Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7. szám

Események képekben Érdeklődéssel tekintette meg a szivargyártáson folyó munkát Orlando Piamos Osnoro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. „Ha nem igyekszünk, lehagy­nak” — mondta tréfásan a világhírű kubai-szivar hazájá­ból érkezett vendég. A filtergyártás államközi szerződés alapján gyárt filter- rudat a Koreai NDK részére. Ez évben 120 millió db filter- rúd exportjára kerül sor, amelyet 1978. januárban további 30 millió darab követ. A DDT-vel évek óta fennálló kooperációs kapcsolatunk ez évben kétoldalúvá vált. A fermentáló vállalat mezőkö­vesdi és kápolnai beváltóüzemének asszonyait autóbusz hoz­za naponta, akik itt segítenek a filter- és szivargyártási munkában. Osztrák trafikosok népes csoportja látogatott hozzánk. Mint mondták, Európa-szerte több híres dohánygyárat ke­restek már fel. örülünk, hogy minket is közéjük sorolnak. Szünidős diákok segítkeznek ismét az üzemrészekben, raktárakban, óvodában és a kertészkedésben. Képünk ta­núsága szerint vidáman megy a munka. A zászló kötelez 1977. május 6-án, lezajlott a KISZ-bizottság vezetőség­választó küldöttgyűlése. Az újonnan megválasztott KISZ-bizottság titkára: CZEGLÉDI LÁSZLÓ. Tag­jai : Rózsa Lászlóné, Balogh József, Kiss Albert- Keresz- tessy Ferenc, Pókné, Makai ■Györgyi, Lezsák Sándor, Bukta József. A küldöttgyűlés után a KISZ-bizottság tagjai elké­szítették a mozgalmi év ak­cióprogramját, amely a kö­vetkező : POLITIKAI KÉPZÉS A mozgalmi évben egy ak­tivista kört és két ifjúsági vitakört indítunk. A KISZ- en kívüli érdeklődő fiatalja­ink számára lehetővé tesz- szük az ifjúsági vitakörön való részvételt. A marxiz­mus—leninizmus szellemé­ben tovább folytatjuk a KISZ-tagok párttaggá neve­lését, felkészítésükkel párt­tagjaink foglalkoznak. Meg­ismertetjük fiataljainkat a szocialista országok életével. Megemlékezünk a nemzeti és nemzetközi évfordulókról, különös tekintettel a NOSZF 60. évfordulójáról. A MUNKÄS- MÜVELTSÉGÉRT Szeretnénk elérni, hogy fiataljaink között minél ke­vesebb legyen azok száma, akik nem végezték el a 8. osztályt. Növelni kívánjuk a (Dohányipari Szakmunkás- képzésben résztvevő fiatalok számát. November hónap­ban megrendezzük a fiatal műszakiak gazdaságpolitikai vetélkedőjét. Tevékenyen részt kívánunk venni a vál­lalati közművelődési bizott­ság munkájában. A dolgozó fiataloknak a szabad idő jobb kihasználá­sára biztosítjuk a bel- és külföldi utazásokon való részvételt. Az „Edzett Ifjúságért” moz­galomban való részvétel min­den KISZ-tag egyéni válla­lásába helyet kap. A városi sportnapok rendezvényeibe bekapcsolódunk. A körcsar­nok és a sportpark kialakí­tásában segítséget nyújtunk. Üzemi bajnokságot rende­zünk az alábbi sportágak­ban: labdarúgás, sakk, aszta­litenisz. Az V. ötéves terv sikeres teljesítéséhez DH szellemé­ben végzett munkánkkal já­rulunk hozzá. Mind több fi­atal kapcsolódik be az újító mozgalomba, a műszaki színvonal emelésének érde­kében. Fiataljaink részére az „Alkotó Ifjúság” pályázatot ismét meghirdetjük. A kiemelt gyártmányok és a rendszeres évi karbantar­tás felett, helyi alapszerve­zeteink védnökséget vállal­nak. Segítjük a munkába ál­ló fiatalok beilleszkedését közösségünkbe. Társadalmi munkaakciót tervezünk a szolidaritási hó­nap keretében. Javítjuk az alapszervezetekben működő KISZ-csoportok munkáját. Az üzemi párt. gazdasági és tömegszervezeti vezető­séggel tovább kívánjuk mé­lyíteni kapcsolatainkat. A szakszervezettel karöltve rendezzük a GYES-en levő kismamák találkozóját. ÖSSZEFOGÁSSAL Ahhoz, hogy akcióprog­ramunkat teljesíteni tudjuk, korántsem elég a KISZ-ve- zettőségek akarása. KISZ- szervezetünk valamennyi tagjának és a KISZ-en kívü­li fiatalok összefogása, be­csületes munkája révén zár­hatjuk ismét eredményesen a mozgalmi évet, s erre a zászló is kötelez. (Rózsa Lászlóné) ítélkezett a megyei bíróság Mint, ahogyan lapunkban erről már korábban hirt ad­tunk, fellebbezés folytán az Egri Megyei Bíróság elé ke­rült a társadalmi tulajdon sérelmére Kasza Gusztáv és társai, valamint a Smid Jó­zsef által elkövetett bűnügy. A megyei bíróság döntő­mértékben jóváhagyta az el­sőfokú bíróság ítéletét. Csak az I., és IV. rendű vádlot­taknál mérsékelte 6 hónap­pal a börtönbüntetést, a szi­gorú szabadság-vesztési bün­tetések figyelembevételével a pénz mellékbüntetéseket mérsékelte több vádlottnál. Kasza Gusztáv és társai bűnügyében, — amelyet 1977. június 24-én, tárgyalt a megyei bíróság dr. Ripka Kálmán tanácsa — az aláb­bi ítéletek váltak jogerőssé. — Kasza Gusztáv I. r. vád­lottat főbüntetésül 3 év bör­tönben letöltendő szabadság- vesztésre, mellékbüntetésül 3 évi közügyektől eltiltásra és 5000 forint pénz mellék- büntetésre ítélte; — Bőgős Árpád II. r. vád­lottat főbüntetésül 3 évi fegyházban kitöltendő sza­badságvesztésre, mellékbün­tetésül 4 évi közügyektől va­ló eltiltásra; — Gál Károly III. r. vád­lottat főbüntetésül 3 év és 6 hónap fegyházban letölten­dő szabadságvesztésre, mel­lékbüntetésül 6 évi köz­ügyektől való eltiltásra Ítél­te. — A IV. és V. r. vádlottak börtönbüntetésének változat­lan hagyása mellett mérsé­kelte a pénzbüntetéseket 5000 Ft-ról 1000 Ft-ra; — A VI. r. vádlott bör­tönbüntetését 1 év és 6 hó­napról 1 évre mérsékelte és a pénzbüntetést mellőzte. — Nagy Lajos trafikos XIII. r. vádlott 7000 Ft-os pénzbüntetését változatlanul hagyta a fellebbviteli bíró­ság. Smid József ügye kettős fellebbezéssel került a me­gyei bíróság, dr. Kamrás La­jos tanácsa elé. Smid József és védője ugyanis enyhíté­sért, a szabadságvesztés fel­függesztéséért fellebbezett, az ügyész ugyanakkor sú­lyosbításért, az okozott kár megtérítésére vonatkozó bí­rósági döntés hiánya miatt nyújtott be fellebezést. A másodfokú bíróság az 1977. július 1-én. megtartott tárgyaláson változatlanul hagyta az elsőfokú bíróság azon ítéletét, amely szerint Smid Józsefet főbüntetésül 1 év 6 hónap börtönben le­töltendő szabadságvesztésre, 5000 Ft pénz mellékbüntetés­re ítélte. Ezen felül kötelez­te a vállalatnak okozott kár eddig meg nem térült részé­nek, — 26 000 Ft-nak és en­nek 5 százalékos kamatának a megfizetésére, valamint 1 500 Ft illeték befizetésére. Az ítélet jogerős. Újítás Vállalátunk az elmúlt években, így 1976-ban is szép eredményeket ért el az újítási mozgalom területén. Ezt bizonyítja a több mint 6 millió Ft megtakarítás, a tröszti újítási versenyben elnyert első helyezés és a kiváló újító kitüntetések is. 1977. elején megtörtént az újítási versenyek helyezett­jeinek jutalmazása a kiváló újítók kitüntetése. Április­ban elkészült az újítási fel­adatterv, az újítók, a szocia­lista brigádok és a szakvéle­ményezők versenyfelhívása, (melyek a gyárban több he­lyen ki vannak függesztve). A feladatterv pontjai a gaz­dasági megtakarítást, a mi­nőség javítását, a fizikai munka és a balesetveszély csökkentését, az egészsége­sebb munkakörülmények megteremtését célozzák. Pl. filterrúd-átmérő automatikus szabályozásának megoldása, a dohány levelezésének tö­kéletesítése, a vákuumkazá­noknál a páraelszívás meg­oldása, a műszálbálák szállí­tásához szükséges segédesz­köz készítése, stb. A javas­latok véleményezésének gyorsítására, körültekintőbbé tételére egy bizottság ala­kult. amely minden osztály- vezetői értekezlet után meg­vitatja, véleményezi az elő­ző héten benyújtott újítá­sokat. Az újítási kedv azonban ez évben kissé hanyatlott, kevés a beadott javaslat (múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva), és sajnos szinte egyik sem kapcsolódik a feladgttervhez. A nagyobb baj azonban az, hogy az idén benyújtott újításoknál a ki­mutathatóan elért gazdasági eredmény kicsi. Előzőekkel szemben, valamelyest növe­kedést mutat az elfogadott és a megvalósított újítások szá­ma. Szintén szomorú tény, hogy 1977-ben egyetlen női dolgozó sem adott be újítást (pedig vállalatunk dolgozói­nak 67 százaléka nő). 1977. eddigi újítási ered­ményei tehát nem nyugtat­hatnak meg bennünket, in­kább ösztönözniük kell a második félév folyamán. A termelékenység, a minőség a balesetvédelem területén vannak megoldásra váró problémák. Egy-egy ésszerű újítás, ötlet több tíz- vagy százezer forint megtakarí­tást. a dolgozók egészségé­nek megóvását eredményez­heti. Köblő Tibor Beszélgetés fiatal szakemberekkel „A vállalatnál dolgozó cs a közelmúltban végzett fia­tal szakemberekkel szemé­lyes elbeszélgetést kell folytatni, egyéni problémá­ik és véleményeik megis­merése érdekében.” Részlet a VDHAB 1977. április 19-i ülésének jegyzőkönyvéből. A VDHAB ezen idézett ha­tározata megvalósulásaként került sor arra a sokszem­közti beszélgetésre, amely |1977. június 29-én, délelőtt volt a tárgyalóteremben. A vállalat részéről Husz- ti Ferenc főmérnök és Sóki Mihály műszaki ov. a politi­kai és társadalmi szerveze­tek részéről Kocsis József a vállalati pb. titkára. Czeglédi László a KISZ-bizottság tit­kára és Szarvas Aladár az szb képviseletében volt jelen. Az „ifjúság” részéről Újhe­lyi Ibolya Studer Judit, Sza­bó Jánosné, Újlaki Sándor, Zagyva Béla, Tarnóczi Tibor, Szabó János Szőllősi Gábor és Takács György voltak a meghívottak. Az összejövetel célja, mint már a fent idézett határo­zatból kitűnik az volt, hogy a gyár gazdasági, politikai, társadalmi vezetése megis­merje a fiatal diplomások problémáit, hogyan sikerült beilleszkedni a gyár kollek­tívájába, szakmai, társadal­mi és anyagi szempontjából. Ezzel régi adósságát tör­lesztette a vállalat fiatal szakembereivel szemben, és csak üdvözölni lehet azt az elhatározást, hogy hasonló beszélgetésre kerül sor a kö­zépfokú végzettséggel ren­delkező fiatalokkal is. A beszélgetést a főmérnök nyitotta meg, majd sorban mindenkihez feltette az elő­re kidolgozott kérdéseket. A kérdések témájuk sokré­tűségét tekintve kiterjedtek a fiatal dolgozók szakmai, anyagi és társadalmi beillesz­kedésének szinte minden kérdésére, problémájára. Megfogalmazásuknál fogva alkalmasak voltak arra, hogy valóban őszinte, probléma­feltáró és segítőkész hangu­lat alakulhasson ki a beszél­getés során. Általános észrevételnek tekinthetjük, hogy a fiatalok a vállalat egészének kollek­tíváját jónak tartják és jól érzik magukat benne, de nem lehet ugyanezt elmondani minden esetben a szűkebb közösségre, amelyben közvet­lenül dolgoznak. A megkérdezettek nagy része iskolai, szakmai vég­zettségének megfelelő mun­kakörben dolgozik, és a leg­több esetben azoknak van problémájuk munkahelyü­kön, akik nem pontosan vég­zettségüknek megfelelő te­rületen dolgoznak. Ebből is látszik, hogy milyen szoros összefüggés van a szakmai és a közösségbe való beillesz­kedés között. A jelenlegi fizetésével szin­te egyik fiatal sincs megelé­gedve különösen azért, mert más vállalatoknál hasonló munkakörben dolgozók nem egy esetben több száz forint­tal keresnek többet mint ná­lunk. Minden fiatal megfelelő perspektívát lát maga előtt szakmai téren. Ez vonatkozik hivatali beosztásukra is. Akik nem végzettségüknek megfe­lelő munkakörben dolgoznak, azok is látnak maguk előtt lehetőséget. van mód arra, hogy vállaiaton belül megta­lálja az érdeklődésének meg­felelő munkát. Legtöbben az anyagi előmenetelük lehető­ségét is megfelelőnek tartják. Mindezen tényezők együt­tes hatásának tekinthető, hogy arra a kérdésre, hogy „hosszú távú munkahelynek tekinti-e a Dohánygyárat?”, mindenki egyértelműen igen­nel válaszolt. Ez bizonyos szempontból megnyugtathatja a vállalat vezetőségét. Hiszen kialakul­hat a nem fizikai állomány­ban egy olyan felsőfokú vég­zettséggel rendelkező bázis, amely megfelelő gyakorlati idő után mint potenciális ve­zető jöhetne számításba. A fiataloknak politikai és társadalmi szervezetekkel va­ló kapcsolata jó. Valameny- nyien szakszervezeti tagok, nagyrészük szocialista brigád­tag. A megfelelő korúak je­lentős része KISZ-tag. Érdekesek voltak az utolsó kérdésre adott válaszok. A kérdés így hangzott: „Mit tart jónak, és mit tart rossznak a vállalatnál?” Jónak tartották a fiatalok azt. hogy a gyárba jó a han­gulat, megfelelő a kapcsolat a vezetők és beosztottak kö­zött, az újra, a kezdeménye­zésekre jól reagálnak, és fel­karolják azokat. Rossz ta­pasztalatként említették, hogy az egyes^ osztályokkal nem megfelelő a kapcsolat, ami nagy mértékben megnehezí­ti a munkát ott, ahol a két osztály között egymásra utaltság van. Az új felveté­sek végrehajtásának ellenőr­zése nem egyszer elmarad és igy a lehetőségek kihaszná­latlanul maradnak. Az összejövetel befejezése­ként a főmérnök et. megkö­szönte az őszinte, probléma­feltáró és nem utolsósorban segíteni akaró véleményeket, és felszólította a jelenlevő­ket. hogy a jövőben bármi­lyen problémájukkal keres­sék fel a vállalat felsőbb ve­zetőségét és Ígéretet tett ar­ra, hogy a lehetőségekhez képest segítséget nyújtanak azok megoldásában. Az összejövetel eredmé­nyességének igazi próbája az lesz, hogy a jövőben a válla­lat vezetősége mennyire ve­szi figyelembe az elhangzot­takat, mennyire támaszko­dik fiatal szakembereire, mennyire kerül közelebb a felmerült problémák megol­dásához. Erre — az eddigi tapasz­talatok alapján — minden remény megvan. Takács György 4 DOHÁNYGYÁR T T I r

Next

/
Oldalképek
Tartalom