Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
BEJÁRÓ DOLGOZÓINK... A munkaerő-gazdálkodás kérdése változatlanul a gazdasági és politikai élet egyik alapvető fontosságú problémája. Egyre kevésbé lehetséges „úgy általában” foglalkozni a munkaerőgondok megoldásával, ellenkezőleg: lassan oda kell eljutnunk, hogy egyénenként vizsgáljuk a körülményeket, a munka- feltételeket, az anyagi-erkölcsi ösztönzés módozatainak megfelelőségét, a szociológiai jellemzőket és így tovább. Ebből az alapelvből kiindulva, tűzte napirendjére a vállalati pártszervezet november 15-i vezetőségi ülése a vidékről bejáró dolgozók helyzetének vizsgálatát. Ezek a dolgozók létszámunknak jelentős részét képezik, . hiszen összesen nyolcvanhármán vannak. Ezért sem közömbös, hogy hogyan alakulnak körülményeik, de azért sem, mert szinte valamennyien szocialista brigádtagok, KISZ-tagok, szak- szervezeti tagok, s mintegy 75 százalékuk a vállalati törzsgárda tagja,-olyan dolgozók, akiknek lelkiismeretes, odaadó munkájára eddig is számított és a jövőben is számít a vállalat vezetése és egész kollektívája. Helyzetük nem egyszerű. Lényegesen több időt igényel a munkahelyre és onnan haza történő utazás, súlyosbítva esetenként még azzal a ténnyel is, hogy este 10 óra A szakszervezeti nevelőmunka politikai, felvilágosító, nevelő munkája keretében részt vállal a dolgozók munkahelyi tanfolyamrendszerű, alapfokú politikai oktatásából. A szakszervezeteknek ez a tevékenysége kifejezi a mozgalom felelősségtudatát, hi- ' vatásérzetét, a dolgozók szocialista szellemű nevelésében. Az oktató-nevelő munka színvonalának, hatókörének növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárul a párt- szervezetek követlen eszmeipolitikai irányítása. A szakszervezeti politikai tanfolyamok eredményesen szolgálják pártunk politikai, társadalmi céljait, a munkások szocialista világnézetének erősödését, tudatos közéleti és termelési aktivitásának növelését. A dolgozók tulajdonosi és munkavállalói jogainak, kötelezettségeinek összefüggő ismertetésével, elfogadtatásával hozzájárulnak a munkahelyi, a szak- szervezeti demokrácia gyakorlására való felkészítéshez. A foglalkozások a munkahelyi politikai élet, a mozgalmi élet egyik hatásos fóruma. A foglalkozáson a részt vevők megismerik politikánk alapelveit, fő törekvéseit, a társadalmi méretű feladatokat és ezzel összefüggésben a munkahelyi feladatokat, saját szerepüket, tennivalóikat. A most beindult „Munkahelyi élet időszerű kérdései” című tanfolyam is olyan témákkal foglalkozik, amely dolgozóink körében érdeklődésre tarthat számot. Pl. Jogunk és kötelességünk a munkahelyi demokrácia feljesztése. Mi teszi szocialistává a brigádokat? A dolgozók mint tulajdonosok és mint munkavállalók. Feladataink az V. ötéves nép- gazdasági terv teljesítésében, stb. A politikai tanfolyamok témáinak közös jellemvonása az időszerűség. A gazdaságpolitika, a társadalompoután általában nincs már buszjárat, s ezért változtatni kell ilyenkor a munkaidőbeosztáson. Ez nem kevés bejáró dolgozót érint, hiszen amíg huszonnégyen középműszakosok, addig a két, illetve három műszakban dolgozók száma harmincnyolc, s huszonegyen járnak állandóan reggel 6-ra. A bejárók zöme nő. Ez ugyancsak magával hoz néhány gondot, egyénit és vállalatit egyaránt. Bejáróink igen lelkiismeretesen vesznek részt a KISZ-műszakokban, kommunista szombatokon és egyéb olyan rendezvényeken, társadalmi megmozdulásokon — a mindennapi munka mellett —, amelyek időpontját össze tudják illeszteni utazási lehetőségeikkel. Nagyon kevés módjuk van azonban arra, hogy bekapcsolódjanak a kollektíva „munkaidő utáni életébe”, a délután-esti kulturális, művelődési programokba. Ez egyrészt az utazással, másrészt azzal függ össze, hogy többségükben családanyák, akiknek az otthoni teendők is igen komoly munkát jelentenek, s akiknek otthon is százszázalékosan helyt kell állniuk. A bejáró dolgozók kulturális-művelődési igényeinek kielégítése, politikai-társadalmi nevelése, tájékoztatása érdekében az eddiginél többet kell tennünk! — ez volt a pártvezetőség állás- foglalása. A módot, lehetőségeket a következő ülésen vilitika, az ideológia, a kulturális és nemzetközi élet különböző kérdéseivel nem általában foglalkoznak a tanfolyamokon, hanem mindig az adott időszak valóságos helyzetéből, problémáiból, megoldásra váró feladataiból kiindulva. A hallgatók többsége szocialista brigádban dolgozik, így igen hasznosak lehetnek az előadások. Ennek biztosítéka, hogy jól képzett, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező propagandisták tartanak foglalkozásokat. Az 1976. január 1-vel módosított gazdasági szabályozók elősegítették összességükben az V. ötéves népgazdasági terv első két évében a terv fő céljainak megvalósítását. Hozzájárultak a népgazdaság fejlődéséhez. Meg kell azonban állapítani, hogy a gazdálkodás minőségében nem következett be a várt és elvárt változás. Nem javult a szükséges mértékben a termelés hatékonysága* még széles körben mód van gazdaságtalan termelésre és értékesítésre is. Azok a kedvezőtlen változások, amelyek gazdasági növekedésünk külpiaci és belföldi feltételeiben beálltak, szükségessé teszik, hogy a fentebb említett minőségi követelmények nyomatékosabban érvényesüljenek. Ezért a szabályozó rendszer egyes elemei 1978. január 1-től várhatóan módosulnak. Mi a célja a változásoknak? Nem más, mint a hatékonyság fokozása, a gazdasági, pénzügyi egyensúly javítása, valamint a belföldi felhasználás, ezen belül különösen a beruházási tevétatja majd meg a vezetőség, az 1978-as évben már a végrehajtás következik. ALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL... — Valamennyi alapszervezetünk megvitatta az 1977— 78-as pártoktatási év beindításának, első foglalkozásainak tapasztalatait. Ezek azt mutatják, hogy az indulás a korábbiakhoz hasonlóan jó volt, a részvétel és az oktatás színvonala egyaránt megfelelő. Egyedül a „marxizmus—leninizmus alapjai, tárgyú oktatási formával, a marxista—leninista középiskola „előképző j ével” vannak kezdeti nehézségek. A tematika, a tankönyv még csak kísérletinek tekinthető, s meglehetősen heterogén a résztvevők felkészültsége, előképzettsége is. Ezeket a véleményeket az alapszervezetek eljuttatják a pártvezetőséghez is, ahol 1 ugyancsak megvitatják a helyzetet. Az az álláspont alakult ki, hogy menet közben remélhetőleg letisztulnak a vitás kérdések, az esetleg maradókat pedig az év végén felsőbb pártszervekben továbbítják. A tanfolyam vezetőjének, Sza- nyi Nagy Mihály elvtársnak azonban addig is nehéz feladata lesz, de bízhatunk abban, hogy ezt sikerrel megoldja. — Taggyűléseken foglalkoztak alapszervezeteink a kádermunkára vonatkozó párthatározatok területenkénti végrehajtásával. A megvalósítás a határozatok szellemének megfelelően folyik, de színvonalát folyamatosan emelni kell. — Vezetőségi üléseken és taggyűléseken egyaránt téma volt a termelési feladatok időarányos végrehajtása és DH-programok teljesítése. Ezeken a területeken ugyanúgy, mint a munkaverseny- vállalások teljesítése területén, a helyzet kedvező, s a jövő évi feladatok, vállalások összeállításához is hasznosak a leszűrt tapasztalatok. — A pártdemokrácia érvé. nyesülése, a párttagság aktivitása, a pártépítés kérdései ugyancsak vezetőségi üléstémák voltak az elmúlt hónapban. — Az I. alapszervezet felvette tagjai közé Bódi Lász- lónét, aki eddig elsősorban a szakszervezeti munka területén fejtett ki elismerésre méltó tevékenységet. Gratulálunk és reméljük, aktivitása a jövőben pártmunkájában is megnyilvánul. kenység tervszerű alakulásának elősegítése. A várható változások közül néhányat kiemelünk és a következőkben csupán vázlatosan ismertetünk. Az árarányok javítása'céljából termelői árváltozásokra kerül sor. így például vaskohászati termékek ára átlagosan 21—22 százalékkal emelkedik. Ugyancsak emelkedik a villamos energia ára 15 százalékkal, 7 százalékkal emelkednek a vasbe. ton termékek árai, és átlagosan 5 százalékkal nőnek a beruházási célú gépipari termékek árai. A növekvő költségek hatására az épít;ipari árak átlagosan 5 százalékkal emelkednek. A központi árintézkedések növelő hatását a vállalatok nem hárítják át vevőikre. A szabad árformák aránya növekedik majd. Tovább folytatódik a bértömeg-szabályozás, ezen belül a vállalati teljesítményekhez kötött bértömeg-szabályozás alkalmazási körének kiterjesztése. Az általános mértéknél magasabban meghatározott bérszorzók csökkenése várható azokon a területeken, Gondjaink az építőipari kivitelezés körül Vállalatunk évről évre egyre' nagyobb gondot fordít állóeszközeinek javítására, felújítására. Ezek a javítások, felújítások szükségesek az állóeszközök állagának megóvása, fenntartása miatt, a termelő berendezések üzembiztonságának növelése végett, de nem titkolt szándékunk a korszerűsítésre való törekvés és az üzemi higiénia növelése sem. E munkák megvalósításával a feladatok megoldásával rendszeresen közel 170 fő foglalkozik vállalatunknál. A vállalati összlétszámhoz viszonyítva ez a karbantartói létszám magasnak tűnik, de a feladatok megoldásához viszont kevés. Ezért egyre több munkát kell idegen vállalkozásba kell adni az tervünket maradék nélkül akarjuk teljesíteni. Idegen vállalkozásban kell adni az olyan jellegű munkákat is, amelyeknél sem szakmailag, sem eszköz ellátottságban nem vagyunk felkészülve. Az idegen vállalkozásba adott munkáink évről évre növekednek, különösen az építőipari tevékenység körében esők. 1973-hoz viszonyítva az összes idegen fenntartásunk ez évben majdnem ötszörösére növekedik, az építőipari fenntartás még dinamikusabban növekedett, hiszen év végére várhatóan 8,3-szeresére nő 1973-hoz viszonyítva. Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről, hogy milyen nehézségeink vannak a kivitelezések körül. Az építőipari kivitelezők és szolgáltatók összevonása után két vállalat maradt, amely építőipari tevékenységre jogosult a megyeszékhelyen. Ezek közül az egyik nagyobb nagyvolumenű lakások és ipari vagy kommunális létesítmények megvalósítására hivatott. így egyetlen egy kivitelező maradt a megrendeléseink teljesítésére, amely helyben van. A nem egri székhelyű KTSZ-ek és egyéb vállalkozókról nem beszélek, mert azok helyi feladatokkal teljesen lekötöttek. Mivel egyetlen egy kivitelezőhöz fordulhatunk, amely az Épületkarbantartó Szövetkezet, így gyakorlatilag a ahol a magasabb bérszorzó fenntartása nem indokolt. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, számolnunk kell azzal is, hogy iparágunkra érvényes 0,5-es szorzó esetleg 0,4- re csökken. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a fentebb említett, és a nem említett, de január 1-vel bekövetkező árrendezések és pénzügyi intézkedések hatásával a bér- szabályozás bázismutatói nem módosíthatók. Ez a várható rendelkezés kedvező a bérszínvonal-gazdálkodásunk kilátásai szempontjából. 1978-ban is kiegészítő eleme lesz a bérszabályozási rendszer automatizálásának a központi bérkedvezmények (preferenciák) rendszere. Alkalmazásuk során előtérbe kerül a kiemelt népgazdasági célok megvalósítását elő. segítő tevékenység ösztönzése, mint például a nem rubel elszámolású export dinamikus növelése, nagy hatékonyságú fejlesztések. A teljesítményhez kötött kedvezmények feltételei az 1978. éves terv jóváhagyásával együtt kerülnek megállapításra. feltételeket a kivitelező diktálja. Ez a kivitelező is ez évben fuzionált az Építőipari KTSZ-el, ami még nehezítette a munkájukat, hiszen korábbi elmaradt megrendeléseiket kellett elvégezni, ezen túl sem a személyi, sem tárgyi szükségleteik nem rendeződött. Túlvállalták magukat és teljesíteni lényegesen kevesebbet tudtak. Még év elején ipari és építőipari tevékenységből 6 millió forint kivitelezést vállaltak, amiből év végére várhatóan 4 milliót tudnak csak teljesíteni. Nehezítette a helyzetet, hogy ez a 4 millió forint kb. 60—70 tételből tevődött össze, nyolctíz szakmában foglalkoztatottaknak a munkájából. Ellentmondás merült fel a lehetőségeik és igényeink között is, mivel kivitelezői kapacitásuk téli idényben lenne, vállalatunknak pedig külső munkavégzésre van igénye, amit télen nem lehet végezni. Ez felel meg a 2 millió forint elmaradt teljesítménynek is. Nagyobb volumenű munkákra eszközállományuk is hiányos, a gépesítettségük is igen alacsony színvonalon áll, szervezettségük is korszerűtlen, elavult. Munkájukat állandó kapkodás jellemezte. Ilyen körülmények között magyarázat adható arra is, hogy miért állt kettő hónapig kihasználatlanul, beállváA vállalati jóléti és kulturális alap képzésének mértéke növekszik — egy főre 50 forinttal — 850 Ft-ra. Beruházásoknál — különösen egyes ágazatokban, mint az élelmiszeriparnál is — az állami támogatás hitellel való helyettesítésére lesz lehetőség. A dohányiparban az amortizáció visszatérítési kedvezmény 100 százalékról 80 százalékra csökken. Az előbbiekben inkább csak jelzésszerűen érintettük a szabályozók várható változásait. Amint a vonatkozó rendelkezések megjelennek, újabb konkrét és részletesebb tájékoztatást lesz módunkban adni újságunk útján dolgozóinknak. ' Az azonban már bizonyos, hogy a népgazdaság érdekeinek, így közös érdekeinknek megfelelően a dohányipar és vállalatunk egyaránt, egy változott és szigorúbb köz- gazdasági környezettel számolva, kell kiegészítse éves végleges terveit és helytálljon azok végrehajtásában is. (I. I.) nyozva az összekötő épületünk külső homlokzata, melyen munkavégzés alig történt. Nehezíti a munkavégzést az is, hogy több helyen a termelést folytató vagy azt kiszolgáló helyen a termelést nem zavarva kellett a munkákat végezni, ami nagymértékben akadályozta a kivitelezést. A KTSZ.-nek igen sok komplett megrendelése van, így a szakipari tevékenységüket elsősorban a generál feladatok megoldásához kívánják felhasználni, az ezen felüli szabadkapacitásból csoportosítottak át vállalatunkhoz erőt a munkavégzésre. Mivel szerződéskötési kényszer nem állt fenn, így a szerződések megkötését minden reális és irreális indokkal igyekeztek megkerülni. Így legtöbb esetben csak szóbeli visszaigazolásokra, vagy szerződésnélküli ajánlat elfogadásra kerülhetett sor. Az érvényes szerződések sem kerültek minden esetben teljesítésre, bár itt legtöbbször akadályközléssel éltek, azonban ez kevés vigasz a teljesítés helyett. Gondot jelent az is, hogy ezen fenntartási tevékenységek csak pénzügyileg vannak tervezve, a munkavégzéshez szükséges kiviteli tervek nem készülnek, részben időhiány miatt, részben pedig személyi feltételek hiánya miatt. A tervek hiánya miatt a műszaki ellenőr nemcsak ellenőrzési tevékenységet végez, hanem helyszíni művezetést is. így ellentmondásba kerül a munkavégzés során, mert a saját munkáját ellenőrzi, ami a kivitelezési gyakorlatban helytelen. Nehézséget jelent a gyakori igénymódosulás is, amely az igényfelmérések nem kellő súllyal való kezeléséből adódik. A pénzügyi terv és a műszaki megvalósítás között sajnos sokszor jelentős különbség adódik. A gyors változtatások sem teszik lehetővé a terv- készítést. Talán a végtelenségig lehetne folytatni a gondok, nehézségek felsorolását, ami akadályozza a tervszerű munkavégzést, a korábbi időkben megszokott és kialakult vállalati rend tisztaság, higiénia megtartását, azonban ez ma már a múlté. Ma a holnap jövőjét, kivitelezőjét kell keresnünk, akikkel olyan kapcsolatot kellene kialakítani, amely az ez évitől gyümölcsözőbb, hasznosabb lenne mindkét vállalat számára. Találunk-e ilyen kivitelezőt, sikerül-e jobb kapcsolatot kiépíteni, ezt a holnap dönti el. Ma még keressük a várható 6 millió forint körüli fenntartási munkánkhoz a kivitelezőt, vagy kivitelezőket. DOHÁNYGYÁR Sóki Mihály-------- 5 S zakszervezeti, politikai oktatás —a—a A közgazdasági szabályzók várható változása
