Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-12-01 / 12. szám

BEJÁRÓ DOLGOZÓINK... A munkaerő-gazdálkodás kérdése változatlanul a gaz­dasági és politikai élet egyik alapvető fontosságú problé­mája. Egyre kevésbé lehetsé­ges „úgy általában” foglal­kozni a munkaerőgondok megoldásával, ellenkezőleg: lassan oda kell eljutnunk, hogy egyénenként vizsgáljuk a körülményeket, a munka- feltételeket, az anyagi-erköl­csi ösztönzés módozatainak megfelelőségét, a szociológiai jellemzőket és így tovább. Ebből az alapelvből kiin­dulva, tűzte napirendjére a vállalati pártszervezet no­vember 15-i vezetőségi ülése a vidékről bejáró dolgozók helyzetének vizsgálatát. Ezek a dolgozók létszámunknak jelentős részét képezik, . hi­szen összesen nyolcvanhár­mán vannak. Ezért sem kö­zömbös, hogy hogyan ala­kulnak körülményeik, de azért sem, mert szinte vala­mennyien szocialista bri­gádtagok, KISZ-tagok, szak- szervezeti tagok, s mintegy 75 százalékuk a vállalati törzsgárda tagja,-olyan dol­gozók, akiknek lelkiismere­tes, odaadó munkájára eddig is számított és a jövőben is számít a vállalat vezetése és egész kollektívája. Helyzetük nem egyszerű. Lényegesen több időt igényel a munkahelyre és onnan ha­za történő utazás, súlyosbít­va esetenként még azzal a ténnyel is, hogy este 10 óra A szakszervezeti nevelő­munka politikai, felvilágosí­tó, nevelő munkája kereté­ben részt vállal a dolgozók munkahelyi tanfolyamrend­szerű, alapfokú politikai ok­tatásából. A szakszervezeteknek ez a tevékenysége kifejezi a moz­galom felelősségtudatát, hi- ' vatásérzetét, a dolgozók szo­cialista szellemű nevelésé­ben. Az oktató-nevelő munka színvonalának, hatókörének növekedéséhez jelentős mér­tékben hozzájárul a párt- szervezetek követlen eszmei­politikai irányítása. A szakszervezeti politikai tanfolyamok eredményesen szolgálják pártunk politikai, társadalmi céljait, a mun­kások szocialista világnézeté­nek erősödését, tudatos köz­életi és termelési aktivitásá­nak növelését. A dolgozók tulajdonosi és munkavállalói jogainak, kötelezettségeinek összefüggő ismertetésével, el­fogadtatásával hozzájárul­nak a munkahelyi, a szak- szervezeti demokrácia gya­korlására való felkészítéshez. A foglalkozások a munkahe­lyi politikai élet, a mozgalmi élet egyik hatásos fóruma. A foglalkozáson a részt vevők megismerik politikánk alapelveit, fő törekvéseit, a társadalmi méretű feladato­kat és ezzel összefüggésben a munkahelyi feladatokat, sa­ját szerepüket, tennivalói­kat. A most beindult „Munka­helyi élet időszerű kérdései” című tanfolyam is olyan té­mákkal foglalkozik, amely dolgozóink körében érdeklő­désre tarthat számot. Pl. Jogunk és kötelessé­günk a munkahelyi demok­rácia feljesztése. Mi teszi szo­cialistává a brigádokat? A dolgozók mint tulajdonosok és mint munkavállalók. Fel­adataink az V. ötéves nép- gazdasági terv teljesítésében, stb. A politikai tanfolyamok témáinak közös jellemvoná­sa az időszerűség. A gazda­ságpolitika, a társadalompo­után általában nincs már buszjárat, s ezért változtatni kell ilyenkor a munkaidő­beosztáson. Ez nem kevés bejáró dol­gozót érint, hiszen amíg hu­szonnégyen középműszako­sok, addig a két, illetve há­rom műszakban dolgozók száma harmincnyolc, s hu­szonegyen járnak állandóan reggel 6-ra. A bejárók zöme nő. Ez ugyancsak magával hoz né­hány gondot, egyénit és vál­lalatit egyaránt. Bejáróink igen lelkiismeretesen vesznek részt a KISZ-műszakokban, kommunista szombatokon és egyéb olyan rendezvényeken, társadalmi megmozdulásokon — a mindennapi munka mel­lett —, amelyek időpontját össze tudják illeszteni uta­zási lehetőségeikkel. Nagyon kevés módjuk van azonban arra, hogy bekapcsolódjanak a kollektíva „munkaidő utá­ni életébe”, a délután-esti kulturális, művelődési prog­ramokba. Ez egyrészt az uta­zással, másrészt azzal függ össze, hogy többségükben családanyák, akiknek az ott­honi teendők is igen ko­moly munkát jelentenek, s akiknek otthon is százszáza­lékosan helyt kell állniuk. A bejáró dolgozók kultu­rális-művelődési igényeinek kielégítése, politikai-társa­dalmi nevelése, tájékoztatá­sa érdekében az eddiginél többet kell tennünk! — ez volt a pártvezetőség állás- foglalása. A módot, lehetősé­geket a következő ülésen vi­litika, az ideológia, a kultu­rális és nemzetközi élet kü­lönböző kérdéseivel nem ál­talában foglalkoznak a tan­folyamokon, hanem mindig az adott időszak valóságos helyzetéből, problémáiból, megoldásra váró feladataiból kiindulva. A hallgatók többsége szo­cialista brigádban dolgozik, így igen hasznosak lehetnek az előadások. Ennek biztosí­téka, hogy jól képzett, sok gyakorlati tapasztalattal ren­delkező propagandisták tar­tanak foglalkozásokat. Az 1976. január 1-vel mó­dosított gazdasági szabályo­zók elősegítették összessé­gükben az V. ötéves népgaz­dasági terv első két évében a terv fő céljainak megva­lósítását. Hozzájárultak a népgazdaság fejlődéséhez. Meg kell azonban állapíta­ni, hogy a gazdálkodás mi­nőségében nem következett be a várt és elvárt változás. Nem javult a szükséges mértékben a termelés haté­konysága* még széles körben mód van gazdaságtalan ter­melésre és értékesítésre is. Azok a kedvezőtlen változá­sok, amelyek gazdasági nö­vekedésünk külpiaci és bel­földi feltételeiben beálltak, szükségessé teszik, hogy a fentebb említett minőségi követelmények nyomatéko­sabban érvényesüljenek. Ezért a szabályozó rend­szer egyes elemei 1978. ja­nuár 1-től várhatóan módo­sulnak. Mi a célja a válto­zásoknak? Nem más, mint a hatékonyság fokozása, a gaz­dasági, pénzügyi egyensúly javítása, valamint a belföldi felhasználás, ezen belül kü­lönösen a beruházási tevé­tatja majd meg a vezetőség, az 1978-as évben már a vég­rehajtás következik. ALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL... — Valamennyi alapszerve­zetünk megvitatta az 1977— 78-as pártoktatási év beindí­tásának, első foglalkozásainak tapasztalatait. Ezek azt mu­tatják, hogy az indulás a korábbiakhoz hasonlóan jó volt, a részvétel és az okta­tás színvonala egyaránt megfelelő. Egyedül a „mar­xizmus—leninizmus alapjai, tárgyú oktatási formával, a marxista—leninista középis­kola „előképző j ével” van­nak kezdeti nehézségek. A te­matika, a tankönyv még csak kísérletinek tekinthető, s meglehetősen heterogén a résztvevők felkészültsége, előképzettsége is. Ezeket a véleményeket az alapszerve­zetek eljuttatják a pártveze­tőséghez is, ahol 1 ugyancsak megvitatják a helyzetet. Az az álláspont alakult ki, hogy menet közben remélhetőleg letisztulnak a vitás kérdések, az esetleg maradókat pedig az év végén felsőbb párt­szervekben továbbítják. A tanfolyam vezetőjének, Sza- nyi Nagy Mihály elvtársnak azonban addig is nehéz fel­adata lesz, de bízhatunk ab­ban, hogy ezt sikerrel meg­oldja. — Taggyűléseken foglal­koztak alapszervezeteink a kádermunkára vonatkozó párthatározatok területenkén­ti végrehajtásával. A megva­lósítás a határozatok szelle­mének megfelelően folyik, de színvonalát folyamatosan emelni kell. — Vezetőségi üléseken és taggyűléseken egyaránt téma volt a termelési feladatok időarányos végrehajtása és DH-programok teljesítése. Ezeken a területeken ugyan­úgy, mint a munkaverseny- vállalások teljesítése terüle­tén, a helyzet kedvező, s a jövő évi feladatok, vállalások összeállításához is hasznosak a leszűrt tapasztalatok. — A pártdemokrácia érvé. nyesülése, a párttagság akti­vitása, a pártépítés kérdései ugyancsak vezetőségi ülésté­mák voltak az elmúlt hónap­ban. — Az I. alapszervezet fel­vette tagjai közé Bódi Lász- lónét, aki eddig elsősorban a szakszervezeti munka terüle­tén fejtett ki elismerésre méltó tevékenységet. Gratu­lálunk és reméljük, aktivitá­sa a jövőben pártmunkájá­ban is megnyilvánul. kenység tervszerű alakulásá­nak elősegítése. A várható változások kö­zül néhányat kiemelünk és a következőkben csupán váz­latosan ismertetünk. Az árarányok javítása'cél­jából termelői árváltozások­ra kerül sor. így például vaskohászati termékek ára átlagosan 21—22 százalékkal emelkedik. Ugyancsak emel­kedik a villamos energia ára 15 százalékkal, 7 száza­lékkal emelkednek a vasbe. ton termékek árai, és átla­gosan 5 százalékkal nőnek a beruházási célú gépipari ter­mékek árai. A növekvő költ­ségek hatására az épít;ipari árak átlagosan 5 százalékkal emelkednek. A központi árintézkedések növelő hatását a vállalatok nem hárítják át vevőikre. A szabad árformák aránya növekedik majd. Tovább folytatódik a bértömeg-sza­bályozás, ezen belül a válla­lati teljesítményekhez kötött bértömeg-szabályozás alkal­mazási körének kiterjesztése. Az általános mértéknél magasabban meghatározott bérszorzók csökkenése vár­ható azokon a területeken, Gondjaink az építőipari kivitelezés körül Vállalatunk évről évre egyre' nagyobb gondot for­dít állóeszközeinek javítá­sára, felújítására. Ezek a javítások, felújítások szük­ségesek az állóeszközök ál­lagának megóvása, fenntar­tása miatt, a termelő be­rendezések üzembiztonsá­gának növelése végett, de nem titkolt szándékunk a korszerűsítésre való törek­vés és az üzemi higiénia nö­velése sem. E munkák meg­valósításával a feladatok megoldásával rendszeresen közel 170 fő foglalkozik vál­lalatunknál. A vállalati összlétszámhoz viszonyítva ez a karbantartói létszám magasnak tűnik, de a fel­adatok megoldásához vi­szont kevés. Ezért egyre több munkát kell idegen vállalkozásba kell adni az tervünket maradék nélkül akarjuk teljesíteni. Idegen vállalkozásban kell adni az olyan jellegű munkákat is, amelyeknél sem szakmailag, sem eszköz ellátottságban nem vagyunk felkészülve. Az idegen vállalkozásba adott munkáink évről évre növekednek, különösen az építőipari tevékenység kö­rében esők. 1973-hoz viszonyítva az összes idegen fenntartásunk ez évben majdnem ötszörö­sére növekedik, az építőipa­ri fenntartás még dinami­kusabban növekedett, hi­szen év végére várhatóan 8,3-szeresére nő 1973-hoz viszonyítva. Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről, hogy milyen nehézségeink vannak a ki­vitelezések körül. Az építő­ipari kivitelezők és szolgál­tatók összevonása után két vállalat maradt, amely épí­tőipari tevékenységre jogo­sult a megyeszékhelyen. Ezek közül az egyik na­gyobb nagyvolumenű laká­sok és ipari vagy kommu­nális létesítmények megva­lósítására hivatott. így egyetlen egy kivitelező ma­radt a megrendeléseink tel­jesítésére, amely helyben van. A nem egri székhelyű KTSZ-ek és egyéb vállalko­zókról nem beszélek, mert azok helyi feladatokkal tel­jesen lekötöttek. Mivel egyetlen egy kivitelezőhöz fordulhatunk, amely az Épületkarbantartó Szövet­kezet, így gyakorlatilag a ahol a magasabb bérszorzó fenntartása nem indokolt. Ez­zel kapcsolatban megjegy­zem, számolnunk kell azzal is, hogy iparágunkra érvé­nyes 0,5-es szorzó esetleg 0,4- re csökken. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a fentebb em­lített, és a nem említett, de január 1-vel bekövetkező árrendezések és pénzügyi in­tézkedések hatásával a bér- szabályozás bázismutatói nem módosíthatók. Ez a várható rendelkezés kedvező a bér­színvonal-gazdálkodásunk ki­látásai szempontjából. 1978-ban is kiegészítő ele­me lesz a bérszabályozási rendszer automatizálásának a központi bérkedvezmények (preferenciák) rendszere. Al­kalmazásuk során előtérbe kerül a kiemelt népgazdasá­gi célok megvalósítását elő. segítő tevékenység ösztönzé­se, mint például a nem rubel elszámolású export dinami­kus növelése, nagy hatékony­ságú fejlesztések. A teljesítményhez kötött kedvezmények feltételei az 1978. éves terv jóváhagyásá­val együtt kerülnek megálla­pításra. feltételeket a kivitelező dik­tálja. Ez a kivitelező is ez évben fuzionált az Építőipa­ri KTSZ-el, ami még nehezí­tette a munkájukat, hiszen korábbi elmaradt megren­deléseiket kellett elvégezni, ezen túl sem a személyi, sem tárgyi szükségleteik nem rendeződött. Túlvál­lalták magukat és teljesíte­ni lényegesen kevesebbet tudtak. Még év elején ipari és építőipari tevékenységből 6 millió forint kivitelezést vállaltak, amiből év végére várhatóan 4 milliót tudnak csak teljesíteni. Nehezítette a helyzetet, hogy ez a 4 millió forint kb. 60—70 té­telből tevődött össze, nyolc­tíz szakmában foglalkozta­tottaknak a munkájából. Ellentmondás merült fel a lehetőségeik és igényeink között is, mivel kivitelezői kapacitásuk téli idényben lenne, vállalatunknak pedig külső munkavégzésre van igénye, amit télen nem le­het végezni. Ez felel meg a 2 millió forint elmaradt tel­jesítménynek is. Nagyobb volumenű munkákra esz­közállományuk is hiányos, a gépesítettségük is igen ala­csony színvonalon áll, szer­vezettségük is korszerűtlen, elavult. Munkájukat állandó kap­kodás jellemezte. Ilyen kö­rülmények között magyará­zat adható arra is, hogy miért állt kettő hónapig ki­használatlanul, beállvá­A vállalati jóléti és kultu­rális alap képzésének mér­téke növekszik — egy főre 50 forinttal — 850 Ft-ra. Beruházásoknál — különö­sen egyes ágazatokban, mint az élelmiszeriparnál is — az állami támogatás hitellel va­ló helyettesítésére lesz lehe­tőség. A dohányiparban az amor­tizáció visszatérítési kedvez­mény 100 százalékról 80 szá­zalékra csökken. Az előbbiekben inkább csak jelzésszerűen érintettük a szabályozók várható válto­zásait. Amint a vonatkozó rendelkezések megjelennek, újabb konkrét és részlete­sebb tájékoztatást lesz mó­dunkban adni újságunk út­ján dolgozóinknak. ' Az azonban már bizonyos, hogy a népgazdaság érdekei­nek, így közös érdekeinknek megfelelően a dohányipar és vállalatunk egyaránt, egy változott és szigorúbb köz- gazdasági környezettel szá­molva, kell kiegészítse éves végleges terveit és helytáll­jon azok végrehajtásában is. (I. I.) nyozva az összekötő épüle­tünk külső homlokzata, melyen munkavégzés alig történt. Nehezíti a munka­végzést az is, hogy több he­lyen a termelést folytató vagy azt kiszolgáló helyen a termelést nem zavarva kellett a munkákat végezni, ami nagymértékben akadá­lyozta a kivitelezést. A KTSZ.-nek igen sok komp­lett megrendelése van, így a szakipari tevékenységüket elsősorban a generál felada­tok megoldásához kívánják felhasználni, az ezen felüli szabadkapacitásból csopor­tosítottak át vállalatunkhoz erőt a munkavégzésre. Mivel szerződéskötési kényszer nem állt fenn, így a szerződések megkötését minden reális és irreális in­dokkal igyekeztek megke­rülni. Így legtöbb esetben csak szóbeli visszaigazolá­sokra, vagy szerződésnélküli ajánlat elfogadásra kerül­hetett sor. Az érvényes szerződések sem kerültek minden esetben teljesítésre, bár itt legtöbbször akadály­közléssel éltek, azonban ez kevés vigasz a teljesítés he­lyett. Gondot jelent az is, hogy ezen fenntartási tevé­kenységek csak pénzügyileg vannak tervezve, a munka­végzéshez szükséges kivite­li tervek nem készülnek, részben időhiány miatt, részben pedig személyi fel­tételek hiánya miatt. A ter­vek hiánya miatt a műsza­ki ellenőr nemcsak ellenőr­zési tevékenységet végez, hanem helyszíni művezetést is. így ellentmondásba ke­rül a munkavégzés során, mert a saját munkáját el­lenőrzi, ami a kivitelezési gyakorlatban helytelen. Nehézséget jelent a gya­kori igénymódosulás is, amely az igényfelmérések nem kellő súllyal való ke­zeléséből adódik. A pénzü­gyi terv és a műszaki meg­valósítás között sajnos sok­szor jelentős különbség adó­dik. A gyors változtatások sem teszik lehetővé a terv- készítést. Talán a végtelenségig le­hetne folytatni a gondok, nehézségek felsorolását, ami akadályozza a tervszerű munkavégzést, a korábbi időkben megszokott és kia­lakult vállalati rend tiszta­ság, higiénia megtartását, azonban ez ma már a múlté. Ma a holnap jövőjét, kivite­lezőjét kell keresnünk, akik­kel olyan kapcsolatot kel­lene kialakítani, amely az ez évitől gyümölcsözőbb, hasznosabb lenne mindkét vállalat számára. Talá­lunk-e ilyen kivitelezőt, si­kerül-e jobb kapcsolatot kiépíteni, ezt a holnap dönti el. Ma még keressük a vár­ható 6 millió forint körüli fenntartási munkánkhoz a kivitelezőt, vagy kivitelező­ket. DOHÁNYGYÁR Sóki Mihály-------- 5 S zakszervezeti, politikai oktatás —a—a A közgazdasági szabályzók várható változása

Next

/
Oldalképek
Tartalom