Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
Kocsis József beszámolóját tarja. Az összevont taggyűlésekről jelentjük... Az alapszervezetek januári taggyűlései után vállalatunk pártszervezete, 1977. február 8-án tartotta összevont beszámoló taggyűlését, nv'Jly számot adott az 1976. évi munkáról. Az összevont taggyűlés vendége volt dr. Varga János, a városi tanács elnöke, Kovács János, az MSZMP Eger városi Bizottságának titkára. A vendégeket és a taggyűlés résztvevőit Szanyi Nagy Mihály, a pártvezetőség szervezőtitkára köszöntötte, majd a pártvezetőség beszámolóját Kocsis József, a pártvezetőség titkára terjesztette a tagság elé. A beszámolóból az alábbi gondolatokat emeljük ki: A XI. kongresszus megállapította, hogy tovább erősödött és mélyült pártunk kapcsolata a tömeggel. A társadalmi viszonyok átalakításában elért sikerek is jelzik, hogy dolgozók milliói követik és .'lismerik a párt mutatta út helyességét, támogatják a fejlett szocialista társadalom felépítésének, a béke védelmének programját. Ezt mutatták a beszámolás időszakában lezajlott, „elbeszélgetések” is. Ezeknek ki kellett terjedni a párt politikájából adódó feladatokra, az alapszervezet tevékenységére, az illető párttag munkájára, ideológiai, politikai képzettségére, a párt politikájának ismeretére és képviseletére, a pártmHgbízatások teljesítésére, a közéleti tevékenységre. Az elbeszélgetések előkészítése, lebonyolítása párt- szerűen, fegyelmezetten folyt le. Ebben a munkában mindazok, akiket bevontunk, elismerésre méltóan látták el feladatukat. Ez volt a biztosítéka annak, hogy párttagjaink őszintén, elvtársias hangnemben mondták el véleményüket, észrevételeiket, illetve fogadták el a pártvezetőség részéről azt a testületi állásfoglalást, elvárásokat, melyek az illető párttag személyére vonatkoztak. GAZDASÁGI MUNKÁNKRÓL... A beszámoló elemezte a cselekvési program végrehajtását. Megállapította, hogy vállalatunk kommunistái, dolgozói, vezetői, sikeresen hajtották végre az 1976. évi gazdasági feladatokat. A tevékenység alapja a KB 1974. december 5-i, valamint a pártvezetőség 1976. évi „Cselekvési programijából adódó feladatok végrehajtása volt. A termelés szerkezete korszerűsödött, növekedett a filteres cigaretták mennyisége és aránya. Új termékeket hoztunk forgalomba, mint például a „nikotinszegény” dohányanyagot tartalmazó Helikon cigaretta és az osztrák li- cenc alapján gyártott Milde Sorte cigaretta. A növekvő termelést csökkenő létszám, tehát 100 százalékos fedezettségi hányad mellett biztosítottuk. A kiemelt és egyéb termékeink minőségi mutatói a bázisnál és az előirányzottnál kedvezőbben alakultak. Mindezek nem jelenthetik és nem jelentik azt, hogy a minőséggel, a balesetek alakulásával és ezekkel szoros összefüggésben, a munkafegyelem helyzetével elégedettek lennénk. A DH-munkarendszerben végzett tevékenység, a fokozott szervezési munka, a tartalmában fejlődő munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, az üzemi demokrácia mind teljesebb kibontakozása jelentős tényezői gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításának. Az 1976. évi eredményekre és tapasztalatokra alapozva, további hiba- és veszteség- források feltárásával, azok megszüntetésével: — teljesíteni kell az 1977. évi gazdasági tervfeladatokat, biztosítani kell a mutatókkal mérhető gazdasági fejlődést, — biztosítani kell lehetőségeink erőteljesebb kihasználását a hatékonyságnövelése érdekében, a korszerű anyagi ösztönzés feltételeinek megteremtésével, — a DH-munkarendszer adta lehetőségeket mind teljesebben kell kihasználni gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, ezen belül is az eddigiektől is nagyobb gondot kell fordítani az üzemi demokratizmus érvényesülésére. A Jó MUNKAHELYI LÉGKÖRÉRT... Az elmúlt évek egyik fontos feladata volt és a jövőben is az lesz, hogy a szocialista demokrácia, ezen belül az üzemi, munkahelyi demokrácia tovább erősödjön. A XI. kongresszus programnyilatkozata így fogalmazza meg a feladatot: „A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szerves része a munkahelyi demokrácia erősítése. Az lehetővé teszi a dolgozók fokozottabb részvételét a vezetésben, segíti a munka alkotó jellegének kibontakozását, színvonalának emelését. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének fontos feltétele a szocialista vezetési stílus, a vezetők és a beosztottak közötti szocialista viszony kialakítása, erősítése.” Vállalatunknál minden feltétel adott ahhoz, hogy dolgozóink magukénak érezzék a közösség gondját, mégis találkozunk a formalitás, esetenként a meg nem értés jelenségeivel. Pártvezetőségünk éppen ezért arra törekszik, hogy minden kommunista érezzen politikai felelősséget az üzemi demokratizmus kibontakoztatásáért. Fel kell ismerni, hogy a dolgozók bevonása a vezetésbe a munkáshatalom egyik lényegi tényezője. Politikai munkánk egyik fontos eleme annak elérése, hogy ezt minden vezető is így fogja fel. Az üzemi, munkahelyi demokrácia kibontakoztatása, tartalmi fejlesztése minden vezetőnek kötelessége. Olyan munkahelyi légkört kell kialakítani, ahol a dolgozók szabadon fejthetik ki, mondhatják el javaslataikat, véleményeiket, érzik, hogy azokra szükség van. Támogatni kell minden olyan hasznos javaslatot, mely a kollektíva, végső soron társadalmunk érdekeit szolgálja. SZERVEZETTEN... A beszámoló elemezte a pártszervezet munkamódszerét, az alapszervezetek tevékenységét, a párt irányító szerepének érvényesülését a gazdasági munkában. Az értékelés szerint rendkívül hasznosnak bizonyult a gazdasági vezetők időszakos beszámoltatásának rendszere, úgy alapszervezeti, mint pártszervezeti szinten. Az egyes vezetőségek átfogó tájékoztatást kaptak a gazdasági egységek tevékenységéről, értékelték azt, s lehetőségük nyílt arra, hogy új feladatokat szabjanak meg, vagy helyesbítsenek egyes célkitűzéseket. Mindezt munkaterv szerint, szervezetten, rendszeresen végezte valamennyi vezetőség. A beszámoltatások természetesen át- fogóak voltak, nem pusztán a gazdasági munkát kérték számon, hanem ellenőrizték az adott terület személyzeti és káderkérdéseit, azok helyzetét is. Az elmúlt évi összevont beszámoló taggyűlés határozata értelmében, ezeket a kérdéseket és a DH-munkarendszer teljes körű bevezetésének és az abból adódó feladatok teljesítésének tükrében vizsgálták. A szervezett tevékenység kapcsán, a beszámoló értékelte a taggyűléseket is. Megállapította, hogy azok előkészítésének színvonala javult, időben meg lettek tartva és napirendjeik is megfelelően lettek összeállítva. Vannak még teendők a részvétel területén, bár az elmúlt évben a helyzet itt is javult, s fokozni kell a taggyűlések aktivitását is. AGITÁCIÓ, PROPAGANDA A Központi Bizottság vizsgálta a párttagság ideológiai felkészültségét, s meghatározta a feladatokat az oktatás, a propagandamunka területén, hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növekvő társadalmi jelentőségét. A vállalatunknál folyó politikai oktatás ezeket a célkitűzéseket kívánta és kívánja szolgálni. A bevált — a párttagság és a közvélemény által ismert — oktatási formákat 1976-ban is megtartottuk, a marxista—leninista középiskola és a három pártszeminárium hivatott elsősorban az ideológiai ismeretek átadására, elsajátítására és elmélyítésére. Az oktatók képzettsége megfelelő, munkájuk színvonala javult, mint ahogy nőtt a résztvevők aktivitása és a foglalkozások látogatottsága is. A további feladat itt is a „minőség javítása”. Megemlékezett a beszámoló az agitációs és propagandamunka más fórumairól és lehetőségeiről is, azokról a lehetőségekről, melyeket a vállalat politikai könyvtára, a könyvterjesztés, a politikai könyvhét, a brigádmozgalom és a termelési-társadalmi fórumok biztosítanak. Mindezeket a jövőben is fel kell használni a még elmélyültebb, sokoldalúbb agitációs munka, ideológiai ismeret- szerzés érdekében. Ezek a kapcsolatok „...nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a párt és a nép kapcsolatainak szélesítésében, a tömegek alkotó tevékenységének kibontakoztatásában, a szocialista demokrácia ki- szélesítésében” — állapítja meg a beszámoló. Az általános érvényű megállapítás vállalatunkra is érvényes, éppen ezért a beszámolási időszakban a párt- szervezet nagy figyelmet fordított ezeknek a kapcsolatoknak a még jobbá tételére. A kölcsönös tájékoztatás rendszeresen megtörtént, az szb munkájának szervezettsége javult, a műhelybizottságok jól látták el feladataikat, figyelemmel kísérték a bérek, a szociális körülmények, a munkakörülmények alakulását. Az érdekképviselet mellett az szb kommunistáinak fontos feladatuk, hogy mozgósítsanak a „Cselekvési programiban megjelölt gazdaságpolitikai feladatok teljesítésére. A KISZ-bizottság elvi irányítását a pártszervezet ugyancsak kiemelt feladatként kezelte. Figyelemmel kísérte „akcióprogram” végrehajtását és elsőrendű kötelességének . tartotta, hogy a KISZ-munka végzése során a fiatalok tudata formálódjon. Ez teszi lehetővé, hogy a KISZ valóban a párt utánpótlását jelentse, a párttaggá nevelés bázisa legyen. E munka eredménye jelentkezik abban, hogy az 1976- ban felvett nyolc párttag közül négy a KlSZ-alapszerve- zetek ajánlása alapján lett a párt tagja. A beszámoló az értékelés alapján meg is határozta a KISZ és a tömegszervezetek jövőbeni feladatait, ugyancsak összhangban a „Cselekvési program”-mal. A pártvezetőség titkára a beszámolóban megemlékezett a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulójáról is, hangsúlyozva a munkásőrök öntudatos, áldozatkész felelősségvállalását a szocialista társadalom védelmében, mindazokon a területeken, ahová őket a haza és a párt szólítja. ÉRTÉKELÉS Az MSZMP Eger városi Végrehajtó Bizottsága nevében, dr. Varga János értékelte pártvezetőségünk és pártszervezetünk 1976. évi munkáját. Valamennyiünk nagy örömére szolgált, hogy a vb elismerését fejezte ki a munkáért, az eredményekért, s amellett, hogy a jövő érdekében teendő feladatokra, a munka további javításának szükségességére is rámutatott, igen eredményesnek értékelte 1976. évi tevékenységünket. A szervező titkár Az egyes KlSZ-álapszerve- zetek március hónapban tartják az 1976-os mozgalmi év munkáját kiértékelő beszámoló taggyűléseket. E nagy munka mellett folyamatosan történnek az alapszervezeteken belül az új vezetőség választását előkészítő jelölések. Az ilyen jellegű feladatokat a KISZ-alapszervezeten belül az alapszervi és a csúcsvezetőségi szervező titkárok végzik. „Láng Sándor” alapszervezet szervező titkára vagyok — mondja Takács György —, aki a pénzügyi osztályon dolgozik, mint pénz- és hitelügyi előadó. — Valóban nagyon sok feladatunk akad az elkövetkezendő hónapokban a munkánk ellátása mellett — nekünk szervező titkároknak. — Gondolom, van már gyakorlatod ebben a munkában? — Hát igen. Éppen 10 éve vagyok a KISZ tagja. 1968 évben kaptam az első funkciómat. A kultúrosi funkciót egy évig töltöttem be, majd agitációs és propagandatitkár lettem. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 2 és fél évig voltam kari vezetőségi tag. 1975 évben pedig felvételt nyertem az MSZMP soraiba. Az egyetemi tanulmányaim befejezésekor nyertem el az egyetemi KISZ-bizottság kitüntető oklevelét a 4 éves munkámért. Az egyetemről kerültem a Dohánygyárba, Minden dohánytermelő országnak megvan a maga őshonos dohányfajtája. Minden országban homály fedi a kezdeti dohánytermelés ismereteit. Nem tudjuk, ki honosította meg a dohány növényt. Melyik volt az első fajta, ki volt az első termesztő. Talán azért van ez így, mert kezdetben mindenütt tűzzel-vassal harcoltak a dohányzás ellen. így volt ez Olaszországban is. Amikor legutóbb Olaszországban jártam dohányátvétel céljából, érdeklődtem az Olaszországban termesztett dohányfajták szakirodalma felől. Akikkel tárgyaltam, mindenkinek feltettem a kérdést, nem tud-e az olasz dohánytermesztéssel kapcsolatos szakirodalmat rendelkezésemre bocsátani. Meglepett, hogy legtöbben nemmel válaszoltak. Igaz, hogy jórészt kereskedőkkel tárgyaltam. Végül a LATINA cég vezetője, Dott. Giovanni úr adott egy könyvet, mely igaz, hogy 1954. évi kiadás, de ismertet egy pár fajta olasz dohányt, amelyekről a hazai szakiroda- lom igen szűkszavúan beszél, vagy csak éppen említést tesz a fajtáról. A magyar dohánygyárak az utóbbi években elég tekintélyes mennyiséget használtak fel az olasz Nostrana dohányfajtából. Nálunk, az Egri Dohánygyárban is rendszeresen használunk Olaszországból importált Nostrana dohányt. Ezért engedjék meg, hogy röviden bemutassam az olasz dohánytermesztés egyik legrégibb hagyománnyal rendelkező dohányfajtáját, a Nost- ram Del Brentát. A XVI. század vége felé kezdték ültetni a Velencei Köztársaságban a Brenta völgyében, Angeloni olasz kutató szerint Magyarországról került hozzájuk osztrák közvetítéssel. A „Szegedi rózsa” magyar fajtához nagyon hasonló (náluk a „Szegedi rózsát” már rég kivonták a termelésből). A Nostrana levelei tojásdad alakúak, a csúcsa kissé kihegyezett, a főér közepesen vastag. A mellékerek közel derékszögben csatlakoznak a főérhez. Szép, élénkzöld színűek. Egy száron rendszerint 24 leahol már eddig is nagyon sok érdekeset tanultam. — Volt-e már munkád során különleges feladatod? — Igen, már volt. Most fejezte be a vállalati értékelemző team 9 hónapos munka után a Fecske cigaretta gazdaságosabb előállítására vonatkozó javaslatát. Az értékelemzési munkában én is részt vettem. Az értékelemző csoport a KTI és az OMFB által írt pályázatra most adta be dolgozatát. Az értékelemzési pályázat elkészítése előtt 25 fő vett részt egy 36 órás értékelemzési tanfolyamon, majd ezt követte a 8 főből álló team 9 hónapos munkája. Reméljük, legalább olyan sikeres lesz a pályázatotok, mint a KISZ-ben eddigi tevékenységed. vél van. A virágok fűzérvi- rágzatot alkotnak, a párta rózsaszín. A teljes kifejlődött növény 160 cm magasságot ér el. A Nostram Del Brentanak három típusa van: 1. Avanone. — Régen igen elterjedt volt a termesztése, ma már alig termesztik. 2. Avanetta. — Általában ez a legelterjedtebb típus. 3. Cucchetto. — Igen munkaigényes, ezért ma már nem is termesztik. A Nostrana dohány a kö- töttebb talajt igényli. Ahol a kultúra hagyományos, ott a tél zord, a tavasz enyhe, a nyár meleg és csapadékos. A palántanevelés, kiültetés, növényápolás hasonló a hazai nagylevelű dohányaink agrotechnikájával. Ültetési távolság 50x50 cm. Hektá- ranként tehát a növények száma 40 ezer. A levelek törése teljes érettségben történik. A letört leveleket szárítóhelyiségbe, sori üllőbe rakják, így marad kb. 8 napig. Itt erjedésnek indul a levél és sárgás színt vesz fel. Ezután a leveleket napra teszik, fonákjukkal fölfelé, majd szárítókötelekre aggatják őket. 45 nap után a levelek gesztenyebarnává válnak, kiszá- 1 radnak és kis csomókba, „bankák”-ba rakják, itt tovább tart a fermentálódás. Körülbelül 20—30 napig marad bankákban a dohány. Mivel ezen a vidéken igen sok a jégkár, a jégverte leveleket külön szárítják és fermentálják. Az így nyert dohánylevélrészek sötét színűek és erősek. Négy minőségi osztályba sorolják a Nostrana dohányt. Külön két osztályba sorolják a jég verte leveleket, és teljesen külön kategóriába tartoznak a tépett levél formájában szárított, és fermentált anyagok. A Nostrana dohány nikotintartalma 1,5—2,5% között van. Kissé keserű ízű, igen jó égőképességű, hamuja fehér. Az első, másodosztályú anyagot középminőségű cigarettákhoz, a harmadik, negyedik osztályú anyagot fekete dohányból készült cigaretták készítéséhez és pipadohány gyártására használják. Huszti Ferenc főmérnök Nostram Del Brenta DOHÁNYGYÁR 5
