Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-02-01 / 2. szám

Kristályba csiszolt barátság Hogyan dolgoznak ma Január 28'án tartottuk év végi beszámoló brigádgyűlésünket. Értékeltük múlt év­ben végzett munkánkat, gazdasági és KISZ vonalon egyaránt. Az eredmények mellett •szintén feltártuk a hiányosságokat is. Számos jó javaslat hangzott el, a komplexitás adta lehetőségek nagyobb mérvű kihasználására. A hivatalos rész elhangzása után, elbúcsúztattuk SÍT bér Marikát, aki megvált bri­gádunktól, mivel más vállalathoz ment dolgozni. Ugyané ak ezen a brigádgyűlésen kö­szöntöttük utólagosan 5 brigádtagunkat, akiknek november ben—decemberben volt név­napjuk. Szerény összojövé^elünikre meghívtuk a Parádsasvári üveggyárban dolgozó társ­brigád vezetőjét is, aki nemcsak jelenlétével okozott nekünk örömet. Megalakulásunk 6. évfordulójára, egy csodálatos vázát kaptunk a brigádtól ajándékba, melybe beleírták baráti megemlékezésüket. A jó hangulatú találkozó mindannyiunknak kellemes emlé­kévé vált. Karikás Frigyes szoc. brigád A cigaretta előkészítési „November 7.” szocialista brigádot 1972-ben mutattuk be üzemi lapunkban. Az azóta eltelt 5 év munkájá­ról röviden a következőkben számolhatunk be. Az akkori 22 fős brigád ma 17 fővel dolgozik. Nyugdíjazás, és egyéb változások őket sem kerülték el. A brigád 1974-ben — az elmúlt években nyújtott nagyszerű eredmények elis­meréseként — elnyerte a „Szakma Kiváló Brigádja” megtisztelő címet. E magas kitüntetés kö­vetkezetesebb helytállásra jkötelezi (a brigádot, mely­nek igyekeznek maradékta­lanul eleget tenni. A meg­növekedett igényeknek meg­felelően mindig több és több cigarettához kell meg­felelő szerkezetű és minő­ségű félgyártmányt biztosí­tani a cigarettagyártás szá­mára. Ez nagyon sok eset­ben nem kis feladat elé ál­lítja e kis kollektívát, hisz több alkalommal nem a leg­megfelelőbb alapanyagból kell a jó minőséget biztosí­tani. Az elért termelési eredményhez nagyban hoz­zájárultak a műszerészek is, akik az osztály termelőbe­rendezései fölött védnöksé­get vállaltak. Az észlelt hi­bákat, hiányosságokat az ál­taluk bevezetett információs A fáradtságról Mit mond a pszichológia — Milyen csodaszép ruhá­ja van ennek a kislánynak! — Téved, ez a -fiam. — Szóval ön az apja? — Nem. Az anyja vagyok. ★ — Kislány, hazakísérhet­lek? — Egyedül is hazatalálok. — Veszélyes, farkasok jár­nak arra. — Szívesebben találkozom három farkassal, minthogy egy medve kísérgessen. ★ — Miért mentél hozzá Petrához? Nincs ki a négy kereke. — A fejében lehet, de a garázsban mind a négy meg­van! ★ — Ivánka, ha azt mondom, „beteg vagy”, az milyen idő? — kérdezi a tanító bácsi nyelvtan órán. — A legszebb idő. — Hát ezt hogy érted? — Ügy, hogy olyankor nincs tanítás. ★ Mira találkozik zsugorisá­gáról híres barátnőjével, s látja, hogy annak potyognak a szeméből a könnyek. — Miért sírsz? — Kitört a fésűm foga. — Hát érdemes azért sír­ni? — Most vehetek egy új fé­sűt — zokogja a barátnő. — Egy fog miatt? — Igen, ez volt az utolsó! ★ Az őrmester szidja a kato­nát: — Nem szégyelled magad? Utolsó vagy a felkelésben, a tornán, a foglalkozásokon! — De őrmester elvtárs, nem akarok stréberkedni! ★ Testnevelési órán. — Feküdjetek hátra, emel­jétek fel a lábatokat és úgy mozgassátok, mintha kerék­pároznátok! ... így ... Na­gyon jó ... Gyorsabban ... Még gyorsabban! Milán, te miért nem csinálod azt, amit a többiek? — Tanár úr, én lefelé haj­tok a lejtőn! ★ — Jó napot, Petrovics úr! Hogy van a szívecskéje? — kérdezi az orvos a páciensé­től. — Köszönöm szépen, jól. Otthon főzi az ebédet. ★ — Mama, az öcsike eszi az újságot! — Nem baj, tegnapi! „Fáradtság olyan élettani állapotot jelent, amely va­lamilyen fizikai, vagy szel­lemi tevékenység következté­ben lép fel, az energetikai anyagok nagy mértékű fel- használásával jár; eredmé­nyeképpen az ember munka­végző képessége, ennek meg­felelően teljesítőképessége is csökken.” A teljesítmény csökkenése azonban nemcsak a fáradt­ság következtében jöhet lét­re. Csökkenhet az ember tel­jesítőképessége betegség mi­att, rossz hangulatban (!), vagy egyéb, személyhez tar­tozó körülmények következ­tében is. A fáradtságot éppen ezért két tényező szerint vizsgál­ják a pszichológusok, attól függően, hogy alapvetően ob­jektív vagy szubjektív té­nyező játszik-e benne első­sorban szerepet. A fáradtság objektív meg­nyilvánulása főképpen abban áll, hogy csökken az egyén teljesítőképessége, megválto­zik az idegrendszer működé­si formája. A szubjektív megnyilvá­nulás leginkább abban mu­tatkozik meg, hogy romlik az ember közérzete, kedve, és ez gátolja további cselekvésének menetét. A fáradtság e két fő arcu­lata valójában igen bonyo­lult kapcsolódásban fonódik össze, s ennek megfelelően nagyon változatos tünetcso­portokat hoz létre. AZ IDEGRENDSZER REAGÁLÁSA A fáradt ember lelkivilá­gának sajátosságait csak ak­kor tudjuk helyesen értékel­ni, ha a fáradtságot az egész szervezet, mindenek előtt a bonyolult szerkezetű ideg- rendszer, valamint a környe­zet összefüggéseinek dialek­tikus kapcsolatában tanulmá­nyozzuk. Amikor fáradtak vagyunk, lényegében a valamennyi te­vékenységünket irányító köz­I. ponti szervünk, idegrendsze­rünk sejtjei fáradnak el. A fáradtság pszichológiai szempontból tehát az egész szervezet, mindenekelőtt pe­dig a központi idegredszer állapotára utal. Az emberi szervezet megbonthatatlan egység. A fáradtság esetében mégis szokásos megkülönböz­tetni az elsősorban fizikai és szellemi (idegrendszeri) fá­radtságot, de beszélhetünk az egész szervezet kimerüléséről, vagy csak az egyes részterü­letekre kiterjedő, részleges fáradtságról (pl.; a végtagok fáradtsága). A FÁRADTSÁG, MINT BALESETI FORRÁS A fáradtságnak számos külső jele, velejárója van. A figyelem csökken, nehezebbé válik az emlékezet, a képze­let, a gondolkodás munkája. Bizonytalanabbá válik a cse­lekvés, a végtagok koordinált mozgása. A fáradtság keletkezésének a következő jellemző szaka­szait lehet elkülöníteni: a) A tevékenység bizonyos fokú meglassúbbodása. Alkal­mi hibák, fennakadások lép­nek fel és mozgásos zavarok a munkafolyamatban. b) Egyre növekszik a fi- gyelmi koncentráció nehézsé­ge, az akarat megfeszítése és a kompenzáló, ellensúlyozás mértéke. c) Az egyes funkciók elfá­radása, valamint az általános fáradtság minden tevékeny­ség alapfeltételét, az akara­tot is aláássa, és súlyosabb esetben még az érzelmi élet zavarait is magával vonhatja. A felhalmozódott fáradtság, a pihenés nélkül folytatott tevékenység kimerüléshez ve­zethet, mert a szervezetet, idegrendszert ért nagymérté­kű, nehezen elviselhető meg­terhelés következtében meg­gyengül az idegrendszer el­lenállóképessége és ennek nyomán pszichés funkciók is károsodnak. HOL A HATÁR? A fiziológiás határ fogalma azt a megterhelési fokot fe­jezi ki, amely még éppen nem vezet károsodáshoz. A fáradtság kórossá akkor válik, ha a szervezet olyan túlzott igénybevételnek van kitéve, amellyel megbirkózni csak nagy energiaveszteség­gel, idegrendszeri károsodás árán tud. Időleges vagy tartós káro­sodás áll be akkor is, ha a munka és pihenés mértéke, ritmusa helytelen módon el- tolódik(l). Egy-egy teljesítményt be­folyásol a fáradtság és a pi­henés, a megterhelés és szü­net mennyiségi és minőségi jellege épp úgy, mint a mun­kakedv, érdeklődés, vala­mint a külsődleges tényezők (zaj, világítás, éghajlat, szín­hatás, személyi kapcsolatok). A munka és pihenés ritmu­sának helytelen eltolódása már nálunk is több baleset­hez vezetett az elmúlt évben. A délutáni és éjszakai mű­szakba sokszor már olyan fáradtan állnak munkába egyes dolgozók — és főleg a nők —, hogy már a műszak­idő első felében igen nagy mértékben kifáradnak, ezért a munkaidő további részé­ben elvégzendő munkát már csak viszonylag nagy erőfe­szítéssel, koncentrálással tud­ják elvégezni. Természetesen ez a körülmény fokozott fá­radtságot, s ennek folytán fokozott baleseti veszélyt is jelent. S noha ma még a fáradt­ságnak nincs olyan egysze­rű mérési lehetősége, mint pl. az alkoholos állapot ki­mutatására szolgáló alkohol- szonda — s ezen kívül az egyes emberek teherbírása is igen eltérő —, azt minden ember érzi, hiszen a szerve­zet azt többféleképpen is jelzi, hogy hol a határ. Vegyük figyelembe ezeket az élettani törvényszerűsége­ket, fölöslegesen ne kufár- kodjunk egészségünkkel! —b—a— füzetben bejegyezték a szer­viz műszak számára, melyet a legrövidebb időn belül igyekeztek megszüntetni Így sikerült üzemrészük üzembiztonságát tovább nö" vélni. DH-akc|ióbizottSág (ülésein a termelés biztonságát cél­zó észrevételeket, javaslato­kat megteszik, a határidő­ket a lehetőségekhez mérten betartják. DH-munkarendszer beve­zetésének éveiben aktívak voltak, a teljes körű beveze­tésnél igyekeztek a DH szellemében dolgozni. Az önellenőrzést mind széle­sebb területen alkalmazzák munkájuk során. Jó munká­juknak köszönhető, hogy a gyártási osztályon félgyárt­mány hiánya miatt gépállás nem volt. Űj dolgozók beta­nulását kollektíván segítik, jó hozzáállásukból adódik, hogy ez idő alatt is zökke­nőmentes volt a termelés. A munka mellett nem fe­ledkeznek meg az önképzés­ről sem. Nagyszerű alkalom számunkra a vetélkedőkre való felkészülés. A közmű­velődési vetélkedőre a gyá­runkból a Marie Curie szo­cialista brigádon kívül egye­dül ők neveztek még be, (ahol nem vallottak szé­gyent. Ezenkívül a munka- védelmi- és szellemi vetél­kedőn is részt vettek, me­lyekre felkészülve sok-sok új ismerethez jutottak. A gyáriunkban működő szak­munkásképző iskolában né­gyen szereztek képesítést. Egy brigád tag technikusmi­nősítő vizsgát tett, egy fő elvégezte a közgazdasági technikumot. Ketten fejezték be a 8 ál­talános iskolát, 1 fő elvé­gezte a MI.EE-t, valamint a ML középiskolát, egy fő pe­dig jelenleg végzi. A szak- szervezeti" és párlszeminá" riumon rendszeresen részt vesznek. A brigád a kitüntetések után járó pénz egy részét minden évben a közösség javára fordítja. Két évben vettek részt a gyermeknap, egy évben a nyugdíjas talál­kozó megrendezésében. 1974- ben a Szakma Kiváló Bri­gádja cím elnyerése alkal­mával a „Béke" szociálist* brigáddal közösen 302 nyug­díjas részére szervezett fe­lejthetetlen estét. A kis kollektíva össze­tart jóban-rosszban. akár egy nagy család. Közösén Imennek eíküvfée, névadó­ra, nem feledkeznek meg betegtársaikról sem. Nyugdíjasaikat elbúcsúz­tatják, apróbb ajándékok­kal kedveskednek nekik. A brigád összetartozásé nak ezer apró jelét adják. Nem csoda, hisz nagyon sók együtt eltöltött év van mö­göttük. közösen, megoldott problémák, gondok. Munká­juk, életük összekovácsoTö­dott. Az 1976. évi záróérte­kezletükön elhangzottak azt mutatják, a brigád ismét előbbre lépett, az önkritika is erényük és biztosítéka is jövőbeli sikereiknek. A to­vábbi munkájukhoz is sok sikert, erőt és jó egészséget kívánunk. Jakub Amoldné h, c<& MOZIK KOSOMBÓL Fekete gyémántok A nagy mesemondó legol­vasottabb regénye nem a tá­voli múltban kalandozik, ha­nem bankárokról, tőzsdei spekulánsokról ír, arról a harcról, amelyet a nemzeti ipar képviselői folytattak a külföldi tőke agresszív be­tolakodása ellen. Hősei rész­ben valóságos alakok megtes­tesítői. Berend Iván, az asz­kéta tudós, a haza ügyéért dolgozó, a korszak nemzeti és férfiideálja. A Várkonyi Zoltán rendez­te új magyar film meséjét nehéz lenne röviden össze­foglalni, de talán részletesen felesleges is, hiszen olvasóink bizonyára jól ismerik Jókai regényét. Annyit azonban mégis meg­említünk: 1860. A bánya föld alatti üregében lapos fenekű csó­nakban Berend Iván térdel: ő o bánya tulajdonosa. Sietnie kell, a víz zúdul ki­felé, a csónakot is megemeli. Berend nyugtalan; figyel­mezteti embereit a bányalég­re. A tárna bejárata előtt bá­nyászok és csilléslányok segí­tik a kitámolygó bányászo­kat; Berend is megtántoro- dik, a lányok csapatából Evi- la, a kopott ruhában is fel­tűnő szépségű csilléslány ugrik hozzá és megtörli Be­rend homlokát. Evila a bá­nyában dolgozó, nagy hangú, nyers modorú Szaffrán Péter menyasszonya. Szaffrán nem nézi jó szemmel Berend Iván és Evila találkozását. Berend Iván, a szorgalma­san dolgozó tudós mérnök szabad idejét laboratóriumá­ban tölti, megszállottan kí­sérletezik azon az oltóanya­gon, amely eloltja a bánya­vizet. Hamarosan két vendég je­lenik meg Berend kőzetmin­tákkal zsúfolásig megtelt iro­dájában, Kaulmann Félix, bécsi bankár és Rauné, fran­cia bányamérnök. Kaulmann kettős céllal érkezik. Egy­részt Rauné urat szeretné beajánlani a megüresedett tárnafelügyelői posztra, más­részt üzleti elképzeléssel áll elő. Berend mereven eluta­sítja Kaulmann tervét. A ravasz Kaulmann a bá­nya kantinjában figyel fel Evilára, fantáziát lát benne, izgatja jelenléte. Szaffrán Péterben forr a düh és a fél­tékenység. Indulatában tö­megverekedésbe kezd. Evila pedig elfogadja Kaulmann ajánlatát, még aznap Bécsbe utazik vele, a jobb, gondtala­nabb élet reményében... Jókai hőseit rangos szerep­lőgárda formálja meg: Huszti Péter, Sunyovszky Szilvia, Haumann Péter, Szabó Sán­dor, Koncz Gábor, Páger An­tal, Tolnay Klári, Tordy Gé­za, Márkus László, Bánsági Ildikó. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Képek: SZIGETI ZOLTÁN. Telefon: 24-44. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3301. Egri Dohánygyár Telefon: 11-10. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3300 Eger, Beloiannisz u. 3. Készítette: Révai Nyomda egri gyáregysége Eger, Vincellériskola út 3. Igazgató: Bede István. © DOHÁNYGYÁR TTirrn—rr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom