Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
Újítók — újítások — új elképzelések Párhuzamos életutak Az újítási tevékenység fontos minden vállalatnak — így nekünk is — egyrészt azért, mert megtakarítást eredményez. többlettermelést jelent, vagy éppen a munka biztonságát fokozza, de fontos azért is, mert az aki újít, az úgy dolgozik, hogy mindenben a célszerűséget keresi, hivatásának érzi a munkát. Éppen ezért az újítási kedv fokozása, az újítások „átfutási idejének” rövidítése a vállalat kollektívájának és az újítóknak egyaránt érdeke. Makiári Józsefnével, a vállalat újítási előadójával arról beszélgettünk, hogy az újítások hasznosítására, az újítási kedv fokozására az elmúlt években tett vállalati intézkedések hatása hogyan jelentkezett? Milyen tapasztalatok vannak a múltról és milyenek az elképzelések a jövőre vonatkozóan? — Az elmúlt évek során igyekeztünk mennél több embert érdekeltté tenni az újítások mielőbbi bevezetésében, hasznosításában, különböző versenyeket szerveztünk ennek érdekében. Noha ez pozitív eredménnyel járt, hiszen évek óta elsők vagyunk a dohányipari újítási versenyben, vannak olyan tapasztalatok is, hogy elért erdeményein- ket fokozhatnánk e vonatkozásban, ha hozzáértő emberek „VÉDNÖKSÉGET” vállalnának az újítás felett. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a gyakorlati kivitelezés során vannak olyan buktatók, amelyek lassítják az újítás teljes megvalósulását és töb- bé-kevésbé az újítónak is kedvét szegik. Teljesen részletekbe menő elképzelés még nincsen, de az látszik járható útnak, ha a MÉTE és £> GTE tagjai bekapcsolódnának az újítások bonyolításába, mind a szakvéleményezést, mind a kivitelezést illetőleg. — Ez esetben milyen biztosíték van arra, hogy az újítás átfutási ideje gyorsabb lesz, hogyan lehet ezt szabályozni? Szerződéses alapon meg lehet oldani, ez persze még kidolgozásra váró feladat. Az elképzelés alapjában abból ered, hogy vannak olyan újítási javaslatok, melyek ugyan jó elképzelések, de kivitelezésükhöz nincs megfelelő rajz, vagy műszaki leírás. Ennek hiányában pedig a jelenlegi rendszerben elég bonyolult a kivitelezés. A MÉTE-, illetve GTE-tagok megfelelő szaktudásuknál fogva segítséget adnának az újítóknak a rajzok és műszaki leírások elkészítésében, de beosztásuknál fogva a kivitelezést is figyelemmel kísérhetnék. Ez a módszer az újítóknak előnyös, mert fizetni az újításért csak akkor lehet, ha az újítás be van vezetve, jelenleg viszont sokszor nem az újítón múlik az, hogy újítását mikor vezetik be. Tulajdonképpen ebben lenne ennek a védnökségnek a [jelentősége. KEVESEBB AZ ELUTASÍTOTT ÚJÍTÁS A dohányipari vállalatok újítási versenyében ebben az évben is jól állunk, a gazdasági eredmény jó. Több kalkulálható újítás van, bár az újítások száma nem olyan nagy, de kevesebb az elutasított újítás is, mint a korábbi években. Az újítók elég jó színvonalú újításokkal jelentkeztek. Sajnos, a nők száma igen csekély az újítók között, nem adnak be újítást, ■pedig biztosan sok jó elképzelésük van. — Ebben az évben mi volt az olyan jelentősebbnek Ítélhető újítás és kik adták be? Az eddig beadott újítások közül a jelentősebbeknél 50 —100 ezer forintos gazdasági eredmény várható újításonként. Ez évben eddig még nem adtak be olyan újítást, melynek gazdasági eredménye a milliós nagyságrendet elérné, de fontos területeken jelentkeztek az újítók, mint pl. a csomagolási tmk-cso- portból a Bukucs—Pogonyi— Széntoiogatóból — Két műszakban dolgozik. A dohányvágó automatákat kezeli. Kilométerekre tehető, amit nyolc óra alatt megtesz gyalog a csarnok egyik végétől a másikig. Ellenőrzi a műszert, figyeli mennyire változik a száradó dohány nedvességtartalma. Mert ez a fontos, ez kíván kitartó figyelmet. Néha idegtépő munka az egyhelyre figyelés, mégsem adja fel, másnap újult erővel folytatja. Berkes Sándornak kőműves az eredeti szakmája. Ezt hagyta ott immár 22 esztendeje, mert akkor jött az Egri Dohánygyárba, hogy valami mást keressen. — Nehéz volt bejutni — mondja a vékony barna férfi. — 19 éves voltam akkor, szinte gyerekfejjel ketten jöttünk a barátommal, aki azóta a sógorom, miután a húgát vettem feleségül. — Hol kezdte a munkát? — A kazánházban, ahol széntologató lettem. Kemény fizikai munka -volt, de nem hátráltam meg. Hamarosan az anyagraktárba helyeztek, ahol az első targoncások egyike lettem. A dohánybálákat hordtam naponta a ciautomata-kezelő garettaelőkészítőbe. Ez nem tartott sokáig, mert a szivargyártásra kerültem. Ott találkoztam először a gépekkel. Én a présgéphez kerültem, mellyel a bábokat formáztam. , — Hogy került az előkészítőbe? — Volt az életemben egy kis kitérő. Három hétre ugyanis, elcsaltak a lakatos- árugyárba dolgozni azzal, hogy hat hónap alatt kitanulhatom a lakatos szakmát. De nem így történt... A szívem visszahúzott a gyárba. Göcző Géza, a valamikori osztályvezetőm segített abban, hogy visszajöhettem. A munkaruhámat összecsomagolva találtam a szivargyártáson, de már nem ott folytattam, hanem lenn a cigarettaelőkészítésen. 17 éve itt vagyok. Azóta gazdag tapasztalatokra tettem szert. Tudom, mikor hová kell nyúlni, mit kell tenni, ha hiba van. Tagja vagyok a Béke szocialista brigádnak, amely a dohánygyár háromszoros kiváló brigádja. Érdemes köztük dolgozni, mert jó kollektíva. Vass trió. Az egyik újításukat a konveyorpálya felújítására adták be, egy másikat a Niepmann-csomagológép tasakformázó hüvelyének hazai legyártására. Az előbbieknél a gazdasági eredmény 7 százalékát kapják, az utóbbi most van kalkuláció alatt. EGY ÜJÍTŐ Vass Miklós, az újítóbrigád egyik tagja éppen a szerződést jött aláírni, amikor újításukról beszélgettünk és rögtön nagy szakértelemmel és lelkesedéssel magyarázta újításuk lényegét és jelentőségét, a görgőket, síneket és csavarokat, melyek újszerű elhelyezése további 10 évig biztosítja a konveyorpálya működését. MI A HASZON? Ha az emberek ilyen kedvvel, lelkesedéssel dolgoznak, annak értéke sokszorosa lehet annak a pénzben kifejezhető értéknek, amit úgy hívnak, hogy gazdasági eredmény. Ennek eredménye több, mert jelentkezik a munkahelyi légkörben, az emberek közérzetében és kapcsolatában és talán olyan pontosan nem lehet kalkulálni, de az biztos, hogy hasznot hoz a vállalat egész kollektívájának. A napokban megtartott harmadik negyedévi műszaki konferencián adta át dr. Domán László igazgató elvtárs a 30 évi becsületes, jó munkáért járó aranygyűrűt Visnyei Miklós tmk-csoport- vezetőnek és Szabó András meo-csoportvezetőnek. Az aranygyűrű átvétele után elbeszélgettünk a két ünnepelitek hogy hogyan is telt el az elmúlt 30 év. — Miklós bácsi mikor került a dohánygyárba? — 1946. március 1-én kerültem a gyárba. A cigarettagyártás, ahol ma is dolgozom, volt az első munkahelyem a gyárban. Akkor még a régi UM-gépek voltak üzemben. Ezek a maihoz viszonyítva igen kis teljesítményűek voltak, és persze a technikai felszereltség is messze elmaradt a maitól. Mondhatom, akkor még szó szerint kézzel-lábbal kellett dolgozni. Volt olyan, hogy egy-egy szükséges alkatrész megmunkálása még lábbal hajtós esztergapadon történt. 1950 májusától a 'gyár 3 darab DC típusú, NDK gyártmányú gyártógépet kapott, amelyeknek teljesítménye 640 000 cigaretta volt műszakonként. Ezeket a gépeket az óbudai cigarettagyárból hoztuk át Egerbe. A gyár technikai fejlődése, gépi felszereltsége szinte folyamatos volt, mert 1956- ban 8 darab DK-típusú gyártógépet kaptunk, melyeknek üzembe helyezése a Szakmunkásképzés Új tanterv és utasítás A szakmunkásképző tanfolyam célja, hogy a munkájuk mellett továbbtanuló dolgozóknak olyan általános műveltséget és alapos elméleti és gyakorlati felkészültséget nyújtson, amely termelő munkájuk tudatosabb végzését segíti elő, és képessé teszi őket a termelés megváltozott körülményei közötti helytállásra. Az egyre elterjedtebb felnőtt tanfolyamos szakmunkásképzés számára a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Felügyelőségének munkabizottsága új, egységes tantervet és utasítást adott ki, melyet a MÉM Szakoktatási Főosztálya az 1976—77-es oktatási évre előírt. A gazdasági fejlődés, az ipar nagy ütemű gépesítése, a szakmák szerkezetének (Fotó: Szigeti Zoltán) — Mennyire találja meg a számítását? — Szeretem a munkámat, igen sokszor idegőrlő, de mégis csinálom, mert érdekel. Elégedett vagyok, mert megbecsülnek. Négyszer kaptam „Kiváló dolgozó” kitüntetést és többször pénzjutalmat. Prémiumot is adnak. Azok közé tartozom, akik ebből is a legtöbbet kapják. A legfőbb célom a munkám mellett, hogy a három lányomat felneveljem. Értük mindent megteszek, nem is hálátlanok. (mentusz) változása megkívánja egyes szakmákban, így a dohányfeldolgozó szakmában is a 2040 órás oktatás bevezetését. A tantárgyi felépítés közismereti és szakmai oktatási anyagból tevődik össze. A közismereti anyag szű- kebb, s fő feladata, hogy az általános iskolában szerzett általános műveltségi anyagot fenntartsa és a lehetőség határain belül tudatosítsa, bizonyos mértékben továbbfejlessze. A szakmai anyag részben elméletből, részben gyakorlatból áll. A szakmai elméleti tárgyak csak azokat az ismereteket ölelik fel, amelyek megadják a szükséges szakmai képzettséget. Ez biztosítja a kívánt szakműveltséget, valamint tudatossá teszi a gyakorlati munkavégzést. A dolgozók tanfolyamos szakmunkásképzésében a tanítási anyag egésze a világnézeti nevelést is szolgálja. A szakmai tantárgyakra hárul annak az igénynek a kielégítése, hogy a szakmunkásképző tanfolyam a hallgatót a konkrét szakmai munkatevékenységre felkészítse. A gyakorlati oktatás tantervei tartalmazzák azokat a követelményeket és ismereteket, amelyek alapján a tanulók teljesítménye és tudása mérhető. Az elméleti tárgyakat és a gyakorlatokat tanító oktatók együttműködése elengedhetetlen és szükséges mind az ismeretek szintje, mind a jártasságok és készségek kialakításában. Nagyon fontos, hogy a szakmai, elméleti és gyakorlati oktatás egységét és kölcsönhatását kialakítsuk. Ezért arra kell törekednünk, hogy a szakmai fogalmak a különböző termelési, technológiai módszerek a hallgatók tudatában mindig konkrét munkatevékenységgel tudatosuljanak. Az óratervben szereplő elméleti tárgyak és azok óraszáma nem módosítható. A gyakorlati tárgyak óraszámának felhasználása a tanfolyam résztvevőinek előzetes gyakorlatától függ, ezért csak olyan mértékben kell a tanfolyam órarendjébe beállítani, hogy pótolja, illetve kiegészítse és teljessé tegye a résztvevők gyakorlati felkészültségét a szakmunkásvizsgára. műszerészek, vagyis a mi feladatunk volt. Ugyanakkor a nálunk működő DC típusú gyártógépeket, „melyekkel én személyesen mentem”, Debrecenben kellett üzembe állítanunk. A DK-gépek teljesítménye már elérte a 710 ezer cigarettát műszakonként. Ezeknél a gépeknél jelent meg először a fotocella. — Hány éves volt Miklós bácsi, amikor a gyárba került? — 24 évesen kerültem a gyárba, előzőleg a Mezőgazdasági Gépgyárban tanultam, ahol elsajátítottam a különböző és szerteágazó munkafolyamatokat. Ezt a munkaköri sokoldalúságot itt a gyárban kamatoztatom, mert a munkánk elég összetett. 1954. évtől főműszerész beosztást kaptam. Akkor még nem volt tmk. A mi fő feladatunk pedig az volt, hogy a gyártás üzemeljen. — Mi most a főműszerész feladata? — Mivel az eltelt 30 év alatt a modern gépek üzem- behelyezésével a technikai színvonal jelentősen emelkedett, az a legfontosabb, hogy a meghibásodás okát azonnal felismerjük és kijavítsuk. A kezem alatt nagyon sok fiatalember tanulta már ki a műszerész mesterséget. Mindent megtettem, hogy az általam megtanultakat ők is elsajátítsák. — Mikor kezdett a gyár a mai technikai színvonalra emelkedni?' — 1965-ben kezdődött meg a jelentős fejlesztés, amikortól elkezdtük a filteres cigarettagyártást. A filteres cigaretta gyártása számunkra egy válaszvonal. A gyártógépek bonyolultsága jelentősen megnövekedett, ezért az üzemben tartásuk sokkal nagyobb figyelmet igényel. Ezekben az években helyeztük üzembe a ma is működő SASIB-csomagológépet és a LOF, valamint a Garant gyártógépeket. 1965-ben három hónapig voltam Hamburgban, a Garant-Max- Cascade-gépsorok működésének, szerelésének tanulmányozása miatt. Azóta a feladatunk, mint főműszerészeknek, több lett. Ezek a gépek intelligenciát is követelnek, mert itt már nem lehet odaütni. A beállításuk tized-, illetvé századmilliméter pontosságot igényel. Rengeteget tanultam a gyakorlatból is, ami nincs leírva a szakkönyvekben. Sokszor még odahaza is számolgattam egy- egy probléma megoldását. Szerencsére ma már kialakult a gyártáson egy jó szakembergárda, akik már önállóan dolgoznak. Például Szántó Gyuri, Mezei Gyuri, Pelyhe Miklós tanítványaim voltak és mondhatom, nagyon jól megállják a helyüket. —- Milyen társadalmi funkciót tölt be Miklós bácsi a munkája mellett? — A vállalati szakszervezeti bizottság elnöke vagyok. 16 éve töltöm be ezt a tisztséget. Tagja vagyok az Irinyi János szocialista brigádnak és az MHSZ-nek. — Mióta dolgozik? — 1937. év óta van munkaviszonyom, és nem dicsekvésképpen mondom, de azóta nem volt egy igazolatlan napom, illetve késésem sem. — Mik a további tervei? Otthon állandóan csinosítom családi házunkat. Sze-, retném, ha egyetlen lányom, aki nemrég építész- mérnök lett, hamarosan megkapná az új lakást. Az ő élete könnyebb legyen, mint a miénk volt. ★ — Bandi bácsi mikor került a dohánygyárba? — 1946. augusztus 13-a óta dolgozom a gyárban. Először a nyersanyagraktárba kerültem, majd a Felsőtárkány- ból bejövő vízvezeték helyreállításán dolgoztam, de részt vettem a gyárudvaron levő medence építésében is. — Mikor került a meo- ba? 1950-ben kerültem a meo- ba. A meosok közé tartozom. — Mi volt akkor a feladata a meo-nak, és hogyan vizsgálták a bejövő anyagokat? — A minőségellenőrzés akkor még főleg gyakorlati és szubjektív formában történt, most viszont a műszerek és a laboratóriumi eszközök dominálnak az ellenőrzés során. Az elmúlt 26 évben elég sok szállítóval szemben éltünk minőségi kifogással, ugyanis, ha az alapanyag minősége kívánnivalót hagy maga után, akkor nem tud jól üzemelni a gyártás, csomagolás, a filter és a többi osztály. —■ Adott esetben például mit vizsgálnak a címjelzé- ken? — Először a technikai felhasználhatóságát vizsgáljuk. Fontos a papírméret, minőség, ragaszthatóság és a nyomdai nyomás minősége. A ragaszthatóság például nagyon fontos, mert ellenkező esetben a gyártó- és a csomagológépeken nem tudjuk felhasználni. Előfordult már a gyakorlatban nem is egyszer, hogy 100:—200 db cím- jelzéket kipróbáltunk az adott csomagológépen, hogy lássuk, hogy viselkedik a gyakorlatban. Ha jó az anyag minősége, megfelel a követelményeknek, akkor elfogadjuk a szállítást. — Milyen anyagok minőségellenőrzése tartozik Bandi bácsihoz? — A dohányanyagoktól kezdve a cigarettapapír, a címjelzék, a ragasztó, parafautánzat, filterrúd, minden, ami a cigarettához tartozik. a vegyi anyagokat kivéve. — Milyen társadalmi funkciót tölt be? — A társadalombiztosítási tanács elnöke vagyok immár 20 éve. Hat albizottság tartozik hozzám. — Van valamilyen hobbyja? — Szabad időmben kertészkedem, sertést és nyulat hizlalok. Mondhatom, zsenge legény voltam, amikor idekerültem, és már nemsokára nyugdíjba megyek. Gratulálunk a vállalat által adományozott aranygyűrűhöz, jó egészséget és tevékeny, gazdag, hosszú életet kívánunk... Szigeti Zoltán DOHÁNYGYÁR I
