikus volt az az akarat, az a semmitől meg nem torpanó elszántság. amellyel Darai Mária végig „harcolta” ezt az időszakot. Mert bizony nem egyszer össze is kellett vesznie néhány emberrel, hogy menjen a munka és határidőre elkészüljön a TEK, ami végül is megtörtént. Üzembe állítása óta pedig igen sok hasznos adatot gyűjtött és szolgáltatott a cigarettagyártó gépek termeléséről, a termelés különböző zavarairól. Segítve ezzel a termelésirányítást és a TMK- műhely munkáját. Darai Mária így vélekedik erről: — eljutottunk oda, hogy használják is az általunk szolgáltatott adatokat, tehát a TEK nem önmagáért van és azt hiszem ez a legpozitívabb az egészben. Ami negatívuma van, az éppen a hatékonyságából ered bármilyen . furcsán hangzik is, mivel a TEK olyah sok adatot közöl, hogy azok hagyományos — kézi erővel való — feldolgozása nagyon munkaigényes, sok időt igényel. A havi jelentést pl. zárás után csak 15 nappal tudjuk adni, s úgy érzem ez az idő hosszú. De ez a probléma már a megoldás lehetőségét is magában hordja: számítógépre kell vinni a TEK adatainak feldolgozását, mert csak akkor hasznosítható igazán, ha az információ a legrövidebb időn belül eljut az illetékesekhez. Az elmúlt időszak eredményeit értékelve a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy a többi üzemrészt is bekapcsolják a termelésellenőrző központba. Ezeknek az elképzeléseknek a gyakorlati megvalósításához még ez évben hozzákezdenek. Mi, valamennyi olvasónk nevében is szívből gratulálunk az eddigi eredményhez és további sikereket kívánunk az elkövetkező — és az előzőeknél semmivel sem könnyebb munkához. — BM — Egy rendhagyó termelési tanácskozásról 1977. április 18-án, a Dohánygyár nagy kultúrtermében tartotta II. negyedéves termelési tanácskozását a cigarettagyártási üzemrész. Régen nem fordult elő, hogy az osztály termelési tanácskozása hozzászólás nélkül érjen véget. Kívülálló esetleg helytelen következtetéseket vonhatna le .belőle, mi azonban, akik ott dolgozunk, s benne vagyunk a hétköznapok apró gondjaiban tudjuk, mivel magyarázható ez a látszatra aktívnak nem mondható tanácskozás. A KEZDÉS a szokásos módon kisebb huza-vona az ülésrenddel. Ez már hagyomány, hogy a dolgozók zöme nem szeret az első sorban ülni. Különösen akkor nem, ha nincs mondanivalója, de ez nemcsak nálunk van így! Szanyi N. Mihály művezető elvtárs üdvözölte a vendégeket, a társosztályok képviselőit és a cigarettagyártás dolgozóit. Megadta a választ az előző termelési tanácskozáson felkerült, de akkor még pillanatnyilag nem megoldható problémákra. Ilyen problémák voltak, amelyet dolgozóink vetettek fel pl. — a nagyjavítás után, amikor a TMK átadja a gépet, mondjuk 3 műszakon keresztül, vagy amíg az folyamatosan zökkenőmentesen nem üzemel adjon állandó inspekciós TMK-st, aki állandóan figyelni tudja a gépet üzem közben, s a kisebb — még üzem közben kiugró — javításokat, korrigálásokat elvégzi. Ez a kérés egyeztetve lett a TMK üzemrésszel és megoldható, tehát ezentúl így lesz. — A régi 9-es, mostani 5- ös Garant cigarettagyártó gép pneumatikus adagolásának megoldása akkor is, ha kiemelt gyártmánnyal megy. Ez nagymértékben megkönnyítené az ott dolgozók, főleg a női dolgozók fizikai igénybevételét. Ez a kérés is megoldható, amennyiben a gyártmányféleségünk nem haladja meg a 4-féle tételt. — Választ kaptunk a „Fiitól” és „100”-as cigaretták páckísérleteinek alakulásáról, ugyanis dolgozóink felvetése már az elmúlt termelési tanácskozáson Bárány elvtárs az előkészítési osztály vezetője ismertette, hogy kísérletek folynak egy régi receptúra megifjítása céljából. Most viszont megtudhattuk, hogy az eredmények biztatóak a végleges döntés azonban felsőbb szerveinkre pontosabban DVT. termelési osztályára tartozik. Valószínű azonban a kedvező válasz, hiszen az új pác bevezetésével csökkeni fog a dugulás, páclerakódás, s ezáltal természetesen az állásidő is. A továbbiakban Szanyi elvtárs ismertette a dohányfelhasználásunk alakulását, mely jónak mondható, hisz csak Symphonia cigarettánál van bedolgozás minden többinél megtakarítás. A selejtképződés is örvendetesen csökkent. Az I. negyedévben 3,05 százalékra alakult a bázishoz képest, mely 3,65 százalék volt. A számok bizonyítják a 0,6 százalékos javulást. Cigarettatermelésünk az I. negyedévben 61,5 millió db. túlgyártásban van, mely vállalati szinten 82 millióra alakult ezáltal. Ez nagyon szép eredmény, de szükségünk is lesz rá, hiszen még jönnek nehezebb napok. Nem beszélve arról, hogy dolgozóink előtt ismeretes, hiszen együtt döntöttük el, hogy csatlakoztunk a csepeli dolgozók felhívásához. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére mi is felajánlást tettünk. 100 millió db cigaretta többletgyártásra és a korábban vállalt 0,1 százalékos dohánymegtakarítási vállalásunkat 0,4 százalékra emeltük. A cigarettapapír-felhasználásunk az elmúlt időszakhoz képest javult. A szint tartására, vagy a továbblépésre garancia a szocialista brigádmozgalom erősödése osztályunkon is. A parafa- utánzatú papírból kisméretű bedolgozás van. Itt is meg kell keresni a megoldást. A munkaidő kihasználása javult az elmúlt időszakban. A munkafegyelem területén is szintén javulás tapasztalható. BALESETÜNK nem volt az I. negyedévben. Igazolatlan mulasztás 20 munkanap volt. Sajnos ezt 1—2 dolgozónk éri el kihasználva, hogy vállalatunk munkaerőgondokkal küzd. Továbbá Szanyi elvtárs ünnepélyesen bejelentette, hogy az elmúlt évi munkánk alapján az Egri Dohánygyár ismét elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Ez nagyon megtisztelő és egyben kötelez bennünket a további becsületes helytállásra. Ismertette velünk az előttünk álló feladatokat. Programunk a következő negyedévben elég feszített lesz. Három gépünk áll le nagyjavításra. Emellett továbbra is magas programot kell hoznunk a kiemelt gyártmányokból. Erre a negyedévre esik a szokásos nyári leállás, mely június 25—július 3-ig tart. Ezen idő alatt még fokozódnak feladataink. Igaz, nagyjavítás ekkor nem lesz. Lesznek viszont kisjavítások, adagolócsövek javítása, cigarettatartályok tisztítása, termek festése és emellett a nyári szabadságolás megoldása úgy, hogy mindez zavartalanul menjen. Elmondta még a művezető elvtárs, hogy a társadalmi tulajdon védelme javult üzemrészünkben. A DH akcióbizottság rendszeresen ülésezik. Programfeladataink elvégzésében időelcsúszás nincs. Hozzászólás, észrevétel nincs, — nem jelentkezik senki. Ez a rövid kis mondat nem a legjobban fest majd a tanácskozásról készült jegyzőkönyvben. Azonban, ha szabad saját véleményemet hozzátennem ez egyenes következménye az előzőeknek. Hiszen 82 milliós túlgyár- tásunk volt. Ez már magáért beszél. S ha tovább megyek a beszámoló tökéletesen kielégítő volt. De dicsérheti ez a DH-ak- cióbizottság menetközben végzett munkáját, mely továbbítja a problémákat és viszont annak megoldását, vagy megoldásának lehetőségét. DICSÉRI ez a gyártási osztályunkon egyre erősödő brigádmozgalmat, s annak hatását. Megjegyezném még. hogy azért nem ártott volna köszönetét mondani a cigarettaelőkészítés dolgozóinak, hiszen igen nagy dolog az, hogy ebben az időszakban nem volt sok gondunk a dohánynyal. De sorolhatnám tovább, hiszen mikor probléma adódott a filterrel a filtergyártási osztály rögtön reagált rá- és korrigálta, vagy itt a cigarettacsomagolás, olyan jó a kapcsolatunk, hogy mondhatni percről-percre, óráról- órára együtt dolgozunk és tartjuk a kapcsolatot a termelés érdekében. És ha van szépséghibája a tanácskozásunknak véleményem szerint csak az, hogy nem csak akkor kell aktívnak lennünk, ha probléma adódik, ha kifogásolunk valamit, merjünk dicsérni is kiváltképpen akkor, ha erre valóban rá is szolgáltak. Mihály Ferenc üzemeltető műszerész 4 DOHÁN YGYÁR . T I rm—r------r
