Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-11-01 / 11. szám

111111111111111111111 IHIIItlllHMIlflllHIIIMIIIIMIIMtfiftlltIMIIIliH Ismét a kocsányvonalról 5 _ j Munkásszemmrl s = I Ez év július 1-től meg- | I jelent a Minisztertanács ! | rendelete a kötelező mű- I I szakpótlék bevezetésé- § ről. Hogy mit jelent ez ne- | I künk, dolgozónak, akik 1 1 2—3 műszakban dolgo- j I zunk, ehhez azt hiszem, | | különösebb kommentár | I nem szükséges. Úgy I I érezzük, időszerű volt, i 1 hogy a hátrányosabb I | időben és helyzetben | 1 dolgozókat jobban meg- I | fizessék. Ez tehát úgy | | értendő: nem mindegy, j | hogy valaki állandóan f l nappal dolgozik és este | | rendszeresen lefekszik. I A műszakpótlék ezt a | I többletfáradságot (ami j | az emberi szervezetre 1 | cseppet sem közömbös) | I akarja ellensúlyozni a | I 20—40 százalék bérpót- | 1 lékkal. Ügy tudom, dől- \ | gozóink nagy örömmel | 1 fogadták a rendeletet. \ I Ezzel is bizonyítva érzik | | megbecsülésüket. Nehéz- | | ségek voltak, lesznek, í | sőt jelen pillanatban is \ | vannak. Mint tudjuk, ke- | | vés a létszám és előfor- ! I dúl, hogy a dolgozó meg- § | feszített erővel egy gé- | | pen csak egymaga dől- i f gozik, holott kettőnek 1 I kellene. Ezeket a dolgo- | f zákat kell megfizetni, f | figyelembe venni a le- i 1 terhelést és ehhez igazi- I | tani a bérezést. Ugyan- f | akkor hasznos lenne az i 1 igyes munkákat úgy szer- i I vezni, hogy a leterhelés | | ne mutasson olyan szél- | 1 sőségeket, amilyeneket | [ jelenleg mutat. Ügy vé- 1 | lem, az is szükséges vol- | | na, ha a műszerészek ér- \ | dekeltségét is szorosab- I | ban a termeléshez igazi- f | tanúk, Balázs Béláné •nMuiiiiiiitiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 111111111111111111111111 Lapunkban több ízben szó esett már a kocsányvágat szárításáról, mint eddig meg nem oldott, de igen fontos technológiai folyamatról. S hogy most ismét visszaté­rünk erre a témára, annak az az oka, hogy megítélésünk szerint ezen a területen igen jelentős lépést teszünk elő­re. OLVASÓINK előtt ismere­tes, hogy vállalatunk több mint két éve foglalkozik a kocsányvágat-szárítás meg­valósításával, pontosabban az úgynevezett bolygatott ágyas, más néven fluidizációs szárítással. Mint ahogyan azt már lapunkban régebben is kifejtettük, ennek a szárítási fajtának az előnye éppen a szárítás gyorsaságában rej­lik, s ha a tervezés, kivitele­zés, a kísérleti munka ered­ményeképpen sikerül a körül­ményeket jól kialakítani, ak­kor ennek a tevékenységnek a szárításon túl a térfogatnö­velés is eredménye lesz. Munkánknak most már több fontos állomását tartjuk nyil­ván. Elmondhatjuk, hogy szívós munkával, akarással, a rendkívül összetett kutatási­kísérleti munka előrehalad. 1977. január 20-án helyez­tünk üzembe egy kísérleti szárítóberendezést, amely 8 hónapos üzemelése során igen sok tapasztalattal bőví­tette ismereteinket ezen a te­rületen. Ez a próbaüzemelés, vagy másképpen fogalmazva kísérleti üzemelés nem volt hiábavaló azért sem, mert ebben az időszakban mértünk két ízben térfogatnövekedést a kezelt kocsányvágatnál, szerény, 4,5 százalékos nagy­ságban ugyan, de mégis biz­tatást adott ez a további munkánkhoz. Azt sem kell talán elhallgatnunk, hogy a szárítóberendezés 8 hónapos üzeme alatt dohánymegtaka­rítást könyvelhetünk el. Egy­értelműen most még nem le­het megállapítani, hogy ez a bolygatott ágyas kocsányvá- gat-szárításnak tudható be, — ehhez a megtakarítás ala­pos elemzésére lenne szükség —• de hogy ebben a megtaka­rításban a duzzasztásos szá­rításnak is szerepe van, az vitathatatlan. A 8 HÓNAPOS próbaüze­melés során rendre készültek azok a kiegészítések, változ­tatások, amelyek egy ilyen sokrétű fejlesztői tevékenység természetes velejárói, s el­mondhatjuk, hogy az október hónapban történt 3—4 hetes leállás után október 31-én egy sokoldalúan átalakított, a duzzasztásos szárításnak sokkal inkább megfelelő szá­rítóberendezéssel kezdtük el a próbaüzemelést. A téve­dések, a hiányosságok, hibák — bár kisebb számmal — most sem hiányoztak, mégis úgy véljük, hogy egy olyan berendezéssel kísérletezhe­tünk tovább, amelyben a technológiai folyamat job­ban, megbízhatóbban szabá­lyozható, nyomon követhető. Az eddigiekkel ellentétben, ma már rendelkezünk azok­kal az igen fontos mérőesz­közökkel, melyek segítségé­vel a berendezés üzemelteté­séhez nélkülözhetetlen jel­lemzőket sikerül majd beállí­tanunk. A most következő kísérleti munka során először lesz alkalmunk mérési soro­zatokat végezni a térfogatnö­vekedés megállapítására, olyan körülmények között, melyek során a jellemzőket állandóan változtatnánk. Az optimális körülmények, melyek az elérhető térfogat­növeléshez szükségesek, még nem adottak, hiányzik a ko- csányfeldolgozó vonalból töb­bek között a kocsányvágást követő utónedvesítés, majd a nedvesítést megelőző szalag­mérleg együttes, mely a ned­vesítéshez, s nem kevésbé pedig a szárításhoz szükséges egyenletes anyagáramot biz­tosítaná. Ezek a berendezé­sek a szárító optimális üze­meléséhez nélkülözhetetle­nek. Reméljük, hogy a 78-as években ezeknek a hiányzó, de igen fontos gépeknek is a birtokában leszünk. Említést kell tennünk még — s nem utolsósorban —, hogy gondjaink között igen jelentősek az olyanok, ame­lyek a rendkívül szűk tech­nológiai területtel magyaráz­hatók. A 78-as évben felépülő új üzemi öltöző-fürdő azon­ban várhatóan igen jelentő­sen fog gondjainkon enyhíte­ni, hiszen ebben az esetben a felszabaduló jelenlegi öltöző­fürdő területén célszerűen bővíthetjük a cigaretta-elő­készítést, s úgy gondoljuk, hogy a táguló technológiai te­rületen sokkal kényelmeseb­ben tudjuk majd a mind kor­szerűbb kocsányfeldolgozó vonalunkat elhelyezni. REMÉLJÜK, hogy közös munkánk, s a várható elő­nyös intézkedések hatására végül is — most már rövid időn belül — gazdaságosan üzemelő, korszerű kocsány­feldolgozó vonallal fog vál­lalatunk rendelkezni. Bátori Tibor A DH-pro^ram irányelveiről... 1976. január 1-ével az Egri Dohánygyárban bevezettük a DH-munkarendszert. Túl­jutottunk a kezdeti bizonyta­lanságon. ma már vezetők és munkások egyaránt érzik, tudják az új munkarendszer előnyeit, fontosságát. Az 1978-as év ismét nehéz feladatok elé állít bennün­ket. A termelés mennyiségi növelése mellett egyre in­kább előtérbe kerül a minő­ség és a hatékonyság kérdé­se. A magasabb szintű fel­adatok megoldásához a DH- munkarendszer adta lehető­ségek még alaposabb kidol­gozására és gyakorlati meg­valósítására van szükség. Ilyen gondolatok jegyében kezdődött el az 1978. évi vállalati DH-programterve- zet összeállítása. A program készítését egy felmérés előzte meg, vállalt feladataink kö­zül mit teljesítettünk 1977. I—III. negyedévében, milyen munkát nem sikerült megol­dani? A felmérés célja az volt, hogy méggyőződjünk arról, hogy az egyes üzemré­szi DH-akcióbizottságok nemcsak papírra vetik prog­rampontjaikat. hanem végre is hajtják azokat, sőt a vál­lalt feladatokon túl az év közi akcióbizottsági üléseken felvetett problémákkal is ak­tívan foglalkoznak. A felmé­rés eredményei alapján az új programtervezet tartalmaz­hat magasabb színvonalú munkát, különösen a minő­ség, hatékonyság, vezetés színvonala tekintetében. Az 1978-as vállalati DH-akció- program tervezete három fő részből áll: I. Gazdaságpolitikai célki­tűzések. II. A DH-program kereté­ben 1978-ban végrehajtandó feladatok. III. Ajánlások az üzemré­szi akcióbizottságok és szo­cialista brigádok részére. Gazdaságpolitikai célkitű­zéseink az V. ötéves terv gazdaságpolitikai irányelve­in alapszanak. Az 1977-es gazdasági ered­ményeink várhatóan kedve­zően alakulnak. Az éves ter­vet túlteljesítjük, egyes mu­tatóknál — filteres cigaretta­termelés, Hevesi dohány vá­logatása — túlteljesítjük. Az 1978-as előtervek alapján fil­teres cigaretta- és szivarter­melésünk mennyisége is nö­vekedni fog, ezzel együtt gaz­dasági eredményeink is na­gyobbak lesznek. Minőségi és hatékonysági mutatók (fajlagos dohány- anyag-felhasználás, fajla­gos gyártási alapanyag-fel­használás, fajlagos csomago­lási alapanyag-felhasználás, gyártási selejt) csökkentése is feladatunk lesz 1978-ban. A DH-program keretében 1978-ban végrehajtandó fel­adatok a termelés minőségi szintjének emelését céloz­zák. A minőség javítására közép, illetve hosszú távú minőségtervezési és -szabá­lyozási tervet kell kidolgozni. A nyersanyagok, segédanya­gok beérkezésétől kezdve végig az egyes technológiai szakaszokon magasabb szintű minőségi munkát kell végez­ni. A Termelés Ellenőrző Központ munkáját ki kell terjeszteni a cigarettacsoma­golás és az -előkészítés te­rületére is. Lényeges szerepet kapott a programban a kép­zés, illetve továbbképzés kér­dése is, hiszen magasabb szintű munkát csak jobb fel­készültségű emberek tudnak végezni. Az üzemrészi akcióbizottsá­gok programjai a vállalati célkitűzésekhez kell hogy kapcsolódjanak. Az üzemré­szek számára tett ajánlások az egyes területek sajátossá­gait tartalmazzák és csak a legfontosabb feladatokat emelik ki. A szocialista brigádok munkája nélkülözhetetlen a DH-program tökéletes meg­valósításánál. Fontos szere­pük van az üzemrészek kap­csolattartásában. a feladatok összehangolásában, a lét­számproblémák megoldásá­ban. Az 1978. évi DH-program- tervezet egészében véve min­den egyes területtől, vezető­től. munkástól hatékonyabb munkát követel. A DH-mun- karendszer fejlődése, tökéle­tesítése közös ügyünk, hiszen mindannyiunk eredményes­ségét növeli. T M Sikeresen lezajlott a DH-taníolyam próbája Szeptember 16. és október 6. között lezajlott annak a DH-tanfolyamnak a próbája, amelyet a pártbizottsági ha­tározat értelmében a MTESZ és az Egri Dohánygyár Vál­lalati DH-akcióbizottsága közösen rendez városi és me­gyei vállalatok üzemi négy­szögei számára. Ez a „próba” voltaképpen közös munka volt: a vállalat középvezetői, mintegy „kibő­vített vállalati DH-akcióbi- zottságot” alkotva, együtte­sen. kollektív munkával for­málták meg a tanfolyamot, megbírálva az előadásokat, megvitatva minden egyes részletet és gazdagítva a szerkesztő és szervező bizott­ság összeállította programot. A próba három héten át, két csoportban zajlott le a kiskultúrteremben, ahol a technikai lebonyolítás zök­kenőmentességéről az Irinyi- brigád, a dokumentációs szol­gálat és a gondnokság gon­doskodott. Az előadások írás­vetítő és tábla segítségével folytak, a résztvevők mérték az előadások idejét, mindent föl jegyeztek az egységes kék és fekete fedelű füzetekbe. melyeket a gondnokság adott át a próbatanfolyam elején. HÁROM ÉV PRÓBÁJA Ezek a hetek belsőleg is próbát jelentettek a vállalat vezetői kara számára. A tan­folyam anyaga ugyanis sűrít­ve, összefoglalva szolgáltatja mindazt, amit 1975 eleje óta hánytak-vetettek, vitattak és több-kevesebb sikerrel igye­keztek alkalmazni az üzem­rész- és osztályvezetők a fel- sőtárkányi vezetőképzőkön és a gyakorlatban, a munka­helyeken. A próbát megáll- ták: egységesen, kitűnő eredménnyel oldottak meg olyan feladatokat, melyeket az Országos Vezetőképző Központ igazgatók és vezér- igazgatók számára szerkesz­tett. Bátor, szabad és termé­szetes volt a bírálat, komoly és felelősséggel teli az alkotói légkör. HÁRMAN AZ OVK-BÓL A zárófoglalkozáson, ame­lyet) a tanfolyampróbát Huszti Ferenc termelési igaz­gatóhelyettes és Iványi Illés, vállalatgazdasági osztályve­zető esetjátéka zárta le, meg­jelent az Országos Vezető­képző Központ három képvi­selője: Flór Sándor, Pete Ilo­na és Doszpolyi Gyula. Vé­gighallgatták a vitát, részt is vettek benne és mint mon­dották, „otthon érezték ma­gukat”, saját műhelyükben. Az OVK-küldöttség nevében Flór Sándor foglalta össze a tapasztaltakat. A legnagyobb elismerését fejezte ki az Egri Dohánygyár vezetői karának azért a felkészültségért és felelősségért, amellyel en­nek a felső vezetők számára tartandó tanfolyamnak az anyagát formálták. Elégedet­ten tapasztalják, hogy annak a szerződésnek, melyet az Egri Dohánygyárral kötöttek, mind gazdagabb gyümölcsei vannak. Az a vezetőképzés, amely az Egri Dohánygyár­ban folyik, szinte páratlan az országban. Az egri tapasztalatokat az OVK oktatásmódszertani osztálya fel fogja használni munkájában. Képekben A kiállítás képei a Szovjetunió hatvanéves fejlődését mutat­ták be. Képünk a megnyitón készült. A kiállítást Szarvas Cyörgyné, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke nyitotta meg. Kubai vendégek látogatták meg vállalatunkat. Antonio Arnedo, a havannai rádió kulturális részlegének vezetője és Emma Martinezoliva, a Kubai Távirati Iroda Santiago de Cuba vá­rosi részlegének vezetője vállalatunk gazdasági, politikai és szociális tevékenységét tanulmányozta A Koreai NDK dohányipari szakemberei a magyar dohány­iparban tanulmányozták a filtergyártási technológiát. E tanul­mányút keretében vállalatunknál a viscos filtergyártásának főbb kérdéseivel ismerkedtek. Kedves kis ünnepség színhelye volt a bölcsőde a közelmúlt­ban. Györfi Lacika 3. születésnapját bölcsődés társai körében nagy csokitortával ünnepelte. Az őszi lombeltakarításra szövetkeztek az irodaház dolgozói a városi tanács „Tisztasági hét” akciójának keretében. = DOHÁNYGYÁR I 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom