Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-10-01 / 10. szám

& műszaki konferencia határozataiból... Szeptember 26-án tartot­tuk a III. negyedéves mű­szaki konferenciánkat. Ez­úttal is számos gond és prob­léma került napirendre. Ezek megoldására és a IV. negyed­éves program teljesítésére, valamint az 1978. éves elő­készületekre vonatkozóan ti­zenkét határozati javaslatot fogadott el és emelt határo­zattá a konferencia. Ezekből emelünk ki tömör, lényegi fogalmazással néhányat és közlünk üzemi újságunkon keresztül minden dolgozónk részére. Az 1978. évre történő sike­res felkészülés céljából VDHAB részletes éves DH- programot dolgoz ki az igaz­gató irányításával; — Több határozat is fog­lalkozik a tröszt vezérigazga­tója által az 1977. évre kitű­zött néhány problematikus feladat teljesítésével. Előír­ják e határozatok, hogy a se- lejtképződést 0,5 százalékkal kell csökkenteni, a kiemelt gyártmányok minőségét pe­dig úgy kell javítani, hogy a minőségi mutató éves átlag­ban 3,7-es mutató értéket ér­jen el. — Fejlesztési programot kell kidolgozni a teljesítmény követelmények (teljesít­ménybéres területek) kiter­jesztésére. — Jelentősek munkaerő­utánpótlási gondjaink. A DDT beváltó vállalattal ke­retmegállapodást kötöttünk, \ hogy létszám kooperációban, beváltói munkaerők dolgoz - nak vállalatunknál. Határo­zat írja elő, hogy már 1977. negyedik negyedében meg kell kezdeni a munkálatokat mintegy 25—30 fő munkaerő folyamatos biztosítására. — A testvérvállalat vezeté­sében megvan a jóindulat, hogy már ez év november hótól átadja azon dolgozó­kat, akik vállalkoznak e munkára. Viszont jelenlegi információink szerint az idei örvendetesen jól sikerült do­hánytermés feldolgozása mi­att erre valószínűleg tényle­gesen (és reálisan) csupán december hó 1-től számítha­tunk. — Nagyon lényeges az a határozat is, mely előírja, hogy munkaerő-gazdálkodási bizottság 1978 éves program­ját 1977. november 30-ig ösz- sze kell állítani. —A termelési terv zavar­talan teljesítése érdekében a súlyponti osztályokon felme­rült átmeneti létszámgondo­kat áthidaló bérintézkedése­ket kell bevezetni kísérlet­képpen. E kísérleteket érté­kelni, elemezni kell kiterjesz­tésük és további hasonló megoldások megalapozására. — November 15-ig el kell készíteni az 1978. éves mű­szaki intézkedési terv I—II— III-as tervfejezetét, egyeztet­ve az V. ötéves terv előirány­zataival és a tröszt által jó­váhagyott 1978. évi fejleszté­si alap forrással. — A 850 fős üzemi öltöző, fürdő építése megfogható közelségbe került. Határozat irányozza elő, — az építési terület biztosítása érdekében, — a jóváhagyott közlekedési utak biztosítását és egyéb szükséges terep- és terület- rendezési munkálatokat. Ügy véljük már e néhány kiemelés vázlatos ismerteté­se is meggyőzheti az olvasót, hogy a műszaki konferencia megfelelő komolysággal ele­mezte az éves terv teljesíté­sének és a következő év elő­készítésének helyzetét. A most közölt és a ki nem emelt határozatok teljesítése egyaránt jól hozzájárul majd az ez évi tervünk maradék­talan teljesítéséhez és a kö­vetkező évhez történő zökke­nőmentes átmenet biztosítá­sához. 35 éve a dohányiparban Vállalatunk első 35 éves törzsgárda tagja Huszti Ferenc főmérnök. Ebből az alkalomból kerestük fel és köszöntöttük lapunk olvasói nevében is. A 35 éves dohányipari életútjáról a következőket mondta: — 1942. augusztus 4-én, érett­ségi után léptem be a Deb­receni Dohánygyárba, ahol egy évig ideiglenesen alkal­maztak, majd véglegesítet­tek. Abban az időben az volt a szokás — ami megjegyzem nem is volt rossz —, hogy kezdetben minden munkahe­lyen kellett dolgozni, így ne­kem is összefüggő képem, is­meretem alakult ki a do­hánygyári munkáról. Politikai múltamat tekint­ve: 1944~ben a szociáldemok­rata pártba léptem be, majd 1948-ban — a két párt egye­sülése előtt — a kommunista pártba. Közben bekapcsolód­tam az ifjúsági mozgalom munkájába is, részt vettem a budapesti világifjúsági ta­lálkozón. — A Debreceni Dohány­gyárban alapjában két terü­leten dolgoztam hosszabb iáéig: 10 éven át az anyug- és áruforgalmi osztálynak voltam vezetője, és újabb 10 évig — az Egri Dohánygyár­ba helyezésemig — pedig termelési osztályvezetőként dolgoztam. Amit még érdekesnek tar­tok itt megemlíteni, az, hogy 1944. októberében, amikor megindult a termelés a Deb­receni Dohánygyárban, szov­jet csapatok részére termel­tünk. -A termelés 10 százalé­kát azonban munkabér fejé­ben ott hagyták nekünk, amit mi értékesítettünk és abból fizettük a dolgozókat. A ci­garettának akkor igen jó ára volt, így a bérek kifizetése után megmaradt pénzt min­den héten egy kis ládába cso­magolva vittük a kormány­nak, az ideiglenes kormány ugyanis 1944. decemberében Debrecenben alakult meg s ebből — illetve ebből is — finanszírozta kiadásait. — Egerbe, az Egri Dohány­gyárba 1970. február 15-én helyeztek főmérnöknek. Az­óta is nagyon jól érzem itt magamat. Nagyon megszeret­tem a várost is, a gyárat is és a kollégákat is. Innét szeret­nék nyugdíjba menni is. Az még egy kicsit ugyan távol van, de mi is kívánjuk, hogy így legyen. Az elkövet­kező évekhez jó egészséget és sok sikert kívánunk. — B — Az üzemi demokrácia fejlesztése 60. évfordnló, verseny: 60 pontért A második forduló helyes megfejtése. 1. 1918. március 10—11. 2. 1918 július. 3. Karikás Frigyes. 4. 1925-ben. 5. 1927-ben a XV. párt- kongresszus határozatai ér­telmében. 6. 1929—1933. 7. 1941. június 22-én. 8. V. I. Lenin, J. V. Sztá­lin, N. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnyev. 9. 7 éves terv 1959—1965, vagy GOELRO 1920—1930. 10. Tizedik. 11. Gogol ■— Arany János. 12. Solohov, A. Tolsztoj, Fagyejev, Fegyin, Katajev, Bulgakov, Ilf—Petrov szer­zőpár, Ehrenburg, Rozov, Gorkij, Majakovszkij, Oszt- rovszkij, Jeszenyin, Babel, Bruszov, Biok, Szerafimo­Klára szocialista brigád. 95 pontot ért el: a Kossuth Zsuzsa szocialista brigád. 90 pontot ért el: a kész­áruraktári munkabrigád. 53 pontot ért el: a Lenin és az Alkotmány ’74 szocia­lista brigád. 47 pontot ért el: a Czeczei Éva szocialista brigád. 46 pontot ért el: a József Attila és a Kállai Éva szo­cialista brigád. 109 pontig a tíz brigád be­került a döntőbe. A 100— 108 pontot elért brigádok közül kettő vigaszágon még bejuthat, így 1977. október 22-én, 10 órakor 12 brigád versenyez a helyezésekért. ponta kora reggeltől késő estig megállás nélkül. Meg­fáradt, így új helyet kere­sett. — Az idősebb nővérem is itt volt a gyárban a szivar­készítésén — folytatja visz- szapillantását —, az ő se­gítségével kerültem az Egri Dohánygyárba. Eß a nagy­üzem már akkoriban is el­ismert volt országosan, so­kaknak adott munkát és megélhetést, így örömmel vállaltam, amit rámbíztak. összesen két hétig dolgoz­tam a cigaretta előkészíté­sén, mert utána ide helyez­tek a csomagolásra, ahol ma is vagyok. Ahogy múlt az idő, sok mindent megta­nultam. Elsősorban a ciga­rettaberakást a csomagoló­gépbe, majd annak a keze­lését is. Amikor ide jöttem még nyoma sem volt a mai, korszerű csomagolóau­tomatáknak. Akkoriban kis­teljesítményű 25-ös csoma­golású géppel dolgoztunk, mellyel főleg Kossuthot, Munkást és ötéves Tervet csomagoltunk. De hol van már az ... A hatvanas évek közepén mind lecserélték ezeket a kis gépeket és he­lyette kaptuk az automatá­kat. Persze ne gondolja, hogy olyan egyszerű ezek­nek a kezetése, mert min­denkor nagv figyelmet igé­nyel, ami különösen éjsza­ka, a mesterséges fény mel­lett nagyon fárasztó. De már megszoktam, ismerem A szocializmus építése, a fejlett szocialista társadalom kialakításának folyamata megköveteli a dolgozó embe­rek egyre szélesebb köreinek mozgósítását, kezdeményező­képességük és alkotóerejük kibontakozását. E folyamat végbemenetele a gazdasági egységekben az üzemi de­mokrácia fejlesztésén keresz­tül valósulhat meg. minden csínját-bínját. Ha nincs különösebb baj, élve­zet vele dolgozni, mert na­gyon termelékeny. Majoros Rozália tehát ott volt a technológiai váltás­nál, amikor az új termékek egész során a filteres ciga­retták sorozatgyártását meg­kezdték. — A Symphonía, a Fecs­ke, a Fiitól, a Románc vagy a legújabb Helikon mind itt kerül csomagolásra. Em­lékszem milyen izgatottan készültünk, amikor az első filteres cigarettákat csoma­goltuk. Amikor előkerültek az első díszes címkék, vala­mennyit átnéztük. Bevallom, ma sem dohányzom, de a Fiitól tetszik a legjobban. Azt mondják, ízre, zamatra sem rossz cigaretta. Négyszeres kiváló dolgozó, csendes, halkszavú. Ügy emlegetik a nyolctagú Jó­zsef Attila szocialista brigád legszűkszavúbb tagja. Min­dene a munka, a termelés. — Amikor ide jöttem a gyárba, még kevés volt a gép, főleg kézi erővel dol­goztunk. Ma már más a helyzet, segítenek az auto­maták. Szeretem amit csi­nálok, de azért műszak után jólesik a pihenés, ^ kikap­csolódás. A nővéremmel együtt lakom a családi ház­ban, és amikor hazamegyek, olyankor kertészkedem, meg olvasok, legszívesebben Gár­donyit. (mentusz) A KORSZERŰ VEZETÉS számára az üzemi demokrá­cia fejlesztése nemcsak alap­vető politikai feladat, hanem jelentős eszköz is a vezetés színvonalának növelésére, hiszen a fejlett üzemi de­mokratizmus egyik nagyon fontos biztosítéka annak, hogy a döntési folyamatok részesei legyenek a végrehaj­tási szinten tevékenykedő emberek, s ezen keresztül munkájuk és egész tevékeny­ségük egyre inkább céltuda­tossá váljon. Vállalatunknál a vezetés számára a DH-mun- karendszer további sikeres alkalmazásának és fejleszté­sének folyamata is előírja a fejlett üzemi demokratizmus mindennapos gyakorlatának biztosítását. Ebben az évben jelent meg az 1018/1977. (V.7.) MT—SZOT számú együttes határozat az üzemi demokrácia egyes kér­déseiről. Ez a nagy jelentő­ségű határozat megállapítja, hogy társadalmi-gazdasági előrehaladásunk fontos fel­tétele az üzemi demokratiz­mus érvényre jutásának és állandó fejlesztésének bizto­sítása. A vezetőknek bizto­sítani kell a dolgozók folya­matos tájékoztatását a ter­melés és gazdálkodás kérdé­seiről annak érdekében, hogy részt vehessenek a döntések kialakításában és a végrehaj­táshoz szükséges feltételek megteremtésében. A határo­zat hangsúlyozza a jog és fe­lelősség egységét, vagyis a kötelességteljesítésen alapuló jogok gyakorlását. Kifejezi azt az alapvető igényt, hogy az egyszemélyi felelősség kö­vetkezetes érvényesítése mel­lett a vezető és a vezetése alatt álló kol’ektíva alkotó módon működjön együtt és ez a kölcsönös megbecsülé­sen alapuló jó munkahelyi légkörben jusson kifejezésre. AZ EMLÍTETT HATÁRO­ZAT alapján a mezőgazdasá­gi és élelmezési miniszter utasítása szerint el kell ké­szíteni az üzemi demokratiz­mus fórumainak a vállalati szervezet különböző szintjei­re épülő rendszerét és ennek működési szabályzatát, ame­lyet a vállalati ügyrendbe is be kell építeni. A miniszteri előírás szerint ennek határ­ideje 1978. július 1. Vállala­tunk politikai, gazdasági és . tömegszervezeti vezetése úgy döntött, hogy ezen szabály­zatot ez év november 30-ig elkészítjük, majd a terveze­tet 1978. január 15-ig terme­lési tanácskozásokon, külön­böző rétegtanácskozásokon (Ifjúsági Fórum, Újítók Fó­ruma, SZB, Nőbizottság stb.) műhelybizottsági üléseken, a szocialista brigádvezetők ta-. nácskozásán, az üzemrészi és vállalati DH-akcióbizott- sági üléseken vitára bocsát­juk annak érdekében, hogy a tervezethez vállalatunk dolgozói észrevételeiket, ja­vaslataikat megtehessék. A tervezet, valamint a külön­böző tanácskozásokon felme­rülő javaslatok, észrevételek alapján a szabályzatot 1978. január végéig elkészítjük és 1978. február 1-től a vállalati ügyrendbe beépítve alkalma­zásba vesszük. Számunkra a feladat az üzemi demokratizmus to­vábbfejlesztési folyamatának egy újabb szakaszát jelenti. A feladat sikeres végrehaj­tása érdekében intézkedési tervet készítettünk, amely részletesen és személyre szó­lóan meghatározza az üzemi demokráciára vonatkozó új szabályzat elkészítésének fo­lyamatát. Az új szabályzat egyértelműen meg kell, hogy ha‘árazza az üzemi demokra­tizmus egyes fórumainak döntési, véleményezési és állásfoglalási hatáskörét. Meghatározza az üzemi de­mokrácia különböző szinte­ken meglévő és létrehozott fórumainak kapcsolatát a különböző szintű gazdasági vezetéssel, vagyis azt, hogy az adott fórum partnere a gazdasági vezetés részéről melyik vezetési szinten dol­gozó vezető. A SZABÁLYZAT ELKÉ­SZÍTÉSE alkotó jellegű mun­ka kell, hogy legyen és ennek érdekében alapvetően szük­ségszerű. hoay a szabály­zattervezet vitájában minél többen vegyenek részt és észrevételeiket tegyék meg. Bízunk abban, hogy a sza­bályzat hozzájárul az üzemi demokratizmus szélesítéséhez és taralmasabbá tételéhez, ezzel elősegíti a vállalati munka hatékonyságának nö­velését. Dr. Domán László igazgató vies. 13. Hja Iljics Repin. 14. Pjotr Iljics Csajkovsz­kij. 15. Kommunizmus-csucs (Pamir hegység). 16. Valentyina Tyereskova 1963. június 16—19. A verseny állása a máso­dik forduló után: 120 pontot ért el: a Vla­gyimir Komarov, Dylski Aurél. Martos Flóra és Ko- rach Mór szocialista brigád. 116 pontot ért el: a bölcső­dei munkabrigád. 113 pontot ért el: a No­vember 7. szocialista brigád. 112 pontot ért el: a Salva- de*- Allende szocialista bri­gád. 111 pontot ért el: a Béke és a Petőrí-dKomplex szoci­alista brigád. 109 pontot ért el: a Kár­páti Zoltán szocialista bri­gád. 108 pontot ért el: a Zalka Máté szocialista brigád. 107 pontot ért el: a Dobó Katica és a Dobó István szocialista brigád. 106 pontot ért el: az Egri Csillagok szocialista brigád. 105 pontot ért el: a Zrínyi Miklós szocialista brigád. 104 pontot ért el: a Gár­donyi Géza szocialista bri­gád. 103 pontot ért el: a Teleki Blanka szocialista brigád. 101 pontot ért el: a Lázá­ra P. Gonzales és a Táncsics Mihály szocialista brigád. 100 pontot ért el: a Leövey Huszonkét esztendeje dol­gozik a gyárban és annak java részét jelenlegi mun­kahelyén a cigarettacsoma- golóban töltötte. Ott tevé­kenykedik most is három műszakban, a nyugatnemet automata gépet irányítja. Jelenleg Symphoniát tölte­nek húszas csomagokba. — Most nem volt különö­sebb fennakadás a géppel — mondja Majoros Rozália az automata kezelője. — így megvan a remény, hogy mű­szak végére 235 ezer lá­dát megtöltsünk cigaret­tával. 1955 elején került a gyár­ba. Előtte nyolc esztendeig az egri mezőgazdasági technikum laboratóriumá­ban, majd pedig a konyhán szakácsként dolgozott. Nagy volt ott a megterhelés, na­Az automata kezelő 2 DOHÁNYGYÁR 1 TTTTTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom