Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-06-01 / 6. szám

DH Együttes ülések ... Ma már úgy tűnik, mintha mindig így lett volna... Az egyes üzemrészi DH-akcióbi- zottságok rendszeresen, min­den hónapban ülést tarta­nak, megbeszélik gondjaikat, javaslatokat tesznek a tagok a fellelhető hibák kiküszö­bölésére, igyekeznek minden lehetséges módon elősegíteni az üzemrész, az osztály fel­adatainak eredményes meg­oldását. Ez a rendszer egyre eredményesebb, s nagyon jó keret ahhoz a munkához is, amit úgy szokás emlegetni, hogy „az üzemi demokrácia szélesítése, fejlesztése”. TÁGABB KERETBEN A vállalati DH-akcióbizott- ság hasonló rendszer sze­rint végzi tevékenységét, ter­mészetszerűleg tágabb keret­ben, hiszen az egész gyár feladatai határozzák meg munkáját. A két fórum tehát a vég­zett munkát illetően szoros kapcsolatban van egymással, de a kapcsolattartás formái mindeddig áttételesek voltak, jobbára a készített jegyző­könyvekből kaptak a bizott­ságok egymás munkájáról tájékoztatást. Ez a megoldás a problémák megismerése szempontjából megfelelőnek bizonyult, azonban semmifé­le jegyzőkönyv — különösen pedig csak a tényeket, határ­időket, felelősöket rögzítő „rövidített” jegyzőkönyv — nem képes érzékeltetni az ülések hangulatát, a szenve­délyes vitákat, olykor az egy- hangsúságot... Nem lehet így hasznos tapasztalatokat sem átvenni egymástól — legfeljebb, ami a jegyző­könyvkészítés technikáját il­leti. Egyéb okok mellett ép­pen ezeknek a problémáknak a felismerése után határozta el a vállalati DH-akcióbizott- 6ág. hogy 1977-től kezdődően rendszeresen, meghatáro­zott időközönként együttes ülést tart az üzemrészek ak­cióbizottságaival. Ilyen ülésre első ízben ez év márciusában került 6or, amikor a cigarettaelőkészíté­si ÜDHAB volt a „partner”. Rögtön ki is alakult az a na­pirend, amely a jövőre néz­ve is megfelelőnek látszik, amely szerint az első pont az ÜDHAB „szokásos” ülése, csak éppen a hallgatóság na­gyobb ... A második ilyen ülést má­jusban, a műszaki osztály ÜDHAB-éval együtt tartotta a vállalati DH-akcióbizott- ság Ennek az adott különle­ges jelentőséget, hogy a nyá­ri nagykarbantartás előké­szítése volt a téma, s a válla­lat vezetői első kézből kaptak átfogó helyzetelemzést arról, hogy szakembereink hogyan készültek és készülnek fel a javítások lehető legjobb ki­vitelezésére. Fordított vi­szonylatban is igen hasznos volt a feladatok közös meg­beszélése, hiszen azonnali segítséget, beavatkozást kér­hettek az ÜDHAB tagjai a vállalat vezetőitől, s javasla­tokat tehettek arra vonatko­zóan is, hogy esetleg néhány dologban az elképzeléseket hogyan alakítsák, az előter- veket hogyan változtassák meg. A tapasztalatcsere te­hát „spontán”, közvetítők nélkül és a kitűzött cél eléré­se érdekében jön létre. Ezekkel az ülésekkel kissé „elébe is mentünk az idő­nek”. Csak májusban — mi­után már két ilyen ülést tar­tottunk — jelent meg a Mi­nisztertanács és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa Elnökségének együttes, 1018/1977. Mt.—SZOT sz. ha­tározata az üzemi demokrá­cia egyes kérdéseiről, mely többek között leszögezi: KÜLÖNBÖZŐ SZINTEK «... a vállalatok (gazdasá­gi szervezetek) vezetői bizto­sítsák, hogy minden dolgozó tájékozottságot szerezhessen a termelés és gazdálkodás fontos kérdéseiről, hogy részt vehessen a döntések kialakí­tásában és a végrehajtás feltételeinek megteremtésé­ben. Azt is „kimondja” a határozat az I. fejezet 2. pontjában, hogy: „Az üzemi demokrácia fórumainak olyan rendszerét kell működ­tetni, amely a vállalat külön­böző szintjeire épül és figye­lemmel van az egyes dolgozó csoportok sajátosságaira is”. Alapos, figyelmes olvasás után, úgy véljük, mindenki számára világos, mi a teen­dő. Gyárunkban az akcióbizott“ ságok már régen az üzemi demokrácia fórumait jelen­tik, ezt aláhúzza tagjaik választásának módja és egész működésük is. Éppen ezért tulajdoníthatunk jelentősé­get azoknak az üléseknek, melyeken az egyes üzemrészi DH-akcióbizottságok részt vehetnek a VDHAB munká­jában, tapasztalatokat szerez­hetnek az ott kialakult „munkamódszerről”, de első­sorban olyan kérdésekről, megoldandó feladatokról, melyek az egész vállalatot érintik, s így — az egész ré­szeként — jobban érzékelhe­tik azokat a teendőket is, melyeket saját kisebb egysé­geikben kell végezniük ah­hoz, hogy a vállalati felada­tok megoldása egyre ered­ményesebb legyen. FELTÉTELEK Annak azonban, hogy az együttes ülések valóban elér­jék céljukat, feltételei van­nak. Ezek közül a legfonto­sabb az, hogy az ÜDHAB- tagok ne tekintsék a hallot­takat „titkos információ­nak”, hanem azokat ismer­tessék a munkatársakkal. Azt ugyanis egyelőre nehéz el­képzelni, hogy valamennyi dolgozó személyesen vehes­sen részt az üléseken, de a képviseleti demokrácia ép­pen az ilyen esetekben adja meg a „közvetett részvétel” lehetőségét. Ebből kiindulva az ÜDHAB-tagoknak köte­lességük is munkatársaik tá­jékoztatása. Az egyéb felté­telek ismertek, vagy lega­lábbis sokszor elhangzottak. Nem elegendő megismerni a problémákat, vitatkozni meg­oldásuk módjain, hanem — ha kialakult a mód, a dön­tést meghozták — tenni is kell — a — a — Alakulóban a csillagászati szakkör Ki nem ismeri a napórát az udvaron? Nos. készítője, 'Csanádi Já­nos tmk-lakatos, aki nem szűnő érdeklődéssel kíséri fi­gyelemmel a világegyetem, vagy legalábbis Galaktikánk jelenségeit. A művelődési program el­készítését megelőző felmérés azt is mutatta, hogy nemcsak ő érdeklődik a Földön kívüli térségek iránt: sokan jelöl­ték meg a csillagászatot, mint olyan tudományt, amellyel szívesen ismerked­nének. — Nagy örömmel vennék részt a Csillagászati szakkör alakításában itt, a vállalaton belül — mondja Csanádi Já­nos. Mi az egri TIT-szakkö- Tünkben majdnem 30-an va­gyunk és nagyon érdekesek a programjaink. Ha megala­kítjuk a dohánygyári szak­kört. hívok minden fiatalt, de az idősebbeket ls.‘ nem fogják megbánni. Rendkívül érdekes élményekben lesz részük! Mint kiderült, űrrakéta­modellezésre is van lehető­ség. — Készítettünk már űrra- kétamodellt és haabarkácskör megindul, rengeteg lehetősé­günk van. Megmondjam, mi a hajtómű? Szifonpatron! A Líceum folyosóján kifeszí~ tettük a drótot és ráakasz­tottuk a Saturnus-rakéta modelljét. Amikor gombostű­vel kiszúrtuk a patron alsó lezárólapját, csak úgy süví­tett: szinte nem is láttuk a modellt, csak hallottuk, amint koppant a folyosó má­sik végén, a falon... — Már az első érdeklő­dőkkel el fogunk menni a Líceum toronymúzeumába és ott bemutatom az „egri de­let”, a meridiánt és a távcső­vel lehetőségünk lesz a nap­fáklyák, a protuberanciák megfigyelésére is. Csillagos estéken pedig felmegyünk a megfigyelő távcsőhöz, ki-ki saját szemével láthatja a Hold felszínét, a testvérboly­gókat és a távoli csillagokat, például a nagy fényerejű Szinuszt. Ott hallgatjuk majd Zétényi tanár úr na­gyon érdekes magyarázata­it. Reméljük, hamarosan megalakul a vállalat Csilla­gászati szakköre és alkal­munk lesz arra, hogy látókö­rünk a szó legszorosabb ér­telmében fényévnyi távolsá­gokkal szélesedjék, mégpedig a legszebb és legérdekesebb élmények kíséretében. — S — Egy beszélgetés kapcsán Április közepén elbeszél­gettünk azokkal a fiatalok­kal. akik a Kiváló ifjúmun­Nagykarbantartási előkészület öt évvel ezelőtt kezdtük vállalatunknál a nyári nagy­karbantartást. Ekkor a ter­melési tervünk tette lehető­vé a megszervezését és a kezdeti siker után minden évben megismételtük. Ma már nemcsak a termelési terv által adott lehetőségek­re épül a nagykarbantartás, hanem egyre inkább arra a felismerésre, hogy ez a válla­latunk szempoptjából szük­ségszerű. Az elmúlt években a nagykarbantartás ideje egy és kettő hét között változott. Ezt az időtartamot befolyá­solta a tervteljesítés, de a nagykarbantartás megtar­tását nem, hiszen erre az idő­szakra ütemeztük a műszaki fejlesztés által elkészült be­rendezések üzembe helyezé­sét is. Így minden évben a nagykarbantartás után egy- egy új színfolt jelentkezett a technológiában. A jól szerve­zett és megfelelő eredménnyel végzett nagykarbantartások­nak egyik alapfeltétele a gon­dosan előkészített terv, ezen tervek színvonala évről évre egyre inkább növekedett, hi­szen az előző évi tapasztala­tokat az új tervnél be tudtuk építeni. A NAGYKARBANTAR­TÁSI terv eddig úgy készült, hogy külön legyen a filter­gyártás karbantartása és kü­lön a cigarettaágazaté, de ezek időben nagyon szorosan kapcsolódtak egymáshoz. Ez évben szakítottunk ezzel a hagyománnyal is. hiszen a mostani filtergyártási nagy­karbantartás hat héttel meg­előzte a cigarettaágazati nagykarbantartást. . A két egymáshoz szorosan kapcso­lódó ágazat nagykarbantar­tásának eltolását szükségessé teszi az a tény, hogy a javí­tást végző szakembereket megfelelően tudjuk koncent­rálni egy adott munkaterü­letre, lehetőséget viszont az ad, hogy a termeléshez szük­séges filtert készletből tud­tuk biztosítani ezen időszak­ban. A nagykarbantartási elő­készület során a filtergyártá­si üzemrész önállóan készí­tette a tervét és a végrehaj­tás során is sikerült a gene­rál kivitelezői feladatot ellát­ni. Mivel ezen üzemrésznél a karbantartás már megtör­tént, így értékelni is lehet. A filtergyártási üzemrész karbantartása jól sikerült, a társosztályok megfelelő, se­gítő tenniakarásukkal támo­gatták a tervben felvett fel­adatok teljesítésében az üzemrészt. A cigarettaágaza­ti nagykarbantartási terv tartalmazza majdnem min­den termelő berendezés va­lamilyen mértékű javítását. A TERVEZETT JAVÍTÁS mértéke függ a gép jelenlegi állapotától és a gépnek a termelésben betöltött szere­pétől. hiszen az ún. vezérgé­peken fokozott felelősséggel kell a javítást elvégezni. A termelőgépek mechanikus javításán túl, azok elektro­mos javítása is tervezve van. A termelést közvetlenül ki­szolgáló berendezések javí­tására is komoly erőt kell fordítani. Így kerül megvaló­sításra a vágatelszívó ventil­látor és a hozzá kapcsolódó porszekrény cseréje, a többi porleválasztóknál a teljes szűrőfelület cseréje van ter­vezve. Jól haladnak a kazán­házi elektromos felújítás elő­készületeivel is, melynek be­fejezése kimondottan a nagy­karbantartás ideje alatt le­hetséges. Az elektromos egy­ségek, műszerek, kapcsoló- és vezérlő egységek javítá­sára is felkészültünk. A nagykarbantartás idejé­re van tervezve a technoló­giai termek, a javított gépek festése, mázolása is, és az olyan jellegű tisztítások, melyek elvárások egy élelmi- szeripari üzemmel szemben. Idegen kivitelező a nagykar­bantartás idejére csak festő­mázoló szakmában várható, a többi szakmai és kisegítő munkákat a vállalaton belü­li szakemberek végzik el. Közel 180 fős szakmunkás és várhatóan 50—60 fő kise­gítő személyzet munkájára számítunk a leállás idejére. Néhány speciális területen pihenőnapokon is lesz mun­kavégzés, 6őt, a villanyszere­lőknél és elektroműszeré­szeknél még az így rendelke­zésre álló időalap is kevés, emiatt napi 12 órás munka­idővel számolunk. A KARBANTARTÁSI TERVEZET az ÜDHAB-okon ismertetésre került, az akció­bizottsági tagok sok hasznos gondolattal egészítették ki, azt magukénak elismerve, vál­lalva, továbbították munka­társaik felé. A nagykarbantartási terv elkészült, melyet több hóna­pos felmérő munka előzött meg, a végrehajtáshoz szük­séges anyagok döntő része beérkezett, raktáron van. Most már a közösségen mú­lik az, hogy a terv valóra is váljon. Sóki Mihály műszaki osztályvezető kás, a Kiváló ifjú szakmun­kás és a Szakma ifjú meste­re cím elnyerésére pályáztak. Ezen a beszélgetésen már csak azok vettek részt, aki­ket munkájuk alapján veze­tőjük és a felkészülés során tanúsított magatartásuk alap­ján a vállalat KlSZ-bizottsá- ga a cím elnyerésére java­solt, illetve annak akadályát nem látta. A beszélgetés azt a célt szolgálta, hogy megis­merjük a pályázó fiatalok szakmai-politikai tájékozott­ságát, egyes kérdésekről vé­leményüket. A beszélgetés­nek az is aktualitást adott, hogy a KISZ IX. kongresszu­sa határozatba foglalta a po­litikai nevelőmunka és a közművelődés kérdéseit is, hangsúlyozta, hogy a KISZ- fiatalok minél szélesebb kör­ben és minél aktívabban ve­gyenek részt az oktatásban. A határozat, mint általában a politikai szervezetek hatá­rozatai, azért születik, mert a megjelölt területen feltét­lenül elvégzendő feladatok vannak és ennek következté­ben azt végre kell hajtani. Ezt, valamint a jelöltek összetételét tekintve az volt az elbeszélgetésben részt ve­vő bizottsági tagok várako­zása, hogy a fiatalok alapos szakmai és politikai ismere­tekről tesznek majd tanúbi­zonyságot. Meg kell állapítani, hogy a pályázók ennek a várako­zásnak csak részben tettek eleget. A szakmai kérdések­ben mutatkozó hiányosságok pótlására elsősorban a mun­kahelyi vezetőknek kell a szükséges intézkedéseket megtenniük, de felvetődik a vállalatnál végzett szakmai oktatás eredményessége vizs­gálatának szükségessége is. A politikai ismeretek bőví­tése már összetettebb fela­dat. Nagy különbségek mu­tatkoznak ebben a tekintet­ben az egyes fiatalok között, vannak, akik „naprakészen” tájékozottak úgy a bel-, mint . •>.. • • ■ ■ y: • 30 éves türzsgárdataqok 1977-ben hat fővel bővült a „harmincévesek tábora”, ennyien szerezték meg a „30 éves törzsgárdatag" megtisztelő, vagy inkább tiszteletet parancsoló címet. Nem kell egyiküket tem bemutatni, hiszen mindannyiukat jól ismerjük, nem telik el nap, hogy munkánk kapcsán ne találkoznánk. Tiszteletünket és megbecsülésünket kívánjuk kifejezni, amikor lapunkban is megemlékezünk azokról a munkásainkról, tanítómestereinkről, akik 1947-ben kezdték a munkát gyárunkban és azóta is töretlen lelkesedés sei és szorgalommal dolgoznak közöttünk. Reméljük, így lesz ez még nagyon hosszú ideig. Ehhez kívánunk nagyon jó egészséget és a további munkához sok sikert! íme a tabló — egy kép hiányzik. Szabó Andrásáé. Ancika nem vállalkozott a fotózásra. — Képün­kön: Majoros Andrásné, Fíklóczki István, Ürge László, Nyári József, Iványi Illés. a külpolitikában, de olyanok is, akiknél alapvető ismere­tek is hiányoznak. A jövőben úgy kell megtalálni az egyes oktatási formákban való részvételre a jelölés módját és úgy kell megválasztani azok tematikáját, hogy az átlagos képzettségi színvonal mindenképpen emelkedjék, de ugyanakkor a legtöbb is­merettel rendelkező fiatalok is kapjanak „újat”. Fel kell tárni véleményünk szerint azokat az okokat is, ame­lyek a jelenlegi színvonal- különbséget eredményezték és a bizottság tagjai ebben készséggel a KISZ-bizottság rendelkezésére bocsátják tapasztalataikat. Teljes mértékben egyet kell értenünk azokkal a vé­leményekkel. amelyek azt hangsúlyozzák, hogy: „a KISZ-műszakokban és a kommunista szombatokon végzett munka is politizá­lás!” és azzal is, hogy az „Edzett ifjúságért!” mozga­lomban való részvétel ugyan­csak a KISZ IX. kongresszu­sa határozatának végrehaj­tását jelenti, s KlSZ-szerve- zetünk mindkét területen so­kat tett az elmúlt mozgalmi évben. Nem szabad azonban szem elől téveszteni az MSZMP Központi Bizottságá­nak azokat a határozatait és állásfoglalásait, melyek arra szólítanak fel, hogy a társa­dalom minden rétegét be kell vonni egy olyan közművelő­désbe, melynek talán a leg­fontosabb része a politikai el­méleti képzettség színvona­lának növelése. A párttagok­nak mind alaposabban el kell sajátítaniuk a marxiz­mus—leninizmus tanításait, de ugyanennek vonatkoznia kell a párttagság utánpótlá­sára, a KISZ-tagokra is. Ez utóbbi feladatban a nagyobb részt a pártszervezeteknek kell vállalniuk, a KlSZ-szer- vezetre. a KISZ-életre és az ifjúság legfontosabb felada­taira vonatkozó ismeretek megszerzéséért azonban a KISZ-alapszervezetek az első számú felelősök. Nem volna talán haszon­talan dolog egyszer azt meg­vizsgálni az üzemben, hogy a politikai könyveket vásárlók hány százaléka ke­rül ki a fiatalság köréből? A bevezetőben említett címeket elnyert fiatalok az április 22-i vállalati ünnep­ségen kapták meg az elis­merő okleveleket. Amikor eredményükhöz gratulálunk, egyúttal arra kérjük őket: segítsék egymást és alapszer­vezeteik vezetőségét is annak elérésében, hogy a politikai oktatás ne csak a részvételt, hanem az ott megszerzett tu­dást tekintve is eredményes legyen. — B. Gy. — DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom